Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-06-14 / 24. szám

14 > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap < 1903. május 10. Rendőri hullaboncolás volt 3 esetben. Hullaszemle előfordult 11, súlyos sértés bejelentetett 3. Öngyilkosságot 9 egyén követett el, ezek közül Berta János 49 éves botfai, Szabó Gábor 58 éves badacsonytomaji, Bolla György 56 éves tapolczai, Csikás Teréz. 46 éves nemes vitai, Vég Sándor 21 éves keszthelyi — felakasztották magukat; Sós Anna 19 éves diszeli — sósavval megmérgezte magát; Kovács György 25 éves keszthelyi - a Balatonba ugrott; Benyó György 59 éves bucsuszentlászlói — főbe lőtte magát; Nagy János hahóti — a vonat elé dobta magát. Elmekórnak 3 esete képezte a hivatalos beavatkozás tárgyát, egy elmebeteg mint közveszélyes országos tébolydába szállíttatott, kettő mint csendes beteg házi ápolás alatt hagyatott. Veszettség gyanújában levő eb által Lucz Gábor, Kis Gergely, Menyünk József, Pöntör Sándor sármelléki, Csertán József stridói és Nóvák Flórián gáborvölgyi lakósok marattak meg, kik védoltás céljából a budapesti Pasteur intézetbe szállíttattak. Hét éven aluli elhalt gyermekek közül orvosi kezelésben nem részesült 24. Az első fokú hatóságok e miatt 7 elmarasztaló és 9 felmentő végzést hoztak, a többiekre nézve pedig a megfelelő tárgyalások folyamatban vannak. A járási és városi tiszti orvosok 19 község megvizsgálásáról terjesztették be a jegyzőkönyveket. E hónap folyamán megvizsgáltam az alsódomborui, csáktornyai, alsólendvai, bellatinczi nyilvános, a dobronaki és csesztregi kézi gyógyszertárakat, úgyszintén a csáktornyai tanítóképezdét, a bellatinczi, dobronaki és csesztregi népiskolákat. A belügyministerium által kiküldött Dr. Bassa Ignác segédtitkár ur pedig felülvizsgálta a vármegye három járásában levő trachomás betegeket. A felülvizsgálaton megjelent 2152 beteg közül gyógyult volt 512, kisfokú volt 789, közép fokú 576, súlyos trachomás volt 137. Ezen számadatok bizonyítják, hogy ezen veszélyes, táj kóros baj ellen is lehet feltétlen eredménynyel ős sikerrel küzdeni, főleg akkor, ha a gyógykezelést teljesítő orvosok lelkiismeretes odaadással teljesítik hivatásukat, melyért nekik a tekintetes közigazgatási bizottság engedelmével elismerésemet nyilvánítom. Yármegyénkmájushavi közgazdasági állapota. Gruner Lajos vármegyei közgazdasági előadó vármegyénk május haviközgazdasági állapotáról a következő jelentést terjesztette elő a közigazgatási bizottság junius havi gyűlésén: Az időjárás az elmúlt hónap első felében átlagban véve enyhének jelezhető, a hónap vége felé azonban hűvösebb lett a levegő, a melyre nézve csupán az volna panasz, hogy a csapadékok, bár gyakrabban jelentkeztek, de mégis oly kismérvüek voltak, hogy ezek a gyakori szelek által csakhamar eltávolíttatván a talaj felszínéről — az oly áldásos májusi esőket korántsem pótolhatták. Mindössze 12 esős napon csupán 44.3 mm. csapadék volt az elmúlt hónapban, — tehát csak egy negyed része az április havi esőmennyiségnek, — és az utolsó időben vármegyénk jó részében máris eső hiányról panaszkodnak a termelők. A május első napjaiban néhány községben előfordult jelentéktelen jégkárakon kiviil érdemleges hasonló elemi csapásokat nem jegyezhetünk fel; — néhány reggelen azonban köd lépett fel, a mely körülménynek és a hónap vége felé uralkodott hűvös időjárásnak tudják be a gazdák a rozsdának fellépését, mely növényi parasita vidékenként vármegyénkben is a buzavetéseket rohamosan támadta meg — különösen a honi fajtákon — és ezáltal a terméskilátásokat tetemesen redukálta. A gabonafélék állapotára vonatkozólag megjegyezzük, hogy a korai őszi buzavetés átlagban közepes termésre hagy következtetni; a kései búzák ellenben ritkák, színezetük halavány, sok helyütt rozsdás a levélzet; ezek a májusi csekély mennyiségű csapadék miatt a bokrosodásban elmaradtak, rövid kalászt hoztak és csekély eredményt fognak adni. A rozsok szépen levirágoztak; — korai vetésben a szemképződés és a kalász hosszúsága kielégítő; — ellenben a késeiek ritkák és ugy szalmára, mint szemre jóval is kevesebbet fognak eredményezni, mint a mult évben. A tavasziaknál is már tetemesen mutatkozik a májusi eső hiánya. Az árpák kalászukat már kihányták, de ezek rövidek; — a vetések színezete, sűrűsége nem elégíti ki a gazdát; — szalmája rövid. A zabok pedigegyáltalán gyengék; átlagban pedig sok a gyom a tavasziakban és az április hóban esett havazások következménye az elhalt és elszáradt sok alsó levélzeten még mindig észlelhető. Ezekből kifolyólag és feltótlenezve, hogy ha a rozsda fejlődése megakad, ha még néhány meleg esőt hoz a közeljövőben a jelenlegi hónap — és elemi csapások nem háborgatják a termelést, aratási kilátásaink ezidén gyenge középtermésre hagynak következtetni. Kilátásaink tehát az április havi állapottal szemben vármegyénkben is hanyatlottak. Csapadék és meleg idő kellene a lassan fejlődő tengeri és burgonyának is, mely előbbinek kapálása már befejeztetett, utóbbinak töltögetése pedig folyamatba tétetett. Hasonló kedvező időre szorul a cukor és takarmányrépa is, mely utóbbi az áprilisi korábbi vetóseknél tudvalevőleg a talaj elkérgesedése miatt sok helyütt újbóli vetéssel pótoltatott és csak elvétve maradt oly kielégítő állapotban, hogy annak kapálása, sőt egyezése . is már a mult hóban elvégeztetett, mig a második vetés kapálása csak most kezdődik. A kerti vetemények is' szenvedtek a száraz ós liüvös időjárástól. A mult hónapban uralkodott hűvös időjárás átlagban nem igen kedvezett a szőlők fejlődésének sem, hanem inkább a szőlőkben végzett munkálatoknak. Elvégeztetett a fásojtások készítése ós elvermelóse, a szőlőnek második kapálása és a vessző erőteljesebb fejlődésénél már a szükséges első permetezés, meg a kötés folyamatban van. A télen be nem takart szőlőkben csekély a fürt képződés, sok az agyhajtás; — a téli hidegtől nem szenvedett tőkéknél is a fejlődés ós fürtképzés átlagban csak gyenge közepes termésre mutat. Más évekhez képest a szőlő fejlődése elmaradt. Gyümölcs, mint már a mult hóban jeleztük, ez idén ismét csak csekély lesz vármegyénkben, mely annál inkább is sajnos, mert ez már egymásután a harmadik silány gyümölcstermő év leend. A mesterséges takarmányfélék fejlődése, különösen a lóher- ős lucernánál — jobbára kielégítőnek jelezhető; a bükköny féléknél ellenben a csapadék hiárya már érezhetővé vált. A más esztendőkhöz képest későbbre eső lóher és lucerna kaszálása és felszárogatása immár általánosan folyamatban van — erre nézve elóggő kedvező az idő, — sőt sok helyütt már a réteket is kaszálják. A rétifüvek növekedése az április havi hűvös idő ésja májusi csekély csapadék miatt lassú; szárazabb fekvésekben kevesebb szénára számíthatnak, mint a mult évben; a mélyebb fekvésű altalajvizben nem szűkölködő gazdagabb vagy öntőses réteken ellenben ez idén is jó kaszálás fog lenni. — A hiányt mindenütt előreláthatólag a jobb minőség fogja kárpótolni. A legelők állapota az elmúlt hónapban elég jónak jelezhető, de a tenyészetre nézve oly szükséges csapadék gyér volta már itt is érezhetővé vált és a fű fogyatékán van már a szárazabb legelőrészeken. A marhaállomány táplálkozása nehézségekbe tehát nem ütközött az elmúlt hónapban és annak kondíciója az áprilisi szűkebb tartás után — szépen javult és jórészt kielégítő. Marhavásárainkon a felhajtás még mindig élénk, — a növendék és fejős marha ára állandóan jól tartja magát — csupán az igavonó állatok ára csökkent a kisebb kereslet folytán. A háziállatok egészségügyi viszonyait illetőleg megjegyezzük, hogy az ivarszervi hólyagos kiütések, a sertésorbánc és a sertésvészszel fertőzött községek száma az április havi állapotokkal szemben ismét jóval szaporodott és csupán a lépfenés esetek száma apadt. A mult hónap végével volt vármegyénk 10 községében veszettség, 4 községben lépfene, 2 községében ragadós száj- ós körömfájás; — 24 községben ivarszervi hólyagos kiütés; 11 községben sertésorbánc és 10 járásnak 31 községében sertésvész. Még szerencsésnek jelezhető azon körülmény, hogy a száj és körömfájás megfelelő súlyos hatósági intézkedésekkel szűkebb körökre szorult és eltekintve néhány lezárt vásártól, a forgalmat lényegesen meg nem nehezítette, ez időszerint is leginkább csak egy községben, Óhidon van nagyobb mérvben elterjedve, a többi községekben ellenben gyorsan elnyomatott. A mult hónapban ós e hónap első napjaiban végeztetett a gyapjú nyiretési munkálat is, melynek eredménye ezidén, tekintettel a jobb téli tartás és kedvezőbb gyapjú árakra — teljesen kielégítőnek jelezhető. A gabonának értékesítése körül már hónapok óta fenálló nehézségek még folyton megmaradtak és a más években május havában beállani szokott áremelkedés ezidén elmaradt; egyenlőre nincs is igen kilátás, hogy ezen viszonyok megváltozzanak, dacára annak, hogy gabonatermésünk országszerte a mult évi jó termést korántsem fogja megközelíteni ós gazdasági szaklapok például a búzánál 20°/

0-kal kevesebbre becsülik az országos ezidei termést a mult évivel szemben. Színészet. Micsey szinigazgató ezen a héten is elkövetett mindent, hogy a közönség kedvében járjon. Válogatott darabokat adatott. Ennek dacára is csak néhány gyenge félházat sikerült összehozni. Az egész szezon alatt igyekeztünk a szinház iránt tanúsított közöny okát megkeresni, de nem vagyunk képesek a dolog nyitjára akadni. Zalaegerszegnek ennyire gyér színházlátogató publikuma soha sem volt, ha jó társulat jött be hozzánk. Nem volt elsőrendű műpártoló város, de az igazgatók deficitről sem panaszkodhattak. Halmay, Deák, Kunhegyi meg voltak elégedve az idónynyel, sőt nagyon gyenge társulatok is tudtak közönséget toborozni egy-egy rövid szezonra. Ezelőtt két héttel azt reméltük, hogy ha hire megy Micsey kitűnő társulatának, majd csak fellendül a színháznak is, de a törzsalakokon kivül nagyon kevesen keresték a jegyeket. Csoda, hogy színészeink egészen el nem vesztették a kedvüket és mindig ambioióval játszanak. Azt hisszük, hogy itt az ideje a szinpártoló egylet megalakításának. Szervezni kell a szinpártoló publikumot s egy kis gyenge társadalmi nyomással talán fel lehet ébreszteni a szinház iránti érdeklődést. A fő dolog, hogy belekóstoljon a közönség a színházi élvezetekbe, a többi majd megjön magától. A mult hétre vonatkozó tudósításunk a következő : Vasárnap Rákosi Jenőnek „A bolond" cimű énekes színművét adták, amelyet a divat kedvéért operette-nek kereszteltek el. A költői szépséggel ós gondolatokkal tele darab klasszikus magaslaton áll. Nem üres léhaság, nem csak mulattatni vágyó ötletek halmaza, hanem a lelket foglalkoztató magas szárnyalású költemény ez, amely örök igazságokat hirdet. A cimszerepet Erdős Károly játszotta. Alakítása elég jó, ámbár a darab alapmotívumát nem hozta eléggé kifejezésre. Tomori Melissa (Bimbilla) megértette a szerepét ós nemcsak kitűnően énekelt, hanem művészi alakítást mutatott be. Jó volt Szalóky Dirigó szerepében; Gulyás Menyhért (Pimpó korcsmáros) játékának természetességével hatott; Bay László Deli úrfit játszotta s énekszámai jól sikerültek. Hétfőn Straussnak örök értékű alkotása: „A bőregér" került szinre. Olyan darab, olyan zene, amely kedves, vonzó, mulattató marad, akárhányszor élvezi az ember. Az előadást nem magasztalhatjuk annyira, mint az eddig látott operetteket. Tomori Melissza (Rosalinda) ós Ragányi Iza (Adél) kitűnően játszottak, de Eisensteint (Gulyás) ós Frankot (Szigethy Andor) már jobb alakításban is láttuk: Szalóky (Frosch) mókáin jól mulatott a közönség. Kedves volt Jakabfi Jolán Orloff'szky szerepében. Kedden dr. Schwimmer Aurél operettje „Fifin" volt soron. A darabot jellemzi egy rosz bonmot, amelyet a fővárosban gyártott egy kritikus. A doktorok között — rosznyelvü zsurnaliszta szerint — az a vélemény a szerző felől, hogy kitűnő művész, a művészek ellenben ugy vélekednek róla, hogy kitűnő tudós. — A Fifin se jobb, se roszabb, mint a legtöbb idónyfogyasztásra szánt operette. Megnézni érdemes, mulatni lehet rajta, élénkebb benyomásokat szerezni azonban bajos. — Az előadás ellen nem lehet kifogást tenni. Ragányi Iza temperamentumos játéka elragadó volt, Tomori Melissza és Baranyay énekszámai szokás szerint kitűnőek voltak; Szigethy Andor