Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 1-26. szám)

1898-05-08 / 19. szám

megye területéről elköltözködvén, vagy lemondván, az így megüresedett tagsági helyekre a muiá-kereszturi körjegyzőségbe Pillér Pál, a szepetnekíbe Linzer Béla, asormásiba Csiyaházy Antal, a langvizibe Somogyi Gyula, a gelseibe Séllyey Pál, a sárszegibe Knezevics József, a bakónakiba Horváth Dezső, a bakiba Kai ser Vilmos, a bessenyőibe Farkas Gábor, a nyirádiba ifj Háczky Kálmán, a bazsiiba clr. Bárdió György, a zala-csányiba Malatinszky Ferenc törvényhatósági bizottsági tagok az illető jegyzőségben az ügyvitel megvizsgálására megválasztattak. A járási mezőbizottsági tagok fele része kisoroltatván, az így megüresedett bizottsági tagsági állásokra megválasztattak : a tapolczai járásban: Hertelendy Ferenc, Köves Ede, Takács Jenő; a siimegliiben Sziics Zsigmond, Barcza László, iíj. Háczky Kálmán, a szent-grótInban Herényi Jenő, Malatinszky Ferenc, gróf Battyány Ernő, a zalaegerszegiben Orosz Pál, Csertán László, Skublics Jenő, a novaiban Zechmeiszter Ferenc, Hodászy Béla. Stádel János, az alsó-lendvaiban Isoó Ferenc, Magetty Géza. Ylasics Nándor, a Menyeiben Laskovits Ferenc, Stern Zsigmond, Erkinger István, a csáktornyaiban Tóth István, Kecskés Ferenc, Landauer Horácz, a perlakiban Vlasics György, Mesterics Sándor, Horváth Csongor, a nagy-kanizsaiban Musset Feienc, Kerndl Imre, Talabér Kálmán, a keszthelyiben Kemény Andor, Hertelendy József, Bogya.y Máté, a pacsaiban Fábiánics Gyula, Koller István, Baranyay Ödön megyei törvényhatósági bizottsági tagok. A törvényhatóság felügyelete alatt álló pénztárnak megvizsgálására dr. Eaudck Ágoston elnöklete alatt Háczky Kálmán és Koller István törvényhatósági bizottsági tagok választattak meg. Előterjesztetett a vasúti bizottság gyűléséről felvett jegyzőkönyv, mely szerint a bizottság a vármegye közönségének újabb megterheltetése nélkül az eddigi vasúti kölcsönnek konveitálása utján javasolja az újabban létesíteni szándékolt h. é. vasutak segélyezésére a vármegyei hozzájárulást. A közgyűlés a vasúti kölcsönnek konvertálását elvben elfogadta s Csertán Károly alispán elnöklete alatt Eperjessy Sándor, Hertelendy Ferenc, dr. Gyömörey Vince és Skublics Jenő tagokból álló bizottságot küldötte ki azzal, hogy a konvertálásra nézve szükséges előzetes lépéseket a bizottság tegye meg s ennek alapján az októberi közgyűléshez javaslatát adja be; egyúttal ez ügyben a főispánt szives közreműködésre a közgyűlés felkérte. Az Alsó-Lendva—Mura-Szombat—regedei h. é. vasút engedélyesének 63.000 frtnyi megyei törzsrészvény jegyzése tárgyában beadott kérelmére a közgyűlés Koller István bitottsági tag indítványára, a szóban forgó vasút segélyezését elvben kimondotta; a segélyezés nagyságát és fedezésének módját akkor állapítja meg, ha a konverzió ügyében kiküldött bizottság javaslatát és ennek alapján a vasúti célra használható összeg nagyságát ismerendi. A Tűrje—Bum—Sárvár—német-lövői h. é. vasutat a vasúti bizottság javaslatához képest a felhozott indokok alapján vármegyei segélyben nem részesíti. Előterjesztetett a balatoni qözhajózási részvénytársaság kérvénye a közte és a vármegye között fennálló, a gőzhajózási vállalat segélyezésére vonatkozó szerződésnek 1899. év utáni időre leendő meghosszabbítása iránt A közgyűlés hajlandó a szerződést meghosszabbítani, ha a társulat Badacsony, Rév-Fiilöp és Boglár között a viszonyoknak megfelelő közlekedést létesít, továbbá a hajójárlatot Keszthely és Balaton-Füred, valamint Almádiból Balaton-Füred és Keszthely között úgy intézi, hogy a kirándulók az utat egy nap alatt — meghálás nélkül — megtehessék. Amenynyiben a gőzhajózási társaság a közgyűlésnek ezt. a kívánságát teljesíti, úgy a jövő közgyűlésen a szerződést a vármegye törvényhatósága 1899. év utáni időre meghosszabbítja. A pacsai főszolgabiróságnál egy dijnoki állás rend szeresítése iránt a közgyűlés a belügyminiszterhez előterjesztést, tesz. leányvásáron a szép Ánike. Az uraknak is van olyan szeme, mint Padurán Tógyernek volt S az ördög beköltözött a házba. £ * * Hazamenet egyszer Padurán s egy cigáretta-szipkát talált a padon. Pedig azelőtt nem volt hivatalos dolog. S Tógyernek összekeveredett a vére. í)á csínye foszt á icsá, tu Ánike? ki járt itt te? kérdezi a feleségitől, l)á nyime! Hát senki. Mondja a kis oláhné s szeretett volna kirepülni a kulcslyukon. De Padurán Tógyer ráborította irgalmatlan jobb tenyerét az asszonynak bal orcájára. Erre megszólalt Ánike s azt mondta, hogy : Vaszi. De Tógyer nem áll meg félúton. Hát még? Kérdezi. Nyime. Senki. Feleli a remegő nyárlevélke. Padurán most a baltenyerét teszi rá az asszonynak jobb orcájára, s megint kérdez. A megtántorodott" menyecske most azt mondja, hogy : Nyikuláj. De Tógyer megy végig megkezdett úton. Hát még ? Kérdezi egyszer-kétszer s nyomban rá „sűrűn osztogatja öklének csapását", mint Toldi Miklós tette volt a réti farkasokkal, rakosgatja jobb és baltenyerét az asszonynak bal és jobb orcájára, mint mikor párosan csépelnek; támogatja, hogy el ne dűljön, s e hideg borogatásoktól nagy lázt kap szegény. Azután nem is vár több kérdezést, hanem mint mikor a molnár felhúzza a dugattyut s a meggyülemlett viz omlik alá a zsilipről, lent pedig örvényben kavarog : ugy kavarog örvényben az ő vére is s gyors patakként ömlik szájából a felelet: Volt itt — Ilije, Györgye, Váczetore, Nyikuláj is, Vaszilike, Demetreszku, a kis bíró, a körjegyző, segéd jegyző, szolgabíró, — don vicispán, domnu ispán'—scsi dumnyezeóó — tudjaz isten — hátborzongató énekkel végezve a feleletet, hogy az öles termetű vastag irdatlan oláh is talpig megreszket bele s csak ennyit mond rá: Gyésztül ! Baran Ooló. A belügyminiszter leirata alapján a közgyűlés a vármegye alispánját az árvaszékhez és a központi közigaz gatáshoz négy díjnok alkalmazásával megbízta. Előterjesztetett a vármegyei főszolgabíróknak, szolgabíróknak és a vármegyei levéltárnoknak fizetésük javítása tárgyában beadott kérvényök. Az állandó választmány véleménye szerint a szóban forgó kérvények érdemleges elbírálása szükségessé teszi az összes vámegyei tisztviselői állások után járó fizetések átvizsgálását, azoknak tüzetes megállapítását, nem különben a még szükséges tisztviselői állásoknak s azokkal járó fizetéseknek a meghatározását és ezek alapján a szükséges évi vármegyei dotatio nagyságának a kitüntetését s e célból egv bizottság kiküldését. A közgyűlés az állandó választmány javaslatát elfogadta s e célra a bizottságba Csertán Károly alispán elnöklete alatt Arvay Lajos vármegyei főjegyzőt, Trsztyanszky Ödön árvaszéki elnököt, Thassy Kristóf tiszti ügyészt, Thassy Lajos központi járási jőszolgabirót, Szulczberger Alajos vármegyei főszámvevőt, továbbá Barcza László, gróf Battyányi Ernő, Bogyay Máté, Deák Mihály, Eperjessy Sándor. Skublics Jenő, Koller István, Hajós Mihály, Szabó Imre, Ziegler Kálmán bizottsági tagokat választotta. A f. hó 3-án folytatólag tartott közgyűlés első tárgyát Szily Dezső bizottsági tagnak az első napon beadott következő indítványának tárgyalása képezte: írjon fel a vármegye törvényhatósága a kormányhoz és az országgyűléshez oly irányú intézkedés foganatosítására, melylyel 1) az ország polgárai egyenlő jogokat egyenlő teherviseléssel gyakorolhassanak, 2) eszközölje ki a földadó és pótlékainak leszállítását, 3) az ország érdekeinek megfelelő vám- és kereskedelmi szerződéseket, 4) hitel- és biztosítási ügy redezését államilag, 5) kartelek, praemiumok, refactiak, malmoknak adott kedvezményes gabona behozatal megszűntetését, 6) börzeadó behozatalát. — Az indítványhoz többen hozzá szóltak, mivel azonban indítványt tevő indítványát a tárgyalás folyamán visszavonta, határozat hozatalnak szüksége nem forgott fenn. A zala-egerszegi járás főszolgabirájának jelentése alapján a járása területén levő Andráshida és Apátfa, Vorhota és Teskánd, Kis- és Nagy-Páli, Dübréte, Rám és Kökényes-Mindszent, Gébárt, Neszelej és Kaszaháza, Alibánfa és Lukafa községek egyesítését ajánja a belügyminiszternek a vármegye törvényhatósága. Gyepü-Kaján községek egyesítésének továbbra való fenntartását mondotta ki a közgyűlés. Kasza István és Klucsek Imre hivatalszolgák nyugdíjazásának ügyét érdekeltek kérelmének megfelelőleg intézte el a közgyűlés. A perlaki csendőr-őrs laktanyára, valamint a vármegyei szolgáli ruházatához szükséges posztók szállítására vonatkozó szerződések meghosszabításával a közgyűlés a vármegye alispánját megbízta. Szabó Gyula szent-gróthi és Kardos Sámuel Sümegi járási írnokok részére átköltözködési általány eimén 40—40 frt szavazott meg. Örvényes és Balaton Udvari községek képviselőtestületének községi ingatlan eladása tárgyában hozott határo zatát a közgyűlés azzal hagyta jóvá, hogy a befolyó összeget törzsvagyonként gyümolcsöztetőleg kell kezelnie. Petesházés Csente községek határozata községi kölcsön felvétele tárgyában, Szoboticza, Perlak és Tapolczu határozata behajthatlan községi pótadó törlése tárgyában, Alsó Lendva nagyközségnek határozata községi ingatlan szerzése. Galambok községnek ingatlan vétele, Dötk községnek határozata ingatlan telekkönyvi kiigazítása tárgyában, Komárváros községnek a község javára tévesen kiállított 2.900 frtos regále váltsági kötvénynek a község volt úrbéresei javára történendő átíratása tárgyában, Kristóffalva és Jánosfalu községek határozata az állami iskola felépítéséhez a hozzájárulási arány megállapítása tárgyában, Hemusovecz községnek határozata a község tulajdonát képező 400 frtos regále váltsági kötvénynek beváltása tárgyában, Keszthely polgárváros község határozata községi ingatlan szerzése és törlesztéses kölcsön felvétele tárgyában, Csabreridefc községenk községi pótadó törlése tárgyában, Galambok községnek a volt úrbéresek által szerzett s a községnek átengedett kovácslak megszerzése tárgyában hozott képviselő testületi határozatok a közgyűlés által jóváhagyattak. Kővágó Ors község képviselőtestületének határozata husvágási szabályzat módosítása tárgyában, Rédics község határához tartozó lendvai kecskéshegyi lakósok kérelme szárnyas állatjaiknak szabadon bocsájthatása iránt, a közgyűlés részéről nem teljesíttetett. Szent-Mária község képviselőtestületének f. évi márciu.s 11 én hozott határozatát az új bérbeadás tárgyában —a beadott felebbezés elutasítása mellett — a közgyűlés jóváhagyta. Pálovecz község képviselőtestületének a közlegelőn készített tégla eladása tárgyában a közbirtokossággal egyetemben liozotl határozatát megsemmisítette. A közgyűlés tudomásúl vette a kereskedelemügyi miniszternek leiratát, mely szerint a vármegye ama kerelmét, hogy a Budapest—Fiume között tervbe vett telefon hálózat Nagy-Kanizsa és Csáktornyán át vezettessék, méltányolja ugyan, azonban a jelenlegi viszonyok mellett nem teljesítheti. Zala-Egerszeg város tanácsa által a városház föld színijén levő három bolthelyiségnek szabad kézből történt bérbeadására vonatkozó bérleti szerződéseket a közgyűlés jóváhagyta. Zala-Szent-Iván község képviselőtestületének a helyszínelés alkalmával a község nevére tévesen felvett ingatlanoknak telekkönyvi kiigazítása tárgyában hozott határozatát azzal küldi vissza, hogy az úrbéri egyezség pótlólag szereztessék be. Csáktornya község képviselőtestületének kérelmére, melyben a város által felépítendő közkórház építési költse geihez a törvényhatóság segélyezését kéri, a közgyűlés a segélyezést elvben kimondotta, a segély összeg nagyságát akkor állapítja meg, ha a költségvetés és terv beterjesztetik s a község tudatja, mily Összeggel járul a felépítéshez A megyei közigazgatási bizottság ülése. A megyei közigazgatási bizottság május havi ülését dr. Jankovich László gróf főispán őméltóságának elnöklete alatt f. hó 3-án tartotta. A közigazgatási bizottság tudomásul vette, hogy a lentii segédjegyző fizetésének pótlásául a belügyminiszter 150 frt ál'amsegélyt engedélyezett. Sormás község kérvényét a szepetneki anyakönyvi kerület székhelyének megváltoztatása tárgyában a közigazgatási bizottság az anyakönyvi felügyelő véleményes jelentése alapján a belügyminiszterhez nem terjeszti fel pártolólag. Olvastatott a kereskedelemügyi miniszter leirata, mely szerint a kért vármegyei telefonhálózatot az idén az e célra rendelkezésére állt hitel teljesen kimerittetvén — nem létesítheti, gondja lesz azonban rá a jövőben. A közigazgatási bizottság a miniszter leiratát tudomásúl vette, egyúttal a leiratában foglaltakhoz képest megkeresi a pécsi- és posta-távirda igazgatóságot az iránt, hogy a felállítás céljából szükséges terveket és költségvetést a kebelbeli mérnöki hivatallal készíttesse el. A balatontavi gőzhajózási részvénytársaságot a közigazgatási bizottság megkeresi az iránt, hogy a júliúsi hajójárlatot olykép állítsa egybe, hogy a hajó éjjelre Badacsonyban maradjon s az eddigi járlatakon kivül reggel menjen át Boglárra. A m. kir. tanfelügyelő jelentése szerint ezen időszakban terjesztetett fel a miniszterhez a meg nem felelő bérházakban és az oktatás követelményeinek meg nem felelő saját házaikban elhelyezett iskolákról szerkesztett munkálat, felölelvén abban az összes dologi mozzanatokat. — Ugyancsak a miniszterhez terjesztettek fel a polgári-, felső nép- és polgári iskolákkal kapcsolatos felső kereskedelmi iskolák 1899 évi szamélyi és dologi szükségleteit felölelő kimutatások. — Volt Csáktornyán, hogy a kiküldött miniszteri biztossal az előadások látogatásában részt vegyen ; ugyanott meglátogatta a polgári leányiskolát és átadta ünnepélyes módon Mencsey Károly községi iskolai tanítónak a miniszter 1898 évi 50 ftos magyar nyelvi jutalmát. — A perlaki járás főszolgabirájával együtt bírálták el a helyszínén a podbreszti és orehoviczai állami iskola részére megfelelő helyiségeket. — Meglátogatta a káptalanfai r. k., hányi r. k. és ág. ev., a galsai r. k., és ág. eV., a rigácsi r. k., és ág. ev., a nyirádi r. k., szegvári r. k., és hosztódi r. k. iskolákat. — Nagy-Kanizsán a városi képviselőtestületi határozat kapcsán befejezte a város járulmányáról szóló s a nagy-kanizsai községi elemi fiú- és leányiskolák államosítására vonatkozó munkálatot s ugyanezt a miniszterhez fel is terjesztette. Ugyanott meglátogatta az izr. elemi fiú- és leányiskolákat. Gay Károly zala-egerszegi polgári és felső kereskedelmi iskolai tanár kérvénye harmadik ötödéves korpótlékának kiutalása tárgyában pártolólag felterjesztetik. Bányavár község iskolázásának ügye véleményes jelentéstétel végett kir. tanfelügyelőnek kiadatik. A zala-erdődi iskolai alapvagyonról szóló 1896/7. évi számadás a megyei számvevőség jelentése alapján jóváhagyatott. Az egregyi iskola részére a miniszter a tanitó fizetésének 400 frtra való kiegészítése végett 161 frt államsegélyt engedélyezvén, erről a rendelet másolatával érdekelt község értesíttetik. A turcsiscsei iskolázás ügye véleménves jelentéstétel végett a kir. tanfelügyelőnek kiadatik. A VI. Iiegykerületi iskolai alapvagyon, Lapánv község iskolai alapvagyon 1897. évi számadása megvizsgálás végett a vármegye számvevőségének kiadatik. Dekauovecz és Domasinecz községek államosítása ügyében érkezett miniszteri rendelet érdekelt községeknek másolatban kiadatik. A kis-pálinai iskola államsegély ügye a miniszterhez felterjesztetik. A tanítói földek jövödelmét elbiiáló bizottság munkálatát kilenc szolgabírói járásra vonatkozólag a kir. tanfelügyelő bemutatván, a munkálat a miniszterhez felterjeszteti k. Zala-Egerszeg város küldöttsége a vallás és közoktatásügyi miniszternél. Zala-Egerszeg rendezett tanácsú város képviselőtestületének, a kereskedelmi körnek s az ipartestületnek együttes küldöttsége a zala-egerszegi felső-kereskedelmi iskola végleges fenntartása tárgyában f. hó 5-én délelőtt tisztelgett dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszternél. A küldöttségnek Botfy Lajos polgármester vezetése alatt Bayer Vince, Bencze György, Büchler Jakab, dr. Czinder István, Deutsch Ferenc, Fangler Mihály, Grünbaum Ferenc, dr. Grünwald Samu, Kaszter Sándor, Keszly Ferenc, Kovács László, Stefanecz József, Udvardy Ignác, Vörös György és Weinberyer Jakab voltak tagjai. A tekintélyes számú küldöttség szónoka, Botfy Lajos polgármester, a következő, mélyen átérzett s a miniszterre láthatólag jó benyomást tett beszédben adta elő a küldöttség megjelenésének célját: Nagyméltóságú Miniszter Úr! Kegyelmes Urunk! Zala-Egcrszeg rendezett tanácsú város képviselőtestületének és az ugyanottani kereskedelmi körnek és ipartestületnek egyesült küldöttségei Nagy méltóságodnak általánosan ismert igazságszereteté tűi és különösen városunk iráuyá'jan mindi'iikor tanúsított jóakaratától vezérelve, járulunk Nagy méltóságod kegyes szine elé, szóval is kifejezendök azon legalázatosabb kérelmünket, hogy miután az 189(5-ik évben benyújtott és később Nagyméltóságocpjak 1896. évi 47.138. számú leirata folytán megújított folyamodványunkban felsorolt fontos indokainkkal kétségtelenül beigazoltuk a zala-egerszegi felső-kereskedelmi iskola létjogosultságát, sőt szükségességét és rá mutattunk azon nagy fontosságú