Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-05-17 / 20. szám

216 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1903. május 3. zői állás szervezésére a belügyminiszter évi 500 K segélyt engedélyezett. A paosai főszolgabíró jelentése a Kilimán­orosztonyi közút állapota és az ott teljesített munkálatok tárgyában felolvastatván, mivel a kér­déses utat a vármegye utalapja az utfentartáson kivül nagyobb segélyben nem részesítheti, fel­hivatik a járási főszolgabíró, hogy annak, mint töldutnak, mindig megfelelő jó karban tartása iránt a községi közmunkaerő eredményes leszol­gáltatásával intézkedjék. A déli vasút igazgatóságát megkeresi a bizott­ság, hogy a Bécsből este Nagykanizsa felé menő gyorsvonat az eddigi szokásnak megfelelőleg Gelsén megálljon, annyival is inkább, mert a f. évi május hóban kiadott utmutatóban is Gelse megállóhelyként van feltüntetve, ami a közönség megtévesztésére szolgál. Kir. tanfelügyelő jelentése szerint ezen idő­szakban meglátogatta a szoboticai községi, a murakirályi, felsőmihályfalvai, drávaszentiváni, miksavári, streleci községi elemi iskolát, a csák­tornyai közs. iparos tanonciskolát, az ebergényi, nagykutasi, nagypálii, gellénházai, zalatárnoki közs. iskolákat, a bazitai, döbrótei, ságodi, nagy­lengyeli, liczkói, pacsai, pacsatüttősi, szabari,. kisradai, nagyradai, gétyei, bókaházai róm. kath. és a pacsai izr. iskolát ; részt vett a nagykani­zsai tanítói járáskör palini gyűlésén; megláto­gatta a zalaapátii r. k. fiu és leányiskolákat, valamint a zárdai iskola mellett fentartott kis­dedovodát. Kir. segédtanfelügyelő meglátogatta az eszteregnyei, petriventei, sormási és osapii közs. iskolákat, a kiskomáromi, komárvárosi, balatonmagyaródi, garabonczi, karosi, rigyáczi, zalamerenyei, szepetneki r. k. iskolákat, a galam­boki ev. ref. és a szepetneki ág. ev. iskolákat. — A podbreszti áll. iskola bérhelyisége ügyében a helyszínén tárgyalt. Drávaszentiván, Felsőpusztafa, Drávaszent­mihály, Zalaujvár, Jánosfalu, Nyirvölgy, Szászkő, és Szentlőrincz 1902. évi iskolai alapvagyon számadása megvizsgáltatván, helyesnek találtatott. Zalaszántó korpótlék és államsegély, Hahót államsegély kérvénye a miniszterhez pártolólag terjesztetik fel. Németh István tótszerdahelyi tanító kérvénye fizetési hátralékának ügyében intézkedés céljából a járási főszolgabírónak kiadatik. Felsőszemenyére korpótlók utaltatván ki, arról a község értesíttetik. Nova községnek államsegély kérvénye a szük­séges adatok beszerzése céljából a kir. tanfel­ügyelőnek kiadatik. Bodó Mária nyugdíj igénye ügyében a történt intézkedésről a miniszterhez jelentés tétetik. A tüskeszentgyörgyi III. tanítói állás szer­vezésének ügye, valamint Kotor községnek jelen­tése a tanítói állások fejlesztése ügyében javas­lattétel céljából a kir. tanfelügyelőnek kiadatik. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogal­mazói karnál március végén hátralék volt 5.035, április hóban beérkezett 4.040 s igy elintézés alá került 9.075 ügydarab, amelyből áprilisban feldolgoztak 4.165 dbot s igy április végén hát­ralókban maradt 4.910 ügydarab; az irodánál március végén hátralókban volt 808, áprilisban leírásra kiadatott 4.165 s igy elintézésre került 4.973 ügydarab, amelyből áprilisban leirtak s kiadmányoztak 4.336 dbot s igy április végén hátralékban maradt 637 ügydarab. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint a hátralékokkal együtt a kataszternél április hóban elintézésre várt 1983 átiralási eset; ebből átírtak 1913-at, átvezetetlen maradt 70; fagykárt be­jelentettek Csáktornya és Keszthely vidékéről 6—6 községből; egyenes adóban az év első négy hónapjában befolyt 781.237 K 49 f, a múltév első havában befolyt összeggel szemben a befi­zetés az idén 104.338 K 88 f-rel volt kedvezőbb. Leirásba hoztak a f. év első négy hónapjában egyenes adóban 81.722 K 20 f-t, hadmentességi díjban 3.595 K 90 f-t. Fizetési halasztást április hóban 46 esetben, ideiglenes házadómentessóget 46 esetben engedélyeztek. Közegészségügy. Dr. Háry István vármegyei t. főorvos a vár­megye területén április hóban észlelt közegészség­ügyi állapotról a következő jelentést olvasta fel a közigazgatási bizottság május havi ülésén: Az időjárás az egész hónap folyamán zord és hideg volt több zivatarral, mely azonban hát­rányosan nem befolyásolta a közegészséget. A felnőttek, úgy a gyermekek között leginkább a légző szervek hurutos bántalma uralkodott, a szentgróthi járás 5 községében a kanyaró járványosán lépett fel. A fertőző bántalmak közül roncsoló toroklobban beteg volt 19, gyógyult 14, meghalt 2, ápolás alatt maradt 3; hasi hagymázban beteg volt 4, gyógyult 2, ápolás alatt maradt 2: kanyaróban beteg volt 163, gyógyult 157, ápolás alatt maradt 6; hökhurútban beteg volt 6, gyógyult 4, ápolás alatt maradt 2; vörhenyben beteg volt 5, gyógy ul t 3. meghalt 1, ápolás alatt maradt 1 ; bárányhimlőben beteg volt 3, gyógyult 3.j Hullaszemle előfordult 15. Öngyilkosságot 5 egyén követett el; ezek közül Német László dénesfai lakós, Horváth Kati kerkaszentkirályi lakós vizbe ugrottak s belefúl­tak; Farkas István 25 éves keszthelyi, Marton Ferenc csehii és Gyumer Hermán 48 éves nagy­kanizsai lakós felakasztották magukat. Vetetlen szerencsétlenség általi halálnak 9 egyén esett áldozatul és pedig: Szalai Ferenc 2 éves bükhegyi, Németh Juli eskóros szentbalázsi — vizbe fúltak; Gyuricza Vendel 33 éves petesházi, Messer Gyula sümegi — a vonat által elgázol­tattak; Balasicz Antal adriánczi, Gruf Roza 4 éves zala-istvándi lakós — a ledülő fa és föld által agyonüttettek; Maróz Mihály 50 éves mura­csányi lakós a malom kerék által összezúzatott; Takó Etel 4 éves barabásszegi lakós — elégett; Németh Ferenc 77 éves tapolczai lakós — magasból törtónt lezuhanása következtében haltel. Llmekórnak két esete képezte a hivatalos be­avatkozás tárgyát, a mennyiben az egyik mint csendes elmebeteg házi ápolás alatt hagyatott, a másik pedig mint közveszélyes az országos tébolydába szállíttatott. Hót éven alul elhalt gyermekek közül orvosi kezelésbeu nem részesült 37; az első fokú ható­ságok e miatt 12 elmarasztaló és 7 felmentő végzést hoztak, a többiekre nézve pedig a meg­felelő tárgyalások még folyamatban vannak. A járási és városi tiszti orvosok 18 község megvizsgálásáról terjesztették be a jegyzőköny­veket. Vármegyénk április havi közgazdasági állapota. Gruner Lajos vármegyei közgazdasági előadó a vármegye április havi közgazdasági állapotáról a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság május havi üléséhez: Az elmúlt hónap elején uralkodott szeles, hűvös, (reggelenként néhányszor dérrel összekötött) időjárást a hónap közepe táján rendkívül nagy mennyiségű csapadék követte, mely csapadék április hó 14-én mint havas eső, a hó 18-án pedig hó alakban esett le oly szokatlan viharok kíséretében, hogy komoly aggodalmak merültek fel a tenyészet sorsa iránt. Szelek és esők ural ták a mult hónapot ós 10 esős napon összesen 169*9 m/m csapadék esett átlagban, melynek meleg időben rendkívül jó befolyása lett volna, ha a folytonos szelek és hűvös idők ezt ellen nem súlyozzák. A havazás folytán szenvedett tenyészet érdem­legesen csak a hónap vége felé indulhatott meg, a midőn végre meleg napok köszöntöttek be. A rendkivül sok esőzés következményeképpen szokatlan nagy árvizek is voltak a mult hónap­ban a Zala lolyó mentén, melyek nagy terüle­teken réteket, legelőket és mezőségeket is árasz­tottak el. A vizek gyors lefolyása miatt súlyosabb kárak elkerültettek a rétségen, de a mezőségen vetés is pusztult ki. Az őszi és tavaszi vetések mindnyájan érezték az április 18-iki hózivatar következményeit és fejlődésükben egészen a hónap végéig vissza­maradtak, a midőn kedvező javulás álit be és a midőn kitűnt, hogy vármegyénk területén a korai buza és rozsvetések nagyobb részének állapota kielégítőnek jelezhető, a bokrosodás erőteljesen ment végbe és csak a telet sinylő kései vetéseknél volt elmaradás, ritka állomány és elégtelen, beteges színezet. Szükséges volna a terményekre nézve egyáltalán csapadók és meleg idő. Az árpa és zabvetések is szenvedtek az abnor­mális időjárásban; kezdtek sárgulni; de a későbbi meleg időben színezetüket jórészt visszanyerték és általában véve ezek is kielégítőnek mutatkoznak. Az őszi repce általában véve gyenge; virág­zása is zavartatott és az amugyis kisebb terü­letekre szorult növény ezidei termése silány leend. A tengeri vetése a mult hónap vége felé megyeszerte jó időben megindult ós be is fejez­tetett. A mult hónapban végeztetett be a takarmány és a cukorrépa mag vetése is; de a korábbi vetéseknél ez a nehéz esők és gyakori szelek folytán azon kellemetlenséggel járt, hogy a talaj elkérgesedvón, a gyenge növényt elfojtotta, a miért is számos gazdaságban a répavetóseknek felszántása és teljesen újbóli vetéssel való pótlása vált szükségessé. Változó szerencsével folyt le a burgonya vetése is. Itten is szerencsésebbek voltak ezidén a lassú gazdák, mert nehezebb talajokon a kőkeménnyé vált felületen a burgonya kelése nehézségekbe ütközött — miglen az esők után végzett ültetés­nél ezen hátrány kikerülve lett. A mesterséges takarmányok fejlődése is csak nemrégiben indulhatott meg; a lucerna és lóher most már teljes erővel fejlődik és a lucerna e napokban már kasza alá került. Az egérsereg a sok csapadékban elfulladt. Késleltetve volt a takarmánynak vetett rozsok és őszi bükkönyök fejlődése is, pedig ezeknek kaszálását a száraz takarmányból kifogyott gaz­dák már nehezen várták. Gyenge a bükkönyök fejlődése is. A zöldtakarmányozás egyáltalán — más, normális esztendőhöz képest, 2 heti késéssel vette kezdetét. A legeltetésre szánt területeken is csak a mult hó végén indult meg a fű növekedése; jelenleg már elegendő táplálékot nyújtanak a legelő­marhának. A réti füvek növekedése is csak a meleg napok után volt érdemleges; és ha még az altalajban van is elegendő nedvesség, mégis a rétek is a kedvező időjárást kívánják. A szőlőkben elvégeztettek az ültetési, kapálás, karózási és ojtási munkálatok; a szőlők fejlődőse a fagykármentes helyeken szépen kezdődött ós nem éppen rosz kilátást mutat a jövőre nézve. A zord időben a gyümölcsfélékből leginkább szenvedtek a korábban fejlődő csontház-félók; kajszin-, őszi barack, dió, cseresznye nem sok lesz ezidón; ellenben a hózivataros napok után virágzott alma- ós körte félék szépen levirágoztak. Rengeteg mennyiségben lépett fel a cserebogár, melynek rajzási esztendője lévén ezidén, nemcsak a korábban fejlődő fafélék, hanem a gyümöl­csösökben is kárt tett. Az állattartás a mult hónap vége felé némely helyen mutatkozó takarmány hiánynyal megküz­dött, dacára annak, hogy a legeltetés ós a zöld­takarmány etetés későn következett be. A marhavásárok elég jó felhajtásnak örvendtek a mult hónapban is; a hónap vége felé azonban némi csekély visszaesésl szenvedtek a fogyasztásra szánt állatok árai, ami nemcsak a vidéki, hanem a jelenlegi bécsi nagy felhajtásoknak a kifolyása. Változatlan jó árak mellett kelnek a növendék és tejelő állatok. Az állategészségügyi viszonyok a március hónapihoz képest kedvezőtlenebbek lettek, a mennyiben vármegyénk területén a legutóbbi kimutatás szerint maradt a hó végével 7 község­ben lépfene, 6 községben veszettség, 15 községben ivarszervi hólyagos kiütés, 2 községben rühkór, 2 községben sertésorbánc, 7 szolgabírói járásnak 22 községében sertósvósz constatáltatott. Terjed tehát a sertésvész ismét; de hozzá fellépett a mult napokban a keszthelyi járásban a száj- ós körömfájás, mely óvatosságra inti az állatforgalmat irányító hatóságokat. Nem jelezhetünk örvendetes áralakulást a gabonafélék piacán. A helyzet a mult hó végén egy csekélységgel javult ugyan, de most már az uj termés kilátások irányítják az áralakulást, Európában pedig érdemleges panaszok nincsenek. Stagnatio uralja a helyzetet; a kereskedő világ a mindennapi szükséglet beszerzésére szorítkozik; a fővárosi malmok üzemreduktiója pedig folyton tart, a melyet a lisztkivitel ellanyhulásával indokolnak. Szocialista mozgalom. Nem azért tettük fel ezt a cimet, mintha valóságos szocialista mozgalom lett volna Zala­: egerszegen, hanem mert sokan fél napig avval ! tetszelegtek maguknak, hogy Zalaegerszegnek is megvannak már a saját külön szocialistái ős

Next

/
Oldalképek
Tartalom