Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-02-12 / 7. szám

6 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1905 február 12. kiváltságot kihasználni alig lehet. A napszámát azonban az aranymosó mégis jól megkeresi, dacára annak, hogy mestersége csak abból áll, hogy egy deszkavállun a fövenyt viszel higitva lassan keresztül bocsájtja. A Dráva fövenye azonban helyenként sok aranyat tartalmaz. Most egy angol társaság akarja kibérelni Légrád privilégiumát s mérnökei kutatják az aranyat. Lám milyen élhetetlenek vagyunk mi! Még privilégiumain­kat is idegenek használják ki. A zalaegerszegi takarékpénztár részvénytár­saság közgyűlése. F. hó 11-én d. u. 7 S3 órakor tartotta a zalaegerszegi takarékpénztár részvény­társaság saját helyiségében Hajik István elnöklete alatt 36-ik évi rendes közgyűlését. A felolvasott igazgatósági jelentésből kitiint, hogy e virágzó, Fischer Pál vezérigazgató vezetése alatt álló takarékpénztár az elmúlt 1904 évben is folyto­nosan fejlődött; az iránta megnyilatkozó bizalmat leginkább dokumentálja ama körülmény, mely szerint betét állománya az elmúlt évben 386.748 K 77 fillérrel emelkedett 2,934.979 K 16 f.-re. A folytonos verseny dacára a főbb állományok emelkedtek s pedig a váltótároa 235.922 K 80 fillérrel 1,382.171 K 80 fillérre, jelzálogkölcsön állománya 42557 K 66 fillérrel 1,108 967 K 64 filléire. Az 1904 évi tiszta nyeremény a mult évi |áthozattal együtt 54250 K 66 ft tett ki, melynek felosztágát a közgyűlés az igazgatóság és felügyelő bizottság véleménye alapján elfogadta és így minden egyes részvény szelvény után f. hó 13-tól kezdődőleg 70 K fog az intézet pénz­tárából kifizettetni. Az alapok bőséges dotálásán kivül a házértékből külön 2357 K 90 ft leirtak és 10000 korona pedig a jövő évi nyeremény számlára átviteleztetett. Ezek után az igazgató­ság és felügyelő bizottság, nemkülönben a még felelős közegeknek a felmentvényt megadták, mikor is az igazgatóság évközben tett összes intézkedéseit jóváhagyták. Megalakíttatott 3 évre a felügyelő bizottság, melynek tagjaiul egyhan­gúlag Schütz Sándor, Stolozer Jakab és Thasey Krisróf megválasztattak. A közgyűlési jegyző­könyv hitelesítésével Deutsch Ferenc és Weisz Ármin részvényesek bízattak meg. Ezek után a közgyűlés az igazgatóság éltetésével véget ért. Választási utóhangok. A baksai kerületben a választási mozgalmak magas hullámokat vetet­tek. Az izgalom meglehetősen nagy volt mind a két oldalon. A papság Darányi Ferencet támogatta. A küzdelem hevében Kovách Sándor dobronaki káplán ellen sok vádat hoztak fel s a megyés püspöknél is feljelentették. Ezekről a a vádakról mi is tudomással bírván, a követke­zőket irtuk; »Különösen nagy az izgalom Dobro­nak vidékén, ahol állítólag a káplán ur tüzeli a népet.c — Kovách Sándor káplán ur erre a ki ­tételre reflektálva levelet intézett hozzánk, amely­nek magára a tényre vonatkozó részét — elhagyva a politikai reflexiókat — már azért is közöljük, mert nem akarjuk, hogy közleményünkért bár­milyen tendenciával vádolhassanak bennünket, mert elvi kérdésekbe személyi motívumokat nem viszünk bele. „A lezajlott képviselőválasztások mozgalmai alatt elég sürüen részesültem abban a szerencsében, hogy a Mándi pártiak sokat foglalkoztak csekély­ségemmel. Nem tekintve a magas kormánynak egyházmegyei hatóságomnál tett előzetes intéz­kedéseit, a névtelen fenyegető leveleket, papi reputációm megrontására törekvő aknamunkákat, a hazug sürgönyöket, egyes lapoknak céltudatosan alaptalan híreket adiak fel reám vonatkozólag nyilván a közvélemény megtévesztésére. Az igazság érdekében kijelentem, hogy dobronak, izgatásom abban nyilatkozott meg, hogy egy vasárnapon plébánosom kívánságára híveinket a plébánia udvaron összegyűjtvén, felolvastam nekik az 1899 évi XV. t. c. vesztegetésekre vonatkozó főbb paragrafusait és figyelmeztettem őket, hogy a választási mozgalmak alatt keresztény magyar amberhez illő nyugodtsággal viselkedjenek és az ellenpárt embereit tiszteletben tartva, azokat se szóval, se tettel meg ne bántsák, mert mig egy­részről önmaguk nsk ári-nának, másrészről pártunk jó hírnevén ejtenének csorbát. Ha volt i/gatás és volt benne részem, hát diktáljanak rám valami törvényt! Hiszen amennyire benne voltam a Mándi pártiak kegyeiben, ugyan­csak elbántak volna velem. Miért nem történt meg, mit hetekkel a választás előtt hirdettek, hogy befognak záratni?! A rágalmakra ez a válaszom." Esküdt8zéki tárgyalások. A nagykanizsai kir. törvényszéknél az ez évi első esküdtszóki ülés­szak február 6-án kezdődött. Első nap Báránkó szepetneki lakos felett ültek törvényt. A bíróság elnöke Tóth László kir. törvényszéki elnök, bírái dr Neusiedler Antal és dr Eőri Szabó Jenő voltak. A vádhatóságot dr Orosdy Lajos kir. ügyész képviselte, a vádlottat dr Bród Tivadar ügyvéd védelmezte. A vádlott apósát, Hajdinyák Ferencet megfojtotta. Báránkó beismerte a tettet, de tagadta azt, hogy előre megfontolt szándókkal követte volna el az ölést. Apósa rosz indulatu, perlekedő természetű ember s a végzetes tett oka Hajdinyák jogtalan támadása volt. Az esküdtek erős felindulásban elkövetett ember­ölésben mondták ki bűnösnek a vádlottat, akit a törvényszék 6 évi fegyházra itélt. Az ítélet jogerős. — 7-én Langstádler János állott a biró­Bág előtt, aki Tóth Rochus Józsefet az esztergáli határban leszúrta. Ar, áldozat a vádlott apját többször bántalmazta s Langstadler úgy állott boszut, hogy Tóthot, mikor avval véletlenül találkozott, lebicskázta. Dr Schwarz Adolf ügyvéd jeles védelme után az esküdtek szándékos ember­ölést állapítottak meg s a vádlottat a bíróság 4 évi fegyházra ítélte. — 8-án Samu János, egy 20 éves legény ós szeretője, Csonka Tamás Rozália bűnügyét tárgyalták. A leányt természetes apja tartotta. A 63 éves öreg embert bántotta leányá­nak kiesapongása s ezért sokszor meg is verte. A leány felbujtotta szeretőjét, aki a betegen fekvő öreget az ágyban megfojtotta. A leány minden megbánás! nélkül állott a bíróság előtt. Az esküdtek verdiktje alapján a törvényszék 10—10 évi fegyházra ítélte a gyilkos szerelmes párt. Gyermekgyilkosság. Török Teréz bocfóldi ille­tőségű 40 éves nő mint szakáosnó szolgált Győrött, a honnan nem rég Zalaegerszegre jött és Siu:on István sip-utcai lakosnál szállt meg. Mult szom­baton reggel betegségi szimptomák közt találták Török Terézt a ki a hozzá intézett kérdésekre zavart feleleteket adott, a mi még gyanúsabbá tette Simonék előtt a dolgot. Utóbb a faházban egy újszülött gyermek hulláját találták meg, miről a rendőrségnek jelentést tettek s ennek nyomán az ügy a kir. ügyészséghez került, hogy megállapíttassék, vájjon a gyermek élve jött e a világra s bűnös kéz oltotta e ki életét. Rablótámadas. Tóth György mogyoróshegyi lakos a mult héten a szeutantalfai vásáron egy tehenet adott el. A vásár után este 7 óra felé, midőn a kisapáti utón 12 éves fiával hazafelé ballagott, egy előtte ismeretlen ember beszél­getésbe eredt vele, majd egy husánggal fejbe ütötte Tóthot, kitől a pénzt követelte. Erős dulakodás támadt köztük, mig végre Tóth fiának sególykiáltására a támadó elmenekült. Verekedő asszonyok. Horváth Kálmánné és Tik Verona régi haragosok voltak. A minap véletlenül összekerültek a Kummer féle kávéház előtt, ahol összepöröltek, ezután pedig egymásra rohantak ós kezdték egymás haját, ruháját tépni, szaggatni. Egy darabig cibálgatták egymást, utóbb azonban a járó kelők megsokalták a dol­got és a harcias amazonokat szétválasztották. Tolvaj-szavaíkezat. Évek óta hallatszottak i panaszok a város környékén fekvő urodalmakból, i hogyi magtáraikba tolvajok járnak és tartalmu­| kat alaposan m?gvámolják. Minden egyes esetben j panaszt tettek a károsultak a hatóságnál is, a ] csendőrségnél in ós ezek megindították a nyomo­i zást, de eredménytelenül. Végre a zalaegerszegi | rendörségnek sikerült a tolvaj-szövetkezetnek a | nyomára akadui, amelynek tagjai a vidókbeü Í Brodalmak magtárait rendszeresen fosztogatták. ; A tolvaj-szövetkezetnek kót főalakja Sipos Károly j és Bőr Ferenc itteni lakosok. Az előbbi rabviselt, ; kiszolgált fegyenc, aki már nem egyezer jutott ellentétbe a törvénnyel, ami miatt több éven át különböző fegyházakban iiit; most pedig foglal­kozására nézve napszámos volna, ha ezt a fog­I lalkozást gyakorolná, de nem teszi, hanem inkább j a Fő téren álldogálva, sütkérezni szokott. Ennek | a két jómadárnak az utmutatása meliett jártak ! be a szövetkezét tagjai a magtárakba és pedig | a csáesiba úgy, hogy hosszú létrát készít tettek 1 maguknak, azt a magtárhoz támasztották, azon fel­másztak egyik másik ablakhoz, amelyén át be­hatoltak a magtárba, ott megtöltötték a maguk­kal vitt zsákokat, a létrán kötél segítségével lebocsátották ós elszállították. A jómadarak nem voltak válogatósak. Elvittek akármilyen gabonái találtak: búzát, rozsot, kukoricát. — A helybeli püspöki urodalom magtárába való bejutáshoz más módot alkalmaztak. Itt egyszerűen viasz­lenyomatot vettek maguknak, ennek nyomán álkulcsot készítettek, ezzel felnyitották a kaput s kényelmesen besótáltak. Hasonlóképen jártak el Königmayer János neszeleji földbirtokos mag­tárának látogatása alkalmával is. A lopott gabo­nát pedig ugy szállították el, hogy Pakula József Berzsenyi-utcai lakos drótostól elkérték az egy­fogatú kocsiját. A szövetkezett banda egyik tag­jánál megosztozkodtak a zsákmányon és mind­egyik elvitte a maga jutalékát. Mintegy 4 méter­mázsa rozsot ós 46 klgr. kukoricát találtak náluk. — Évekig tartott ez az idylli állapot, míg végre a rendőrség kezeibe kerültek. Ezen alkalommal különféle gyanús tárgyakat is találtak a szövet­kezetnél, amiknek holszerzésót igazolni nem tud­ják. Valószínű, hogy ezek is lopásból szármáz nak. A nyomozást ebbe az irányba is kiterjesztik. A szövetkezet két vezéralakját a rendőrség már letartóztatta ós átkísértette a kir. ügyészséghez; a többi tagok egyelőre szabadon vannak ugyan, de remélhetőleg mielőbb zár alá kerülnek, hogy ártalmatlanná legyenek. Lopás. Simon Anna „Korona" szállóbeli szobaasszony a minap arra a kellemetlen meg­lepetésre ébredt, hogy valaki a ruháit ellopta. Panaszára a rendőrség megindította a nyomozást, de eredményre jutni nem tudott. Magyar nyelv a posta-utalványon. Eddig a posta-utalványokat különböző nyelven[ állították ki; néha olyanon is, amelyet az Illető postatiszt nem értett, amiből aztán zavar és kellemetlenség származott, iimnek elejét veendő, elrendelte a m. kir. kereskedelemügyi miniszter, hogy ezentúl kizárólag magyar nyelven kel! a posta-utalványo­kat kiállítani. Ellopott 80nkák. Szép sonkákst tartogatott j Kalmár József a kéményében a füstölőn. Ven­I (légeket várt, azok számára tartogatta s féltette i is őket, mint valami kincset. Valaki tudomást ! szerzett a sonkák létezéséről s a mult napok­j ban elemelt közülök kettőt és hozzá még a két ! legszebbiket. A tréfa vége. Vigan szólt a zene a falu egyet­leu korcsmájában, ahol összesereglett a falu j apraja-nagyja és mulattak, táncoltak hévvel, duhaj ; kedvvel. Égyik asztalnál néhány legény pohara­| zott s beszélgetett. Szóba jött a bátorság is. Egyik legény fölvetette a kérdést, kinek volna bátor­sága a sötét éjszakában elmenni a temetőbe s onnan egy sírkeresztet elhozni. Az egyik legény nyomban vállalkozott rá és meg is cselekedte. Mikor ennek az áldomását megitták, a sírkeresz­tet viseza is kellett vinni. Amint a legény a temetőhöz ért, síri hangok ütötték meg a fűiét; mintha valaki panaszkodott volna amiatt, hogy elvitték a sírkeresztjét. A legénynek minden haja égnek állt. Nem volt többé bátorsága a keresztet , a sirhoz vinni, hanem eldobta s rohant vissza a i faluba, ahol ájultan rogyott össze. Ugy kellett 1 lakására elszállítani, ahol most orvosi gondozás alatt áll. Ingyen vasút. Schwarcz Károly uagykanizai fiu Budapesten volt iparostanonc. Megunta azon­ban a munkát s haza kívánkozott. Pcize azon ban nem volt. Valahol olvasta, hogy Ameriká­ban hogyan szoktak a pénz nélkül szűkölködő emberek ingyen utazni '8 ezeket utánozni akarta. Belopódzott apályaudvarba, beült egy teherkocsiba s szerencsésen eljutott Székesfehérvárig. Itt meg­csípték, leszállították R vonatról s visszaküldték a gazdájához. BetÖr3368 lopás. A lentií fogyasztási szövet­I kezet Szócsiszigeten fiók-üziatet tart. Ebben miri­; denféíe áru van raktáron ; a korbáesnyóltől kezdve a női alsószokuyáig mind 'Ui tártaink, amire a népnek szüksége van. A uiuli napokban betör­tek ebbe az üzletbe s alaposan megdézsmálják az árukészletet. L -giakább ruhaneniüeket vittek el egy nagyobb csomaggal. A kár J37 koroua. A betöréses 1 >pist állítólag németajkú kóbor cigányok követték fi, akik u'.ín a csendőrség erélyes uyomozást indított meg. Az oltványtelepek es az idei szárazság. Az eimuit nyár abnormis szárazsága következtében az ország legtöbb oltváuytelepei nagy mértékben szeuvedtek, miért is az idei szőlőoltványok legna gyobb része gyengén fejlődött s így szőlőkertek telepítésére alkalmatlanok. Annál fontsabb u szőlőbirtokosok részére egy oiy oltványtel-p^t is­merni, amely a beiskolázott oltványok öntözésére négy nagy vízművet állitoti föl, moly vízművek a száraz időszakban 24 órán beiül (éjjel és nappal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom