Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-06-05 / 23. szám

4 >Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1904. junius 5. állatkínzás, a vér, a nyomorékká tett ember és állat kínja. IV. Károly eltiltotta Spanyolszágban is a bikaviadalokat, de Napoleon öccse, József újra felelevenítette az ősi játékot s azóta szakadatlanul folyik. Valamikor Magyarországon is rendeztek „bikahecceket" a remekelni készülő mészároslegények. Persze más formában és nem hatósági felügyelet alatt. A céhrendszer idejében a remekelő legénytől megkövetelték, hogy egy jól megtermett ökröt egy kézzel, egyetlen tagló csapással le tudjon ütni. A híres legény, aki még remekebb akart lenni, társaival heccet rendeztetett magának. Felpántlikáztak egy bikát, megvadították, ráeresztették a kutyákat s addig hajszolták, amig a vágóhidra nem tudták terelni. Sok derék mészároskutyának lőn ilyenkor szomorú veszte s nem egy betörött oldalborda tulajdonosa emlegette holtig a heccet. A remekelő legények ilyetén üzelmeinek véget vetett a civilizáoió; valamint ritka manap már az olyan eset is, hogy a kivert bikát a gulyások tereljék vissza a józan életre. Szerencsére nálunk nem fejlődtek nemzeti sporttá és előkelő játékokká a heccek. Pedig meglehet, hogy néhány markos mészároslegény és karikással felfegyverkezett gulyás külömb látványosságot tudna produkálni, mint a toreadorok. Megtörtént, hogy egy kivert vad bikát néhány gulyás és csikós karikásokkal hajtott haza. Vissza se merte fordítani a fejét. Ezt csinálják meg a spanyolok. Aki szereti a kegyetlenséget, az állatkínzást, a hajmeresztő veszedelmeket, az idegek tulfeszítését, az nézze meg a bikavidalokat. Agyontiport lovat, vérző bikákat mindenesetre fog látni; sőt ha egy kis szerencséje lesz, emberhalált is láthat. Színészet. Megnyílott Thalia temploma; nem ugyan a Deák téren tervezett arénában, hanem az „Arany Bárány" nagytermében. Az igazgató, a publikum szerencséjére, nem építtette fel a szellős nyári színkört, amely a mi klímánkhoz még korai lelt volna. A szálloda nagyterme egy kissé meleg ugyan, de mégis tűrhetőbb, mint az esti hideg, nyirkos levegő. SzerdáD vonult be hozzánk Micsey F. György társulata s bemutatóul a „Tavasz" cimü operettet adta. Csütörtökön délután „Bob herceg", este a „Bajusz" operette, pénteken a „Sötétség" színmű következtek. A bemutatkozó előadások után Ítélve a társulat, jóakaratú szemmel nézve, a jogos vidéki várakozásokat ki tudja elégíteni. Minden műfajhoz van egy-két jobb erő s az igyekezet ellen sem lehet kifogásunk. Az énekkar bizony gyenge, a zenekar nagyon is vidékies; de e tekintetekben a vidéki városka, amely nem biztosíthat valami fényes jövedelmet az igazgatónak, nem léphet fel nagyobb igényekkel. Micsey társulata, az eddigi benyomásokból ítélve, ezidén gyengébb, mint tavaly volt. A repertoár azonban gazdagnak ígérkezik. A divatos újdonságok egész sorát igéri. Ezek az újdonságok jó részben ugyan nem sokat érő alkotások s a kor Ízlése és a nagy városok enervált közönségének kívánalmaihoz képest tele vannak sikamlós szellemeskedéssel, sokszor durva érzékiséggel; de arról a színész nem tehet, hogy a nemesebb ízlés leszorult a színpadról. Azt kell játszania, ami a modern közönséget mulattatja s ha az írók belemerülnek a realizmusba és az izgatás legvastagabb eszközeit keresik, a színésznek is meg kell mutatnia nemcsak alakításával, hanem kézzel, lábbal, hogy uton akarja érni a dekadens irodalmi irányzatot. A színpad átalakult a kor ízlése szerint. Nem tanít már; nem emeli fel az embert az erkölcsi magaslatokra; hanem levetkőzteti csupaszra, fitogtatja minden köznapi szenvedélyét s frivol mezítelenséggel keresi az utat — nem a szivekhez, hanem az idegekhez. Az alakító művészetnek legnehezebb megtalálni azt a határt, ahol a túlzás kezdődik. A perverz irt dalmi irányt a színművészet még túlhajtotta s ma már mindenütt a világon tobzódik és diadalát üli a brettli művészete. Ezeket azután nem lehet az alakító művészet terhére írni. A nagyképű prüdéría a színészetet és a színészeket kárhoztatja a nemesebb irány és distingváltabb szinpadi modor eltűnéséért. Pedig a tisztelt közönségben rejlik az ok, amelynek izlése teljesen megromlott s magával rántotta az irodalmat ós szinészetet is. Aki manap színházba, különösen vidéki színházba jár, legyen mindezekkel tisztában; aki pedig bírálatot gyakorol, legyen igazságos a színészettel szemben, amelynek kulturális jelentőségét, kinövései dacára sem lehet kétségbe vonni. Igaz, hogy letért arról az ösvényről, amelyen akkor haladt, amikor még a Thália nyikorgó szekerén rongyos vászonba burkolódzó vándorszínész nemzeti apostol vala, de eljön aa idő, amikor a színészet az irodalommal szövetkezve megujulást fog hirdetni, ideálisabb célok szolgálatába áll és segít megnemesíteni a romlott ízlést. Már ma is az üres semmiségek, a brettli mezítelenségei mellett az irodalom gyöngyeit, örökértékü alkotásait élvezhetjük. Lassanként beleun a közönség az örökös realizmusba, a perverz művészetbe s a színpadot meg fogják nemesíteni az idealizmus fényes sugarai. Az első nap darabja: „A tavasz", Duval és James után Lindau és Wilhelm által átnémetesített és megmagyarított operett teljesen modern alkotás. Egy idényre való üresség a librettója; néhány szebb helyet kivéve értéktelen a zenéje. Az előadáson kedvesen mutatkozott be Ráthonyi Stefi, aki kellemes hangjával szinpadi routinjával és tökéletesen sikkes mozdulataival sok tapsot aratott. Jakabfi Jolán egy év alatt sokat haladt. Közvetlen modorából semmit sem veszített, előadási képessége megerősödött. M. Nagy Marit már régebben ismeri a közönség. Minden szerepben jó. Kendi Piroskának kellemes hangja van; élénk temperamentummal játszik; legerősebb fegyvere azonban az a bájos közvetlenség, amely alakítását jellemzi s amely örökös mosoly és naiv vonás alakjában ül az arcán. A férfiak közül Baranyai Ferenc, Zilahy János, Szigethy Andor, Bogyó Zsigmond nyerték meg a közönség tetszését. Vasárnap délután a „Bob herceget" adták meglehetősen vasárnapi hangulatban. A „Bajusz", Verő György operetteje mulatható, de nagyon időleges értékű dolog. Kendi Piroska Mathilde szerepében vonzó jelenség volt. Bugyó a János hajdú tőről metszett mondásaival ós jó alakítással hatott. Kozáry Gábor szerepét Zilahy játszotta meg s az operette alakot egy kissé nagyon is dramatizálta, ami egyéniségéből s rendes szerep-köréből könnyen érthető, Szigethy Andor Ottó grófja sikerült volt. Ruttkay Györgynek a „Sötétség" cimű színműve volt soron pénteken. A darabról drámai érték tekintetében nem sok jót lehet mondani. Lehetetlenségekkel, társadalmi s psychológiai problémákkal küzd, amelyeket megoldatlanul hagy és alakjaival prédikációkat szavaltat. Annál nagyobb elismeressel kell szólnunk az előadásról. Itt-ott akadozott csak, de a szebb részeket a szereplők alaposan kihasználták. Tordai Etel szép tehetségének egész erejével játszotta meg a darab egyik lehetetlen alakját ós a vak ezredesné szerepében B. Németh Jolán igazán művészi alakítást mutatott be. Zilahy János Istvándy főhadnagya, a darab egyik érthető, húsból és vérből való alakja, erős drámai érzékről tesz bizonyságot, jóllehet talán kissé szentimentális. Benedek Gyula játéka rutinirozott színészre vall. Ezek az eddigi ímpressióink a társulatról az első három előadás után. Hivatalos-rovat. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa közhírré teszi, hogy a város kégvíselőtestülete 1904. évi május 28-án tartott rendkívüli közgyűlésében a vágóhídi kert és a gébárti rét eladása iránt intézkedett, a zalaegerszegi ipartestület kérelmére a soproni kiállításon résztvevő iparosok részére 300 K segélyt szavazott meg, az Arany Bárány vendéglőt Tosch Károly győri lakosnak 10 évre bérbeadta. Ezen határozatok 15 napon át, azaz 1904. évi május hó 28-tól egész junius 13-ig esetleges felebbezés megtehetése végett hirdettetnek s a hivatalos órák alatt a városi főjegyző irodájában betekinthetők. Zalaegerszegen, 1904. május 28-án, Zalaegerszeg r. t. város tanácsa. Várhidy Lajos polgármester, Hírek. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Győri László újvidéki adóhivatali segédet a keszthelyi m. kir. adóhivatalhoz adóhivatali ellenőrré nevezte ki. Áthelyezés. Sziklay Kálmán honvéd huszár főhadnagyot Pápáról a zalaegerszegi osztályhoz áthelyezték. — Zala vármegye főispánja Farkas Kálmán zalaegerszegi járási tiszteletbeli szolgabírót Tapolczára áthelyezte Fiirdöbiztos kinevezése. Zalavármegye főispánja Langer István tapolczai szolgabírót balatonfüredi fürdőbiztosnak kinevezte. Házasság. Fangler Béla zalavármegyei árvaszéki jegyző junius 4-ikén vezette oltárhoz Farkas Zsófika urleányt Hagyároson. Eljegyzé3. Ehrhardt Gyula, a budapenti „Danubius" hajó és gépgyár mérnöke eljegyezte Hangay Márta urleányt, Hangay Géza kir. erdőtanácsos bájos és szép leányát. — Schleininger Manó megyei tisztviselő jegyet váltott Rechnitzer Hermin kisasszonnyal, özv. Kaiser Józsefné urnő társalkodónőjével. Érettségi biztos. A vallás ós közoktatásügyi m. kir. miniszter dr. Burány Gergely főigazgatót a keszthelyi főgymnasiumi igazgatót a nagykanizsai kath. főgymnasium idei érettségi vizsgálatára elnöki tiszttel megbízta. Osztrák delegátusok Keszthelyen. Május 29-én az osztrák delegációnak több tagja, névszerint Gautsch báró, Wodziczky gróf, Madesky, Thurn gróf, Zalewsky, Oppenheimer báró, lovag Schöller, Krupp, dr. Kramarz és dr. Pergelt Budapestről Keszthelyre rándultak, hogy Festetich Tassiló grófnak nagyúri pompával berendezett kastélyát megtekintsék. Festetich gróf távollétében — megbízásából — dr. Dézsányi Árpád jószágigazgató fogadta a vendégeket, akik ebéd után megtekintették a kastély összes lakosztályait, a balatoni parkot, majd Fenékre rándultak ki a gróf hires ménesének megtekintésére. A látottak teljesen elragadták a vendégeket és a szives vendéglátást a távollevő házigazdának táviratban köszönték meg. A Balaton szabályozása. Tallián Béla foldmivelésügyi miniszter a Balaton szabályozása, illetőleg lecsapolása ügyében f. hó 20-ra hivott össze ankétet Balatonfüredre. Az ankéten, amelyre hivatalosak az összes balatonparti közbirtokosok és fürdőtulajdonosok, Józsa László miniszteri osztálytanácsos, a kultúrmérnöki osztály főnöke, lesz a szakelőadó. A Balaton vize a minisztériumhoz érkezett jelentés 6zeriut ismét normális, így Balatonfüreden 70 centimeter, ami a fürdőzésre a legalkalmasabb. Közjegyző-jelölés. Az elhalálozás következtében megüresedett kaposvári közjegyzői állásra a hetven pályázó közül a pécsi közjegyzői kamara dr. Laubhaimer Oszkár alsólendvai kir. közjegyzőt jelölte ki első helyen. A csáktornyai Zrínyi ünnepen résztvevők figyelmébe. A csáktornyai Zrínyi-emlékmű bizottsága kéri azokat a t. küldötteket, akik az emlékoszlop felavatása alkalmával koszorút óhajtanak elhelyezni, szíveskedjenek ebbeli szándékukat az emlékmű bizottság elnökével (Margitai József, Csáktornya) mielőbb tudatni, hogy a koszorúk elhelyezését az ünnepély programmjának keretébe beleilleszthesse. A bizottság kéri továbbá a t. küldöttségeket, hogy megjövetelük idejét, valamint a küldöttség tagjainak számát is tudatni szíveskedjenek. Vonat érkezik Csáktornyára Nagykanizsa felől reggel 6 órakor, Zalaegerszeg felől reggel 8

l/, órakor. Halálozások. Mayer István novai főszolgabírót és dr. Mayer Ferenc nagykanizsai járásorvost nagy veszteség érte. Édes anyjuk 80 éves korában meghalt Nagykanizsán. — Horváth Ferenc zalaegerszegi lakatosmester 28 éves korában meghalt. Az ifjú mestert, a ki szorgalmával általános becsülést szerzett magának, nagy részvéttel temették el. Kitüntetett iparos. Mult számunkban megírtuk, hogy PfeifFer Henrik zalaegerszegi bádogos mestert az országos ipaiegyesület díszoklevéllel ós éremmel tüntette ki. Az ipartestület elöljárósága a mult vasárnap szép ünnepély keretében nyújtotta át a kitüntetést Pfeiffer Henriknek. Kovács László elnök hangsúlyozta azt, hogy a/ az iparos, aki iparában jeles, a munkában szorgalmas, ép oly elismerésre méltó, ép ugy szolgálja a hazát, mint