Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)
1901-02-03 / 5. szám
Kel léklet a „ZALAMEGYE" 1901. évi 5-ik számához. erővel kell megoldani, s akkor megvagyok győződve, hoj.y infüi leícieini igazolni l'ogják szavamat. T. Iláz ! Vicinálisokéi t ina csak távolról is érdeklődni, igen háládatlan dolog és ha én azt mégis tenni rtUiítm, íe.'em ezt kötelességem tudatában, megkönynyitve helyzetem az által, hogy személyeden semmi módon érdekéivé nem vagyok, sem koncesszióval nem birok, sem eg> talpalatnyi földdel az egész vonal mentén. Mindezek után végül még arra kerem a t. kereskedelmi miniszter urat, hogy vegye vezető kezébe a vidék megmentésének ügyét, onzágos állami érdekből is találjon módot arra. hogy azt meg is valósítsa. Hazánknak az egyik legszebb, ezüst habjaival hullí mzo Balatonunknak ós aranv borát termő hegyvidékeinek ezen gyönyöiü ölelkezéui pontján, hazánknak az egyik legszebb — most legkoldusabb — vidékén, i Helye.-,t-s j 'bb- és balfeioi.) Fejezze be ezt a munkát '/,-»} i tetterővel, amelyet egész politikai életébői meg tanultunk ismerni és bectüiiii; azt a inunkst, melyet megkezdett az a nép és vezetett, segített eddig földmivelesügyi kormányunk ebben is igazolva azt az iga, ságot, hogy gazdasági és kereskedelmi érdekek nem lehetnek ellentétesek, henem egyenesen egy másra utaltak. (Helyeslés,) Ezen elvet és igazságot állítom és vallom, nemcsak ezen esetre, de általában is; es ha ezeu erdekek közt a harc mesterségesen lesz felidézve, ugy annak indokát kutatni fogjuk, mindig megtalálható lesz a személyi érdekben és önzésben. Nem lehet, nem tzabad e nemzetet ieitsci ág&l sí tint széttagolni, hanem azoknak összefej leszi ét-ebi kell tömöríteni. (Helyeslés jobbfelől.) Azt l,i zem t. Ház, hogy végcélban nekünk csak egy hazafiúi vallásunk lehet: ha nemcsak ajkunkon hordjuk. de lelkünkben érezzük azt a szikrát, amelyből a hazaszeretetnek lángja gyul ki; és a hazafiúi vallásnak in meg van a maga szentháromsága: a mezőgazdaság-, ipar- és karcskedelemben, de ennek titka megfejthető ,/ón magasztos célban, melynek ideálja: az egységes nagy Magyarország ! (Elénk helyeslés jobbfelől.) A költségvetést elfogsdom. (Élénk helyeslés jobbfelől. * * Ilegedü,s Sándor kereskedelemügyi miniszter január hó 29-en tartott nagyszabású bnszédében a Hertelendy Ferenc képviselő által felhozott Balatonparti vasutíigyre vonatkozólag következőleg nyilatkozott: Kit képvisálő ur a vidéki, vasutak érdekében szólalt te! és pedig teljesen jogosultan, Az egyik Herielmdy Ferenc u Balaton i idék vie\lett, a másik pedig Ágoston József képviselő ur a Tahi vasút érdekében szólott. En ürömmel mondhatom, hogy mind a két vasút ügye oly stádiumban van, hogy ha az érdekeltség részéről egy kis áldozatkészség mutatkozik, azt hiszem, hogy sikerülni fog mind,a két vasutat létesíteni, ami eminenter szükséges azon vidékek érdekében, a melyekei érint, mert megvallom, hogy már csak a közmunka szempontjából is fontossággal bir azoknak a vidékeknek vosuttal való etlátása\ annál inkább a forgalom szempontjából. szágos honvédegylet közgyűléséhez a következő indítványt terjesztették he kellő indokolás mellett az előfordult konkrét eset al almából: intéztessék felirat a miniszterelnökhöz a végből, hogy utasítsa a kebelében alakított honvédsegélyezi' bizottságot arra, hogy a Zalai honvédegylet által kiállított es hatóságilag hitelesített törzskönyvi kivonatokat jövőben teljes bizonyítékai eltagadja és ezzel a bizottság ahal eddig követett jogtalan eljárást a nyom uban sinlődő bajtársak érdekében megszüntetni kegyeskedjék. — Az 1900ik évi október hó 3-án tartott országos honvédgyülés az indítványt elfogadta s annak panaszkép a raiűisztérelaök ségiiez való felterjesztését elhatározta. — Az 1900. október 6-án a választmány az aradi vértanuk halálának évfordulóján gyászisteni tiszteletet tartatott s azon testületileg vett részt. — A lefolyt évben az elnökségneknagy erőfeszítéssel sikerült két honvéd bajtárs részére rendes évi nyugdijat kieszközölni ; a^ou ügyeket pedig, amelyek iránt részint az országos honvédegylet elnöksége, résziut hatóságok és egyesek az, egyesülethez, megkereséseket intéztek, az elnökség mind elentézte. — Sajnosan említi fel a jelentés, hogy a mult évi közgyűlés által megválasztott jáiási bizalmi férfiak gyűjtő iveiket nem küldotték vissza, amiből azt ke'l következtetni, hogy gyűjtéseket nem is teljesítettek, sőt a választmányi gyűléseken sem jelentek meg. Az 1901, január 26-án tartott választmányi gyűlésen megvizsgálták tételről tételre a számadást, és azt helyednek, oktnánvokkal kellőkép igazoltnak találták; a sz imádás szeri it 1900. december 31-én az egylet vagyona 770 kor 98 fillér. — Végül fájdalommal emliti fel a jelentés Hollósy István, Esser József, Kovács Lajos ós Cséber János bajtársaknak elhunytát, akiknek temetésén testületileg jelentek meg. A közgyűlés a felolvasott jelentést helyeslőleg tudomásul vette, egyúttal az évközben elhunyt bajtársak emlékezetét jegyzőkönyvileg örökítette meg. Felolvastatod a választmány jelentése az egyesület 1900 ik évi számadásának megvizsgálásáról. A közgyűlés a jelentést, mely szerint, a számadást a választmány okmányokkal igazolva s rendben találta, tudomásul vette és Mayer János egyesületi pénztárnoknak a fehnentvényt Hegedűs Sándor keieskedelemügyi miniszter január megadta, hó 29-en tartott nagy-abásu bnszédében a Hertelendy Hollósy István és Esser József elhunyt választmányi l'tienc képviselő által felhozott Balatonparti vasutügyre. tagok helyébe a választmány javaslatára a közgyűlés vonatkozólag következőleg nyilatkozott: Bajomy István ós Nagy József volt 1848/9-ik évi honKít képviselő ur a vidéki vasutak érdekében szólalt védeket választotta meg. • pedig teljesen jogosultan, Az egyik Herielmdy Fe- Előterjesztetett egy siimeghi és két zala-egerszegi renc u Balaton vidék meUett, a másik pedig Ágoston lakos, volt 1848/9 ik évi honvédnek kérvénye segélyezés József képviselő ur a Tahi vasút érdekében szólott. En tárgyában. A közgyűlés a választmány javaslatára az ríinmvl mondhatom, hogy mind a két vasút ügye oly 1901 -ik évre egyiknek 20, a másik kettőnek 10—10 Iódiumban v< u, hogy ha az érdekeltség részéről egy kis korona segélyt szavazott meg s utasította az egylet áldozati, :si'g mutatkozik, azt hiszem, hogy sikerülni fog pénztárnokát a megszavazott összeg kifizetésére. mind a két vasutat létesíteni, ami eminenter szükséges Az elnök indítványára özv. Farkas Dávidnónak, aki azon vidékek érdekében, a melyekei érint, mert megvallom, 'éveken át az egyesületet anyagi támogatásban részesíti, hogy már csak a közmunka szempontjából is fontossággal továbbá Árvay Emíliának, aki az egylet, részére 8 kormát bír azoknak a vidékeknek vosuttal való etlátása; annál adományozott, valamint a „Zalamegye" szerkesztőjének, nikább a forgalom szempontjából. -aki az elnökség közleményeinek lapjában készséggel ad helyet, a közgyűlés jegvzőkönyvileg fejezte ki köszönetét. A gyűlés tárgysorozata kimerítve levén, elnök megA Zaíamegjei 1848|9-ik cvi honvédek egyletének j k 8«® ön t» a szive s érdeklődést s a közgyűlést bezárta. A zalamegyei honyédegylpt évi rendes közgyűlését Zala-Egerszegm, január 27-en a városháza gyülesteroiében tartotta Baumgartner József egyesületi alelnök el nöklefe alatt, aki első sorban jelenté, hogy Iláczky Kálmán • gye, iileti elnök gyengélkedése miatt nem jelenhetett meg, /ónban üdvözletét küldi a megjelent bajtársaknak. Az alapszabályok élteimében, mint alelnök, köteles a közgyűlést veze ni, amelyet midőn megn>it, a magaiészérői is szívből üdvözli bajtársa'it azzal, hegy az Ég Ura a folyó évben i tartsa meg őket erőben és egészségben. Majd felolvasta az egylet egy évi működéséről szóló iés/.lete jelentését, amely szerint az 1899. uov. :>-iki közgyűlés határozatának megfelelőleg az alapszabályokat kinyomatták s annak egy példányát a közgyűlés jegyzőkönyvének a másolatával az országos egyesület elnökségéhez tudomásvétel végett beküldőitek, amely az egyesület újból való megalakítását örömmel vette tudoinasul s egyúttal erről a társegyesületeket is értesítette. Az 1900. jauuai 21-én tartott választmányi gyűlésen Bajom) István vol elnök átadt> a jóváhagyott számadás szerint feltüntetett vagyont, mely időközi kamataival egjti'.r 107 kor 78 fillie növekedett, Mayer János, egyesületi pénztárnoknak kezelés végett. Ezen választmányi gyűlésén a közgyűlés megbízásából 600 példányban egy felhívás nyomtatását ós szétküldését határozták el az egyesület anyagi támogatása erd.-kében s a felhívást meg kiildteK a varmegye törvónyhatósá i bizottság tigjainak, a köijegyzőknek, pén intézeteknek, mire 47 gyüjtőivea ösjzestm 427 korona 92 fillér gyűlt egybe, amit a beérkezés soireiidjíben a „Zalamegyé«-ben nyugtatványóztak Sajnosan említi fel a jelente-, hogy habár egyes lelkes hazafiak siette* is adományaikkal az egylet vagyonát gyarapítani, azonban az egylet által megindító t széleskötii mozgalom eredménye a várakozásnak nem letelt meg s ig) az egyesület — csekély vagyona mellett— bajtársait inkább csak erkölcsi, mint anyagi tamogu ásban részesítheti. — A. on batáriaknak, akik » törzskönyvből kivonatot kéltek, azt díjtalanul készSógg :l szol;,, ihatták ki, sót Vg essfcn-k kérvényeit ós bizonyii ványait i-r díjtalanul kÓ3zitetté . el. — Az országos honvédegyler megkeresésére a_z -•«> ?illet, nevében a rálasztmán • »z Ex/.sebet kirai né .uniekero állítandó örö ki mártás templom kii t.s re 10 Kort küldött. 1900. augusztus 26 áu íartoít valas<i,njá'iy i <\\ •' lé. megvizsgálták a pénztárt es azt rendben 'talál iu; ugyane/en gyűlésen a nov u l<irá» területére bizalmi férfiúnak Csutor János bajtársat v.da ották meg; ugyanezen gyüióá határozatából az olIpar- és kereskedelem. A soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. A soproni kereskedelmi- és iparkamarának 1900. •december 13-án tartott közös üléséről felvett és szerkesztőségünkhöz beküldött jegyzökönyve alapján a vármegyénket érdeklő következő tárgyakat közöljük: A kereskedelemügyi miniszter véleményes jelentéstétel végett megküldte a kamarához Szoboticza községnek három országos vásár engedélyezése tárgyában benyújtott kérvényét. — A közös bizottság, tekintettel arra, hogy Szoboticza tényleg létező iparával és kereskedelmével a vármegye legjelentéktelenebb községei közé tartozik s igy ebből az okból, valamint minden közlekedési fővonaltól félreeső helyzete folytán kereskedelmi és forgalmi gyúponlnak egyáltalán nem tekinthető; tekintve továbbá, hogy a folyamodó községtől 30 km. körterületen évenként 67 országos és 10 hetivásár van engedélyezve s igy ezen vidék forgalmi és kereskedelmi szükségleteiről kellőkép van gondoskodva, — Szoboticza község teljesen indokoloLlan, következményeiben pedig úgy a vásári forgalomra, mint a vásározó kereskedőkre és iparosokra káros hatású.kérelmének határozott elutasítását javasolta. A közös ülés a javaslatot elfogadta és ily értelemben tesz jelentést a miniszterhez. Mészáros Sándor és társai sümeghi hentes- és mészáros iparosok a kamarához beadott panaszukban orvoslást kérnek azon, mindinkább elharapódzó gyakorlat ellen, mely szerint egyesek sertéseket vásárolnak s ezekbusát kimérik anélkül, hogy akár a hentes, akár a mészáros-ipar gyakorlására iparigazolványt nyertek volna. Az iparszakosztály arról győződött meg, hogy ez a kamara egész területén jobban- és jobban elharapódzó szokás onnan származik, hogy a volt fóldmivelés-, iparés kereskedelemügyi miniszter még 1886 bau harmadfokulag egy oly elvi jelentőségű határozatot hozott, mely szerint az otthon hizlalt sertéseknek bizonyos időszakokban való leszurása, illetve az akkén nyert búsnak elárusitása nem képez ipari foglalkozást és az illető jogosítva van az igy nvert és a saját háztartásában nem szükséges liust bárhol elárusítani, mivel az 1884 évi 17 t.-c. 50 §-a értelmében élelmi cikkek bárki által áruba bocsáthatók. Ez a határozat, mely figyelmen kívül hagyta, hogy a törvény hivatkozott 50 §-a 2-ik bekezdése csak heti vásárokon engedi meg az élelmi cikkeknek bárki által való áruba bocsátását, az évek folyamán a mészáros, 1 hentes és szuro iparosokat nemcsak jogosult érdekeikben 'sértő, hanem létalapjukat is megtámadó gyakorlatot 'fejlesztett ki. Azért is javasolja a szakosztály, hogy a kamara a minisztériumtól kérelmezze a hivatkozott elvi jelentőségű, elsőfokú iparhatóságainkat megtévesztő határozatnak oly irányú módosítását, hogy csak az otthon hizlalt és leszúrt sertéseknek a saját háztartásban nem szükségelt busa bocsátható a tulajdonos által áruba, míg az idegen sertések leszurása s a^ok busának a piacon vagy háznál hetivásárok alkalmával s hetivásáron kívüli időben való rendszeres elárusitása csak mészáros, hentes, vagy szúró ipar folytatására jogosító iparigazolványnyal gyakorolható. A közös ülés az iparszakosztály javaslatát elfogadta s oly értelemben tesz a kereskedelemügyi miniszterhez előterjesztést. Mitró József keszthelyi építőmester maga és iparostársai nevében annak kieszkózlésére kéri a kamarát, hogy az ipar engedélylyel nem biró kőmivesek és ácsoknak ne engedtessék meg bármily építkezés elvállalása; mert ez a képzett iparosmesterek megélhetését a legnagyobb mértékben megnehezíti. Az iparosztály véleménye szerint a kontár iparosoknak Zalavármegyében az építő ipar terén való elszaporodására vonatkozó panasz nem mai keletű, hanem régi jogos panasz, amin csakis megfelelő és a kontár iparosokat az építő ipar teréről leszorító építési szabályrendelet alkotása által lehet segíteni, amelynek megalkotását a kamara már évek óta szorgalmazza: ép azért javasolja, hogy a kamara a kereskedelemügyi minisztert keresse meg az iránt, hogy a belügyminiszter utján a vármegye törvényhatósága ily építkezési szabályrendeletnek záros határidő alatt való megalkotására utasíttassák. Az iparosszakosztály vélemenyének elfogadásával a közösülés ily irányban tesz a kereskedelemügyi miniszterhez előterjesztést. i, megyei és vegyes hirek. A vármegyei törvényhatóságnak f. hó 11-én tartandó közgyűlése tárgysorozatába 66 ügy van felvéve, amelyek legnagyobb részét egyes vármegyei községeknek az 1898. évi t.-c. 8 §-ának a) és b) pontjai érteimébon gyakorlandó közsegélyezés módjáról és mérvéről alkotott szabályrendeletnek, valamint több község képviselőtestületének községi pótado törlése tárgyában hozott határozatának jóváhagyás végett való előterjesztése képezi; előfordul továbbá a vármegye alispánjának előterjesztése a megyei házipénztárban kezelt régi letétek rendezése az államépitészeti hivatalnak a vármegye területén levő törvényhatósági utak árkaiban termő fü értékesítésére vonatkozólag alkotandó szabályrendelet tervezete, a lóavató bizottságok kiegészítése, a vármegyei t. főorvos által készített bábaszabályrendelet tervezete, több község képviselőtestületének ingatlan szerzése tárgyában hozott határozata. A sümegh-vidéki gazdakör évi rendes közgyűlését január hó 26-án tartotta Sümeghen a kaszinó termében Szűcs Zsigmond gazdaköri elnök elnöklete alatt, aki a megjelenteket üdvözölvén, a gyűlést megnyitotta. Előterjesztették a pénztári számadást 1.314 kor. 02 fill. bevétellel, 1.203 kor. 58 fill. kiadással és 111 kor. 44 fill. pónztármaiadványnyal. A kiküldött számvizsgáló bizottság által megvizsgált és helyesnek talált számadást a közgyűlés elfogadta és Talabér Károly pénztárnoknak a felmentvényt megadta. — Az 1901-ik évi költségvetést 1.301 kor. 49 fill. bevétellel, 2.704 kor. kiadással s igy 1 402 kor 51 fillér hiánynyal a közgyűlés elfogadta sa hiány pótlására s az amerikai telep tovább fejlesztéséie az anyaegyesülettől 600 kor., a földmivelesügyi minisztertől pedig 1200 kor. segélyt kárnak. — A kör birtokában levő gépek kijavíttatásával Talabér Károly pánztárnokot ós Mojzer Imre jegyzőt bizták meg. — A gyűlés végén Barcza László választmányi tag ismertette a gazdák biztosító szövetkezetót; tudatta, hogy az anyaegyesület a főügynökséget elfogadta s a járásokban ügynökségeket létesít s buzdította a kör tagjait, hogy úgy a tűzbiztosítást, mint a jégbiztosítást itt eszközöljek. Miniszteri eliamarés. A földmivelésUgyi miniszter Bezerédy Lajos páhoki földbirtokosnak, továbbá Ángyán János vonyarci körjegyzőnek a gazdasági munkásnép érdekében kifejtett kiváló tevékenységükért elismerését ós őszinte köszön, tót fejezte ki. A Vörös-kereazt egylet tapolczai fióijának alakuló közgyűlésén megiálasztott választmány első ülésén saját kebelóöől a tisztviselői kart megválasztotta. Elnökök lettek: Glazér Sándorné ós Ley József, jegyző dr. Singer Bernát ós pénztárnok dr. Kovács Vilmosné. A' országos orvosszövatség zalavármegyei fiókszövetsége f. hó 6 án d. e. 10 órakor Zalaegerszegen a főorvosi hivatalos helyiségben rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgya a munkásoknak betegség esetére való biztosításáról szóló törvényjavaslat sürgős tárgyalása, esetleges indítványok tárgyalása. Kaszinó estély. A zalaegerszegi kaszinó tagjai s ezeknek családjai részére f. hó 9-én saját helyiségében estélyt rendez. Az alsó-lendvai polgári olvasókör évi rendes közgyűlésén a tisztviselő' kart következőleg választotta meg: Hajós Mihály elnök, Karabélyos Elek alelnök, dr. Andrásovics Imre házaagy, Nagy József ügyész, Fataky Kálmán jegyző, Bittera Béla könyvtárnok. Választmányi „agok : dr. Brünner József, Fuss F. Nándor, Huf József, Iványi Andor, dr. Józsa Fábián, dr. Király Mór, Kiss Dénes, Lendvay Mátyás, Magetthy Géza, P illák Lázár, Szmodics Viktor és dr. Wollák Adolf. Kisorsolt esküdtek. A február hó 18-án kezdődő esküdtszék! fötárgyaláshóz kisorsolt rendes esküdtek : dr. Mányóky Gyula ügyvéd Tapolcza, Kunfalvi Rezső főgymnasiűmi tanár, Kreska Ferenc intéző Csát'ord, Nagy József Ügyvéd A.-Lendva, Saáry Gyula földbirtokos Díszei, Márkus Ignác kereskedő Sümegh, Mattasovszky Vince takp. pénztárnok A.-Lendva, Sümegi József tanító Csalirendek, Sümegi Tivadar ispán Sümeg, Schütz Sándor kereskedő, Kolczonay Antal főerdész Monostor-Apáti, Szanveber József földbirtokos Baksa, Rozenkrancz József korcsmáros, Surgóth Miksa ügyvéd Sümegh, Kaszter Sándor gyógyA Zalamegjci 1848|9-lk évi honvédek egyletének közgyűlése,
