Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-05-22 / 21. szám

4 T> Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap« 1904. május 22. ország világ ellen azt vitatja, hogy innét nyaralóhelyekre menni a legtisztább pénzkidobás, mikor Zalaegerszeg bőven rendelkezik a nyaralóhelyék összes tulajdonságaival. Először is pompás levegője van, tehát klimatikus gyógyhely s azok, akiknek tüdejét a nedves tengerparti levegő megtámadta, itt kifogástalan pordús atmosfórát élvezhetnek. Igaz, hogy a két városi lajt néha napján elköveti azt a könnyelműséget, hogy a port egy két órára a földhöz tapasztja, de ezt csak a legfőbb utvonalakon s a notabilitások utcáiban cselekszi; a város többi részében zabolátlanul száguldozhat a szüztiszta por. A levegő tisztántartásáról a hatóság jó előre gondoskodik, kiadván rendeletben, hogy a szennyvizeket az udvarokban felgyűlni ne engedjék. Aki azonban azt az utcára öntözi, azt szigorúan megbüntetik. Ami a fürdőzést illeti, hűs habjait hivogatólag kinálja a Zala folyó, amely a város és Kaszaháza határán — áll. Ha az ég csatornái néhány hétre elapadnak, a folyó, a közönség iránti tekintetből, megáll 8 az uszoda medrében sokáig tartogatja sekély vizét. Csodálatos, hogy a mi fürdőnk még mindig nem világhírű. Hatása csodálatos, amiről Schenk, a hires bécsi professor tudna regélni, aki Kaszaházán való nyaralása idejében gondolta ki hires teóriáját. A ki a zalai fürdőt szorgalmasan használja, annak folyton a Schenk teórián jár az esze és a lehető legrosszabb sört is megtudja inni, amiről bizonyságot tehetnek azok, akik szomjúhozni szoktak. Az uszoda gyógyhatását valószinüleg az idézi elő, hogy a közvágóhíd feljebb van a fürdőháznál s hogy a jótékony iszapot nem engedik a mederből kikotorni. Ami a sétahelyeket és kirándulásokat illeti, bőven rendelkezünk velük. Szép dombjaink vannak, de azokra fel sem érdemes mászni, annyi gyönyörűséget nvujt a rét, a virányos Zala part, amelynek minden bokra fürdő kabin s minden kanyarulatnál uj kedves látványt tár a sétálók elé. Az élet egy krajcárral sem drágább mint Balatonfüreden, vagy Osztendében. Merő bolondság nyaralóhelyekre járni, mikor ennyi kényelmet élvezhet az ember idehaza. * * * (Wewreshegyi ur báró lesz.) Furcsa, hogy az emberek csak addig szabadelvűek, mig a liberális felfogásra és elvekre maguknak van szükségük. Mihelyt odáig értek, hogy szabadelvüség nélkül is valakik, minden áron ki akarnak emelkedni a tömeg közül, amelynek kebelében olyan jó volt valaha az egyenlőséget élvezni. Az öreg Seiffensteiner beszéli, hogj^ a Schwarz gyerek talált egy rongyos bugyellárist, amelyben öt forint volt. Szaladt vele a városházára s visszajuttatta a tulajdonosnak. És az emberek azt mondták: milyen becsületes fiu ez a Schwarz gyerek. Az apa szintén meg volt elégedve a gyerekkel. Vállára veregetett, megdicsérte, de a jövőre nézve azt a tanácsot adta neki, hogy ha olyan bugyellárist talál, amely 30 darab ezerest rejt magában, avval ne szaladjon a városházára, mert akinek 30000 forintja van, annak már felesleges a becsület. Hát igen! Amig valaki csak Wewreshegyi ur, addig jól esik, ha liberális gondolkodású hazafi nak tartják; ha azonban már báró lehet, minek neki az elv ? Wewreshegyi ur báróságra vágyik ós meg is kapja, mert nagyok az érdemei. Jó gazda volt, nem pazarolt s a magyar földet jól művelte. Ilyen elmaradt országban ezért titulus és rendjel jár annak, aki ezekre az aprólékokra vágyik. Más országokban nem osztogatják olyan könnyen a titulusokat, de nem is vágyik rá annyi ember, mint nálunk. Az uj nemesség nem sokat ér — kutyabőrön; az uj kor nemesi diplomáját nem kutyabőrre írják s az érdemek elismerése a keblekre kirakatba téve nem sok értékkel bir. És mit ér a dicsőség Wewreshegyi urnák, ha a zsebkendőjébe hét águ koronát varrat e Tollyás méltóságos urnák szólítja? Semmit. Az okos emberek megmosolyogják hiúságát s akad még elyan is, aki megkérdezi, miért kapta a nagy titulust. El ne szólja magát s meg ne mondja : menynyibe került a dicsőség. Hivatalos-rovat. Közhirré teazem, hogy az esküdtek 1905. évre szóló alaplajstromának helyes elkészítése végett a város területén lakó minden lakós, aki magyar állampolgár, a folyó évben legalább 26-ik életévét betölti, a magyar nyelvet érti, magyarul irni és olvasni tud s évenként legalább 20 K egyenes állami adó fizet, amennyiben pedig ideiglenes adómentességet élvez, a most jelzett adóösszegnek megfelelő értékű vagyonnal bir, vagy az adózás minőségére és mérvére való tekintet nélkül köztisztviselő, lelkész, a magyar tudományos akadémia tagja, tudor, továbbá okleveles tanár, ügyvéd, mérnök, építész, hajóskapitány, gazdász, gyógyszerész, vegyész, erdész, bányász, tanító, sebész, állatorvos, továabá az, a ki a felsőbb művészeti, vagy más felsőbb szakiskolát elvégezte s végre a ki a középiskolai záróvizsgát letette, — folyó évi május 24—31-ig közötti idő bármely napján a hivatalos órák alatt Németh Elek v. főjegyző hivatalos helyiségében az alaplajstromba történendő felvétel céljából az összeiró bizottság előtt személyesen avagy meghatalmazott által is jelentkezhetik. Zalaegerszegen, 1904. május 19-én. Várhidy Lajos polgármester. H irek. Szentszéki Ülnök. A szombathelyi egyházmegye püspöke Miholics Ferenc inczédi plébánost 50 éves áldozári jubileuma alkalmából szentszéki ülnökké nevezte ki. Birói kinevezés. Ő felsége a király dr. Segesdy Ferenc balatonfüredi járásbirót a VII. fizetési osztályba sorozott járásbiróvá nevezte ki. Kinevezés. A vallás- ós közoktatásügyi m. kir. miniszter Molnár Antalt, a balatonfüredi felső állami népiskolához szolgálattételre rendelt állami elemi, okleveles polgári iskolai tanítót a X-ik fizetési osztályba állami polgári iskolai rendes tanítóvá kinevezte ős szolgálattételre a balatonfüredi »Erzsébet< szeretetházhoz rendelte ós az igazgatói teendőkkel megbízta. Biróválasztás Csáktornyán. A lemondás következtében megüresedett birói állást Kolbenschlag Béla járási főszolgabíró elnöklése mellett f. hó 14-én töltötték he. Az elnöklő főbíró által kijelölt három férfiú közül a választó közönség Nuzsy Mátyást választotta meg egyhangúlag. Csendes jubileum. A szerény, jólelkű emberek szokásaként csendesen ünnepelte meg Kun Vilmos, a zalaegerszegi főgimnázium hittanára lelkészkedósónek huszadik évfordulóját. Szük baráti körben emlékezett vissza arra a két évtizedre, amelyet mint igazi jó pap, az Ur szolgálatában, gyermekek nevelésében töltött el. Barátai szivélyes jókivánatokkal árasztották el a derék papot, akit szeretnek jó szivéért, tisztelnek nemes idealizmusáért, jótékonyságáért. A csendes jubileumban nem volt sem reklám, sem zajos tüntetés, hanem a baráti érzelmek őszinte melegségével kívántak a jubilansnak hosszú életet. Ad multos annos. Beiktatási ünnepély. A tapolczai ízr. hitközség 15-én iktatta be hivatalába L)r. Schönwald Károly rabbit, akit érkezésekor a vasúti állomáson a hitközség elöljárósága és a vidéki küldöttségek fogadtak. A hivatalos beiktatás d. u. 4 órakor volt. Az imaház udvara zsúfolásig megtelt az ünnepéiyen részt vevő közönséggel. Az uj rabbi lakását gondos kezek virágokkal díszítették fel. A templom bejárója előtt Dr. Fischer Gyula hitközségi elnök üdvözölte a hitközség uj papját, a ki a szíves fogadtatást megköszönve a templomba lépett s gyönyörű beszédet mondott, amelyben fogadalmat tett, hogy mindig a vallásosság és erény utjain igyekszik megtartani azokat, akik gondjaira bizattak. Az isteni tisztelet után küldöttségek üdvözölték a rabbit, este pedig társasvacsora volt a tiszteletére. Gyászünnepély. A helybeli kereskedő ifjak önképző köre Jókai Már koszorús költőnk gyászos elhunyta alkalmából mult vasárnap délután, előkelő közönség részvétele mellett, gyászünnepélyt rendezett. Ezen alkalommal Sipos Ernő és Schvarez Jenő szavaltak, Kardos Jenő jogszigorló pedig költői szárnyalású szép beszédben méltatta a magyar mesemondás nagy mesterének földi pályafutását. A zárszót Eisner József tartotta. Az ünnepélyt rendezők a gyászba borult özvegyhez a következő sürgönyt menesztették : „Méltóságos Asszonyom! A zalaegerszegi kereskedő ifjak önképző egylete boldogult férje Jókai Mórnak a magyar regényírás legnagyobb mesterének, gyászos elhunyta alkalmából gyász ünnepélyt tart. Fogadja ez alkalomból Méltóságod részvétünk kifejezését. Adjon a Mindenható Méltóságodnak vigaszt a megmérheteslen csapás elviselésére. Hódoló tisztelettel a zalaegerszegi kereskedő ifjak önképző egyesülete." Kántortanító választás. A szécsiszigeti kántortanítói állásra Szönyi Imre kisszigeti kántortanítót választották meg egyhangúlag Muraközi kérdés. Amíg Zalavármegye hazafias szeretettel foglalkozik a muraközi kérdéssel s mozgalmat indít a Muraköz egyházi visszacsatolása iránt, addig Horvátországból mindenféle eszközzel izgatják a mi csendes horvátjainkat. Varasdon, a Muraköz tőszomszédságában egy horvát lapot alapítottak, amely a Magyarországtól való teljes elszakadás és független Horvát királyság érdekében izgat s az uj Horvátország határait természetesen Montenegróig és a Muráig szeretné kiterjeszteni, tehát a Muraközt is okkupálni szeretné. És ez a magyarfaló, tüzet okádó újság, amelyet egy varasdi ügyvéd szerkeszt, be akar fórkőzni a Muraközbe, ahol akad is néhány hazaáruló, aki terjeszti a történelmi hazugságoktól hemzsegő papirost. Szerencse, hogy otthon Varasdon sem örvend valami nagy tekintélynek, Muraközben pedig éberen őrködik az az intelligencia, amelynek magyarsága a határ legerősebb védő bástyája. Hogy mennyire igaza van Zalavármegyének akkor, amidőn a Muraköz egyházi visszacsatolását sürgeti, bebizonyítja a magyarfaló horvát sajtó, amely arra hivatkozik, hogy nem kell félni a magyarok óhajtásainak teljesedésétől, mert vannak a Muraközben a horvát eszméknek bajnokai, akik megvédelmezik a horvát érdekeket. Hát kik azok a bajnokok? Mondja meg nekünk is a varasdi újság, hadd nézünk a szemükbe. Keszthely város képviselőtestülete Nagy István városbíró elnöklésével tartott ülésén elnöklő városbíró kegyelettel emlékezett meg a nagy veszteségről, mely az országot koszorús költőjének, Jókai Mórnak elhalálozásával érte s indítványra a nagy költő emlékét jegyzőkönyvileg örökítették meg. — A vásártéren a hídmérleg és a járlatlevél-átirás céljaira létesítendő épület építését Berényi Béla vállalkozónak adták ki. — A lóés szarvasmarha vásártér befogadására szolgáló térség szűknek bizonyulván, az urodalomtól a vásártér mellett levő területből hat holdat bérelnek, egyelőre három évre. — A vizszinének szabályozása tárgyában junius hóban Balatonfüreden tartandó értekezletre Nagy István városbirót és Schadl János gazdasági tanintézeti tanárt küldték ki azzal az utasítással, hogy pontos méretekkel állapíttassák meg a Balaton vizszinének az a magassága, mely a keszthelyi fürdő érdekének megfelel és ez irányban foglaljanak állást az értekezleten. Gyászhír. Pirity Lajosné szül. Vörös Gizella urnő 23 éves korában elhunyt Zalaegerszegen e hó 18-án. A korán elhunyt fiatal asszony egy évvel ezelőtt ment férjhez Pirity Lajos ipolysági pénzügyi irodatiszthez. Betegségében itthon keresett enyhülést s rokonai köréből ragadta el a halál. Szünidei tanfolyam elemi iskolai tanítók részére. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a folyó évi szünidőre Budapesten, Baján, Pápán, Modorban, Déván és Máramarosszigeten tanítók számára, Kolozsvárott és Szabadkán pedig taníiónők részére továbbképző tanfolyamot léptet életbe. Mindegyik tanfolyamra 50 hallgatót vesznek fel, akik közül 30 ingyenes ellátás (lakás és étkezés) kedvezményében részesül, a többi 20 pedig ugyancsak az intézetben 20 korona kedvezményes díj fejében nyerhet a tanfolyam egész időtartamára lakást ós élelmezést. Az uti költség (másod osztályú vasúti jegy ára vagy a kész fuvarköltség) valamennyi felvett tanfolyamhallgatónak meg fog téríttetni. A felvétel iránt folyamodhatnak bármily jellegű iskolánál működő tanítók ós tanítónők, akik bélyeg nélküli kérvényeiket f. évi junius hó 5-ig az illetékes kir. tanfelügyelőnél nyújthatják be. Más uton benyújtott kérvényeket nem vesznek figyelembe. A tanfolyam az „Egyetemes tanítógyülós"-re való tekintettel julius hó 11-én veszi kezdetét és három heti időre fog terjedni. Akik részt vesznek a tan-