Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-05-14 / 20. szám

4 » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1905. április 16. nek tisztaságára vonatkozó felsőbb rendelet végrehajtását, úgyszintén a perlaki és. a csáktornyai járás trahomás betegei egy részének gyógykezelési eredményét. Közoktatásügy. A kir. tanfelügyelő jelentette, hogy április hónapban meglátogatta a királylaki, VI. hegykerületi, zalaujvári, őrségi, beliczai, murakirályi, tüskeszentgyörgyi és kotori iskolákat; a segédtanfel ügyelők pedig meglátogatták a bagladi, rédicgi, gáborjabázi, dobronaki. kebelei, szentgyörgyvölgyi, jakabfai, reszneki, szécsiszentlászlói, karmacsi, hosszufalui, gutorföldi, zalatárnoki, prágai, Gazsii, csehii, nagy és kisgörbői, óhidi, vindornyaszőllősi, vindornyalaki, zalaszántói, rezii, vindomyafoki, nemesbükki, baktüttősi, náprátfai, mikefai, novai, alsólendvai iskolákat. Az államépítészeti hivatal főnöke jelentette, hogy az időjárási viszonyok s ennek folytán az utak is április hóban kedvezőek voltak. A teljesített utfeutartási munkák közül felemlítendők : A pozsony—vurasdi állami közúton levő IG számú hid padlózatának javítása. Ugyanez állami közúton Muraszerdahely mellett a Murán levő hid újraépítése, amely munka a mederpillérek alapozási módjának megváltoztatása feletti miniszteri elhatározás leérkeztéig szünetel. A nagykauizsa—tapolezai állami közúton Balatonhidvóg puszta mellett levő 33 számú ZalaIlid fafelszerkezetének újraépítése, amely munka a hid egyik felén már szépen előrehaladt. Az alsólendva—letenyei tvh. közúton levő 46 sz. hid javítása. A Csáktornya—aligvári tvh. közúton levő 23 számú hid újraépítése befejeztetett. A zalaegerszeg—zalalövői tvh. közút 20—21 km. szakaszán levő 45 számú 0.50 m. nyilásu betoncső áteresz helyett 1.0 m. nyilásu állítatott elő. A zalaegerszeg—csács—bozsok nemesapáti tvh. közút 0—l km. szakaszán levő 1, 2 és 3 számú fahidak helyett betoncsőáteresz építtetett. A salomvári th. közúton levő 4. sz. hid kijavíttatott. A siimeg- -jánosházi tvh. közúton levő 12 sz. hid újraépítése megkezdetett. A Csáktornya—stridói tvh. közúton levő 2 sz. hid kijavíttatott. A keszthelyi, badacsonyi és révfülöpi gőzhajó kikötők hídjainak javítása folyamatban volt és szépen halad. Utrendőri kihágások köréből csakis az érdemel felemlítést, hogy az áliami közutak törzskönyvezésére levert határkarókat Becsehely és Nagyrécse mellett helyéből kimozdították. Az állami törzskönyvezés munkálatai annyira haladtak, hogy a kész munkálatokat a vállalkozó előzetes átvizsgálás végett már bemutatta. Pénzügy. Egyenes adóban a mult hóban befolyt 49.910 K 53 f.; 1904 évi április havában pedig 262.891 K 43 í. A befizetés tehát ez évben 212.980 K 90 fillérrel csökkent. Híídmentességi díjban befizettek 662 koronát. A bevétel a mult évhez viszonyítva 2397 koronával apadt. Dohány jövedékben befolyt 199.862 K 24 f. A bevétel ezen címnél is kisebb 7604 K 75 fillérrel. Bélyeg és jogilletékben bevettek 33.805 K 74 fillért. A bevétel kevesebb ^7516 K 88 fillérrel. Illeték egyenértékben befolyt 701 R 68 f. A bevétel 978 K 01 fillérrel apadt, Fogyasztási és italadóbao lefolyt 75802 K 53 t- A bevétel 110.554 K 93 fillérrel kevesebb. Italmérési illetékben befolyt 7403 K 55 f.; a bevétel 5346 K 56 fillérrel csökkent. Szövedékben bevettek 9541 K 92 fillért; a bevétel 5988 K 17 fillérrel kevesebb. Leirtak áprilisban egyenes adóban 1375/ K 97 fillért; hadmentességi díjban 266 koronát. Fizetési halasztás 11, ideiglenes házadó mentesség 6 esetben engedélyeztetett. Állategészségügy. A haszonállatok egészségi állapota kielégítő volt. Sem a fertőző betegségek nem terjedtek el nagyobb mérvben, sem pedig egyéb betegségek tömegesebb előfordulása nem észleltetett. Ragadós betegség összesen 29 községben állapíttatott meg április hó folyamán és pedig ivarszervi hólyagos kiütés 13, sertésvész 6, lépfene 5, sertésorbánc 3, takonykór 1 ós rühkór 1 községben. A hó végén az összes fertőzött községek száma 59 volt A ragadós száj- és körömfájás, mely legutóbb Karmacs községben uralkodott, áprii's 24-ike óta teljesen megszűnt s ezidőszerint ezen betegségtől a vármegye egész területe mentes. Az állatvásárok forgalma nagyon változó volt. A csáktornyai járás, valamint Nagykanizsa városban tartott vásárok élénk forgalom mellett zajlottak le; a keszthelyi, letenyei és zalaszentgróti járásokban csak közepes, a vármegye többi részeiben pedig lanyha volt az állatvásárok forgalma. A v törvényhatósági állatorvos jelentette, hogy a védőojtó anyagokat termelő intézeteknek állami ellenőrzés alá helyezése iránt a földművelésügyi miniszterhez felterjesztést tett. Zalavármegye közgazdasági állapota 1905 évi április havában. Az elmúlt hónap folyamán nagyon változó időjárással találkoztunk. Hűvös, rendkívül szeles idő váltakozott esős napokkal ós csak a hónap legutolsó napjaiban köszöntött be az oly nehezen várt melegebb idő. Tiz esős napon 70 milliméter csapadékot jegyezhetünk fel, mely mennyiség elegendő lett volna a tenyészetre nézve, ha a sok szél ki nem szárította volna a talajt Néhány reggelen dór is volt, de a fagyok elkerülték a vegetációt, mely a hőmérséklet alacsony foka miatt általábau nehezen indult meg. A tavasziak ós a rozs vetések ellen, dac >ra ennek, panaszunk uem lehet, csupán a búzák bokrosodása volt hiányos a kései vetéseknél, de különösen a téli fagyoktól határozottan károsított nyugati fajtájú búzáknál foltos állást észlelhetünk, a mely vetések még kezdvező időjárás esetén sem lesznek teljesen kielégítők. Elvégeztetett a mult hónapban a takarmány és cukor répák vetése, melyek gyors kelésének az idő április hóban nem kedvezett. A korábban elvetett burgonya gumó a hideg talajban alig csírázott; a hónap vége felé általánosan elkezdődő tengeri vetés azonban porhanyó talajba került és jó bemunkálást látott. Aránylag visszamaradott a korai zöldtakarmányok, a lucerna és lóhere fejlődése is, melyek kaszálására a takarmány készletéből teljesen kifogyott mezőgazda ezidón a legnehezebb gondokkal várt. A hónap utolsó napjaiban ós a jelen hónap elején bekövetkezett meleg idő és a mult napokban leesett osapadókok végre ezen a bajon segítettek ós megszűnt a takarmányszükséglet válságos időszaka. A mult hónapban szorgalmatosan folyt a szőlőmunka is. A fásojtások készítése, a kapálás ós az ültetési munkálatok foglalkoztatták a szőlősgazdát. A gyümölcsfák virágzását fagyok nem zavarták ugyan, de a szeles hideg idő ós a rovarok kártételei kedvezőtlen befolyással voltak err'; ós valami jó gyümölcstermésre ezidén alig szánithatunk. A rétifüvek ós a legelők korai fejlődésére nézve sem jártak jó idők. A takarmányhiány miatt időnek előtt kellett a marhaállományt kihajtani, mely azonban még csak május hó első napjaiban talált elegendő táplálókot, Sajnálattal kell ezúttal konstatálni, hogy máiszámos esztendő óta nem lett különösen a köaségi közlegelőkre olv silány állapotban a marha kihajtva mint éppen ezidén; — a miért is éppen a jó húsban levő vágó marhának volt legjobb kereslete, — mig az egyéb marhák vásárlásánál az uLolsó időben tartózkodtak volt a vevők. Kedvezőbb takarmányozási viszonyok beálltával előreláthatólag ismét jobb keresletnek fog indulni a tejelő és növendék murha is. Aránylag kedvezőknek jelezhetők az állategészségügyi viszonyok. A mult nyártól fogva uralkodott száj- ós körömfájás megszűnt; az egyéb járványos bántalmak is tűrhető arányban voltak képviselve. Szaporodott leginkább az ivarszervi hólyagos kiütések száma, — de a sertésvész kedvező állapoti/t nem mutat. A mult hónap végével volt Zalavármegyében hivatalosan konstatálva befertőzött község: lépfene által 1 község, ivarszervi hólyagos kiütéssel 6 járásnak 16 községe, rühkór á'tal 2 község, sertésorbánc által 3 község, sertésvész pedig 8 járás 30 községében volt elterjedve. A mult hónapban részletesebben jelzett álta lános közga^,dasági helyzet változást alig szenvedett; — általanos javulás csakis egy jó aratás és megfelelő jó értékesítés bekövetkeztével várható. Az értékesítési viszonyok alakulására nézve pedig a mult hónapban is meggyőződő mérvben konstatálhattuk az évek óla észlelhető bizonytalanságot ós azon tényt, hogy éppen a budapesti gabonatőzsdén űzött fedezetlen batáridő üzlet kiszámíthatatlan esélyekkel állítja szembe móg olyan silány termések után is a termelőt, mint a minő a mult évben az egész országban volt. A balatonparti vasút. Veszprémből ugyancsak szórják felénk a vádakat a balatonparti vasút ügye miatt. Ugy látszik a tendenciája a vádaskodásnak az, hogy a megfenoklés miatt egyedül Zalavármegyét tegyék felelőssé. Nem szorulunk arra, hogy védelmezzük magunkat. Vasutakra és útjaira nagyon kevés vármegye hozott nagyobb áldozatokat, mint Zala s a balatonparti vasút érdekében is megtesz minden lehetőt. Arról pedig, hogy egyesek uem mutatnak akkora áldozatkészséget, mint kivánátos volna, nem a vármegye tehet. Hogy az egész érdekeltség és a vármegye nem siet teljesen Veszprém város érdekeinek szolgálatába, nagyon könnyen érthető a zalai érdekek szempontjából. Az egész kérdés azon fordul meg, hogy a veszprémiek a balatonparti vasutat Veszprémen keresztül szeretnék a fővonalakhoz kapcsolni, míg a zalai érdekeltségnek jobban megfelelne a Székesfehérvár felé való gravitálás. Zalavármegyének régi jogos vágya a balatonparti vasút kiépítése. Nagy gazdasági érdekek, elsősorban a szőlőkultúra és a Balaton kultusz fellendülése fűződnek a vasúthoz. Oktalan huzavonával, ahogy veszprémi hangok állítják, nem igyekszik tehát senki a vasút kiépítését akadályozni. Hogy rövidebb utat s jobb ö szeköttetést keresünk, ez már osak természetes. De ez a törekvés sem jelenti azt, hogy Veszprém érdekeit a zalai érdekeltség semmibe sem veszi. Vádaskodással, rekriminációkkal azonban aligha sikerül a méltányos megoldás és nem sikerülhet különösen akkor, ha azok a vádak nem is igazak. Amint Veszprémből irják, a vármegye a balatonparti vasút részére megszavazott hozzá járulást csak abban az esetben folyosítja, ha Veszprém fővoialat kap, míg ha a székesfehérvári kiágazás ezt kétségessé tenné, a megszavazott összeget nem fogja folyósítani. »Ebből azután — így irják — természetesen az következnék, hogy Zalavármegye egyedül lenne kénytelen kiépíteni a vonalat anélkül, hogy Veszprémvármegye részéről bármi hozzájárulásra számíthatna. Hogy sikerül-e majdan ez így a mi jó szomszédunknak, az már nagyon is kétséges. S ha felsül terveivel Zalavármegye s kudarcot vallana számításával, mindenesetre megérdemelt eredménye lenne ama meglehetősen kétes magatartásának, a melyet az egész balatoni vasut-ügyben velünk szemben tanúsított. A hozzáértők s az ügy minden belső fázisát nagyo'n jól ismerő érdekeltek egyhangúan Zalavármegye tervszerű huza-vonájának tulajdonítják, hogy vasutunk ügye ma is még ilyen stádiumban vau. Idejekoráu, épp ugy mint Veszprém, meghozta pártoló határozatát a nemes vármegye, s megszavazta hozzájárulását s ez a néhány éves vármegyei határozat — csodák csodája — ugymondják, móg ma is a zalaegerszegi vármegyeházán hever. Mi okuk lehetett arra, hogy még csak fel SIÍ küldték megerősités végett a kormányhatósághoz ? !< Ezeket azórt idézzük, hogy illusztrálásául szolgáljou a rólunk táplált vóleménynek. A dolog természetesen egészen máskép vau, mint Veszprémben hiszik. A vasúti bizottság legutóbbi ülésén azt hangoztatták, hogy Veszprém városnak elodázhatatlan kötelessége minden módot ós eszközt felhasználni, hogy a balatonparti vasút Veszprémből kiágazólag és pedig minél előbb kiépíttessék. Voszprémnek elvitázhatatlan érdeke, hogy egyedül csak ao épüljön ki s a másik Székesfehérvár és Almádi között létesítendő összeköttetést, ha csak lehet megakadályozza, de mindenesetre megelőzze; meg vannak győződve, hogy a zalamegyei érdekeltség képviseletét e téren a veszprémiek magukkal szemben fogják találni, mert abból a téves felfogásból indulnak ki, hogy a Veszprém felé való összeköttetés hosszabb lesz. Sokan a vasút kérdését Zalamegyétől teljesen