Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-10-22 / 43. szám

6 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1905. azeptember 24. és mint ilyen az asszonyi zsarnokság martyrjának szereti magát feltüntetni. Mostanában történt, hogy kedves felesége pár hétre elment rokonokat látogatni. Á mi emberünk mesélgeti mindenütt, hogy milyen fene módon ki rug a hámból mióta egyedül van, holott ha egyedül volt, mindig bús könnyeket hullatott. Végre egy ötlettel állott elő, ő már nem tudja kiállani, hogy ilyen sokáig legyen asszony nélkül. Ir a feleségének, hogy 2 nap alatt jöjjön haza, mert ha nem, pályázatot hirdet. Móg pedig feleségnek ajánlkozók számára, a mely pályázatban minden 30 éven aluli nem zajos multu nő részt vehet. Pár napra rá örömmel jelenti, hogy reményen felül sok pályázó jelentkezik. Csakhogy ezt a kijelentést egy olyan társaságban tétté, a hol az ilyen ötleteket sikeresen át tudják dolgozni. A mint hogy át is dolgozták, megfogalmazván egy levelet, melyet egyik közbecsülésnek örvendő kofánk nevében, utánozva kiejtését ós valószínű irását, irtak meg a címére, de a mely levelet a feleségének küldtek el. Szólt pedig körülbelül így: — Tekintetes ur! Olvastam a zalamógyei újságban, hogy asszonyt keres, mert a nagysága elhagyta. Hát én gondoltam, hogy megfelelnék, mert nagyon össze illenénk egymással. Hisz eddig is ugy sajnáltam a tekintetas urat, mikor vette tőlem a csibéket és vitte haza és a múltkor is láttam, hogy az egyiknek ott maradt a nyoma a ruháján. Ezután nem kell csibét venni még tojást sem. Majd felneveljük odahaza, mert én hűséges feleség leszek. Ámbár nevem hideg De a szívem meleg És érted majd megreped. Tisztelettel KÁSA SÁRA az kofa. Képzelhetni a mi derék emberünk kínos meglepetését, midőn kedves felesége a napokban hazaérkezvén, felmutatta az ominozus levelet. Napokig nem bírt szóhoz jutni és osak némán, megadással tűrte, hogy tetszik sokaknak és hogy derülnek el jóizüen szintén sokak az ő esetén. De kijelentette, hogy hasonló irányú boszuja nem soká fog késni. A legifjabb katona. Egy uri emberről beszélik a következő kis történetet. Fiatal házas volt ós jó férj. Nagyon boldog életet élt, amelyet fokozott egy édes reménység : fiu lesz. Elérkezett a nagy nap. A férj nem volt otthon. Szaladtak utána. Az apa első kérdése volt a hírnökhöz : — Fiu? — Fiu. Minden megváltozott körülötte. Még ő maga i*. Csak a hangja maradt a régi. Szinte önkéntelenül tört ki belőlem a csodálkozás. — Még friss egészségben él, nénémasszony. — Biz élek ám. A sörény fene haljon meg a rokonság kedvéért. — A birtok most már csak szépen jövedelmez, kedves nénémasszony. — Jövödelmez annak, akinek. — Hát nem Náncsi néni szedi fel az árendát? — Nem fizet már azután árendát seki. Megvették a parasztok. Hát biz az ugy történt, hogy a Náncsi néni nem elégedett meg az árendával, meg a kamatokkal. Addig járt utána, míg engem mint ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonost, gondnokság alá helyeztek s a birtokomat — az én saját érdekemben — elárvereztette az árvaszék. Az irás legalább azt mondja, hogy a távollevő érdeke is a csekély hasznot hozó ingatlan eladása, mert az ára több kamatot hoz mint az árenda. Persze a több kamat a Náncsi nénié. Nohát erre én belőlem is kitört a göcseji természet. Ugy éreztem, hogy egy szent kötelék szakadt el, amely engem a nagy világ egy foltjához, a dagadó parthoz fűzött. Elvették a földeA boldog családfő rohant hazafelé. Útközben beszaladt egy játókkereskedósbe. — Kérek hamar egy kardot. Meg egy puskát is. Azt a csákót is csak pskkolják hozzá. Hát egy kis ágyujuk ninosen? A kereskedősegéd nem tudta mire vélni a sietséget s a nagy hadi készülődést. Csomagolt nagy sietve s az apa elrohant. Egyenesen be a bölcső mellé, amelyben a baba csendesen szunyókált. És kibontotta a nagy csomagot s odarakta melléje a fegyvereket. Statisztika. Ez a fiatal férj meg, a kiről most itt lesz szó, ugylátszik azon igyekszik, hogy mikép sikerüljön neki minél gyakrabban hazulról elszabadulni. Mert a mint kedvelt Papszink esetei bizonyítják, az asszonytól roppant nehéz kimaradási engedélyt kicsikarni. Ezért aztán a mi hősünk cselhez folyamodott. Nyugodtan, elmerengve pihen kerevetén, mig egyszerre csak rémült aroczal felugrik ós elkiáltja magát: — Hű az ördög vigye el, fel kell mennem a hivatalba. Elfelejtettem a statisztikai adatokat megcsinálni és holnap okvetlen fel kell küldeni a minisztériumba. Ez hatott is, mert tényleg móg a kis felesége biztatta, hogy csak eredj és csináld meg, nehogy valami baj legyen. És a lelkiismeretes statisztikus egyenesen a régi törzsasztalhoz sietett, a hol helyes beosztással elég kedélyesen eltöltötték az időt. A kis asszonyka meg el nem tudta képzelni, hogy mi lehet olyan kellemes abban a statisztikában, hogy még mámorossá is tudja az embert tenni. Őszi dalok. i. Hull az esó, őszi eső Szomorúan, csendesen. Jaj de messze, jaj de távol Van tőlem a kedvesem. Vándor felhő fönn az égen Sietve ha tova szállsz, S a rózsámra, galambomra A távolban rátalálsz: Mondd meg neki, hogy a lelkem Fájón zokog kesereg — A szívem meg, szegény szírem Fájdalmában megraped 1 I. Az őszi éjben Nincs senki ébren, Magam vagyok csak egyedül. Údító álom, Hiába várom, Szememre nem száll, elkerül... Szövök te rólad, Lombtépő őszi éjszakán. III. őszi e<fte tar mezőre Sürü ködből fátylat ad, Hogy te aszott őszi róna Ne mutasd vén arcodat. Szívem is bár vérzik egyre Örök vigságot tetet, Hogy meg ne lássa azt senki, Már eddig mit szenvedett. Soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. A cs. kir. szab. Kassa-oderbergi vasút vezérigazgatósága a vasút számára szükséges 300 köbméter tölgymunkafa é» 464 köbméter szurkos fenyőfa szállítására hirdet pályázatot. A részletes hirdetmény ós ajánlati minta kamaránk hivatali helyiségében megtekinthető. Az ajánlatok benyújtási határideje f. évi október 31-ike. Sopron, 1905 évi október hó 13-ikán. II. A m. kir. államvasutak üzletvezetősége az 1906 évben szükséges 11.000 köbméter hasáb tűzifa szállítására hirdet pályázatot. Az ajánlatok legkésőbb f. évi november hó 15-ikén d. e. 10 óráig nyújtandók be. A részletes pályázati hirdetmény és föltételi füzet kamaránk hivatali helyiségében megtekinthető. ín. A kereskedelemügyi m. kir. minister zárt ajánlati versenytárgyalást hirdet az I. alföldi transversalis állami közút 290—291 kilometerszakaszán Aradmegyóben újjáépítendő 7 számú hét méter nyilásu hid vasfolszerkezeti munkálatainak biztosítása oéljából. Határidő f. évi november hó 4-ike. (10.385.) A m. kir. nagykanizsai 20. honvéd gyalogezred élelmicikkszükségleteinek (marhahús, liszt, rizs, dara, hüvelyes zöldség, fűszer, tojás, ecet stb.) beszerzése céljából f. évi november hó 14-ikén nevezett ezred élelmező tiszti irodájában biztosítási tárgyalást tart. (10.374.) A m. kir. államvasutak budapest jobbparti üzletvezetősége faggyú, stearin gyertya, fehér mosó szappan, oirokseprő, kőszén, kátrány és kátrányos fedéllemez szállítására hirdet pályázatot. Határidő folyó évi november hó 16-ika." (10.382.) A m. kir. államvasutak igazgatósága pepliszt — dextrin és rézgálicz szállítására hirdet pályázatot. Határidő f. óvi november hó 11-ike (10.352.) A részletes pályázati hirdetmények hivatali helyiségünkben olvashatók. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. ... Te vagy eszembe Szívem szerelme, Gyönyörű bájos barna lány, S tavasz álmokat met silány bankóért. Olyan szegénynek éreztem magamat, mint a földönfutó. Náncsi nénitől nem búcsúztam túlságos gyengéden. — A sörény fene pusztítsa el az ilyen igazságot, Náncsi néni pedig éljen rangosan a bolygó zsidó koráig. És döcögött vissza a kocsim a dagadó parton keresztül. Egy pár buza kálászt téptem le róla, egy hantot vittem el belőle. Ez az én ősi jussom. Nem mosolygott már felém a vidék, nem suttogott üdvözlő hangokat a répa fenyők hajlongó koronája. Mintha csúfolódva intett volna utánam az útszéli kökénybokor: Eridj, szaladj innét. Nincs mit keresned többé. Sok a vagyonod, de nincs már Magyarország földjéből semmid; osak az a hant, amit elloptál, amit addig rejtegetsz, amíg a koporsódba teheted a fejed alá, hogy apáid örökségén pihenjen meg a fejed. Igaz, igaz 1 Az élettel való küzdelem megkeményítette a szívemet, de az a rög, amit apáim földjéből hoztam, felébresztette lelkemben azokat az emlékeket, amelyek az »otthonhoz« fűztek. Ahoz az otthonhoz, amelyet elvesztettem. Es mikor dübörögve rohant velem a gyorsvonat, köny gyűlt a szemembe s ugy éreztem, hogy végleg elszakadtam Magyarországtól. Hivatalos-rovat. Körözvény. Közrend elleni kihágás miatt 414 kih. 905 számú jogerős Ítélettel 4 korona pénzbüntetésre ós 3 K 80 f kártérítési összegre elitélt Magyarios József pankasssi születésü, 21 óves volt zalaegerszegi lakos kocsis, — mielőtt rajta ezen Ítélet végrehajtható lett volna, — ismeretlen helyre távozott. Megkerestetnek a társhatóságok, hogy nevezettet hatóságuk terülótén nyomoztassák, feltalálás esetén pedig alulírott hivatalt értesíteni szíveskedjenek. Zalaegerszegen, 1905 évi október hó 13-án. Sághy Lajos reudörkapitány. H írek. Emlékünnepély. Csány Lászlónak s a tizenhárom aradi vértanúnak emlékére rendezett ünnepély d. u. x/s! ^ órakor kezdődik az »Arany Bárányt szálloda nagytermében. Műsor: 1. Bánk bán ima (Erkel). Sándor Zsigmond művész vezetésével előadja az Irodalmi ós Művészeti Körnek együttes ének és zenekara. 2. Tuczy János tanár előadása az aradi 13 vértanúról. 3. Szalay Sámuel tanító szavalja Ábrányi Emilnek » Vértanuk napján* e. költeményét. 4. Talpra magyar! (Boldis Ignáctól). Előadja Sándor Zsigmond művészeti szakosztálya. 5. Nóvák Mihály tört. iró felolvasást tart Csány László felakaszlásáról. 6. Ifj Czukelter Lájos egy erre az alkalomra irt „Feltámadunk* c. rapszódiát szaval. 7. Dr Csák Károly, a Z. I. M. K. irodalmi szakosztályának elnöke, záró