Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-06-16 / 24. szám

tes anyakönyvvezető kineveztetése tárgyában a bizottság a belügyminiszterhez pártolólag terjeszti fel. Baksa község felhivatik, hogy az anyakönyvvezetői hivatal részére alkalmasabb helyiséget szerezzen. Németh Ignác szentantalfai körjegyzőnek anyakönyvvezetői tiszteletdijának felemelése tárgyában beadott kérvényét a bizo'.tság pártolólag terjeszti fel a belügyminigzterhez. Iveresztury Ödön zalakoppányi körjegyzőnek anyakönyvvezetővé," Grosz Vilmos légrádi segédjegyzőnek anyakönyvvezető helyettessé való kineveztetése tárgyában a belügyminiszterhez előterjesztést tesz a bizottság. Mivel a murakirályi vasúti állomásnál rendes távírda állomás van, amelyet a közönség igénybe vehet s mivel a főbiró jelentése szerint a közönség az uj távirdahivatalt nem kérte s a felállítás feltételeit elsem fogadta: a közigazgatási bizottság értesiti a pécsi posta- és táviida igazgatóságot, hogy a kérdéses távirdahivatal felállítását Murakirályon nem tartja szükségesnek. A pacsai főbiró jelentésére a pölöskei átkelési útszakaszon fennállt és betemetett kútnak más helyen leendő előállítására 200 korona szükséges, amely összeg az útalapból kiutaltatott. Olvastatott a kereskedelemügyi miniszter leirata, melyben tudatja, hogy a Pacsára kórt. távírda hivatalt igen kívánatosnak tartja, mivel azonban a felállítása 4000 koronába kerül, tárcája terhére csak ez összeg felét vállalhatja el s a távírda hivatal felállítását csak az esetben helyezheti kilátásba, ha az érdekeltség egyszer s mindenkorra 2000 koronával hozzájárul, vagy pedig a szükséges oszlopokat adja, azokat valamint az egvéb épitési anyagokat az építés helyére szállítja, a gödrök ásásához s az oszlopok felállításához szükséges munkaerőt ingyen rendelkezésre bocsátja s készpénzben (580 koronát tizet. A bizottság a miniszter rendeletét a járási főszolgabírónak azzal adja ki, hogy az érdekeltséggel tárgyaljon s ha ez a miniszter feltételeit elfogadná, ugy vele a kötelező nyilatkozatot két példányban állíttassa ki és terjessze be. Kir. tanfelügyelő ezen időszakban meglátogatta a csáktornyai állami polgári fiu iskolát, a zalaegerszegi állami polgári leányiskolát, a nagykanizsai államilag segélyezett községi polgári fiu- ós leányiskolákat, a nagykanizsai izr. polgári hu iskolát. — Jelen volt a muraközi tanitói járáskör perlaki gyűlésén és a zalaegerszegi tánitói járáskör zalakoppányi gyűlésén. — Az építkezés ügyében volt Szentadorjánban, a miniszter rendeletére személyi ügyekben Alsódomborun ós Perlakon. — Meglátogatta a pákai r. k. iskolát; ugyanitt Csomödér község iskolaháza ügyében összes éidekeltekkel tárgyalt. — Meglátogatta a légrádi r. k. fiu- és leányiskolát és a zárdabeli kisdedovodát, a draskoveczi r. kath , drávaegyházi községi, alsólendvai izr. elemi iskolát, a nagykanizsai kereskedelmi tanonciskolát s jelen volt a zalaegerszegi kereskedő tanonciskola évzáró vizsgálatán. Kir. segédtanfeliigyelő jelen volt a rédicsi r. k. iskola záró vizsgálatán. A miniszter a gyepiikajáni r. k. ós zdlacsányi közs. iskoláknál a tanítók részére korpótlékot, a felső- és közép, bisztriczei r. k. iskolának évi 140 kor., a cserencsóczi és zsizsekszeri r. k. iskolának évi 100 kor,, a barabási közs, iskolának évi 616 kor. államsegélyt utalványozott, miről érdekelt községeket a bizottság a miniszteri rendelet másolatával értesíti. Hoticza, Radamós és Kámalidzci községeknek iskolai államsegély elnyerése tárgyában, továbbá a lendvalakosi r. k. iskolának és Pap József sümegi kántortanítónak kcrpótlék fedezésére államsegély tárgyában beérkezett kervényeket a bizottság pártolólag terjeszti fel a miniszterhez. ii szentpéteruri iskola felépítésére a bizottság a község kérvényére egy évi halasztási időt adott. A tilaji r. k. iskola építkezési ügyében a községi képviselőtestűlet és iskolaszékkel felvett jegyzőkönyvet az egyházmegyei hatósággal az igénybe vehető források felől leendő megtárgyalás céljából a bizottság a kir. tanfelügyelőnek kiadta. A bánokszentgyörgyi, turnischai, nagypalinai, szepetki, nagybakónaki, gelseszigeti, kiskomáromi, komarvárosi, balatonmagyaródi, murakeresztur-lcollátszegi községek s a pacsai járásban levő, községek kisdedvédelmére vonatkozólag beérkezett jelentéseket a bizottság tudomásul vette. A vármegye területén levő községi és izr, elemi népiskoláknaka közigazgatási bizottság 1900-ík évi jelentésében méltatott hiányairól érkezett miniszteri rendelet alapján a bizottság az érdekelt iskola fenntartókat felhívja, hogy a fennforgó hiányok pótlása iránt haladéktalanul intézkedjenek. Az orosztonyi iskolai építkezés ügyében az iskolaszék illetve képviselőtestület felhivatik, hogy tekintettel az 1868. évi 88 t. cz. 25 §-ának rendelkezésére ós azon körülményre, hogy az 1858-ban kiállított iskola bevallás a községre, mint az iskolaház előállításában és fenntartásában kötelezettre nyíltan rámutat; végül figyelemmel a belügyminisztériumnak 1888. évi szeptember hó 13-án 53.200 és 1881. évi augusztus hó 6-án 63.024 számú rendelkezésére: az építendő iskolaház költségeit szokásosan szerkesztett és jóváhagyott terv és költségvetés alapján az iskolafénntartás eddigi gyakorlata szerint kivesse, az iskolaépítést haladéktalanul megkezdje s eljárásának eredményéről a juliusi közigazgatási bizottsági ülésig jelentést tegyen. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogalmazói karnál április végén hátralékban volt 7188, májusban beérkezets 4576 s igy elintézés alá került 11764 ügydarab, amelyből májusban elintéztek 4691 dbot s igy május végén hátralékban maradt 7.073 ügydarab; az irodánál április végén volt. a hátralék ll54j májusban leírás végett kiadtak 4691 s igy elintézés a'á került 5846 ügydarab, amelyből májusban leirtak és expediáltak 4745 ügvdarabot s igy május végén hátralékban maradt 1100 ügydarab. A kir. pénziigvigazgat.ó jelentése szerint májusban magánfelektől 423, biróságoktól'234 s igy összesen 657 birtokváltozási esetet jelentettek be, melyhez az előző időről fenmaradt 4241 esetet hozzáadván, elintézendő volt 4898 eset; ebből a birtokiveken keresztül vezettek 4772 esetet s igy keresztül vezetetlen maradt 126 eset. Május hóban a vármegye területéről bejelentettek 3 községből vízkárt, 2-ből phylloxera kárt és 2-ből egérkárt; május hóban 51.359 kor. 08 fillt írtak le szőlődózsma>áltság tartozás címen; május hóban a vármegye területén 382 289 kor. adó folyt be; az adóhátralók május végén : 2.282.248 kor. 23 "fill. egyenes adóban, 132.600 kor. 70 fill. hadmentességi díjban, 318.442 kor. 13 fii), szőlődézsmaváltságban, 1,013.401 kor. belyeg és jogilletékben, 14.868 kor. 30 till. egyenórtéki illetékben, 82.792 k. 66 fii. fogyasztási ós italadóban, 20.902 k. 23 fi., italmérési illetékben vagyis összesen 4.864.255 k. 25 fill., mely a mult évi májusi hátralékhoz képest 830.658 k 09 fillérrel kevesebb; leírásba hoztak az ev elejétől május végéig egyenes adóban 82.705 kor. 63 lillt., hadmentességi díjban 2 248 kor. 82 tilt; fizetési halasztást 9 esetben, ideiglenes házadómentesseget 8 esetben adtak. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület közgyűlése. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 12 én Zalaegerszegen az egyesületi ház gyüléstermében 11 rtelendy Ferenc egyesületi elnök eluöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Elnök a szép számban megjelent tagokat üdvözölvén, az ülést megnyitja s jelenti, hogy az ágrár Szövetkezeti eszme tovaterjedésére és ennek alapján együttes működés foganatosítása céljából a gazdaközönség tömörítése végett értekezlet tartására felkérte gróf Károlyi Sándort és Bujánovics Sándoit, mint az agrár eszmék lelkes harcosait, akik az értekezleten előadás tartására szives készséggel vállalkoztak ; felkéri a közgyűlést, határozzon, váljon a szóban forgó értekezlet a keszthelyi nyári közgyűlés alkalmából Keszthelyen, vagy pedig a vármegye székhelyén tartassék-e? A közgyűlés az'elnök ez irányú előzetes intézkedé-. sét általános helyesléssel fogadta s elhatározta, hogy az értekezlet a Zalaegerszegen tartandó közgyűlés után legyen a vármegye székhelyén. Ezután áttért a küzgyülés a tulajdonképeni tárgyra t. i. a módosított s a földmivelésügyi minisztérium által jóváhagyott alapszabályok értelmében a titkár választásra. Elnök jelenté e tárgyra vonatkozólag, hogy a titkári állásra tizenhármán pályáztak, kik a pályázatban előirt minősítéssel bírnak; az igazgató választmány az összes kérvényeket, valamint azok mellékletei t tüz;tes bírálat alá vette s úgy kitűnő okleveleik, mint eddigi sikeres gyakorlati működésük alapjárt első helyre Voigt Edét, második helyre Sziróky Ferencet, harm idik helyre pedig Závodszky Gyulát jelelte ki. A közgyűlés az elnöki előterjesztést tudomásul vévén, dr. Handek Ágoston elnöklete alatt Szűcs Dezső és Nagy László egyleti tagokból álló szavazatszedő bizottságot küldött ki s a titkos szavazáshoz fogott, melynek tatamára elnök a közgyűlést felfüggesztette. A szavazás befejeztetvén s a szavazatok összeszámláltatván, a folytatólagos ülésben kihirdettetett a szavazás eredménve, mely szerint a beadott 34 szavazatból 29 szazazattal Voigt Ede választatott meg titkárul azzal, hogy hivatalos állását f. évi julius 1-én köteles elfoglalni. A választás után felszólal Szily Dezső egyleti tag, örömének és megelégedésének adván kifejezést, hogy az igazgató választmány a közgyűlés irányítása végett a hármas kijelelést megtette; midőn ezért köszönetet mond az igazgató választmánynak, indítványozza, hogy a választások mindig az igazgató választmány hármas kijelelése alapján történjenek. A tett, indítvány alapszabály módosítást vont volna maga után, mely a közgyűlés tárgysorozatába nem volt felvéve s igy az indítványt JJdvprdy Ignác egyleti tagnak azzal a módosításával fogadta el a közgyűlés, hogy mig a mai közgyűlésen a választás irányítása végett az igazgató választmány csak saját kezdeményezéséből, önkényt tett hármas jelelést, a jövőben az ily választások alkalmával a beérkező kérvények alapján az igazgató választmány köteles lesz a hármas kijelelést megtenni; természetesen a tagoknak jogában áll esetleg olyanra is szavazni, aki nincs kijelelve; mert a kijelelés kizárólag az irányítás céljából történik. Olvastatott a vármegye alispánjának az egylethez intézett átirata, melyben javaslatot kér az egyesülettől a a tekintetben, mikép lehetne a gazdasági munkás ós cselédpénztárnak minél nagyobb elterjedettséget biztosítani. Hozzászóltak a kérdéshez dr Haudék Ágoston, Hertelendy Ferenc, Malatinszky Ferenc, Csertán Károly s a felszólalások szerint azért tud nehezen az uj intézmény gyök ret verni, mert még nem ismert s igy társadalmi uton minden alkalmat meg kell ragadni terjesztése érdekében; továbbá tekintettel arra, hogy a gazdasági cselédek fizetése készpénzben aránylag csekély, ehhez a csekély évi készpénz tiíetóshez képest pedig nagy az évi díj, melynek leszállitá a volna a miniszternél kérelmezendő; a munkás nép még bizalmatlan az uj intézmény iránt; a korosabb embereket kizárták belőle, holott ép ezeknek belevonásával lehetett volna nagyobb sikert biztosítani az uj intézménynek; ahol a gazda biztosit mintegy a cselédeknek helyhez kötése végett s az illető mégis elmenne, a befizetett összeg ne veszszeu el a gazdára és cselédre nézve. A közgyűlés örömmel vette tudomásul, hogy a földmivelésügyi miniszter a folyó évben Zalaeget szegen .és Zilaszentgróthon rendezendő állatkiállitás dijaira hatszáz koronát adományozott. Olvastatott az Aradmegyei Gazdasági Egyesületnek átirata a terményércékesités táigyában; mivel az intézmény csak egy éve áll fenn, az átirat positiv adatokkal nem szolgál. A közgyűlés elhatározta, hogy a termény és állatértékesités tárgyában Fábiánics Gyula egyleti tag által beadott indítványt Baross Károly Gazdasági írónak azzal a kérésrel adja ki, hogy azt tanulmányozni s annak alapján a nyári gyűlésre positiv javaslatot tenni szíveskedjék. Közegészségügy. Dr. Háry István vármegyei t. főorvos a vármegye területén május hónapban észlelt közegészségügyi állapatá rél és egyéb a közegészségügyet érdeklökről a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság junius i gyűléséhez : Az időjárás a hónap kezdeten hűvös volt, később nagyon meleg igen kevés szórványos csapadókkal. A felnő'tek közegészségi állapota általában kedvező volt, habár, dacára az évszakna' több hurut és tüdőlob észl ltetett, de ezek mind igen szépen gyógyultak. Ezeken kivül apai-laki óscáktornyai jár.ísbin a mocsári íz szintén nagyobb számban mutatkozott. A gyermekek közegészsége az alsólendvai, letenyei, Csáktornyái, perlaki járások, ugy szintén Za'aegerszeg r. t- városban nem volt kielégítő az uralkodó kanyaró járvány miatt, mely betegség folytán a halálozás némely helyen 10°/o-ra is emelkedett. A vármegye többi részében azonban elég kedvezőnek mondható, mert kisebb fokú légző és emésztő szervek hurutján kivül egyéb kór alig képezte a gyógykezelés tárgyát, A fertőző bántalmak közül roncsoló toroklobban beteg volt 23, gyógyult 13, meghalt 7, ápolás alatt maradt 3; vörhenyben beteg volt 22, gyógyult 12, meghalt 3, ápolás alatt maradt 7 ; kanyaróban beteg volt 687, gyógyult, 477, meghalt 34, ápolás alatt maradt 176; hasihagy mázban beteg volt 11, gyógyult 4, meghalt 4, ápolás ilatt. maradt 3; hökhurutban beteg volt 7, gyógyult 3, ápolás alatt maradt 4; vörösben beteg volt 3, gyógyult 2, ápolás alatt maradt 1; bárányhimlőben beteg volt 5, ápolás alatt martdt 5. Rendőri boncolást négyszer teljesítettek, melyeknél a halál legközelebbi okát roncsoló totoklob, elvórzés, tüdőlob és gümős agyhártyalob képezte. Külső hullaszemle előfordult 9, súlyos sértést 5 öt jelentettek be. Öngyilkosságot egy egyén követett el és pedig Karmacsi János 24 éves gellénházi lakós magát felakasztotta. Öngyilkossági kísérlet 2-szer törtónt ('Weisz Mór T.-Dörögdön magát meglőtte, Dénes Ferencné sümeghi lakós pedig a nyakát borotvával megvágta.) Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 6 egyén esett áldozatává; ezek közül 2 (Réz Gábor 19 éves Zalavárott, Kulcsár István 75 éves Keszthelyen) vízbe fúltak ; 3 (Gernyácz Mátyás 12, József 10 éyes Deklezsinben, Pete Kozsi lVz éves Sárhidán) megégtek; egyet (Kámán ' Jánost) a fával rakott ledőlt kocsi agyonnyomta, Elmekórnak 5 esete képezte a hivatalos beavatkozás (tárgyát, amely közül egy, mint csendes beteg házi ápolás 1 a'att, hagyatott, három Kórházba szállíttatott, egy pedig mint közveszélyes, kórházi hely hiányában a nagykanizsai rendőri fogházban őriztetett. Veszettség gyanújában volt eb Seregélyes Károly 18, József 14, Gábor 8 ós Vinca Gyula 12 éves, .Kisfaludhegyi lakósokat, úgy szintén Cséii Fülöpné felsőbagodi lakost megmart, kik mind védoltás céljából a budapesti Pasteur intézetbe szállíttattak. Hét évnél fiatalabb gyermekek gyógykezeltetését 52 i esetben mulasztották el Az elsőfokú hatóság emiatt 30 j elmarasztaló és 22 felmentő végzést hozott, egyre nézve pedig a tárgyalás folyamatban van. E hónap folyamán megvizsgáltam a perlaki, csáktornyai, alsólendvai nyilvános ós stridói kézi gyógyszertárakat, valamint a ráczkanizsai stridói, muraszentmártoni muraszerdahelyi, szentandrási és bucsuszentlászlói népiskolákat; a közegészségügyi rendeletek végrehatására nézve a muraszerdahelyi és stridói jegyzői hivatalokat. A községi vagy felekezeti iskoláknál egyáltalában tapasztaltam, hogy azok felette piszkosak, most a tisztogatást a tanuló kis leányok végzik. Ennek folytán ja vaslom, hogy a tek. közigazgatási bizottság utasítsa az iskolák fentartóit, vagy gondozóit az iránt, hogy a népiskolák tisztántartására mindenütt rendes tisztogatónőket állítsanak, mert különben a nagymélt. vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak 62986/98 sz. a. a hygienikus viszonyok javítására ós azok fenntartására vonatkozó körrendeletének igényt szerezni nem lehet. Vármegyénk közgazdasági állapota. Gruner Lajos közgazdasági előadó vármegyénk május havi közgazdasági állapatáról a következő' jelentést terjesztetne be a közigazgu'ási bizottság junius havi gyűléséhez : A lefolyt május hóban uralkodott időjárás jellege száraz ós meleg volt. A más esztendőkben jelentkezni szokott jótékony májusi esőket ez idén jobbára nélkülöznünk kellett, amennyiben a május 1-én mutatkozott országos jellegű esőzés után csak e hó 25. és 26 ika körül esett zivatarok kíséretében megyénk több járásában — pásztás eső, mely a már eső után epedő tenyészetet egy kissé felfrissítette ugyan, de koránt sem volt elégséges. Az ezen időszak után beállt szárazság és szokatlan nagy hőségben különösen a tavasziak és kapások fejlődése szenvedett, amelyek ilyenkor legjobban kívánják a nedvességet a célból, hogy a sejtképződéshez szükségei tápanyagot a talajból felvehessék. Mégis szerencsésnek nevezhető a lefolyt hónapban azon körülmény, hogy az úgynevezett fagyos szentek