Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)
1905-04-30 / 18. szám
6 » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1905. április 16. gyar szőlőbirtokos nyilatkozatai egyértelmüleg bizonyítják, hogy a bordói por a szőlő (és burgonya) peronosporájának legkitűnőbb, legjobban tapadó és ezért legolcsóbb ellenszere. A magyaróvári gazdasági akadémia növónykórtani állomása négy évi kísérletezés után véleményét a következő szavakba foglalta össze: >Az összes használatban levő permetező anyagok közt teljes részrehajtatlanul megadjuk az elsőséget a bordói porból készült oldatnak. Kitűnő tapadóképessége biztosítja használhatóságát, elterjedését ezen anyagnak, a mellyel az ujabb permetező anyagok közül egy sem versenyezhet*. Hozzátéve azt, hogy a bordói por oldatának elkészítéséhez nem kell szakértelem s igy ez a legegyszerűbb munkásra is rábízható, amellett, hogy az oldat elkészítése csak néhány percet vesz igénybe, ezek oly előnyök, melyek főleg szeszélyes időjárás esetén megbecsülhetetlen szolgálatot tesznek. Lépfene. Cseresnyés községben egy szarvasmarhán a lépfene állapíttatott meg, miért is Drávacsány, Cseresnyés, Drávaóhid és Miksavár községekből lovak, szarvasmarhák és juhok Ausztriában május 29 óig nem szállíthatók. Érsekújvári lóvásár. Huszonharmadik éve már, hogy a Nyitramegyei Gazdasági Egyesület a kor igényeinek teljesen megfelelő lóvásárt alapította. A megelőző 22 éven át tartott vásárok meggyőztek mindenkit arról, hogy e vásárokra kitűnő anyag hajtatik fel s hogy a Duna balpartján e vásár az egyedüli, a melyen a lovakat jól lehet értékesiteni. Érsekújvár nemcsak a vele közvetlenül szomszédos megyók lótenyésztőinek képezi könnyen hozzáférhető központját, de a kereskedelmi világra nézve is — budapestibécsi fővonalba esvén — könnyű közlekedése folytán kedvező helyzettel bir. E vásár ez évben minden bizonnyal május hó 7 és 8-án fog megtartatni. Azon híresztelések, mintha e vásár elhalasztatnék vagy pedig hogy az ott vásárolt lovaknak Ausztriába való kivitele megtiltatnék, alaptalanok. Hasznos tudnivalók. Az orvostudomány tanitja, hogy az egészséges emberi szervezetnek naponkint egy liter vizre van italul szüksége. Ez a viz szolgál ugyanis a bevett ételek higitóazeréül. E nélkül ugyanis a szervezet a megemésztett táplálékot hasznosan feldolgozni nem tudja. Minthogy azonban a táplálékokkol a gyomorba minden esetben igen sok és különböző betegség csirája is bejut, fontos, hogy italul olyan viz használtassák, mely baktériummentes legyen, tehát azon csirákat ne szaporítsa, másrészt a táplálókokkal bevett baktériumokat a gyomornak megölni segítse s végül, hogy a viz a gyomrot no rontsa. Be van igazolva, hogy ilyen célokra a mohai Ágnes viz végtelenül alkalmas, mert teljesen baktériummentes. Másodszor, minthogy szénsavat tartalmaz, a baktériumok mérgező hatását lerontja. És végül, minthogy a gyomrot alkalmasan izgatja, egyrészt étvágyat csinál, másrészt bőséges elválasztását okozza azon gyomornedveknek, melyek azon kártékony baktériumokat megölik. A mohai Ágnesviz logyasztását különben és főként tavasszal, kiváltképen lehet ajánlani. Ekkorra ugyanis a téli nehéz táplálkozás után a gyomor nagyon is megkívánja a a gyomorjavitót. Másrészt ekkorra esik a legtöbb fertőző betegség, a mitől a mohai Ágnesforrás a gyermeket és felnőttet biztosan megóvja. Gyermekeknél ilyenkor mutatkoznak az angol kór tünetei, a melyeket a mohai Ágnes viz mésztartalmánál fogva megszüntet s végül tavaszra esik a legtöbb szülés, tehát ilyenkor van a legtöbb szoptató asszony is, a kiknek a mohai Ágnes forrás fogyasztása azért fontos, mert ez a viz a tejelválasztást nagyban fokozza. Háztartások számára nagy üvegekben a mohai Ágnes forrás különösen olcBÓn kapható. Az érmelléki borok. Akinek alkalma volt az érmelléki borokat megbírálni, azok állítják legbiztosabban, hogy az ország területén ezek a valódi gyógyborok, mert nem savanyu, nem émelygős édes, hanem gyengén savanykás ize mellett rendkivül tüzes, erős és kemény borok, ebben rejlik a valódi gyógyereje, mert az egyedüli, amely a beteget felerősíti és felüdíti, az egészséges embert pedig felvillanyozza és megizmosítja, betegség ellen edzi és megerősíti. — Az »Érmeléki Első Szőlőoltványtelep« több mint ezer hektoliter saját termését minden évben családi fogyasztásra 50 liter és feljebb mennyiségekben, hitelesített uj hordóval együtt 50 fillérenként adja el, melynek mai számunk hirdetési rovatában közölt és ábrán is bemutatott »Szőlőlugast ültessünk* cimü hirdetésére felhívjuk olvasóink becses figyelmét. Az olasz borbehozatal. Az olasz borvámklauza tudvalevően 1904 december 31-én megszűnt. Ennek a körülménynek kell tulajdonítani, hogy az olasz borbehozatal ez év január hónapjában mindössze 282 q-et tett ki. Ennek ellenében emelkedett a spanyol borok behozatala, amely januárban összesen 1139 q-t tett ki. A kedvezményes behozatali vám megszüntetésének nagy előnyét mi sem igazalja jobban mint az a körülmény, hogy az olasz borbehozatal tavaly január hónapban a kedvezményes 3.20 frtos vám mellett megközelítette a 60,000 q-t. A szociáldemokrácia terjedése. Azokat, akik eddig közönyös szemmel nézték s ölhetett kezekkel szemlélték a magyarországi szociáldemokrácia térhódításait, keserűen kiábrándítja és gondolkodóba ejtheti a hazai szociáldemokrácia legújabban kiadott jelentése a pártnak egy éves működéséről. Legfőbb agitacionalis eszköze a sajtó. Ezen jelentós szerint a szociáldemokratáknak van egy napilapja, egy német nyelvű központi pártlapja, mely hetenként kétszer jelenik meg s hetenkint egyszer megjelenő tót ós román központi pártlapja. A vidéken két német és öt magyar heti, vagy havi lapja. Huszonnégy szaklapja, mig egy évvel ezelőtt csak tizenegy volt. Ezek közül az építőmunkások szaklapja 20.000 példányban jelenik meg. Mühle magvai a kereskedelemben létező legjobbak s kipróbált legtökéletesebb minőségűek. Ezek kiváltképen udvari és urasági kertészek, úgyszintén jobb magánkertészek részére valók, a hol mindig a szép kiváltságoltjai lesznek óhajtva. A zöldségfélék magvai, a főzelék fajok kiválogatott legjobb fajai, fajtiszták és megbízhatók, mi^ a mezőgazdaságiak legelsőrendü eredeti .magvak, a melyekről képletekkel bőven ellátott nagy főkatalogust ingyen küld Mühle Vilmos, cs. és kir. udvari magszállító Temesváron. Állategészségügy. Zalavármegye területén a a legutolsó hivatalos statisztika szerint következő állati betegségek uralkodtak: Lépfene: Kislakos, Iborfia, Sárosd. Ragadós száj- és körömfájás: Karmacs. Ivarszervi hólyagos kiütés: Márokfold, Drávaszentmihály, Muraszerdahely, Zalaujvár, Fityeháza, Murakereszturkollátszeg, Szepetnck, Becsehely, Pálfiszeg, Alsódomboru, Domasinec, Kotor, Bak. Rühkór: Bödeháza, Dobronak. Sertésorbánc: Lontiszombathely, Gulács, Mindszentkállakisfalud, Monostorapáti. Sertésvósz: Drávacsány, Rigyác, Lendvaujfalu, Máhomfa, Felsőhahót, Igrice, Nagykapornak, Orosztonybaksaháza, Badacsonytomaj, Balatonudvari, Gyulakeszi, Nemespéosely,Szopezd, Tördemic, Apátia, .Besenyő, Bocföld, Botfa, Kiskutas, Ságod, Salomvár, Söjtör, Teskánd, Zalalövő, Zalaszentiván, Alsókustány és Felsőkustány, Tűrje, Vindornyaszőllős, Zalabér, Zalaegerszeg községekben. A Magyar Hirlap újítása. Érdekes hirt közölnek velünk a fővárosból. A Magyar Hirlap 15 éves fennállásának jubileumát azzal ünnepli, hogy f. hó 17-étől kezdve független politikai iránnyal reggel helyett este jelenik meg a fővárosban s reggelre odaér minden vidéki város vagy helységbe. Egyúttal a világlapok mintájára egy tpecialitást is létesít, mely abból áll, hogy minden érdekes eseményt fényképfelvételekben ad közre. Mutatványszámot egy hétig ingyen küld bárkinek. A „Zenélő Magyarország" zongora ós hegedű zeneműfolyóirat most megjelent XII. évfolyamú 8. füzete a következő érdekes zenemű újdonságokat közli: I. de Majo Leo »íehér lilom* — Lis Blanche — Valse Boston, remek szép francia keringő. II. Palmer H. »Albumlap« — Albumblatt — hangulatos szalon darab zongorára. Mindig ily gazdag tartalommal jelenik meg e minden zenekedvelőnek fontos zeneműfolyóirat minden egyes füzete, űgy, hogy előfizetői az érdemesebb zeneműveket, melyek az év leforgása alatt megjelennek, a havonta kétszer megjelenő füzetben, mindenkor 10—12 oldalon kapják. Előfizetési ára: egész évre (24 füzetre) 12 K, félévre (12 füzetre) 6 K, negyedévre (6 füzetre) 3 K. Egyes fűzet 60 fillér. Előfizetni a most folyó II. évnegyedre valamint az előző évnegyedekre is a »Zenélő Magyarország* (Klökner Ede) zeneműkiadóhivatalában Budapesten VIII. József-körut 22—24, hol egyúttal minden nyomtatásban megjelent zenemű a legolcsóbban megrendelhető. A szembesítés. Az öreg pandurőrmester másodmagával egy csavargót kisért az országúton. Kora hajnal volt. A két pandúr lóháton ült, a csavargó gyalogosan ballagott előttük. Fáradtnak, kimerültnek látszott . . . Panaszkodott hogy fájnak a lábai. — Könnyű kigyelmeteknek lóháton. A pandurőrmester nem minden málica nélkül válaszolt: — Ez azért van, ecaém, mert ha te ülnél lóháton, nagyon lóhátról beszélnél. Talán szóba se ereszkednél velünk . . . — Abban igaza van kigyelmednek, — mondotta a csavargó röhögve. Haladtak tovább. Közeledtek e városhoz. Az országút mellett, egy dombosabb helyen, néhány terebélyes nyárfa között egy kőkereszt emelkedett. Ezt a kőkeresztet —ugy tartják — kegyeletes kéz emelte. Annak a földbirtokosnak az özvegye, akit ezen a helyen gyilkoltak meg. Nagyon régen lehetett, az öreg pandurőrmester is csak ugy hallotta mesélni. Ki tudja, igaz volt-e, nem-e ? A pandurőrmester, ahogy a kőkereszt felé nézett, a tövében egy parasztasszonyt látott térdelni. Erősen odanézett. Szokatlannak találta. Azon a vidéken, az alföldön, az emberek vallásosak, de nem bigottak. Aztán se ünnep, se bucsu .. . Annak az asszonynak valami különös oka lehet, hogy kora virradatkor idejön imádkozni. Ünneplő ruha nincs rajta. Ez nem rendes dolog . . . Ha olyan nagyon rájött az imádság, — okoskodott a pandurőrmester, — otthon is megtehetné. Van templom mindenütt. A vármegye öreg szolgája gyanút fogott. Ugy, mint a vizsla, amikor szimat üti meg az orrát. Eszes, próbált ember volt. Rövidesen odaszólt a fiatal pandúrnak: — Józsi, kisérd be magad ezt az embert. Aztán kerülj vissza izibe. Addig ón szeme közé nézek egy kicsit annak az imádságos asszonynak. A fiatal pandúr távozott a csavargóval, az öreg pedig leszállt a lóról s egy nyárfa mögé állott. Sokáig nézte a lesből a térdepelő asszonyt, de a kendőtől nem láthatta az arcát. Nagyon elmerültnek látszott az ájtatosságban, hogy az iménti lódobogásra sem emelte föl a fejét. Még várt egy darabig, közelebb lépett a kökereszthez : — Hó, húgom, mondotta — de korán zavarod az Istent. A térdepelő asszony riadtan emelte föl a fejét. — Nini, — folytatja a pandurőrmester, — csak most ismerek rád. A Zsófi, a Szilas Dömötör menyecskelánya. Hát bizony, kis húgom, nagyon megnyúlt ám az ábrázatod, a mióta nem láttalak. Az asszony nem válaszolt. Ugy összeszorította vékony metszésű ajkait, hogy a szép arc egészen beletorzult. , — Valami bajod „lehet, ugy sejtem, hogy r ilyen messzire elkószálsz az imádságra. Igaz-e Zsófi? — Igaz, — hangzott a halk válasz. — Mi a bajod, húgom? A fiatal parasztasszony nem válaszolt, csak fejkendőjét húzogatta előre. — Nem szólsz? Pedig legjobb megmondani, — biztatta az öreg, — tudhatod, hogy mindig jó embere voltam és édes apádnak, meg az egész familiádnak. — Tudom. — Nohát. Rövid szünet után az asszony megszólalt.
