Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)
1905-01-22 / 4. szám
1905 január 15. » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap« 31 és minden pártkülönbség nélkül készítsék elő azon jobb korszakot, a melyben utódaink csodálkozással gondolhatnak vissza inpraktikus apáikra, kik személyes gyűlölséggel, túlzásokkal és apró zsarnokok kedvteléseivel pocsékolták el az oly drága időt! Vármegyei közgyűlés. Az országgyűlést összehívó királyi kézirat kihirdetése végett december hó 16-án ült össze Zalavármegye törvényhatósági bizottsága. A megjelent bizottsági tagok lehettek körülbelül hatvanan. A vármegye bizalmatlansági szavazata után el volt mindenki készülve arra, hogy az országgyűlés feloszlatásának s az ex-lex választásnak törvényességét kétségbevonó hangok fognak emelkedni. Azt hittük, hogy az egyesült ellenzék zárt sorokban fog felvonulni a közgyűlésre, hogy olyan határozatot provokáljon, amellyel a vármegye a feloszlatás törvényességét tagadja. Az ellenzéknek azonban csak vezérei jelentek meg a gyűlésen; a távolabb vidékekről alig voltak itt néhányan. Szép számmal volt azonban képviselve a kath. papság, mert Zalaegerszegre ugyanezen napra pártértekezletet hívtak össze. A közgyűlést Hertelendy Ferenc főispán 10 órakor nyitotta meg. Czukelter Lajos aljegyző felolvasta a királyi leiratot, amelyet a közgyűlés állva hallgatott meg. Ezután Bosnyák Géza szólalt fel. Köteles hódoló tisztelettel — úgymond — veszi tudomásul a leiratot, de nem tudja elnyomni hazafias aggodalmait, mert nézete szerint az országgyűlésnek költségvetés nélkül való feloszlatása törvénybe ütközik. Felolvasta nz 1848-iki és 1867-iki törvényeknek ide vonatkozó rendelkezéseit. Fejtegette a házszabály kérdést, amely a képviselőház belügye, amelybe felülről a koronának s alulról a nemzetnek beleszólása nincs. A házszabályok megsértését tehát a nemzet Ítélete nem szankcionálhatja s a szónok meggyőződése szerint a törvénysértést nem mentheti az, hogy az ellenzék az indemnitást megtagadta, illetve annak megszavazását megakadályozta. Bosnyák Géza a következő határozati javaslatot terjesztette a közgyűlés elé: .,Megillető köteles tisztelettel, de egyszersmind hazafiúi mély aggodalommal veszi tudomásul Zalavármegye közönsége az országgyűlésnek az 1867. évi I. törvénycikk tiltó rendelkezése ellenére történt feloszlatását s midőn kényszerítő alkotmányos okokból szabad folyást enged a törvényhatóság területén az elrendelt képviselő választásnak, egyszersmind a leghatározottabban óvást emel a feloszlatás törvényellenes ténye ellen." A szónokot az ellenzék zajosan megéljenezte. Gróf Batthyány Ernő még azt fűzte az elmondottakhoz, hogy dinasztikus érzésétől indíttatva mély hódolattal veszi tudomásul a királyi leiratot, de aggodalommal tölti el az, hogy Magyarországnak olyan kormánya van, amely őfelségének a törvények szellemével ellenkező tanácsot ad. Csertán Károly alispánnak Bosnyák Géza határozati javaslatát magyarázó szavai után Odor Géza akart felszólalni. Beszédét avval kezdte, hogy gróf Andrássy is elismerte, hogy az ex-lexben való föloszlatás nem ellenkezik a törvénnyel. Az ellenzék azonban felzudult s Odor látva a helyzetet és a hangulatot, a szótól elállott. A közgyűlés tehát Bosnyák Géza indítványát elfogadta s a határozati javaslat jegyzőkönyvbe foglaltatott. A közgyűlés husz perc alatt lezajlott minden nagyobb emóció nélkül s a politikai ellenfelek a folyosókon újra jóbarátok lettek. Megyei élet. Zalavármegye közigazgatási bizottsága január havi rendes ülését 16-án tartotta Hertelendy Ferenc főispán elnöklete alatt. Az ülés a havi jelentések meghallgatása után folyó ügyeket tárgyalt. Az alispán jelentése szerint a közegészségi állapot december hóban a felnőttek között kielégítő volt, mig a gyermekek között a különböző fertőző betegségek miatt kedvezőtlen. A haszonállatok egészségi állapota az előző hónaphoz képest javult. A személy és vagyonbiztonságot illetőleg december hónapban előfordult két gyermekülés és gyilkosság. Gelencsér Verona szentpéteruri leány decemberben született leánygyermekét elásta; Szalai Mári balatonmagyarodi leány december 15-én szült fiát megfojtotta. A két tettest elfogták. 1 Hajdinyák Ferenc szepetneki lakost veje, Báránka István december 18-áu megfojtotta. Háry Mihály sormási hegyőr Meleg István sormási lakost december 31-én a homokkomáromi hegyen agyonlőtte. A tettesek átadattak a kir. ügyészségnek. Herczeg Vendel lentikápolnni lakos Tóth Jánost ós nejét, Varga Borbálát fejszével agyonverte s ezután öngyilkos lett. Ezen bűntetteken kivül december hóban több betöréses lopás és tolvajlás fordult elő. A csendőri őrjáratok decemberben letartóztattak: hatósági közeg elleni cselekményért 1, ember élete elleni bűntényért 7, súlyos testi sértésért 1, lopásért 19, zsarolásért 1, okirat hamisításért 1, fegyveres erő elleni bűntettért 1 egyént, továbbá különféle kihágásokért 97 egyént. December hónapban 13 tüzesetet jelentettek be. Az összes kár 33357 K 78 f-re rúgott, amelyből biztosítás folytán megtérült 16986 K, tehát biztosítatlanul maradt 16369 K 78 f. A közgazdasági állapotokra vonatkozólag a jelentés kiemeli, hogy a takarmányszükség miatt sok a panasz; a szarvasmarha ára leszállt; a fogyasztási cikkek drágák s a kisbirtokosok, illetve termelők, valamint a készpénzből élő napszámosok és más havi kdíjasok megélhetése nehéz. A pénzügyi adminisztráció terén észrevehető, hogy a gazdasági év, különösen a kisbirtokosokra, rosszul ütött ki. A köztartozások behajtása sok nehézségbe ütközik s a kik fizetnek is, kölcsönből fedezik tartozásaikat. Végül bejelentette az alispán a bizottságnak, hogy Csentericz Béla zalaegerszegi rendőrkapitány hivatalos pénzek elsikkasztása után, hamis útlevéllel ismeretlen helyre távozott. A kir. tanfelügyelő jelentette, hogy december hónapban meglátogatta az összes zalaegerszegi állami elemi fiu és leányiskolákat ós a tantestületekkel értekezletet tartott. Meglátogatta a csáktornyai állami tanítóképző intézet összes évfolyamait és gyakorló iskoláját. Elnökölt a csáktornyai tanító-képezdénél tartott póttauképesítő vizsgán. Meglátogatta a csáktornyai állami polgári fiu iskolát, az egyesületi kisdedovodát. Az alsódomborui kisdedóvónő lakásviszonyai ügyében helyszíni tárgyalást tartott. Viziszentgyörgyön a járási főszolgabíróval s az egyházmegyei főhatóság kiküldötteivel helyszini vizsgálatot tartott. Meglátogatta a zalaegerszegi kereskedelmi tanonciskolát s két kisdedovodát. A közoktatásügyi miniszter elrendelte a már engedélyezett és az első sorban szükséges kisdedovodák összes viszonyairól kimutatások szerkesztését; továbbá az ifjúsági könyvtárak ügyében kiadott utasítás életbe léptetését; továbbá intézkedett a könyvtárak szétküldése, törlesztése és használatuk módja tárgyában. Egységesen és országosan megállapította a miniszter az iskolák államosításának feltételeit és a szervezéshez megkívántató eljárás módozatait, lígy a felszerelés, valamint a jellegekkel kapcsolatos illetékesség, járulmányok, községi és egyházi főhatósági határozatok szempontjából. A kir. pénzügyigazgató jelentette, hogy december hónapban egyenes adó cimén 630 297 K 93 f, 1904 évben 4.868,561 K 76 f folyt be, amely az 1903 évi befizetéssel szemben 1.779.410 K 98 f emelkedést tüntet fel. Az összes hátralék az 1904 évi hátralék 8 1904 évi előírásnak 22.6%-át képezi. Hadmentességi-díj cimén 1904 évben befizettek 116.227 K 56 fillért. Az eredmény az 1903 évinél 66.167 K 37 fillérrel kedvezőbb. Dohány-jövedékből 1904-ben befolyt 2.412,492 K 88 f. A bevétel ezen tételnél is több 74.818 K 71 fillérrel. Bélyeg- és jogilletékben befolyt 1.021,610 K 44 f. A bevétel több 364.659 K 48 fillérrel. Illeték egyenértékben 39.161 K 55 fillért vettek be. A többlet az 1904 évhez képest 8.994 K 49 f. Fogyasztási- és italadóban befizettek 2.034.296 K 05 f. Ezen tételnél a bevétel 1.143,877 K 63 fillérrel emelkedett. Italmérési illetékben a bevétel volt az 1904 évben 82.817 K 92 f. Többlet 24.232 K 88 f. Sójövedékben befolyt 193.637 K 14 fillér. E oimen a bevétel 47.182 K 55 fillérrel apadt. Leírtak 1904 évben 391.207 K 57 f egyenes adót ós 22.818 K 76 f hadmentességi díjat. Fizetési halasztás engedélyeztetett decemberben 19 esetben; ideiglenes házadó mentesság pedig 38 esetben. 1904 évben tehát Zalavármegyében az 1903 évhez viszonyítva 3.414,978 K 99 fillérrel több folyt be az adóhivatalokba. Az államépítészeti hivatal főnöke jelentette, hogy az állami és törvényhatósági közutak a hó első felében uralkodó esős és ködös időjárás következtében igen szenvedtek úgy, hogy a gyengébb kiópítésüek rosz állapotba jutottak és az utkaparók csakis kerékvágás beigazítással voltak elfoglalva. A hónap második felébea azonban az esős időt szeles hideg idő váltotta fel s az utak állapota is javult. Oly elemi események, melyek miatt az utak és hidak használhatósága fenakadást szenvedett volna, nem fordultak elő. Folyamatban levő építések az elmúlt december hónapban csekély számmal voltak. Említést a következők érdemelnek. A Pozsony—varasdi állami közúton levő 54 számú muraszerdahelyi murahid építésénél a pillérek alapozása volt folyamatban, mely igen nagy nehézségbe ütközik ós a munka befejezéséi késlelteti. A gyulakeszi—tördemic—balatonedericsi tvh. közút 3—4 km. szakaszán levő 3. sz. kőáteresz 7 fm. hosszú és 35 fm. nyílású beton csőből újból építtetett. Ugyanazon útvonal ós kilométer szakaszán levő egy vizteknő helyett egy új beton áteresz építtetett egy 9 fm. hosszú ós 50 fm. nyílású betoncsőből. A keszthely—baki tvh. közúton a 17 és 22 számú fahidak javíttattak és december hó 23-án bevégezte ttek. A zalaegerszeg—zalalövői tvh. közút 3—4 km. szakaszán levő 10 sz. híd feljárójánál épített új uti korlát Andráshida felől elkészült. Zalaegerszeg felől is felállíttatott 160 fm. 40 méter csinálása még folyamatban van. Az aleólendva—bellatinci ut 15—20 kilométer szakaszán levő 12 sz. jármas fahidnak a devecseri oldalon alátámasztása a fejnél, 2 drb. fenyő új hossztartó behelyezése a fenpallózás 3—4 részben ujjal pótolása, 3 drb. talpfa, szegélygerendák hozzáadása és az ócska anyag használható részének visszadolgozásával a munka megkezdetett f. hó 13-án ós befejeztetett f. hó 21-én. A muravid—kakonyai útvonal 7—8 kilométer szakaszán levő 7 sz. hidnak az utolsó árvíz alkalmával megrongált feljárója sülyesztő hengerrel javíttatott ki. Az államutak átkelési szakaszán a községek a fedanyag beágyazását ós ezt megelőzőleg a sárlehuzást foganatosították. Ugyanezt végezték a törvényhatósági közutakon azon községek, melyek ezzel a előbbi hónapokról még hátramaradtak. A törvényhatósági állatorvos jelentette, hogy a haszonállatok egészségi állapota javult, amennyiben úgy a hivatalból bejelentendő ragadós, valamint egyéb állati betegségek is kisebb számmal észleltettek, illetve kisebb területre szorítkoztak. Lépfene két községben észleltetett; veszettség és takonykór nem fordult elő. Takonykór miatt most már csak egy udvar van zárlat alatt. Ragadós száj- ós körömfájással összesen 7 község volt fertőzve és pedig 3 a keszthelyi, 2 a zalaszentgróti ós 1—-1 a pacsai és zalaegerszegi járásokban. Az ivarszervi hólyagos kiütés ujabb esete nem fordult elő. A sertésorbánc 2, a sertésvósz pedig 14 községben állapíttatott meg s ezekkel 20-ra, illetve 71-re emelkedett a községek száma. Egyéb betegségek közül leginkább a sercegő üszög okozott károkat a növendék marhák között. Az állatvásárok és álb trakodó állomások forgalma gyenge volt. A vármegye területére engedélyezett 29 állatrakodó állomáson a mult év második felében 1098 állatszállítmány fordult meg és pedig 10.399 db szarvasmarha ós borjú, 1582 ló ós csikó, 4562 db juh, kecske, bárány és gödölye, 5804 db sertés, összesen 22.347 db.