Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-08-14 / 33. szám

• Zalamegye Zalavármegyei Hírlap* 1904. augusztus 14. ről beválasztattak: Hertelendy Fereno. Csertán Károly, dr. Háry István, dr. Dezsényi Árpád, László Mihály, Virius Vince, Putheány Géza báró, Halbik Cyprian, Fittler Sándor, Czemez Pál. dr. Lóczy Lajos, Takách Imre, Szentmiklóssy Gyula, Forster Géza, Ihász Nándor. A zalaegerszegi felső kereskedelmi iskola sorsa. A zalaegerszegi kereskedelmi iskolának Nagykanizsára való áthelyezése a közoktatásügyi minisztériumban, ugy látszik, már befejezett dolog. Nem rég a miniszter a városnak megfontolásra ajánlotta az áthelyezés kérdését; de magától érthető, hogy Zalaegerszeg, amely kulturális célokért annyi áldozatot hoz, visszafejlődni egyáltalában nem akar s ragaszkodik a kereskedelmi iskola fenntartásához. De nem csak a város, hanem a várn e törvényhatósági bizottsága is felirt a miniszi rhez, hogy az iskolát tartsa fenn. A feliratra megjött a válasz, amely Zalaegerszegre nézve nem nagyon biztató. A miniszter azt irja, hogy bár méltanyolja a vármegye közönségének a város kulturális intézményei iránt megnyilvánuló érdeklődósét, ami az intézmény népszerűségének egyik becses ós előnyös feltétele, de a helyi szempontok mellett országos érdekektől van függővé téve egy közintézmény fenntartásának kérdése. A kereskedelmi iskola fenntartásának ugy lehet helye, ha azt kereskedelmi és közgazdasági feltételek egyaránt indokolják. Ezek a feltételek pedig — a leirat szerint — nincsenek ugy meg Zalaegerszegen, mint Nagykanizsán s a két iskola egymás szomszédságában a közszükséglettel nem áll helyes arányban. A miniszter hangsúlyozza, hogy egyelőre nem kiván ugyan a zalaegerszegi felső kereskedelmi iskola beszüntetése iránt intézkedni, de annak fenntartására nem lát elég alapot. A leirat felbivja a vármegye alispánját, hogy a várost a leányiskolával szemben szerződésileg elvállalt kötelezettségeinek betartására figyelmeztesse, mert a serdülő leányoknak egészséges ós a pedagógiai szempontoknak megfelelő iskolaépületben való nevelése a város elsőrendű érdeke. Pályázat ösztöndíjra. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága a Gyalókay Rozália féle ösztöndíjra pályázatot irt ki. Ezen évi 10Ú0 koronás ösztöndíjra pályázók folyamodványuk it, vagyoni állapotukról kiállított hatósági bizonyítvánnyal, keresztelő levéllel és az 1903/4. évről szóló bizonyítvánnyal felszerelve, Zalavármegye törvényhatóságához címezve, legkésőbb folyó évi november 15-ig Zalavármegye alispánjához nyújthatják be. Ezen ösztöndíjért csak zalavármegyei születésű, magyar nemzetiségű, róm. kath. vallású, szegénysorsu, kiváló jó magaviseletű és jó előmenetelű, Magyarország bármely gimnáziumának növendéke pályázhatik s a törvényhatósági bizottság az ösztöndíjat a legjobb bizonyítványokkal biró és legszegényebb pályázó részére adományozza, aki az gimnáziumi tanulmányainak befejeztőig élvezheti, ha az adományozás feltóteleit megtartja. A zalaegerszegi uj izr. templom teljesen felépült; belső berendezésén is csak az utolsó kalapácsütósek vannak hátra. Az impozáns, szép épület külseje és belső berendezésének fénye egyaránt megfelel magasztos céljának. Az Isten dicsőségére s városunk díszére épült templom felavatási ünnepélye szeptember 1-én lesz. Az ünnepségek a váx-osházának nagytermében d. e. 9 órakor díszközgyűléssel kezdődnek, amely után leteszik a zárókövet. A zárókőletételt isteni tisztelet követi. Este bankett lesz. Programm a következő: Délelőtt 11 órakor díszközgyűlés a városháza tanácstermében; a) elnöki megnyitó. Tartja Boschán Gyula hitk. elnök ; b) a templomépítkezés története. Felöl vassa Schlesinger Ármin hitk. titkár. Délélután 3 órakor zárókőünnepély az uj templomban: 1. (Héber ének ) Énekli a főkántor ós az énekkar. 2. Hitszónoklat a zárókő szertartás jelentőségéről. Szertartási ima. Tartja Engelsmann Izrael zalaegerszegi főrabbi. 3. (Héber ének.) Énekli a főkántor és az énekkar. 4. Építész jelenti a hitközség elnökének, hogy az építést befejezte és felkéri az elnököt, hogy a zárókövet helyezze el. Elnök röviden válaszol és felkéri a hitközség titkárát, hogy a zárókőbe helyezendő okmányt olvassa fél. Titkár felolvassa, egy tokba helyezi. 5. (Héber ének.) Énekli a főkántor és a kar. Ezen ének kísérete mellett a főrabbi, a hitközségi elnök, díszelnök, alelnök, jegyző, a szertartást végző másik főrabbi, a vidéki izr. hitközségek vezetői, a jelenlevő összes rabbik a templom előcsarnokába vonulnak, ahol az elnök elhelyezi a zárókövet, amelyre az elősoroltak kalapács ütést teszi nek. Ennek megtörténtével bevonulnak a templomba, elfoglalják helyeiket. 6. Körmenet a thorákkal. A főkántor és a kar ezalatt a héber éneket énekli. A szentély ajtaja nyitva áll, előtte a szertartást végző papok átviszik a thorákat és elhelyezik a szentélyben. 7. A zalaegerszegi főrabbi meggyújtja az örök-mécset. 8. Mincha (héber) ima. 9. Felavató beszéd. Ima a királyért. Tartja dr. Büchler Sándor keszthelyi főrabbi. 10. Hymnus. Énekli a főkántor ős az énekkar. Az énekszámokat Guttmann Béla bécsi ós Leichner Hermán zalaegerszegi főkántorok látják el. Ünnepi lakoma este 8 órakor. A Zala tlsztogata8a. A Zala medre annyira beiszaposodott, partja pedig bokrokkal ugy benőtt, hogy a viz a rőtekre tolul és a partmenti birtokosoknak károkat okoz. Ennek elejét veendő, a város tanácsa felhívást intézett-a parti birtokosokhoz, hogy a folyó medrét és partjait f. évi szeptember hó 30-ig annál is inkább megtisztítsák, mert ellenkező esetben a mulasztókat megbüntetik és a szükséges tisztogatást költségükre eszközöltetik. Trachoma kórház Nagykanizsán. Dr. Grósz Emil egyetemi tanár és kir. egészségügyi felügyelő Nagykanizsán tanulmány tárgyává tette, vájjon ai ottani közkórházat nem lehetne e állami támogatás mellett szemészeti osztállyal kibővíteni. Az egészségügyi felügyelő a Muraközben uralkodó egyiptomi szembaj (trachoma intenzív) gyógykezelését célozza a szemészeti osztály felállításával. A közkórházi bizottság foglalkozott a tervbe vett szemészeti osztállyal, de tekintettel arra, hogy az oda özönlő trachomás betegek által esetleg az ezen betegségtől eddig mentes város is megfertőztetnék, a közkórháznak trachoma osztállyal való kibővítését a városi képviselőtestületnek nem javasolja. Csáktornya képviselőtestülete Nuzsy Mátyás bíró eluöklésével tartott ülésén jegyzőkönyvileg örökítette meg az elhunyt Probszt Ferenc grófi pénztárosnak, a községi képviselőtestület ügybuzgó tagjának emlékezetét. — A Teruava patak szabályozására vonatkozó terveket jóváhagyás végett az alispáni hivatalhoz beterjesztik. — A „Csáktornya múltja ós jelene" cimű mű költségeinek részbeni fedezésére Zrínyi Károly állami tanítóképző tanárnak az 1905. évi költségvetés terhére 500 K előleget engedélyeztek. A községi rendőrség szabályrendeletét, valamint a vásártartásra vonatkozólag alkotott szabályrendeletet a képviselőtestület megalkotta s jóváhagyás végett a vármegye törvényhatóságához beterjeszti. — A tűzoltó egylet segélyét az 1905. évre 480 K-ra emelték fel. — Az urodalom megkeresésére a képviselőtestület kijelentette, hogy a Zrínyi emlékoszlop elhelyezésére szolgáló területet más célra a község nem használja fel; mert az emlékoszlop leleplezési ünnepén a község ugy is arra kötelezte magát, hogy az emlékoszlopot örök időn át fenntartja és gondozza. A nagykanizsai irodalmi és művészeti kör dalárdája f. hó 11-ón tartotta főpóbáját azokból a darabokból, amelyekkel a f. hó 14-én Pécsett tartandó dunántúli dalosszövetségnek versennyel egybekötött dalünnepőn részt vesz. Ugyanekkor helyezték az egyleti zászlóra a nagykanizsai hölgyek által ajándékozott diszes szalagot. Hol és kinél lakott Pápán Deák Ferenc? A m. tud. Akadémia Deák Ferenc életrajzának megírásával dr. Ferenc/i Zoltán irót bízta meg, aki megállapitani szeretné, hogy Pápán Deák Ferenc hol és kiuől lakott s felvilágosításért pápai ismerőseihez fordult, akik csaknem mindenkit vallatóra fogtak ez ügyben, de mindezideig eredménytelenül. Kérjük azokat, akik ez ügyben felvilágosítást adhatnak, hogy szives útbaigazításukat a szerkesztőséggel tudatni szíveskedjenek. A mértékek ellenőrzése. A belügyminiszter erélyes hangú rendeletet intézett az összes rendőrhatóságokhoz, a melyben szemükre lobbantja, hogy a mértékek ellenőrsése még mindig nagyon lanyha, mert dacára, hogy 30 éves törvény intézkedik a mértékek használatáról, még igen sok helyütt patrikális módon a régi mérték (itce, rőf, véka) dívik a kereskedelmi forgalomban. A miniszter elrendeli, hogy minden hibás, vagy hitelesítetlen mértéket kobozzon el a hatóság és szigorúan büntesse meg annak használóit. Érdekes, hogy a rendelet szerint a fakereskedők, kik a fát 4. 2. vagy 1 méternyi rakásokban árusítják, a rakások méreteit egy táblázatban kötelesek összefoglalni ós minden faeladási helyen büntetés terhe alatt kifüggeszteni. — Kéznél tartandó továbbá egy kót méteres mórő rúd, hogy a vevő a méreteket megmérhesse, ezenfelül minden rakáson fel legyen jegyezve, látható módon, a köbtartalomnak megfelelő számjegy is. — A ki hitelesítetlen mértéket tart, hogy az élelmicikket, fát stb. kevesebb súlyban adja el, az 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetedő. Most már csak szigorú ellenőrzésre van szükség. A két Tököli. Az öreg Tököli Miska cigányvajda kót fiáról beszél a hir. A dádé nagyon szerette a saját nevét s ahány fia született, pedig sok született, valamennyit Mihályra kereszteltette. Az egyik Miska azután elnyomorodott s katonai szolgálatra teljesen alkalmatlanná vált. írást is adtak neki róla. Ezt az irást azonban az ifjabb Miska vágta zsebre, aki ugyancsak fegyver alá való legény. Az ifjabb Tökölit csavargás miatt elfogták a csendőrök s legelőször is az iránt faggatták, hogy volt e sorozaton. A cigányok tudvalevőleg nagyon félnek a katonasortól. A legény elővágta az irást. A csendőrök annak sem hittek; kiderítették a turpisságot, a cigányt sor alá állították, az urak pedig menten mundérba bujtatták. A kanizsai kaszárnya udvarán tanulgatja a parádé marsot. Szerencsétlenül járt. Dénes György misefai lakos befogta kót pej lovát, hogy a mezőre menjen. A mint a förhéncre lépett, lába megcsúszott, a kerék alá került, mely lábát eltörte. A súlyosan sérült embert beszállították a helybeli közkórházba. A fog atléta. Egy jókedvű társaságban erőpróbákat mutattak be. Az egyik az asztalt emelgette, a másik kártyákat repegetett, a harmadik széket táncoltatott az orra hegyén stb. Egy vékony kis emberke bámulva nézte a vitézi tornát s szeretett volna részt a dicsőségből. Mikor azután egyik asztaltárs gúnyolódva faggatta, hogy mit tud, nagy önérzettel vágta ki, hogy ő fog-atléta. A társaság akármelyik tagját felemeli a fogával. Fogadtak egy hordó sörbe. Egy hetven kilós ur ráült a székre, amelynek hátára szalvőtakat kötöttek s a fog-atléta nekierőlködött a nagy munkának. A szék megmozdult ugyan, de kimozdította helyéből az atléta két jó fogát, amelyeket a pincér keresett össze az asztal alatt. A sört megcsapolták s az atléta vérző szívvel ős foghelyekkel ivott reggelig. TÜZ. Zalaszentivánon Tóth János gazdánál cséplés közben a gőzgépből kirepült szikra meggyújtotta a magtártetőt. Szerencsére idejekorán észrevettők s elnyomták a tüzet. Furfangos házi szolga. E. J. háziszolga elment a minap egyik ószereshez, hogy egy öltözet ruhát vásároljon. Megalkudtak a ruhára s árát 16 koronában állapították meg. Mikor ennyiben rendben voltak, a vevő azzal állott elő, hogy nincsen pénze, hanem adna a 16 koronáról váltót. Eladó beleegyezett ebbe azzal a kikötéssel, hogy a legény az apját is irassa alá. A vevő néhány nap múlva megjelent a váltóval, melyen atyja neve is rajta volt, de amint kitűnt, a háziszolga apjának az aláírása nem valódi. Most az ószeres a legény ellen fordul. Gondatlan fuvar03. Kámán György fuvaros kocsijával megállt az utcán, lovait otthagyta, maga meg betért egy üzletbe. A lovak valamitől megijedtek, elfutottak ós rohantak végig egyik utcából a másikba. Szerencsőre senkiben sem tettek kárt és sikerült azokat elfogni. A gondatlan fuvaros ellen megtették a feljelentést. Tartalékosok bevonulása. A m. kir. pápai 7. honvéd-huszár ezrednek városunkban állomásozó 2-ik osztályához folyó hó 21-őn megkezdendő gyakorlatokra 300 tartalékos honvéd-huszár ős kót tartalékos hadnagy vonul be, akiket a város lakosságának helyeznek el. JÓ fiuk. Márton Ferenc bocskai gazda két fia folyton veszekedett. A műit héten is hajba kaptak s eszeveszetten verték egymást. Az apa szét akarta fiait választani, az egyiknek kicsavarta kezéből a kést, amely dulakodás közben a fiu hasába fúródott. A súlyosan sebesült legényt kórházba kellett szállítani. Halálos szerencsétlenség a forgó hintán. Csáktornyán a legutóbbi országos vásár alkalmával a forgó hintára Czuper Iván varasdi lakós felült s valószínűleg részeg állapotban a körhintáról leesett vagy leugrott, mi közben a közelben ácsorgó Nóvák Konrád nevű hót éves fiúra esett, aki a súlyos ütéstől agyrázkódást és koponyacsont törést szenvedett s 24 óra alatt meghalt.