Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 27-52. szám)

1896-10-25 / 43. szám

A legtöbb adófizetők névjegyzékének kiigazítása tárgyában az alispáni hivatal a következő hirdetményt bocsátottaki: Az 1886-ikévi XXI. t -cikk28.§-aértelmében ezennel közzététetik, hogy a megyei legtöbb adót fizető bizottsági tagoknak a megyei igazoló választmány által 1897. évre összeállított névjegyzéke folyó évi október hó 19-től ugyanezen évi november hó 2-ig vagyis 15 napig, a megyei első aljegyzői irodában közszemlére kitéve és a megye székházán kifüggesztve lesz. mely idő alatt a névjegyzék elleni felebbezásek a megyei állandó biráló választmányhoz benyújthatók. Zala-Egerszég, 1890. évi október hó 15-én. Csertán Károly sk.. Zalávarmégye alispánja. Szavazási helyiségek. Az országyülési képviselő választás alkalmával t. hó 28-án Zala-Egerszegen az első szavazetszedő küldöttséghez beosztott községek az elemi iskola földszinti helyiségében, a második szavazat szedő küldöttséghez beosztott községek pedig a polgári fiú iskola földszinti helyiségében fognak szavazni a köz ponti vál sztmány részéről megállapított s alább közölt sorrendben. Millenáris iskola felavatasa vármegyénkben. A mura-szerdahelyi millenáris állami elemi iskolát f. hó 15-én adták át megtelelő ünnepséggel rendeltetésének. Az ünnepség reggel 9 órakor bálaadó isteni tisztelettel kezdődött, az idegenajkú iskolás növendékek magyar énekével. Mise után a közönség az állami iikola egyik tan termébe gyűlt egybe, ahol Ehrenreich Nándor lelkész helyettes az iskolai épületet megáldotta s egyúttal a nap jelentőségét méltatta. Ezután szóltak Smodics Viktor járási főszolgabíró,gondnoksági elnök, valamintdr.lluzsicska Kálmán kir. tanácsos, vámegyei tanfelügyelő. Községek szavazási sorrendje a képviselő választas alkalmaval. A megyei központi választmány f. hó 17 én tartott gyűlésén a szavazatszedő küldöttségek megalakítása után a választásról szóló 1874. évi 33. t. c. (51. § a értelmében az egyes választó kerületekhez tartozó községek nek a választó kerületenként alakított szavazatszedő küldöttségek közt való felosztását és szavazási sorrendjét is megállapította. A zala egerszegi választókerületben az első szavazatszedó küldöttséghez a választási elnök elnök lete alatt beosztattak : Zala-Eg#rszeg, Apátfa, Alsó-Bagod, Bakitüttős, Bazita, Bbldogfa, Bekeháza, Bonczódföld, Böde, Bessenyei, Bőrönd, Egyházas- és Ozmán-Bükk, Boczföld, Dobronhegy, Döbréte, Hám, Gyepű és Árkosháza, Ebergény, Felső-Bagod, Gellénháza, Gébárd, Hóttó, Hagyáros, Iborfia, Kávás, Kis-Páli, Kökényes-Mindszent, K.-Kutas és Káloczíá, Liezkó, Neszelej, Nagy-Kutas, Nagy-Lengyel, N.-Páli, Ormándlak, Pozva, Puszta-Ederics és Váliczka, Petri-Keresztur, Szent-Erzsébethegy, Szent-Kozmadombja, Szent-Mihályla, Ságod, Sárhida, Tárnok és Oroklán, Teskánd, Vitenyéd és Szent-Pál, Vadamos, Vakola, Vorhota, ZalaSzent-György ; a második szavazatszedó küldöttséghez a szavazatszedő küldöttségi elnök elnöklete alatt beosztattak: Kaszaháza, Andráshida, Alibánfa, Botfa, Almás, BucsuSzent-László, Bucsa és Szent-Tamás, Bezeréd, Bak, Csatár, Csács-Bozsok, Gyiirüs, Hetés, Ilahot alsó és felső, Kemend, Lukaí'a, Misefa, Kapornak, Nemes-Apáti (alsó, felső és közép), Orbányosfa, (jrdöghenye, < )Ilár, Petőhenye, Pölöske, Kellünk, Puszta-Szent-László, Padár, Pókafa, Söjtör, Szent-Lőrincz, Szent-Iván és Nagyfalud, Szepetk, Tilaj,Tófej, Heacse, Szompács és Lórántháza, Vöczkönd, Zala-lstvt u.. A keszthelyi járási tanítói kör f. hó 22-én d. e. Keszthelyen igen szép és érdekes küzgyülést tartott. Csathó Alajos elnök megnyitó beszédében visszapillantott a járási körnek a múltban teljesített működésére, mely éppen nem mondható meddőnek. Buzdította a tagokat további lankadatlan munkásságra. Az élénk éljenzéssel fogadott szép megnyíló beszéd után Nagy Margit gyakorlati tanítást tartott elemi IV- ik osztályos tanítványaival ; Petőfi „Altüld" című költeményét tárgyalta. Tanítása tetszéssel találkozott. Ezután Pósch Zs. „Milyen állást foglaljon el az iskola a jellem és akarat képzés szem pontjából", Mondsphcip Lajos bedig „A szegény gyermekek" cím alatt értekezést tartottak. Az elnöki jelentések után végül a kör tisztikara lemondott s választás utján elnökké újból Csathó Alajos, alelnök és pénztárnokka Bányai Károly, jegyzővé Újlaki Mátyás választatott. A A jövő tavaszi gyűlés Kannacson fog tartatni. Áthelyezés. A in. kir pénzügyminiszter Polgár Béla ideiglenes minőségű pénzügyi fogalmazót hasonló minőség ben a zilahi pénzügy igazgatósághoz áthelyezte. Kinevezés. A m. kir. igazságügy miniszter Mihályfy István nagykanizsai kir. törvényszéki díjnokot az alsó lendvai kir járásbírósághoz írnokká nevezte ki. Tanulmányut. A nagy-kanizsai főgymnasium 51 tanulója tanáraikkal í. hó 17-én este Keszthelyre érkeztek. Utjokat Nagy-Kanizsáról I'alinon, Gelsén, Pacsán és Z.-Apátin át kocsin tették meg Keszthelyig. A kirándulóknak okt. 18-án az esős idő nem kedvezett; d. u. ismét kocsikon Sármellék, llidvég, B.-Magyaród, K. Komárom és Galambokon át visszatértek N. Kanizsára. Jegyzőválasztás. Felső Eőrsön Jankó György he lyettes jegyzőt és anyaköny vezetőt egyhangúlag válasz tották meg körjegyzőnek. Tanítói kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Páulovieh Károly okleveles tanítót a l).-szentlászlói állami elemi iskolához rendes tanítóvá kinevezte. A keszthelyi kereskedők társulata t. hó 20-án tartotta meg évi közgyűlését. Az elnöki megnyitó után t

:tkár felolvasta az évi jelentést a társulat mult évi működéséről. Kimerítően szólt a társulat által tentartott kereskedő tanonciskoláról, mely ez ideig is igen szép eredményt mutatott tel. Többen felszólaltak a betegsegélyző pénztár rendezetlen állapota miatt s elhatározták, hogy csatlakoznak a helybeli ipartestület betegsegélyző pénz tár egyletéhez. Vépül elnökké Scbleíffer Sándor, alelnökké Pető Vilmos, titkárrá Mondschein Lajos, pénztárnokká Krausz Lajos választatott. A tandíjmentesek százalékanak megállapítása tárgyában a vallás- és köoktatásügyi miniszter 1. évi október 7 én 48.31G sz. a. rendeletet adott ki, a melyben hivatkozással a f. évi augusztus 31-én 48.316 sz. a. | kiadott rendeletére, az állami felső nép , polgári és ezekkel kapcsolatos felsőkereskedelmi iskolákban a tandíjfizetés alól való felmentés szükség esetében a tanulók mindenkori létszáma 25°/„-ának határáig eszközölhető oly módon, hogy ezen százalék egész évi egész felmentésre vonatkozik, a lényleges felmentés azonban a meghatározott százalék arányában nemcsak a tandíj egész összegére, hanem a tandíj felére is kiterjedhet olyképpen, hogy 2 tanuló féltandíjmentessége egész évre egy egész évi egész tandíjmentességnek veendő. Októberi orszayos vasárunk idejének megvaltóztalasa. A kereskedelemügyi in. kir miniszter megengedte, hogy Zala Egerszeg rendezett tanácsú városban a f. évi október bó 28 ára eső országos vásár ez évben kivételesen október hó 30 án tartassék meg. Ajánlkozas. Fgy polgári tisztviselő, ki hetenkint csak 8 órát van hivatalosan elfoglalva s az irodai munkálatok minden nemében teljes jártasággal bír, ajánlko zik könyvelés, számadás szerkesztése, levelezés, másolási, avagy bármely Írásbeli munkálatok alapos, gyors és lelkiismeretes teljesítésére. — Értekezni lehet az állami anyakönyvi hivatalban. Közlekedés a Balatonon. A balatontavi gőzhajózási részvénytársaság e hó 25 én a Siófok-Balatonfüred között levő, valamint a Badacsonnyal való rendszeres közlekedést végleg beszünteti é» e hónap 26 dikától kezdve járatait csak Bolgár és Balaton-Füred közt tartja fenn. A gőzhajó indul Boglárról déli 12 óra 15 perckor és délután 4 óra 15 perckor, Rértiilöpve érkezik déli 12 óra 45 perekor és délutáni 4 óra 45 perckor. Révfülöpről indul délelőtt 10 óra 30 perckor és délután 2 óra 30 perckor, érkezik Boglárra délelőtt 1 1 órakor és délután 3 óra 15 perckor. Egész uszályrakományra terjedő szállítmányokat továbbra is kivétel nélkül az összes állomásokra felvesznek. Ajalt Cég. A vallás - és közoktatásügyi miniszter f. évi szeptember 24 én 41.479 sz. a. kelt reueletével a Kogutowitz és Ta magyar földrajzi intézet kiadásában megjelent „Taneszközök jegyzéké" ben foglalt, a földrajz és történelmi oktatáshoz szükséges és nevezett cégnél kapható taneszközöket a kir. tanfelügyelőségek utján az az elemi , felső nép és polgári iskoláknak, valamint az óvónő , tanítónő- és tanítóképezdéknek beszerzés végett a legmelegebben ajánlja. 1 Színészet. Keszthelyre f. bó 28-án érkezik Monor Sándor színigazgató társulatával. A eLő bemulató előadást a Nemzeti szálloda nagytermében okt. 30 án tartják. Aranyarkelet pótlék. A pénzügyminiszter folyó hó 19-iki rendeletre szerint a vámilletékeknek ezüstben történő fizetésénél vagy biztosításánál a törvény értelmében szedendő aranyárkelet pótlék (agio) 1896. évi november hóra 19V2%~ban állapíttatott meg. Legújabb szenzáció. Lmidonban egy szappant találtak fel, mely nemcsak mos, hanem tetszés szerinti szinben meg is festi a legfinomabb szövetet, bársonyt, csipkét stb. Sajátságos, hogy sem a kezet, sem az edényt nem fogja, míg a festett tárgy szintartó és nem fakul meg. Az angol gyár ezen találmány elárusítását, mely Maypola Soap néven jön forgalomba, már Magyarországon is megkezdte. Pályázat. A za!a--cgerszegi esetleg más pénzügy* igazgatóságnál két pénzügyi segédtitkári állásra 1100 frt fizetéssel és 200 frt lak pénzzel, esetleg pénzügyi fogalmazói állásra 800 Irt fizetéssel és 175 frt lakbérrel pályázat hirdettetett. Font 'S. Mint értesülünk, egy kiváló lővárosi bankintézet kiterjedt sorsjegy-üzletét városunkra is ki akarja terjeszteni és e célból kiváló erőket kere< ; figyelmeztetjük tehát t. olvasóinkat a lapunk mai számában megjelent hirdetésre. Téli vasúti menetrend. Z,-Egerszegrol indul Bobára 6 ó. 30 p. reggel, 9 ó. 29 p. délelőtt, 4 ó. 49 p. délután; Csáktornyára 4 ó. 54 p. reggel, 5 ó. 54 p. délután. Zala-Egerszegre érkezik: liobéiról 9 ó. 28 p. délelőtt, 5 ó. 44 p. délután, 9 ó. 18 p. este; Csáktornyáról 9 ó. 13 p. délelőtt, 8 o. 24 p. este. Helyi közlekedés Zala-Egerszeg és Szent-Iván között: Zala-Egerszegről Szent-Ivánra indul 6 ó. 22 p. reggel, 11 ó. 39 p. délelőtt, 2 ó. 39 p. délután, 5 ó. 08 p. délután. Szent-Ivánról Zala-Egerszegre érkezik: 8 ó. 19 p. reggel, 1 ó. 03 p. délután, 4 ó. 01 p. délután, 6 ó. 53 p. este. Szent-Ivánról indul Nagy-Kanizsa fáié 6 óra 4 p. reggel (vegyes vonat) 12 ó. 25 p. délután, 6 ó. 12 p. délután (gyors vonat), 8 ó. 53 p. este, 2 ó. 19 p. éjjel; Szent-Ivómról indul Szombathely felé 7 ó. 36 p. reggel, 9 ó. 52 p. reggel (gyorsvonat), 3 ó. 15 p. délután, 2 ó. 15 p. éjjel. — Nagy-Kanizsáról a vegyes vonat Szent-Ivánra érkezik 7 óra 22 perckor este. IRODALOM. A Hunyadiak ós Jagellók kora. A hazafias lelkei, sedés vesz erőt. szivünkön, midőn Fraknói Vilmos remek előadásában és rendkívül vonzó leírásában nemzetünk legfényesebb korszakának, a dicső Ilunyadyak korának történetét olvassuk, a mikor hazánk hatalmának, műveltségének és gazdagságának fénykorát élte és a nemzet erejét és fényét képviselő királyság legteljesebb erejében tündöklött. Viszont képtelenek vagyunk fájdalmunkat elfojtani, midőn Fraknói nevezett művében a Hunyadyak fénykorát követő Jagellók korához érünk, melyben a nemzet erejének rohamos hanyatlását s az ország pusz tulását látjuk szemünk előtt lefolyni. Fraknóinak ezen nagyszabású munkája, mint az Athenaeum kiadásában megjelenő Magyar Nemzet Történetének negyedik kötete, látott napvilágot. Az irodalmi kritika valóban csak csodálattal állhat ezen 700 lapra terjedő pompás kötettel szemben, melyben a szembeötlő 44 remek műmelléklet és a 300 nál több szövegkép épugy leköti a telületes szemlélő figyelmét, amint lebilincseli az olvasót nagy történészünknek óriási tudással és remek stílussal megirt szövege. Négy könyvre osztva tárgyalja Fraknói a nagy fontosságú korszak történelmét. Az első könyv I. Ulászló uralkodásával foglalkozik a várnai csatáig. A második könyvben Huuyady János kormányzása és V. László uralkodása van ismertetve ; a harmadik könyvet, mely egymaga 150 lapra terjed, teljesen Mátyás király uralkodásának szenteli, a negyedikben pedig II. Ulászló és II. Lajos szomorú országlását találjuk a végzetes mohácsi vészig. Bármily nagy "legyen is Fraknói ezen részletek ben mint önálló történész, mély kutató és nagy stillsta, korszakos művének legfényesebb részét az ötödik könyv képezi, melyben hazánk .'műveltségi állapotát ismerteti 1440 lől 1526-íg. Ezen 150 lapra terjedő részben oly értékes dolgozatot adott, mely önmagában is elengedő arra, hogy Fraknóit renaissance-korbeli kultúrtörténetünk úttörő mesterének, könyvét pedig irodalmunkra nagybecsű nyereségnek tekintsük. A munka ezen része legfényesebben van megillusztrálva; nem kevesebb mint 5 Corvin Codex nagy szinnyomatu és heliogravure másolatát kapjuk, s az egyéb mellékletek és szövegképek oly gazdagságban váltakoznak, hogy ezen rész lapozga tása közben valósággal a történelmi kiáliitás renaisancecsoportjában képzeljük magunkat. A külső disz dolgában a tizkötetre tervezett nagy történelmi vállalat ezen negyedik kötetéről általában is ugyanazt kell mondanunk, amit az előző három kötet mindegyikénél már kijelentettünk, hogy minden ujabb kötet az előzőket pompában, fényben, a képek gazdagságában és művészies kivitelében felülmúlja, és hogy büszke lehet a magyar nemzet arra, hogy van történelme, uiely ily megörökítésre méltó, de arra is, hogy vannak tudósai és művészei, kik ily munkát képesek ország és világ elé állítani. Rövid mástél év mult csak el azóta, hogy e nagyszerű vállalat első kötetét vettük, s akkor büszkeséggel bár, de némi kétkedéssel néztünk a nagy feladat elé, melyet tudósaink s a kiadótársulat maguk elé szabtak ; ma már teljes megnyugvással ajánljuk a művelt magyar közönségnek, hogy az Athenaeum ezen nagy történelmi vállalatát tekintse korunk egyik legnagyobbszerü s ezen a téren feltétlenül legremekebb irodalmi alkotásának. A kötet ára rendkivül olcsó; fűzve 6 frt, kötve pedig 8 frt. Ezer év meseköltése. Benedek Elek nagy köny" véből, az öt kötetes „Magyar Mese- és Mondavilágából három füzetet (44—46.) kaptunk egyszerre, Széchy Gyula szép rajzaival s igy az 50 füzetre tervezett könyvből még csak négy tüzet van hátra. A most megjelent füzetekben ép ugy megtaláljuk Benedek mesemoqdó képességeinek általánosan ism.ert jelességeit, mint az előző füzetekben. Mesék és mondák váltják egyn^ást e füzetekben is s Benedek tnesemopd^ kedve, elevensége a nagy tuű végefelé nem hogy lankadna* sőt inkább epiel kedui látszik. Ugy irodalmi, mint nyelvi és pedagógiai szempontból örökbecsű munka e könyv: tr^'ó arra, hogy minden háznál meglegyen. A Magya és Mondavilág egy füzetének ára 25 kr., 10 lüzetenként előfizetve 2 írt 50 kr., de kapható díszes kötésben is az eddig megjolent négy kötet, kötetenként 3 írtjával a kiadó Athenaeumuál és minden könyvesboltban. Elszállt a fecske, el a gólya, itt az ö.sz! Valóban bármilyen szép napokat élünk, mégis rohatposan haladunk a tél felé. S ilyenkor áldás egy jó könyv, egy jó újság, A „Képes Családi Lapok" már 18 év óta rászolgál arra, hogy a kandalló pattogó tüzénél kedvvel olvassuk, mert a jó írók egész serege ir e lapba regényeket, elbeszéseket, rajzokat, humoreszkeket, költeményeket és divat lapja, mint külön melléklet hasznos szolgálatot tesz a hölgyeknek, A „Képes Családi Lapok" jósága, tartalmassága dacára olcsó újság is. Előfizetési ára egész évre 6 frt., félévre 3 frt., negyedévre 1 frt 50 kr. Megrendelhető kiadóhivatalában Budapest, Vadász utca 14 szám saját házában. Gracza György 1848—49 iki Magyar szabadságharc törtenetének, a Wodianer F. és fiai budapesti kiadócég által kiadott ezen nagy nemzeti vállalatnak, most hozzánk beérkezett 67 ik iiizete egyike a legérdesebbjeinek, melyek eddig megjelentek. Áz egész füzet tartalmát az 1849-iki ápril 14-én Debreczenben kimondott trónfosz*

A.s nevezetes, s nemzetünk történetében páratlanul álló tényének az okmány szerű előadása képezi. Több oly országgyűlési okmányok s nyilatkozatok látnak e helyütt talán először napvilágot, melyek az akkori dicső kor nagy horderejű eseményeire rendkivül érdekes világítást vetnek. Tekintottel a szöveg fontosságára, a képdisz e füzetben némileg háttérbe szorult ugyan, de mindamellett elég bőségesen járul hozzá e füzetnek is kellő diszitóséhez. Külön mellékletkép van e füzethez csatolva Kossuth szózatának az orosz betöréskor egy hű fakszimiléje, melyet tudtunkkal eddig egy hasonirányu munka még nem közölt. Jelen füzetünk illusztrációi a következők : A Bethlen kard. A kápolnai honvédemlék, Nagy Sándor halma. A váczi honvédemlék. A főváros, a budai vár ostrom idején. Halottkémi jelentés. Zala Egerszeg r. t. városban f. é. szeptember havában meghaltak: 1. Pintér János, 74 é7. rk. nős földműves, 2. Berger Liza, 27 év. izr. bajadon, magányzó, 3. Dombi Ilon, 9'/

2 év. rk. tanuló, 4. Itingbauer Marcsa, D/2 év. rk. cipész gyermeke, 5. Fábián Kornélia, 9 hó, rk, irnok gyermeke, 6. Feldl Mari, 4 hetes rk. pénzügyigazt. titkár gyermoke, 7. Graner Jakab, 78 év. izr. nős magányzó, 8. Molnár István, 7 napos, rk. ttelen, 9. Berecz Katalin, Bális Jánosné. 59. év. rk. napszámos neje, 10. Usztreieher Sándor, 66 év. izr. özv. ácsmester, 11. Pallos Jenő, 3 hó, rk. ács gyermeke, 12. Steiner Márton, 18 napos izr. ló kereskedő fia, 13. Babat'cs János, 22 év. rk. nőtlen, háziszolga, 14. Kohn Irma, 9 nap, izr. fuvaros leánya, 15. Kutasy Józsefné, Zsoldos Kati, 73 éy. rk. földműves özvegye, 16. Knőkel Antalné, Tóki Zsuzsi, 89 év. rk. zenész özvegye,