Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-09-27 / 39. szám

1905. szeptember 27. tZalamegye, Zalavármegvei Hírlap« 7 éves bonyhádi fajtájú mustra növendék bika; : 130 q buza, 100 q rizs ós 100 q árpa eladó. ! Venni szándékozók a tanintézet igazgatóságához j forduljanak. Halálos szerencsétlenség. Csáktornyáu Horváth István lakatosmesternek másfél éves kis leánya az emeleti lakás folyosóján játszott nagyobb testvéreivel; játszás közben a lépcsőn legurult és szörnyet halt. Hetivásár engedélyezése. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Drávavásárhely köz­ségben minden szombaton, illetve ha ez a nap ünnepnapra esnék, az előtte való pénteken ser­tés felhajtással egybekötött hetivásár tartassók. Vakmerő tolvaj. E hó 24-ón este Gángó János telekesi lakós itt a városban korcsmákban iszogatva félig ittas állapotba jutott s hazafelé ballagva a Kaszaházi-hid mellett a réten lefeküdt s elaludt. Ezt az alkalmat kileste Kovács Gyula már több­ször rendőrileg fenyített 12 éves foglalkozás nélküli fiu s két hasonló társával az alvó em­ber zsebéből kilopta annak jegyzőkőnyvecskéjét, a melyben 1 darab 20 koronás arany ós 5 darab 10 koronás papir pénz volt. A rendőrség a tette­seket még az éj folyamán kinyomozta s az el­lopott pénz nagy részét náluk megtalálta. LÓárveré8. A m. kir. lótenyószintózetekből kisorsolt számfölötti kancák ós heréltek folyó évi október hó 2-án s esetleg folytatólag a napokon Budapesten a »Tattetsaal« kerepesiuti helyiségeiben d. e. 9^ órától kezdődőleg fognak eladatni. Ugyanott szeptember 27, 28, s 29-én luxus vásárt, október 11, 12, és 13-án pedig ménlókiállítást s vásárt rendeznek. Felvilágosí­tást a »Tattersaal« igazgatósága ád. Megrúgta a ló. Németh Ágoston rákosi gazda a városba jött, hogy itt egyet — mást elintéz­zen. Mig dolga után járt, bekötötte lovait egyik korcsmánál. Egy cigány ott settenkedett a lovak körül azzal a szándókkal, hogy egyiknek levágja a farkát. Mialatt ezzel bibelődött, ugy megrúgta a pejló, hogy összeesett. A moró czonban csak­hamar magához tért ós elsompolygott; csak a piacon mutogatta feldagadt lábát, a hol meg­rúgta a ló. Hamis betöréses hir. Vér József, a helybeli Kalvária szolgája, azzal a hirrel járta be a vá­rost, hogy mult vasárnap éjjel ismeretlen tette­sek betörtek a Kalvária kápolnájába, az ott el­helyezett perselyt feltörték s kirabolták. Az eset hire eljutott a rendőrségre is, mely megindította a nyomozást s ennek folyamán kiderült ugyan, hogy a persely üres, abban egy árva fillér sem találtatott, de betörésnek nyomára nem akadtak a rendőrség emberei. Hogy mi módon ürült ki a kápolna perselye, azt megállapítani egyelőre nem lehetett. Mult hetivásár. A mult hetivásárra felhajtot­tak 242 db szarvasmarhát, eladtak közülök 111 darabot. Sertésekből felhajtásra került 639 db mig elndtak belőlük 298 darabot. Erdööri és vadőri szakvizsgálatokat tartanak f. évi október hó 19-én s az erre következő na­pokon Budapesten, Pozsonyban, Beszterczebányán, Miskolozon, Kassán, Mármarosszigeten, Kolozs­váron, Brassóban, Nagyszebenben, Temesváron, Pécsett ós Szombathelyen. A vizsgálatok min­denütt a vármegye szókházában délelőtt 9 óra­kor kezdődnek. Kérvények október l-ig nyúj­tandók be. Sirrabló. Megbotránkozva tapasztalták többen, hogy a helybeli római katholikus sirkert egyes sirjairól valaki ellopja a kihelyezett koszorúkat és virágokat. Lesték, de sikertelenül. Végre egyik rendőr ép abban a pillanatban járt a te­mető tájékán, a mikor Kovács Gyula nevű, tolvaj természetéről ismert 12 éves fiu a temetőben virágokat vitt. Kérdőre vonta s akkor beismerte, hogy ő lopta el a hiányzó virágokat, hogy azok­kal elhalt anyja sirját diszítse föl. Átadták a rendőrségnek, ahol mint notorius tolvajt és csa­vargót jól ismerik. Eltűnt asszony. Hoífmann Gyuláné szül. Tala­bér Rozália kőmives neje, ki zalaegerszegi szü­letésű, 32 éves róm. kath. férjes, alacsony ter­metű, haja és szeme barna, arca kerekded, himlő helyes e hó 24-én éjjel lakásáról eltávozott s az óta oda vissza nem tért. Eltűnéskor fehér inget s egy rosz barkett alsó szoknyát és róklit viselt. Hozzátartozói azt hiszik, hogy öngyilkosságot követett el. Feltalálása iránt a nyomozást folya­matban van. A szőlőfogyasztók figyelmébe. Több oldalról hangoztatják, hogy a peronoszpora ellen rózgálic­oldattal megpermetezett szőlőfürtök az egészség­re ártalmasak. Bár bebizonyult, hogy ez a fel­fogás túlzott, a foldtuivelésügyi miniszter mégis utasította a szőlészeti kísérleti állomást, hogy állapítson meg oly egyszerű ós gyakorlatilag könnyen alkalmazható eljárást, amellyel a szőlő­fürtök közvetlenül a fogyasztás alkalmával arájuk tapadt permetező anyagtól könnyen megtisztíthatók legyenek s a szőlő ekként élvezhetőbbé és izleteseb­bó tétessék. Az igen erősen permetezett fürtökkel megejtett kísérletek eredménye alapján a permetek feloldása és tökéletes eltávolítása a következő szerek és eljárások ajánlhatók : Egy kávéskanálnyi citromsavat, amely minden fűszerkereskedésben kapható, porrá törve felol­dunk egy félliter vízben s ebben az oldatban a fürtöket egy-kót percig rázzuk, aztán tiszta vizzel leöblítjük. Citromsav helyett lehet citromot is használni, de ebből, hogy az oldás gyorsan tör­ténjék, egy félliter -vízhez egy egész, avagy más­fél citrom leve szükséges. Tört borkösav is hasz­nálható ugyanoly mennyiségben és eljárással, mint a citromsav. Ecetsav is alkalmazható, — amely­ből ha gyógyárukereskedósen kapható, jógecetet használunk, egy félliter vízhez két kávéskanálnyi mig ha középerős borecetet alkalmazunk, abból egy félliter vizhez egy deoiliter szükséges. Az ecetsavas oldatokban a szőlőfürtöket egy-két percig kell rázni s aztán vizzel jól leöblíteni, mert az ecetsavnak van az oldószerek kiizött a legkellemetlenebb ize és szaga. Véres családi dráma. Vastag Gábor 60 éves tapolcai kőmives f. hó 19-én kora hajnalban egy revolverrel feleségére kétszer rálőtt s őt halálosan megsebesítette, azután pedig magát lőtte agyon. Borzasztó tettének oka állítólag az, hogy felesége hosszabb idő óta féltékenységével zaklatta és emiatt napirenden voltak közöttük a civakodások. Vastag Gábor szomorú sorsát és • utolsó akazatát versben mondotta el, melyben elmondja, hogy jobb lesz neki elmenni a más világra, mert itt már megunta az életét, de meg­hagyja, hogy a kutyaszivű íeleségót is vigyék utána, ahogy többet senkit se szekállon!* Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferenc József keserűvíz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása ós említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tete­mesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferenc József keserüvizet. 103. évet élt. Özv. Horváth Józsefnó, Horváth József murakereszturi kovácsmester édes anyja, f. hó 14-én 103 éves korában hunyt el Mura­kereszturon. Halála előtt két nappal gyengült el annyira, hogy ágyba kellett fektetni; addig osak eldolgozott a ház körül, vigyázott a gyer­mekekre és mesélgette a szomszédoknak, hogy valamikor jobb világ volt, mint most. Állategészségügyi kimutatás vármegyénk terü­letén szeptember hó 20-án a hivatalos adatok alap­ján : lépfene: Iborfalva 1 u., Szentmárton 1 u., Zalaapáti 2 u., Gógáufa 1 u., Zalacsány 1 u.; veszettség: Aranyod 1 m; ragadós száj- és körömfájás: Bodorfa 4 u., Csabrendek 1 m., Galsa 23 u., Gyepükaján 15 u., Hány 3 u., Káptalanfa 6 u., Nyirád 13 u., Rigács 5 u., Sárosd 17 u., Sümeg 6 u., Szőcz 11 u., Akaii 3 u., Alsódörgicse 2 u., Badacsonytomaj 2 m., Balatonederics 2t u., Balatonhenye 12 ti., Bala­tonkisszőllős 5 u., Csicsó 2 u., Diszel 13 u., Gulács 7 u., Gyulakeszi 1 u., Haláp 2 u., Hegyesd 15 u., Kapolcs 8 u., Káptalantóti 10 u., Kisapáti 1 p., Köveskálla 4 u., Lesenczeto­maj 3 u., Mindszentkálla 1 u., Monostorapáti 4 u., Óbudavár 1 u., Pula 4 u., Raposka 8 u., Petend 1 p., Salföld 1 m., Szentbékálla 5 u., Szigliget 1 m., Tapolcza 1 u., Talliándörögd 13 u , Vigánt 3 u.; ivarszervi hólyagos kiütés: II. Hegykerület 3 u., Várhely 1 u., Hegyma­gas 1 u., Pókafa 3 u; rühkór: Balatonfüred I u. ló, Gyulakeszi 2 u. ló; sertésorbánc: Alsó­lendvafakos 1 u., Zalamerenye 1 u., Karmacs 3 u., Alsórajk 9 u., Szegvár 1 m., Akaii 3 u., Alsódörgicse 8 u., Balatonhenye 9 u., Felső­dörgicse 7 u., Gulács 1 u., Hegyesd 1 u., Káptalantóti 1 p., Köveskálla 10 u., Lesen­czenémetfalu 8 u., Monoszló 10 u., Orvényes 4 u , Szigliget 2 u., Tagyon 10 u., Vászoly 16 u., Szenterzsébethegy 1 u.; sertésvész. Ba­rabás 5 u., Felsőszenterzsébet 8 u., Kebele II u., Lentikápolna 9 u., Nemesnép 6 u., Szentgyörgy völgy 5 u., Kristótfalva 1 u., Nagy­fa lu 1 m,, Balatonmogyoród 2 u., Bocska 12 u., Csapi 1 u., Galambok 9 u., Garaboncz 6 u., Gelsesziget 1 u., Kilimán 11 u., Kiskomá­rom 7 u., Komárváros 1 u., Korpavár 2 u., Lógrád 9 u., Murakeresztur 37 u., Német­szentmiklós 9 u., Pölöskefőduzsnok 9 u., Szentjakab 1 u., Zalaszentbalázs 12 u., Keszt­hely 3 u., Keszthelypolgárváros 1 m., Bánok­szentgyörgy 2 u., Szentpéterföld 8 u., Baktiit­tős 4 u., Lentiszombathely 1 m., Máhomfa 2 u., Tárnokoroklán 1 m., Alsórajk 11 u., Felsőrajk 1 m., Misefa 2 u., Kotor 1 u., Muravid 8 u., Medgyes 4 u., Mihályfa 1 m., Nyirád 1 m., Hegymagas 2 u., Kővágóörs 13 u., Tapolcza 2 u., Alsóbagod 7 m., Eber­góny 1 m., Pusztaederics 4 u., Pusztaszent­lászló 9 u., Ságod 4 u., Szepetk 7 u., Zala­lövő 3 u., Csáford 1 m., Zalabér 6 u. Irodalom. A világtörténet egyik legrettenetesebb emléke Napoleonnak Oroszországból való visszavonulása. Először az ellenségen kellett átvágnia magát a seregnek, aztán át kellett kelni a zajló Berezinán. A ropant seregben már csak 25,000 volt a fegy­verfogható ember. A híd gyönge volt. Fának a szomszéd házak gerendáit használták, alapnak szekereket dobtak a folyóba. Ilyen ingatag hidon ment át a világverő sereg. Az oroszoknál is job­ban ijesztette a csapatokat Napoleon jelenléte. A hidról a nagy sietségben és tolongásban any­nyian hultak le, hogy holttesteik egész kis szi­getté torlódtak a folyóban. A seregnek fele elve­szett. A 30 fokot érő hidegben némán haladtak tovább. Ló már alig volt. Az emberek százával huttak el uton-utfólen, az utánuk jövők áttapos­tak rajtuk. A kik este a tűzhöz mentek, elpusz­tultak a tűz miatt. Napoleon oroszországi had­járatáról szól a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 195 füzete. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik, egyetemi tanár, ki egyúttal a kötet írója is. Egy-egy gazdagon illusztrált kötet ára díszes félbőrkötésben 16 K; fűzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytár­saság Budapest, VIII., Ullői-ut 18. szám) s min­den hazai könyvkereskedés utján havi részletfize­tésre is. Türr tábornok emlékiratai. Mikor Világos után az elnyomatás szomorú napjaiban, a magyar nép arra gondolt, hogy fegyverrel vivja vissza a sza­badságát, akkor a Messiásként várt Kossuth Lajos mellé még egy szabadítót képzelt: Türr Istvánt, akit 1860 óta Garibaldi legkivállóbb bajtársa gyanánt ünnepelt az olasz nemzet ós egész Európa. Türrt a magyar emigránsok már rég ismerték akkor: 1848 — 1849-ben nem harcolt ugyan a honvédség sorai közt, de olasz­földön magyar légiót szervezett, Világos után Mazzinival éveken át zaklata az osztrákokat; küzdött a reakáoió ellen 1849-ben Bádenben, 1855-ben a krimiai szövetségesek szolgálatában, 1857-ben a cserkeszeket lázított*, 1859-ben Garibaldi mellett harcolt, majd a délszlávok közt agitált és a „marsalai ezer" expedíciójában világhírűvé tette nevét. Számos hactóren vívta ki a tábornagyi rangját, ós mindig csak a mn­gyar ügyért harcolt. Rokonságba jutván a fran­cia császári családdal, nagy össeköttetóseit fontos dimplomáciai missziókban érvényesítette és aktiv szereplő volt nagy horderejű ós a magyar ügy­re vissza ható európai eseményekben. Á kiegye­zés után itthon és a külföldön nagyszabású köz­gazdasági alkotásokkal foglalkozott. Az utóbbi husz év alatt a magyar állam jóhíre, népek sza­badsága és Európa békéje érdekében publicisz­tikai tevékenységet fejtett ki nagy; világlapokban ós nemzetközi kongresszusokon. Évek óta állan­dó munkatársa a Magyar Hirlap-nak, amely ki­zárólag közli oikkeit. Ezen sokoldal szereplésé­nek hatvan évre terjedő nevezetes mozzanatait Türr István megírja most az emlékirataiban, melynek közlését a Magyar Hirlap kezdi meg az októberi negyeddel, ugyancsak most kezdi meg a Magyar Hirlap a »Tolvaj ?Gyilkos ?" ei­ínü szenzásiós angol regény közlését. A Magyar Hirlap-nak, e független, szabadelvű, a magyar nemzet jogaiért lelkesedéssel küzdő napilapnak előfizetési ára negyedévre 7 korona, egy hónap­ra 2 korona 40 fill. Kiadóhivatalának címe: Magyar Hirlap Budapest. V., Honvéd utca 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom