Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)
1897-05-09 / 19. szám
a jeles író, kiváló hadvezér és Zalavármegye szépemlékü egykori főispánjának arcképét közgyűlési terme számára lefesteti s egyúttal a határozatáról a magas minisztériumot értesítette, amely az országos képzőművészeti társulat által pályázatot hirdetett ki s annak eredményét a kiküldött bizottsággal megbiráltatta s annak bírálata alapján az arcképet elkészíttette s a kép legközelebb küldetett meg a vármegye törvényhatóságához s helyeztetett el a közgyűlési teremben. Az alispáni előterjesztést a kögyűlés tudomásul vette. , Az alispáni jelentés a törvényhatóság allapotarol a bizottsági tagoknak nyomtatásban megküldetvén, az felolvasottunk tekintetett s mivel a bizottság tagjai sorából arra vonatkozólag észrevétel nem tétetett, a közgyűlés azt tudomásul vette. Következett a nyugdíjazás folytán üresedésbe jött árvaszéki ülnöki-, esetleg más, üresedésbe jövő állásoknak választás utján való betöltése, mely célból megalakíttatott a kijelelő választmány, amelynek tagjaivá a közgyűlés Háczky Kálmán, Nagy Károly és dr. Vizlendvay József bizottsági tagokat választotta, főispán őméltósága pedig tagjaivá a maga részéről gróf Battyány József, Bezerédy László és Szűts Dezső bizottsági tagokat kérte fel s a kijelelő választmány működésének tartamára a közgyűlést felfüggesztette. A kijelelő válaszmány működését befejezvén, elnöklő főispán őméltósága a közgyűlést folyatólag megnyitja s előadja, hogy az üresedésben levő árvaszéki ülnöki állásra a választmány Csesznék Ödön alsó-lendvai, Dénes Sándor nagy-kanizsai szolgabirókat és Bódog I ajos lévai h. polgármestert jelelte ki. A közgyűlés közfelkiáltással Csesznák Ödönt választotta meg, mire Csesznák Ödön megválasztott árvaszéki ülnöknek elnökileg kimondatott. Az így megüresedett alsó-lendvai szolgabírói állásra a kijelelő választmány Un/jer Kálmán megyei harmad-aljegyzőt, mint egyedüli pályázót, jelelte ki s őt a közgyűlés egyhangúlag alsó-lendvai szolgabírónak megválasztotta ; ennek helyébe harmad-aljegyzőnek az egyedüli pályázó: Bogijay György negyed-aljegyző jeleltetett ki s választatott meg. Az így megüresedett negyed-aljegyzői állás compctens pályázó hiányában választás utján nem töltetett be. A vármegyei házipénztár, valamint a vármegye kezelése alatt levő különböző alapokról vezetett 1896. évi számadásokat, úgy a megyei árvapénztár, valamint NagyKanizsa és Zala-Eegerszeg rend. tan. városok gyám-pénztárainak 1896. évi, a vármegyei számvevőség által megvizsgált és helyeseknek talált számadásait, amelyeket az állandó választmány külön gyűlésében tárgyalt, a közgyűlés elfogadta s azoknak a miniszterhez való felterjesztését elhatározta. Olvastatott Barcza László, Bogyay Máté, Eperjessy Sándor, dr. Gyömörey Vince, Koller István és Skublies Gyula bizottsági tagoknak, mint a restaurationális közgyűlés kijelelő választmányának, előterjesztése Polgár Béla volt tapolczai szolgabiió által nyomtatványok utján elkövetett sértések törvényes megtorlása iránt. Az előterjesztést a tagok nevében Barca László indokolta meg részletesen a közgyűlés tagjainak általános helyeslése között, mire a közgyűlés a sértéseknek a sajtóbiróság utján való törvényes megtorlását elhatározta. A közgyűlés tudomásul vette a vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratát, amelyben a vármegye törvényhatóságának a népoktatás érdekében tanúsított azon készségeért, hogy a magyar nyelvben jeleskedő mrraközi és vendvidéki tanítók és növendékeknek 2700 frtot adományozott, őszinte elismerését és köszönetét nyilvánította. Olvastatott és tudomásul vétetett a kereskedelemügyi miniszternek leirata, melyben tudatja, hogy az önálló vármegyei mérnöki hivatal felállítása, amit a vármegye törvényhatósága mult évi októberi rendes közgyűlésén elhatározott, nem teljesíthető. A „Georgikon" 100 éves alapítási évfordulója emlékére lefestetett gróf Festetics György arcképének leleplezési ünnepélyére a díszközgyűlés napját a közgyűlés junius hó 28-ára tűzte ki, s a rende ző bizottság tagjait megválaszkérő levelet az asszonyka bontotta fel. Férj uramnak föés pótesküt kellett lerakni, hogy Mariska nagyságát soha életében nem látta. így múlik el még egy félév minden kilátás nélkül. Egy tűrhető szerződése volt egy nagyobb megyei székhelyben, de azt is felbontották. Az őszre megnyílik ott a lovaskaszárnya, mit csináljanak ö vele! Hivják kis direktorok 50—60 forintért, de a vér az arczába fut. Zilált lélekkel megy haza a 900 frtos férjhez, akit most már igazán örökké kell szeretnie. Egész polgári asszony lesz belőle, aki takargatja a hatosokat és maga megy a piacra, hogy a cseléd meg no csalja. De nagyon sokat pótol az a gyügyögő kis angyal! Mekkora hatalmasság egy ilyen kis gyerek. Csodákat művel. Szép nyári est van, az ablakok nyitva. Idylli boldogságban iil együtt a kis család. Hirtelen óriási taps hallatszik, az asszony az ilyentói még mindig összerezzen. A szomszédban van a Város állandó caíTe-chantanja. Épen valamelyik XXXVII-ik Carola tartja jutalomjátékát — nyílt kebellel — szabadon elővezetve az igazgató által. A nemrég felszabadult fűszeres segédek, s a nemsokára kiszabaduló altisztek ugyancsak ütik a tenyerüket. Az asszony elméláz a múlton, a picikét majdnem kiejtette a kezéből. Az okos és gyengéd ferj rég látja a közeli tapsokhatását, s lefekvés előtt igy szól a feleségéhez: — Tudod-e Mariskám, hogy a kis Marci tavaszra már egy éves lesz, kinek se udvarunk, se kertünk, pediu ez kell ám majd neki. Holnap augusztus elseje, felmondok"; nem veszed rosz néven, ha kissé kifelé megyünk lakni' — Igazad van apuskám és bosszú forró ölelésre vonja az urát. totta s annak elnökéül dr. gróf Jankovich László főispán őméltóságát kérte föl. Előterjesztetett a megyei közigazgatási bizottság átirata a megyei árvaszéknél két ülnöki állás rendszeresítése iránt. A közgyűlés a közigazgatási bizottság előterjesztéséből meggyőződést szerezvén arról, hogy a hátrálékok feldolgozása végett két ülnökre s két írnokra mulhatlanul szükség van, feliratilag megkeresi a belügyminisztert a szóban forgó állásoknak a költségvetés keretén belül való mielőbbi szervezése tárgyában oly kép, hogy az új közgyű lésig ez állások ideiglenesen főispáni kinevezéssel töltetnének be. A selyemtenyésztési felügyelő átirata a faiskola felügyelői intézménynek az egész vármegye területére leendő kiterjesztése iráut — tárgyalás és javaslattétel végett kiadatik a megyei mező rendőri bizottságnak. A perlaki járás főszolgabírójának előterjesztésére a közgyűlés a perlaki járásba beosztott szolgabírót a kiliágási ügyekben a bíráskodásra felhatalmazta. Alsó- Felső- és Kis-Dörgicse, Csopak és BalatonKövesd, Vigánt és Petend, Tófej és limese. Tárnok, Oroklán és Valcola kis községek egyesítésére vonatkozó iratok a járási főszolgabirák részéről beterjesztvén, a közgyűlés azok alapján nevezett kis községek egyesítését javasolja a belügyminiszternél. Zala-Egei szeg város képviselőtestülete által a városi házi és gyámi pénztáiakban felszaporodott pénzek gyümölcsöztetése tárgyában alkotott szabályrendelet kellő pótlás végett visszaküldetik. A megyei nyugdíj szabályzaton a belügyminiszteri leiratban foglalt észrevételnek megfelelő módosítást tett a közgyűlés. Kányavár község képvisulőtesületénck a fuvardíjak szabályozása tárgyában, Marócz község képviselőtetületének a körjegyző fuvardíja tárgyában, afelső-szemenyei körjegyzőséghez tartozó községeknek a körjegyző lakbér illetménye felemelése tárgyában, Keszthely nagyközség képviselőtestületének a községi adópénztárnok fizetésének leszállítása, továbbá a jegyző részére segédfizetés címén járó 200 fitaak 400 frtra való felemelése tárgyában hozott határozatait, valamint Légrád község képviselőtestületének határozatát, amelylyel a község hátrálékos bérköveteléseinek az 1866. évtől kezdődőleg teljesítendő leszámolásáért Kovács Gyula községi jegyző és Draskovics Lajos képviselő részére 500 írt dijat szavazott meg, továbbá Alsó-Domboru község képviselőtestületének határozatát, melylyel a jegyzői írnoki állás rendszeresítése illetve javadalmazása iránt tett indítványt elvetette, a beadott fellebbezés elutasítása mellett — jóváhagyta. Pola község képviselőtestületének a volt úrbéresek tulajdonát képező erdőből kivágandó fák értékesítése tárgyában hozott határozatát a közgyűlés megsemmisítette, mig Pacsa község közbirtokosságának szervezési szabályzatát átdolgozás végett visszaadja. A szavasmarha-, sertés- és juhtenyésztésről, továbbá az agyagipar termékek sorába tartozó építési anyagok méreteinek megállapításáról szóló megyei szabályrendeleteken a minisztérium részéről követelt módosítások magtétetvén, azokat a közgyűlés jóváhagyás végett felterjeszti. A vármegyei pénztárban kezelt „Gyalókay Rozália"-fé'e ösztöndíjat a közgyűlés az állandó választmány javaslata alapján az öt pályázó közül Paizs Kázmér megyei írnok fiának, aki a zala-egerszegi főgymnasium első osztályába jár, ítélte oda. S mivel az alapítvány a 12.412 frt 46 kr. összeget csak 1897. évi január 1-én érte el, a közgyűlés határozatilag kimondotta, hogy az alapítvány kamatai f. 1897. évi január 1-től adatnak ki olykép, hogy az 1897. január 1-től junius 30-ig járó kamatok az 1896/7-ik tanévekre, azután pedig félévenként a teljes tanévekre; egyúttal az alapítvány állami papírokban helyeztetik el. Zala-Egerszeg rend. tan. városnak engedélyezett borfogyasztási bótadó bérbeadása tárgyában hozott képviselőtestületi határozata, Kapolcs község kéviselőtestületének községi ingatlan eladása tárgyában, Göntérháza községképviselőtestületének építési célokra felveendő 3000 frtos kölcsön tárgyában, Tapolcza és Kővágó-Örs községnél behajthatatlanná vált községi pótlék leírása tárgyában hozott határozatokat a közgyűlés jóváhagyta. Őrség község képviselőtestületének a község tulajdonát képező, kisorolt 1.300 frt névértékű regále kötvény éltékének hováfordítása tárgyában hozott határozata törvényhatósági jóváhagyást nem nyert. A Rum—Sárvár—Német-Lövő és a Rum—türjei h. é. vasutak segélyezése tárgyában beadott kérvény kellőkép nem szereltetvén fel, pótlás végett kérvényzezőknek visszaadatik. Nagy-Kanizsa város kérelmét — a nagy-kanizsai főgymnasimnak a vármegyei közművelődési alapból leendő évi rendes segélyezése tárgyában — a közgyűlés ez úttal alap hiányában nem teljesítheti. A nagy-lengyeli község jegyzői ügyvitelnek megvizsgálására Skublies Jenő, a csonka-hegyháti körjegyzőségnél Orosz Pál, a szent-márai körjegyzőségnél dr. Bőhm Szidney megyei bizottsági tagok választattak. Vas János és Horváth János volt utkaparók özvegyei részére 50—50 frt segélyt szavazott meg a közgyűlés az utfentartási alapból, mig Pécsy György hivatal szolga nyugdíjazásánál — kérelméhez képest — az előző éveket beszámította. A nagy-kanizsai felső-templom újraépítését végrehajtó bizottság elnökeinek kérelmét anyagi segélyezés iránt alap hiányában a közgyűlés nem teljesíthette. Fischer Béla zala-egerszegi lakós kérelmének a vármegyeház falán egy telefon vezeték megerősítése iránt a közgyűlés helyt adott. Aráes, T'apolczaközségek képviselőtestületének ingatlan szerzése tárgyában, Vigant község képviselőtestületének ingatlan eladása tárgyában, Monostor község képviselőtestületének községi ingatlan bérbeadása tárgyában, Kővágó-Örs község képviselőtestületének ingatlan vagyon szerzése tárgyában, Baláp község vadászkerületének bérbeadása tárgyában, helsö-Bisztricze és Cserenesócz községeknek a Csáktornya—ulcki vasút segélyezése tárgyában hozott határozatait a közgyűlés jóváhagyta, míg Turcsiscse község képviselőtestületének községi kölcsön felvétele tárgyában hozott határozatát megsemmisítette. A megyei közigazgatási bizottság ülése. Zalavármegye közigazgatási bizottsága május havi ülését dr. gróf Jankovich László főispán őméltóságának elnöklete alatt f. hó 4-én tartotta. Sümegh város kérelmét az anyakönyvezető mellé állami helyettes anyakönyvezető kinevezése tárgyában a járási főszolgabírótól beérkezett véleményes jelentés alapján a miniszterhez a bizottság pártolólag terjeszti föl Olvastatott és tudomásúl vétetett a kereskedelemügyi miniszter rendelete, amely szerint az útadó követelések után a késedelmi kamat nem 6%-ban, hanem 5%>-ban állapítandó meg. Zala-Egerszeg rend. tan. város képviselőtestületének az 1897. évi közmunka tartozás felének pénzben való megváltása tárgyában hozott határozatát a közigazgatási bizottság jóváhagyta. A közigazgatási bizottság megkeresi a m. kir. államvasutak igazgatóságát az iránt, hogy a nyári menetrendben érvényben levő négy helyi összeköttetésen kívül Zala-Egerszegről Szent-Ivánra még egy esti helyi közlekedésit vonat indíttassék, amely a 327. számú vonattal Nagy-Kanizsáról és a 308. számú vonattal Béci felől érkező utasokat Zala-Egerszegre és az innét Nagy-Kanizsára utazókat a 308. számú Bécsújhely—nagy-kanizsai vonathoz kiszállítaná, valamint kiszállíthatná a Csáktornya felől érkezőket is. Kir. tanfelügyelő havi jelentésében előadja, hogy a miniszter utalványozta a csáktornyai állami polgári leányiskola Ill-ik tantermének bútorzata árát; szervezte a hegyvidéki áll. elemi iskola tanítóinak hit- és erkölcstan tanításáért járó tiszteletdíját úgy, hogy a IV. hegykerütetben 60 frt, a ráczkanizsai iskolánál 2 tanítónak évi 50 frt, a II. hegykerület tanítója 60 frt tisztelet — díjat élvez; megindította az alsó-domborúi községi iskola államosítására vonatkozó intézkedéseket; a csáktornyai egyesületi kisdedovodának 150 frt segélyt, a perlaki állami iskola tanítóinak 100—100 frt helyi pótlékot utalványozott. — Meglátogatta az alsó-lendvai r. kath. és izr. iskolák és gyermekmenedékházat, a hotticzai, gumiliczai, lippai, lendva-lakosi és turnischai r. k., a nagykutasi községi iskolád; intézkedett a szelenczei r. k. iskolánál új tanítói állás szervezése ügvében ; ülést tartott az alsó-lendvai állami polgári iskola tantestületével ; tárgyalt Nagy-Palina ós Kis-Palina községekkel iskolájuk rendezése tárgyában s az iskola személyi és dologi ügyeiben, Hosszufalu, Bánuta, Hidvég, Csente és Völgyifalu községekkel iskolázásuk szervezése tárgyában. Kir. segédtanfelügyelő meglátogatta a bánokszentgyörgyi községi, oltárczi, varföldi, borsfai r. k. és bucsutai községi iskolákat. A vármegye 13 iskolátlan községének összes viszonyairól jelentés tétetett. Kir. tanfelügyelő bemutatván az alsó-lendvai fára iskolátlan községeinek iskolázása ügyében megtartott tárgyalásokról felvett jegyzőkönyveket, az érdekelt községek elöljáróságai felhivatnak, hogy Hosszúfalu község Banuta és Hidvég csatlakozásával állítson 1897. évi szeptemberben Ilosszufaluban iskolát a jegyzőkönyvben érintett módozatok mellett; Völgyifalu már meglevő iskola épületben nyisson ugyanazon időben esetleg államsegély igénybevétele mellett új iskolát; Csente, Firitfalu x\ísóLendvához csatlakozzék iskolailag. A nagy-kanizsai községi iskolaszék elnöke 14 segédtanítónak rendes tanítóvá történt megválasztásáról szóló jegyzőkönyvet és díjleveleket beterjesztvén, a közigazgatási bizottság a választást jóváhagyta s a dijleveleket megerősítette. Pap Ignác kis-radai tanító kérvénye járandóságai ügyében a járási főszolgabírónak kiadatott, Lencz István eszteregnyei tanító új díjlevele megerősíttetett . A vallás- és közoktatásügyi miniszternek a kisdedóvónőknek tanítónői államásokra való alkalma/tathatása tárgyában kiadott rendeletét a bizottság tudomásúl vette. Az orosztonyi r. k. iskola építkezése ügyében s a lendva-lakosi r. k. iskola javadalmazása tárgyában benyújtott kérvényekre a közigazgatási bizottság határozata, hogy a bizottság az iskola jellegére való tekintetből csak is az iskolaszék elsőfokú intézkedése ellen szabályosan benyújtott felfolyamodás esetében ítélkezhetvén másodfokúkig, a benyújtott, fels/ereletlen kérvények tárgyalásába nem bocsátkozik. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a felső-dörgicsei ág. ev. iskolának 110 frt, a szegvári r. k. iskolának 50 frt, a bodorfai r. k. iskolának 145 frt államsegélyt tett folyóvá, a gellónházi k. iskolának pedig 81 frt államsegélyt engedélyezett a tanító fizetésének 400 frtra való kiegészíthetése végett A döbrétei érdekeltség kérvénye a tanító fizetésének 400 írtra való kiegészíthetése végett kellő felszerelés után felterjesztetik, a dörgicsei r k. iskola ugyanily irányú kérvénye az egyházmegyei főhatóság beleegyező nyilatkozatával, Hottó érdekeltség kórvénye kellő felszerelés után, valamint a salföldi r. k. iskola kérvénye a miniszterhez felterjesztetik. Az árvaszéki elnök jelenté- • szerint a fogalmazói karnál március végén hátrálék volt 11.196, április hóban beérkezett 3.430 s igy elintézés alá került 15.426. ügydarab; ebből április hóban elintéztek 2.366 dbot s így április végén hátralékban maiadt 13.060 ügydarab. Az irodánál március végén hátralékban volt 924, április hóban leírás végett kiadatott 2.368 s így elintézés alá került 3.292 ügydarab; ebből április hóban leírtak és expediáltak 2.315 dbot s így április végén hátrélékban maradt 987 ügydarab.