Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-07-30 / 31. szám

1905 julius 30. Uj vizi jármű Mult számunkban egy uj vízi járó műről irtunk, amellyel a Balatonon kísér­leteztek. Keszthelyről azt írják, hogy a feltaláló az uj géppel a tengeri torpedók menetsebességét akarja óránkónt 60 kilométerre fokozni. A fel­találó Udvary Ferenc orsz. képviselő, a nálunk is jól ismert sportember. A kísérlet alkalmával megsérült gépet Szombathelyre vitték, ahol ki­javítják s folytatják vele a kísérletezést. Megszökött a sör arával. Bluzics Száva Csák­tornyai szállodai portásnak 844 koronát adott át a gazdája, hogy a vasúton érkezett sört kiváltsa. A. portás a pénzzel megszökött. A sikkasztó portást, amikor a drávai kompon Drnjénél át akart kelni, elfogták. Meglopták. Tamás István szepetki gazdaember elment a korcsmába egy kis búfelejtőrc. Késő estére járt már az idő, mikor hazafelé bandukolt. Pityókos állapotban lévén, ide-oda dülöngött. Német Kálmán ajánlkozott, hogy elkalauzolja haza. Tamás elfogadta az ajánlatot és a két ember egymást átkarolva folytatta útját. Tamás lakására érve Német eltávozott s ő is hazament. Másnap arra a szomorú tapasztalatra ébredt Tamás, hogy 20 koronáját valaki kilopta a zsebé­ből. A tettes ismeretlen. Forgalmi korlátozás. A m. kir. földmivelésügyi minisztériumnak az a rendelkezése, mely szerint a ragadós száj- és körömfájásnak Ausztriába történt behurcolása miatt a keszthelyi, novai, pacsai, zalaegerszegi, zalaszeotgróti járásokból, valamint Zalaegerszeg r. t. városból hasított körmű állatok bevitele megtiltatott, még ma is fönáll. Harapós kutya. Özv. Bogdán Györgynó nagy­lengyeli lakos lompos, nagy kutyát tartott a házánál. A minap kiment az asszony a mezőre, a hová a kutya utána ment és ott Kaj Istvánnó Kutasi Borbálát megtámadta. Az asszony véde­kezett tőle; telhetőleg, azonban az erős állat le­teperte s össze-vissza marcangolta. Kaj istvánnó súlyos sérüléseket szenvedett. Gonoszlelkü szolgalegény. Kovács Staber Sán­dor szilvágyi illetőségű szolgalegény megunta a becsületes munkát és csavargásra adta magát. Egyik napon elment Boldogfára és ott Zelkó Péter gazdaembertől — akinéJ előbb szolgálatban állott — éjjeli szállást kért. Kovács meghált az istálóban s éjszaka Pálfi Imre szolgalegénynek összeszedte az összes ruháját és órájával együtt ellopta. A tolvajt, aki itt helyben is követett el hasonló lopósokat, sikerült elfogni, azonban mielőtt átadhatták voiua a bíróságnak, furfangos módon megszökött s valahol csavarog a vidéken. Verekedés. Molnár (meleg) Imre, Horváth (Vendel) Józseffel s ennek János nevü fivérével kedélyesen mulatott a novai korcsmában. Késő éjjel hazafelé bandukolt a pityókos társaság s útközben valami fölött összevesztek és ütlegülni kezdték egymást. E közben Horváth (Vendel) Józsefet két társa ugy elverte, hogy ugy kellett hazaszállítani. A segítségül hivott orvos súlyos sérüléseket állapított meg, minek következtében sérült heteket lesz kénytelen ágyban tölteni. Megcsalt 8Zerelme3. Antal Lőrincz kőműves legénynek benső viszonya volt Szaknyéri Anna gyümölcsárus leánnyal. Mikor ennek a viszony­nak gyümölcse mutatkozott, a legény hátat for­dított addigi szerelmesének ós Lukács Julinak kezdett udvarolni. Ez (utóbbi meg is hallgatta a legényt, s Antal Lőrincz eljegyezte magának a leányt. Mult vasárnap] délután volt az esküvő. A mint a jegyespár a zalaegerszegi plébánia templomban az oltár előtt állt s elmondták a »holtomiglan-holtodiglan«-t, a megcsalt szerelmes, Szaknyéri Anna berontott az isten házába s szerelmének gyümölcsét, egy kis pufók gyermeket bepólyázva az esküvő pár elé tette. »Itt van a gyermeked tartsd el« mondta a leány s a gyer­meket íí templomban hagyta. Nagy volt a jegyes­pár s násznép bámulata; odasiettek a csecsemő­höz s beszállították a rendőrségre, mely elhelye­zése iránt intézkedett. Magvart pásztorfiu. Kontó József pálfiszegi lakos a mezőn legeltette marháit. Ezek valahogyan Pataki István ottani gazdaember birtokára téved­tek. Pataki meglátva a legelésző állatokat, odaro­hant s a kezében tartott kévekötő fával ugy meg­verte a 12 éves őrző gyereket, hogy mint az orvosi látlelet mondja, mintegy két hétig lesz kénytelen az ágyat őrizni. Lókötők. Somogyvármegye Balhás községéből egy gazdának két lovát és kocsiját egy éjszaka »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« ellopták. A tolvajok bementek az istálóba, ki­vezették a lovakat, annak rendje és módj i szerint , felszerszámozták, befogták s elhajtották. A gyanú kóbor cigányokra irányult, de nem tudták a tolvajokat kézrekeríteni. A zalaegerszegi csendőr­ség a mult héten kiderítette, hogy a lopást Kolompár Rnfnel ValeK ósPepi, továbbá Kolompár Jancsi és Kolompár Szlávi követték el. A két elsőt elfogták, a másik kettő pedig valahol kóborol. Hazafelé. Kerék István bejött a zalaegerszegi búcsúra és estefelé ballagott haza. Szóles jóked­vében végig énekelte az utcán, hogy: bé vagyok én csudálkozva. Amint hogy igaz is volt. Észre­vette Kerék állapotját egy tréfás kedvű atyafi, aki a becsípett ember mellé szegődött útitárs­nak. A cimbora abban lelte a mulatságát, hogy botját ötször hatszor egymásután Kerék lába elé tette, amiben az elbotlott s végigzuhant a földön. Végre azonban észrevette a jószándékot s útitársán végigveregetett a saját botjával. Az útitárs boszut állott s amint a Zala partjára értek, Kerék Istvánt belelökte a vizbe. Szeren­csére nem volt mély a víz s Kérés nyakig ül­hetett benne anélkül, hogy elnyelte volna. Ki­jönni azonban nem tudott s két-három óra hosszáig alnpos fürdőt vett, míg arra járó emberek kihúzták. így adja elő ezt a siralmas történetet Kerék, aki most keresi az ismeretlen útitársat, aki talán nem is létezett. D. fü. K. E. körzők alatt, az eddigi jóhirü Árpád körzők minőségében a budapesti Szónássy­fóle rajzeszköz gyár uj körzőt hozott forgalomba, melynek jövedelméből 5°/ 0 a D. M. K. E. (Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egye­sület) javára szolgál. Ezen kipróbált jómínőségü körzőket minden tanférfiu és szülő figyelmébe ajánljuk, kik a magyar ipar támogatását szivü­kön hordják. Takonykór. A törvényhatósági állatorvos utolsó jelentése megemlékezett arról, hogy az alsólendvai főbérnökség lovai között takonykórt észleltek. A'kór annyira terjedt, hogy ujabban busz lovat kellett lelőni. Elveszett béiyegzö. Gehér István teskándi közsógbiró Teskánd község hivatalos bélyegző­jét a városban járva, ismeretlen módon elvesz­tette. A becsületes megtalálót kéri a károsult közsógbiró, hogy a bélyegzőt küldje el hozzá, vagy adja át a helybeli rendőrségnek. Most vettünk 200 Schmith Premier írógépet. Akadémiánk részére vettük ezen gépeket, hogy alkalmat nyujthassuuk minden tanulónknak, hogy a gépírást szabad idejében gyakorolhassa. A »Shmith Premier* Írógépet azért választottuk, mert 12 évi tapasztalat arra tanított bennünket, hogy ezen írógép mindig minden tekintetben a legnagyobb igényeket is kielégíti. Strayer s Business College, Inc. Strayer Kereskedelmi Akadémia r. t. Philadelphia. Talált tárgyak. A zalaegerszegi ipartestület háza ilőtt egy fekete esőernyőt s egy Joemovics Lajos sütősegód nevére kiállított munkakönyvet; a Baross ligetben egy darab kékköves arany­gyűrűt, az utcán pedig egy fehér tollú kacsát találtak gazdátlanul. Jogos tulajdonosuk a rendőr­ségen, a hivatalos órák alatt átveheti. Rövid hirek. Betörés. Németh Vendel bocskaí lakos szobáját ismeretlen tettes feltörte és 3 K 20 fiillért ellopott. — Agyonütötte a villám. Józsa Péter magyarodi gazdaember nagy viharban kocsin igyekezett hazafelé. Ai villául az egyik lovát agyonütötte. — A Drávába fulladt. Horváth Audrás légrádi lakos tehene a Dráva partján legelt s a folyóba esett. Az ár az állatot elso­dorta. — Lopások. Klobucsarícs József király­laki lakos házából ismeretlen tettes 150 K értékű holmit ellopott. Tóth Karolin csáktornyai lakos­tól Nóvák Mári cseléd leány többféle ruhaneműt lopott. Szerzsán Fereno boitornyai lakos sógor­nőjének földjéről 70 kereszt rozsot eihordott. — Letépték a ruháikat. H,írom Kuszák István nevü legény lakik Alsódomboruban. Az egyiknek mellékneve Korsek, a másiké Botor, a harmadi­kat rendes nevén ismerik. A három legény a révnél hősködött s a kompra váró asszonyokról letépték a ruhát. — Vizbefult. Vaczkó István 8 éves fia az alsóbisztriczei malomnál a Murába esett s belefulladt. — Leesett zsuppoló. Kaleo Mihály Potriventón házat zsuppolt. Délben a gazda sok bort adott munkásainak a Kalec Mih dy ugy felöntött a garatra, hogy délután lepottyant a tetőről. Eltörött a karja. — Tolvaj kádárse­géd. Schvvarcz Géza tapolczai kádármester segédje, Avakumovícs Milkó, a gazdájának szerszámait 7 ellopta, amiért a csendőrség letartóztatta. — Agyonverte a jég. Özv. Szíjártó Józsefné zala­koppányi asszony kint dolgozott a mezőn. Óriási vihar keletkezett s diónagyságu jég esett. Az asszonyt elsodorta a zivatar s másnap halva találták. A valódi hírneves MÁLNÁSI SICULIA (székely) gyógyforrásviz kapható Zala­egerszegen: GYARMATI VILMOS-nál. Egy természeti kincs. Magyarország a szélsőségek, a legritkább ellen­tétek országa. Az ország oly gazdag még rész­ben fölhasználatlanul heverő természeti adomá­nyokban ; ez ország, melyben az arany kalászok az arany ércekkel s a tokaji bor aranyával hármas szövetséget kötnek, ezen ország egyúttal a legerőteljesebb gyógyforrások, a legüdítőbb asztalt vizek arany földje s olv keserűvize van, milyen különben az egész föld kerekségén nem fordul elő. A Ferenc József keserüforrás az, mely az utolsó évtizedek óta az orvosi világ növekedő figyelmét magára vonta és immár mint sokat használt elsőrangú gyógyszer óvenkint több millió palackban kerül forgalomba az egész civilizált világon. E kincs évezredeken át ismeretlenül ós föl­használatlanul hevert. A budai hegység melynek, déli lejtőjén a Ferenc József forrás nagy, ter­mészetes keserűviz-medencéi fekszenek, már a rómaiak idejében nem csak ismert, de szabály­szerüleg telepesítve is volt; azonban bár mennyit is fedeztek föl, építettek és alkottak a római légiók, a nagy kincs mellett, melyet a budai déli fensik részben mocsaras rétege alatt rejte­getett, észrevétlenül és figyelmetlenül haladtak el. A hunnok és avarok itt ütötték föl sátraika , Mátyás király innen parancsolt egy fél világ­résznek, a törökök itt tartózkódtak s egyetlen emlékül a budai hévfürdőket hagyták reánk, sőt még a szabadságharc is ötven év előtt pirosra festó itt a mezőket, anélkül, hogy a földalatti kincset ismerték vagy fölhasználták volna. Csak az utolsó néhány évtizednek köszönhető, hogy a F erenc József forrás vize az emberiség számára hozzáférhetővé tétetett. Néhány lustrum előtt még elhanyagolt, félig mocsáros föld ma jól van művelve, amelyre az igazgatóság a leg­tökéletesebben berendezett telepet állított. Ö felsége a magyar király után elnevezett forrás vegyi vizsgálatai az oldó, könnyen emészt­hető s a víznek izét javító alkatrészeknek oly szerencsés összetételét mutatják (1000 gr.-ban 48'7 sulfat 1.7 chiormagnesia és vasoxyd, 2 6 szónsavas nátron és szénsav), hogy a gyógy­kincsek között értékes ásványvíz az egész világon elterjedt. Egyéb keserű-források vegyelemzéseivel való összehasonlítások a Ferenc József keserűvíz elő­nyeit azonnal felismerhetővé teszik, a melyből ezen kivül a legkiválóbb orvosok teljesen egybe­hangzó Ítélete szerint, a kívánt hatás elérésére a többi keserüvizekből használt adagnak csak a felerésze szükségeltetik. A Ferenc József keserűvíz az utolsó husz év legnagyobb kiállításain öt világrészben tíz arany­éremmel lett kitüntetve, legutóbb a hasonnemü vizek közül egyedül a Milleniumi Nagy Éremmel és Ö felségének ez alkalomból adományozott leg­magasabb kitüntetésével tiszteltetett meg. Mily bajban használhatjuk eredménnyel u Ferenc József keserüvizet ? A dolgozó ember akár szellemi vagy kézi muukával foglalkozzék, akár az emésztésben, akár egyáltalán a legfontosabb szervekben érzett zavarok miatt panaszra van oka, megmentheti egészségét e vizzel. De azon szegény gazdagok is, a kik az asztal örömeiből nagyon sokat élveztek, a Ferenc József keserű­vízhez menekülnek. Mint normális adag elégséges egy boros pohár = 150 gramnyi vizzel, reggel éhgyomorra; a viz hőmérséklete ne haladja meg a 12 R. fokot, de ajánlatos külön kóresetekben az orvos urak tanácsát igénybe venni. Bár milyen különbözők is a szenvedések, melyekkel a természet az ő kedvencét, az emoert meglátogatja, egyúttal kevés megbetegedésre alko­tott olyan könnyű különleges gyógyeszközt, mint a milyet a Ferenc József ásványvíz képez, mely általános kedveltsége és használata miatt most már mindenütt, még távoli világrészeken is, könnyen megszerezhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom