Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-04-21 / 16. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1901. évi 16-ik számához. rezője a repülve éneklő kis lantos, amely kora tavasztól késő őszig hallatja dalát a mezőkön. Általánosan ismert kis szürke madár, — rovarokkal táplálkozik. Pinty. Mindenütt előforduló, általánosan ismert énekes : több faja van, amelyek mind hasznos madarak. Jobbára ugyan magvakkal táplálkoznak, de a rovarokat is pusztítják, kivált költés idején, a mikor még kevés a mag s éhes kicsinyeinek a hernyók és rovarfélék közt kell eledelt keresniök. Rigó. Mindenki által ismert kitűnő éneklő madarak, a melyek erdőkben és bokros ligetekben élnek s rovarokkal, férgekkel vagy kisebb csigákkal táplálkoznak. Sármány. Mindenütt ismeretes, sárgaszínű énekes, amely kivált erdő, vagy bokros helyeken szeret és összes rokonaival együtt rovarpusztitó, hasznos madár. Sordély. A sármányfélékhez tartozik, de azoknál valamivel nagyobb, fákon élő madár s rokonaihoz hasonlóan rovarpusztitással lesz hasznossá. Szalakóta. Varju-alkatu vándormadár, a hazai tudományos ismertetések inkább karics, vagy csacsogó karics név alatt emlegetik. Az erdők körül elég gyakori, feje ós melle kékbe játszó zöldes színű, háta barna, farka világoskék. Szintén sok hasznot hoz a mezőgazdának, mert egerekkel, békákkal és igen sok rovarral táplálkozik. Tengelicz. A legismertebb és lagtarkább madarak közé tartozik, nagyon sok helyen kalitkában is tartják. Főleg magvakkal táplálkozik, de a káros rovarok közt is keres eledelt. Veresbegy. Általánosan ismert, szépen éneklő kis madár, amely a torkán levő vöröses folttól kapta nevét. Az erdős-bokros helyek és gyümölcsösök hernyóit és férgeit pusztítja. -XFőleg ezeket a madarakat találta a földmivelésügyi miniszter által összehívott bizottság olyanoknak, amelyeket a mezőgazda föltétlenül barátai közé számithat, amelyek nem kis részben járulnak hozzá ahhoz, hogy fáradságos munkájának eredménye is legyen. Védjük és oltalmazzuk e kis szövetségeseinket, mert nelkülök nem teremne meg a gyümölcs, nem rengne aranykalász a rónán. Amint azt számos példa bizonyítja, hogy ott, ahol a hasznos madarakat feltűnően megritkították, a rovarok valóságos országos csapás számba menő káiokat okoztak, sőt éh-inségnek is lettek előidézői.' Ipar- és kereskedelem. Kereskedelmi testületek. A kassai kereskedelmi- és iparkamara a kereskedelmi testületekről törvényjavaslati tervezetet dolgozott ki, mely ez idő szerint a kereskedelmi miniszter asztalán fekszik ás még senki sem tudja, hogy kereskedelemügyi koimányzatunk a beterjesztett javaslattal szemben minő álláspontot foglal el. A minisztériumból sem a javaslat mellett, — sem ellene nem szivárgott ki semmi és igy érthető az a nagy kíváncsiság, mellyel kereskedő világunk a miniszter állásfoglalását lesi. A szóban levő javaslat egészen az ipartörvénynek az ipartestületekre vonatkozó rendelkezéseit követi és a kereskedelmi testületeket is az ipartestületek kaptafájára akarja formálni. Ebben találom ón a javaslat legnagyobb hiányosságát és azt az okot, mely miatt ez a javaslat törvényerőre aligha fog emelkedni. Az ipar és kereskedelem, amennyire ikertestvérek, amennyire egymást feltételezik és egymás nélkül meg nem élhetnek: olyannyira távol esnek egymástól socialís megnyilatkozásaikban, gyakorlati érvényesülésükben, társadalmi igényeikben, jogaik élvezetében és kötelességeik teljesítésében és igy a kereskedelmi testületek nagy problémáját az ipartestületek bár törvényben gyökeredző, de mégis szük hatáiok köaött mozgó és a kereskedők előrehaladott intelligentiájának meg nem felelő sablonszerű keretével meg nem oldhatjuk. A javaslat a kereskedelmi-testületeket-az első fokú iparhatóság felügyelete alá helyezi és céljukat abban keresi, hogy a kötelékébe tartozó kereskedőség érdekeit előmozdítsák, az alkalmazottakat önképzésre buzdítsák, a hatóságokat a kereskedelmet érdeklő összes töi vények végrehajtásában támogassák ós a felett 01 ködjenek, hogy a törvények végrehajtassanak; a kereskedői főnökök és ezek személyzete között leimerülő vitás kérdésekben bekéltető tevékenységet kifejtsenek és a főnökök között előforduló vitás ügyekben,mint választott bíróság, közreműködjenek. Ezzel dióhéjba foglalva jeleztem a javaslat egész keretét, amiből kitűnik, hogy e célok elérése végett külön törvényt alkotni már azért is felesleges, mert ezek a kereskedőség vitális érdekeit alig érintik, mert legnagyobb részük társadalmi uton is elérhető; mert ezeknek törvényerőre való emelkedése u kereskedőség jogkörét egyáltalában nem tágitja ; — e helyett reájuk oly kötelességeket, ró, a melyekkel a célzott eredmény még megközelítő arányban sincs ós mert a kereskedelmi testületek közgazdasági szerepköie egészen más pontozatokban lelheti létjogát. Ugyanis kereskedelmi törvényünknek a cégbejegyzésre vonatkozó rendelkezéseinek kereskedelmi testületek nélkül alig tudunk érvényt, szerezni. A törvény ugyan elrendeli, hogy minden kereskedő kö teles cégét az illetékes királyi törvényszéknél bejegyeztetni és mégis azt tapasztaljuk, hogy kereskedőségűnk nagyrésze nem törődve a törvény biztosította előnyökkel, —- cégét nem jegyezteti be. A törvényes kötelezettség mellett is egészen a kereskedő önkényére van hagyva a bejegyzés, a ki azon címen, hogy üzlete a kisipar körét nem haladja túl, mindig talál kibúvót a törvényes kötelezettség alól annál is inkább, mivel megtorló intézkedéstől mit sem kell tartania. Ha törvényes testületek aiakulnak ós ezek vezetik a céglajstromokat: ugy egy kereskedő sem menekülhet a cégbejegyzési kötelezettség alól, mert a testület már jövedelmi tzempontból is gondoskodni fog arról, hogy minden kereskedő, — ki a töi vényes kereskedői fogalom alá esik, — cégét bejegyeztesse. Továbbá a kereskedő tanoncok ügye is valahára megoldásra vár és e feladatot csakis a testületek oldhatják meg sikerrel. Jelenleg kereskedő tanoncaink szegődtetése, felszabadulása az ipartörvény szellemében tör ténik — azzal a hozzátevéosel, hogy mig az iparos tanoncokkal szemben az ipartestületek és elsőfokú iparhatóságok a törvényes rendelkezéseket végrehajtják: addig ezek a kereskedő tanoncokra nézve csak annyiban nyernek alkalmazást, hogy a kereskedő jó szántából jelentkezik a hatóságnál, mig ha nem jelentkezik, önkényt szerződtet és felszabadit, mint akár száz évvel ezelőtt. Ha törvényes alapon működő kereskede'mi testületek fogják a tanoncok nyilvántartását eszközölni, ezeket szerződtetni és felszabadítani, a tanonciskolázást ellenőrizni: akkor a tanoncügy véglegesen meg lesz oldva, addig nem. Ezenkívül a kereskedelmi testületek, mint a kereskedelmi kamarák fióküzletei, szerepelhetnének; a helyi szükségletek tanulmányozásával, a tisztességes versenyre való éber felügyeléssel; a helyi forgalmi életről a kamaráknak adandó tárgyilagos jelentésekkel; a vásári szükségletekről szolgáló alapos véleményekkel; az alkalmazottak és íőnökök között fölmerülő vitásügyek elintézésével, a főnökök között előforduló súrlódások elbírálásával és egyáltalában a kereskedőség erkölcsi és anyagi érdekeinek folytonos gondozásával, társadalmi es politikai positiójáuak emelésével fontos közgazdasági szerepre hivatvák. Meggyőződésem az, hogy Hegedűs miniszter — ha már belemagy a kereskedelmi testületek törvényes létesítésébe, meg fogja találni azt az egyedüli helyes utat, a melyen haladva kereskedőségünk gyarapodni fog erőben és szellemben. Addig is, míg a testületekre vonatkozó törvény napvilágot Iát, kereskedőségünk helyesen cselekszik, ha a viszonyokhoz képest kereskedelmi egyesületeket, alakit és egyleti keretben dolgozik az egyes és az összeség javáért; ha a jelzett célok közül azokat, - melyek külön törvény nélkül is elérhetők, — társadalmi uton igyekszik megközelíteni. Ne feledjük soha, hogy a jóravaló társadalmi törekvés, a szabad elhatározáson alapuló egészséges előrehaladás nem tételez fel különleges törvényeket; ezeknek lüktető ereje a jóakarat, az összetaftás és az egymás iránt tartozó kötelesség tudása. Baiasss Benö. eltogadásra ajánlja. A nyugdijválasztmány saját kérelmükre Braunstein Pál árvaszéki ülnököt és Mayer János árvaszéki pénztárnokot nyugdíjazta, az elsőnek szolgálatát 1877. évi március 1-től, az. utóbbiét pedig 18(12. évi május 1-től számítva. Plébános kinevezés. Az elhalálozás következtében megüresedett bánokszentgyörgyi plébánia javadalmat herceg Eszterházi Miklós kegyúr Desits Géza zalaegerszegi segéd lel késznek adományozta, Tanügyi elóléptetesek. A vallás-és közoktatásügyi miniszter Nagy Károly csáktornyai állami elemi iskolai tanitóképzőintezeti rendes tanárt a IX-ik fizetési osztály 2-ik fokozatából az I-sö fokozatba ; Réoffy Géza csáktornyai állami elemi iskolai tanitóképzőiutézeti segédtanárt a X ik fizetési osztály 2 ik fokozatából az 1-ső iokozatba; BoJJmann Mór nagykanizsai államilag segélyezett községi polgári iskolai igazgatói cimmel felruházott Bődy József zalaegerszegi állami polg. leányiskolái, Fele ki Alajos és Keszler Gyula tapolczai állami polgári fiúiskolái rendes tanítókat a IX-ik fizetési osztály' első fokozatába ; Kiss Dénes alsólendvai állami polgári fiúiskolái igazgatót a IX-ik fizetési osztály második fokozatába, Degra Etel csáktornyai áll. polgári, tírieszbach Gabriella nagykanizsai áll. seg. községi polgári iskolai tanítót, illetve tanítónőt a X-ik fizetési osztály első fokozatába, Szakács János alsolend»ai áll. polgári fiúiskolái rendes tanítót a X-ik fizetési osztály második fokozatába léptette eiő. Áthelyez és. Az igazságügy miniszter Gasparics László perlaki járásbirósági aljegyzőt a dárdai járásbírósághoz helyezte át. A sümeghi zárda ügye. Báró Hornig Károly Veszprém-egyházmegyei püspök Sümeghen zárdát akar • létesíteni s e tekintetben közte és Sümegh város között a szerződés megállapittatott, a vármegye törvényhatósága ezt jóváhagyta s hason célból felterjesztette ä minisztériumhoz. Ez ügyre vonatkozólag az alispáni hivatalhoz leérkezett a vallás- és közoktatásügyi miniszter leirata, mely szeiint a miniszter a szerződést csak teltételesen hagyja helybe. Mivel ugyanis a szerződés a létesítendő oktatási intézetek irányában csak a jelenlegi veszprémi püspököt magát, azonban sein a jövendő javadalmasakat, sem magát a püspöki javadalmat nem terheli; sem az iskolák jövő fenníaitásáról, sem az e célra fordítandó Ramazetter-féle alapítvány biztosításáról nem gondoskodik: annak rendelkezéseit a miniszter csak az alatt a feltétel alatt hagyja jóvá, ha a varos arra az esetre, ha a veszprémi püspökség vagy utódja a felállítani szándékolt iskolák fenntartásáról többe nem gondoskodnék, ezt a kötelezettséget magára vállalja vagy pedig az alapítvány vagyonát egészében visszatéríti; egyúttal utasítja a miniszter a várost, hogy határazatilag am i.ljj, ki, hogy a Ramazetter-féle alapítvány céljának iujgvalósítására a veszprémi püspökkel kötött szerződést tartja ez idő szerint legalkalmasabbnak, azonban a minisztertől eléje szabott feltételeknek a betar tása mellett. Vasúti ertekezlet. A Keszthely-balatonszentgyörgyi b. é vasuf igazgatóságát Szájbely Gyula, a Dunántúli I helyi érdekű vasút részvénytársaság elnöke, Keszthelyre íkezletre hivta egybe, amelyen bemutatta annak a szerződésnek a' tervezetét, amely a Keszthely-balatonszentgyörgyi h. é. vasút átadása tárgyában volna megkötendő. Az értekezlet az előterjesztett pontozótokat behatóan megvitatta, végleg formulázta s ebben az alakban terjesztik elő végeldöntés céljából. Hisszük, hogy ezen értekezlet után mi sem állja útját a két vasút egyesítésének, Elhalasztott közgyűiés. A zalaegerszegi ipartestületnek a házépítés tárgyában f. h 14-ére egybehívott, rendkívüli közgyűlését nem tarthatták meg, mert a testület tagjai az alapszabályokban előirt számmál nem jelentek meg. Az új közgyűlés ugyanebben a tárgyban f. hó 21-én tesz; amikor i-s a: közgyűlés — tekintet nélkül a. megjelenő tagok számára — határozatképes lesz. Gazdasági előadás S ,entoalázson. Gyulay Károly Csáktornyái: gazdasági szaktanár f: hó 14-énSzenlbalázson az iskola helyiségében'tanulságos gazdasági előadást tartott a szép' számban egybegyűlt közönségnek. Előadásában ismertette az egyes talajnemeket, szólt a szántás-, fogasolás- és hengerezésről, ezek helyes alkalmazásáról és hasznáról. A közönség nevében Szondy László körjegyző mondott köszönetet az érdekes és hasznos előadásért. Kórházépítés. A keszthelyi kórházi bizottság NagyIstván városbíró elnöklésével tartott legutóbbi gyűlésén tárgyalta és tüzetes vizsgálat alá vette a Schadl János gazdasági tanintézeti tanár által készített tervet és azt a 92.665 koronára rugó költségvetéssel együtt elfogadta s a városi Közgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Ugy látszik, hogy ez a régóta vajúdó ügy végre a megvalósulás stádiumába jut. Szabályrendelet jóváhagyása. A m. kir. belügyminiszter Zalaegerszeg rend. tan. városnak a piaci áruk elárusitása tárgyában hozott szab ilyreudeletét jóváhagyta. A közpénzek elhelyezésére vonatkozólag eddig az volt az eljárás, hogy a törvényhatósági bizottság névszerinti szavazattal döntött a felett, hogy a közpénzeket melyik pénzintézetnél helvezzék el s a vármegye törvényhatósága ezt a határozatát jóváhagyás végett felterjesztette a belügyminiszterhez. A törvény hatóságokhoz legközelebb leérkezett belügyminiszteri rendelet szerint az" ily határozat jóváhagyás végett nem terjesztendő fel a belügyminiszterhez, mert erről a felügyeleti jogáról a miniszter lemond. Thea ültetvény Keszthelyen. A földmivelesügyi miniszter rendeletéből Keszthelyen, a gazdasági taninféze! kertjében, a thea-eserjével és a gyapotnövénynyel tesznek tenyésztési kísérletet. Ebből a célból a miniszter rendeletére 24 darab kaukázusi tliea bokor érkezett a gazdasági tanintézet címére, amelyet az intézeti kertnek az északi szelektől védett helyére ültettek ki. A keszthelyi thea-ültetvónynyel való teuyésztési kísérletnek célja fielyi, megyei és vegyes hirek. Nagykanizsa város képviselőtestületének f. hó 13-án Vécsey Zsigmond polgármester elnöklete alatt tartott j gyűlésén az elhunyt Plihál Ferenc kir. közjegyző és' városi képviselőnek emlékezetét jegyzőkönyvileg öröki-, tették meg. - Tudomásui vették a Polgári Egylettől meg [ vásárolt kert birtoknak és a Thomka-féle ingatlannak telekkönyvi átíratását s a kertre vonatkozólag elfogadták a városi tanács javaslatát, hogy az, mint nyilvános kert a közönség részére bocsáttassék. — Nagy éljenzéssel fogadták a hercegi hitbizományi ingatlanok megvásárlására vonatkozó tanácsi előterjesztést. — A számvizsgáló bizottság javaslatához képest az 1900. évi városi számadásokra nézve a felmentvenyt a számadás vezetőjének megadták. — A behajthatatlanná vált községi pőtad® hátrálékok megvizsgálására és ennek alapján javaslattételre Simon Gábor, Stirling Sándor, Ebenspanger Leó, Gärtner Vilmos és Plander György városi képviselőkből álló bizottságot küldött ki a.közgyűlés. — A járványkórház építési terve, költségvetése, .valamint a felszerét lesi költségek előterjesztetvén, a közgyűlés azt elfogadta, • l jelzett célokra 26.377 kor. 03 fiíl. összeget irányozott elő S az építés azonnali megkezdését elrerdelte. — A városházi palota és bérház általános javítását, a közgyűlési terem berendezésé', a villamosvilágitásnak a hivatalos helyiségekbe való bevezetését a közgyűlés elhatározta s erie a célra 50.000 koronát i;ánvozott elő azzzal, hogy a munkálatokat árlejtés utján adják ki. — A nagykanizsai tárházak részvénytársaságának a közgyűlés a társaság kérelmére tiz évi városi pótadómentességet engedélyezett. — Az alsó fokú kereskedő tanonciskola céljaira az 1900/1-ik iskolai évre 400 korona segélyt szavaztak meg. — A főgymnasiémi rajztanár fizetését évi 2400 koronában ós 400 korona lakbérben állapította 1 meg a közgyűlés azzal, hogy az 5—5 évenként esedékes 200 kor. korpótlék az állás elfoglalásától számíttatik. — A kávéházi ipari engedély k számánsk módosítása tárgyában beadott tanácsi javaslatot a közgyűlés nem fogadta el s ezt az ügyet a napirendről levette. — Több bejelentett lakbérleti és földbérleti szerződést a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul \;ett. Jubileumi körmenetek. XIII. Leo pápa által az 1901-ik evre engedélyezett búcsú elnyerése végett elrendelt körmeneteket a szonm bathelyi egyházmegye egész területén és igy Zalaegerszegen is a következő sorrendben tartják: f. hó 21-én (vasárnap) d. e. 9Vz órakor ünnepélyes Veni Sancte és szent mise a legszentebb oltáii szentség kitétele mellett, u'ána ügy 10V-4 órakor a körmenet. megindul a kórházi kápolnába, onnan a kálvária kápolnába, végül a temetőbe a kereszthez s mind három helyen az előirt imák elmondása után a körmenet ; visszamegy a templomba, ahol a megfelelő ima elmondása után a körmenetnek vége lesz. A második köimenet április 28-án, a harmadik pedig május 5-én lesz ugyan- i ilyen időben és sorrendben. A vármegye/ nyugdijválasztmány Csérián Károly i üispán elnöklete alatt tartott gyűlésén a nyugdijpéüz- i :árról vezetett 1900-ik évi számadást megvizsgálta, azt • íelyesnek találván, a májusi törvényhatósági közgyűlésnek 1