Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 27-52. szám)

1895-12-22 / 51. szám

Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést alulírottak méh'fájdalommal jelentik szeretett anyjuk, illetve nao-yanvjuk és napjuknak özv. Varga Györgyné született Petánovies Juliannának folyó hó 17-én esti 10 urakor, életének 78-ik évében az utolsó kenetteli ellátás után történt gyászos elhunytát. A boldogulthhült tetemei t. hó 19-én délután 3 órakor fognak. (Varga Vilmos-féle házban beszentejtetni, s ezután örök nyugalomra helyeztetni Az engesztelő gyászmise-áldozat f. hó 19-én d. e 9 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. ZalaE>erszeg- 1895. évi deczember hó 18. Áldás és béke ooraira ~ Varga Vilmos, Varga Ferenez, fiai. Hubay Gvörgy, vője. Varga Vilmosné szül. Kikaker Auguszta, menye". Vilmos, Margit, Feri, Irén, unokái. " A zala egerszegi kerekpar egyesületnek folyo hó )4-én tartott estélye a gyér látogatottság miatt nem si került úgy, amint azt a rendezőség tervbe vette, aminek legtöbb okát abban kell keresni, hogy a közönség nagy része tévesen volt informálva az estély felől, s azon körülményből, hogy az Arany Bárány dísztermében tar tátott, mindeuki egy elite bált sejten, amelynak az adventi'időszak tudvalevőleg nem igen kedvez. Egyébként az Jőjárás nem valami nagyon kedvez kerékpárosaink nak; nyáron a virágcorzót, most meg a táncestélyüket kisérte olyan időjárás, melyben kilépni is félt az ember a szobából. Pedig az estélynek igen érdekes pontját képezte dr. Korchmáros Kálmánnak, a Magyar Kerékpáros szerkesztőjének,. szellemes felolvasása, melyet a szerző szives engedelméből közlünk. Az estélyen jelen voltak azonbau annál kedélyesebben töltötték együtt az estét egész éjfél után 3 óráig. A szünóra alatt több lelkes felköszöntőt mondottais dr. Hajós Ignác az egyesület buzgó elnöke, dr. Korchmáros Kálmán a kerékpársportnak° igazi apostola, dr. Grünwald Samu, dr. Czinder István, Keresztury József, Záborszky József és mások. A távozók egy kellemesen és kedélyesen töltött estem lékét vitték magukkal az estély rőt. Felülfizettek a léte sítendő verseny alap javára Bayer Vincze 1 frtot, Frey M. A. 1 trtot, dr. Czinder István 2 frtot, dr. Korchmáros Kálmán 1 frtot, Neufeld fzidor 50 krt, Berger Samu 50 krt, Vidóczy Pál és Feltér Sándor 1 trt 50 krt, mely felülfizetéseket ez uton köszönettel nyugtat a rendezőség. Felhívás Zala Egerszeg minden rendű és rangú polgáraihoz, egy I ső temetkezési egyletnek életbeléptetése céljából tartardó értekezletre, mely t. é. december hó 22-én délután 2 órakor, itten a polgári iskola egyik földszinti tantermében tartatik. Az alakítandó temetkezési egyletnek célja, hogy meghalt tagjai részére már a mille náris jövő év első napjától fogva 50 frt és 50 kr. temetkezési segélyt nyújtson s ezt esetenkiut 50 krral szaporítva folytassa mindaddig, mig tagjainak létszáma szerint 150 frtra emelkedik a temetési segély. Az evau géliuin szerinti terebélyes nagy fa is mustármagból lett. Hát ezen tervezett egyletnek megtestesüléséhez sem kell más, ruiut Zala Egerszeg bármily rendű é rangú t. pof gárainak jóindulatu hozzájárulása, s a lélek gyöngyeibőj sok lesz azonnal letörülve a bánatos arcokról. Föl tehát az Úrban kedves atyámfiai és polgártársaim ! Gyerünk a kitűzött értekezletre ! Vitassuk meg az általam fenti célból előkészített alapszabályokat, s iniutáu magunkénak valljuk azt, siessünk beiratkozni mentől többen, hogy szövetkezésünk a magyar nemzet ezredéves évfordulójá hoz fűződve, már csak alakulásában is lehessen hazai törnénelmünknek egyik kis produktuma. E szerint a f. hó ^2 re kitűzött értekezletnek teendői a következők : 1. Szabályok megvitatása, jóváhagyása és a magy. kir. beliigyminisztei iuinhoz teendő fölterjesztésének elhatározása. 2. Az egylet megkezdendő működési napjának ki tűzése. 3. Ügyintézési személyzetről való gondoskodás és 4. Indítványok. Mindezeket, mint kezdeményező a n. érdemű közönséggel tudatja és reá becses figyelmét fölhívja Zala-Egerszegen 1895 ben december hó 18 tói a 22-ig terjedő időközben. Molnár Sándor nyug. kir. s. tanfelügyelő. A nagy kanizsai keresztény jótékony nöegyesület alapja javára a „Polgári Egylet" emeleti termeiben 1896. évi január hó 5 én vásárt rendez. Kezdete 8 órakor. Belépőjegy személyenkint 1 korona. — Páholy (öt személyre) 10 korona Egy szelvényjegy ára 40 fillér. Felültize téseket köszönettel fogadnak s hírlapban nyugtáznak. Meghívó. A zalaegerszegi iparos ifjak önképző egyesülete t. hó 26 án karácsony másod napján délután '/jő órakor a polgári iskola rajztermében öuképzőköri gyűlést tart, melynek tárgysorozatát Gombás Elek társ elnök urnák a „Munká"-ról tartandó felolvasása — és az egyesület tagjai által előadandó szavalások fogják képezni. — Ezen önképzőköri gyűlésre az egyesülőt pártoló tagjait és az ügy iránt érdeklődő közönséget meghívja az elnökség. A Csáktornyái kisdedovo egyesület rendes évi közgyűlését f. hó 15 én tartotta meg Ziegler Kálmán kir. körjegyző elnöklete alatt. A Thorday János álta felolvasott fölügyelő, bizottsági jelentést tudomásul vették s a felmentvényt Polyák Mátyás gondnoknak meg is adték, kinek buzgó s lelkiismeretes ténykedéséért ezen felül jegyzőkönyvi köszöuetet is szavasztak, hasonlóképen az óvónőnek és a titkárnak is. Az egyesület vagyona ez idő szerint 3333 frt 81 krra rug, melyből alapítványokra 2000 frt esik. A folyó iskolai év költségelőirányzata 301 trt 19 kr. hiánynyal zárul melyre nézve államsegély kérelmeztetik. — Az egyesület a kir. tanfelügyelő óhajára az idén is taufolyamot rendez állandó növendékházak vezetésére atkalmas dajkák létesitésére. Adotiszti kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Bajgati József adóhivatali gyakornokot a letenyei kir. adóhivatalhoz ideiglenes minőségű adólisztté nevezte ki. Rubakiosztas. A n. kanizsai izr. jótékony nőegylet 40 szegény iskolás gyermeket ruházott fel teljesen. Kinevezés. A zalaegerszegi tn. kir. pénzügyígazgatóság Schlezinger Móric ésettségi vizsgálatot tett letenyei lakós adóhivatali dijnokot díjtalan adóhivatali gyakornok jelöltté nevezte ki. A jardak tisztántartása tárgyában a városi kapi tányi hivatal a következő rendeletet bocsátotta ki : A bekövetkező havazások alkalmával a háztulajdonosok és házban lakók a házkörüli gyalogjárdából és folyókából mindennap reggel 8 óráig minden felszólítás bávárása nélkül a havat annál inkább is elhányják, mert a mulasztókat az ide vágó szabályrendelet alapján szigorúan fogom büntetni. Minden esetben nem csak a rendőrük által, de személyesen is meggyőződést szerzendek jelen reudeletem pontos és szigorú betartásáról. Z. Egerszeg, 1895. december 19 Gaál, rendőrkapitány." Csaktornya vidéki takarékpénztar. Ezen a néven uj takarék pénztár alakult Csáktornyán, mely 3. pénzintézzte a városnak. Alakuló közgyűlését t. hó 16 -an tartotta meg Szilágyi Gyula korelnök elnöklete alatt. Az alapszabályok tárgyalása s azoknak változatlanul történt elfogadása után igazgatónak Benedikt Edét, aligazgatónak Cvetkovics Antalt választották meg. Az igazgatóságba Tóth Istvánt, Szilágyi Gyulát, dr. Hajós Ferencet, Molnár Józsefei. Petrics Ignácot, Wellendorfer Berthoídot, Baumhak Frigyest, Strahia Károlyt, F'ász Tamást, Benedikt Bálás, Fehér Józsefet, Löbl Mórt, dr. Wolf Béiát és Cvetkovics Istvánt,, választották meg. A felügyelő bizottság tagjai Neuwirth Nándor, Probszt Ferenc, Rhédey Ferenc; pdttagok Stráusz Sándor és Czekorics Kálmán. Az iparos és kereskedő tanulok iskolainak cime zése targyaban a vallás- és közoktatásügyi miniszter folyó évi november 25 én 55.973. sz. a. valamennyi kir. tanteliigyelőséghez a következő rendeletet intézte : „Tapasztalván azt, hogy úgy az iparos, valamint a kereskedő tanulók iskolái az iskola tentartók és iskolafelügyelő bizotságok által az 1893 évi aug. hó 31-én 53.564. sz. a és ugyanazon év szeptember hó 4 én 24.784 sz. a. kelt rendeletekkel kibocsátott szervezetektől eltérő elne vezésekkel jeleltettek meg, telhivom a kir. tanfelügyelőséget, utasítsa a tan kerületéhez tartozó iparos és kerekedő tanonciskolák fentartóit és felügyelő bizottságait, hogy ezen iskolák elnevezésében minden más címezés mellőzésével ,,iparos tanoacislc la", illetőleg „kereskedő tanonc iskola" címet használjanak. lövő évi országos vásáraink napjait a városi tanács következőleg állapította meg: Bálint vásár február 14-én (pénteken) virágvásár március 23 án (hétfőn), szentgyörgyuyolcad vásár április 27 én (héttőn), pünkösd vásár május 26 án (kedden), Magdolna vásár julius 22 én (szerdán), Kisasszony napi vásár szeptember 9-én (szerdán), Simon Junás napi vásár október 28-án (szerdán), András napi vásár november 30-án (hétfőn), Aprószentek vására december 28 án (héttőn). Kérelem hatralékos előfizetőinkhez. Tekintettel az év végéuek közeledtére, hátralékos előfizetőinek tisz telettel felkérjük, szíveskedjenek hátralékaikat mielőbb lapunk kiaoóhivatalához megkülgeni. Vasúti elgazolas F. hó 14 én Györkös Lajos zala egerszegi pálya felvigyázó gyakornok az állomásból kiindulva, a pályatesten Szent Iván felé ment. Szemben vele fujt a szél, hordta a havat, hátulról pedig 12 Óra előtt ment ki Szent Ivánra a vonat, mely a zord idő miatt nem a rendes időben indult. A gépész nem vette észre a havazás miatt a pályatesten ineuőt s igy a gép a szerencsétlen embert egészen agyongázolta. Vidéki hírlapírók Budapasten. A Kakas Márton szerkesztőségétől e következő sorokat kaptuk : A Budapestre feljött vidéki nirlapirók közül számosaD meglátogatták a Kakas Márton szerkesztőségét ts, hol igen szives fogadtatásban részesültek. Saját szemeikkel akartak arról meggyőződni, hogyau csinálják a világ legolcsóbb élclapját. Szerkesztőnk természetesen azonnal tiszteletpéldányt ajánlott fel a kellégáknak, a kik azonban könnyes szemekkel jelentették ki, hogy egy oly laptól, vagyis a Kakas Mártontól, mely egy évre 4 forint félévre 2 forint, negyedévre 1 frt, nem fogad halnak el tiszteletpél dányt, hanem mind eőlfizetnek, sőt agitációt indítanak hogy közönségük is minél tömegetsebben előfizessen. E fogadás hallatára örömkönyek jelennek meg szerkesztőnk szemeiben s kijelentette, hogy ezzel Sipulusz Lapja, a Kakas Márton fordulóponthoz érkezett. A tiszelepéldány t azonban kollégái rendel kezésére bocsájtja. Általános nrdeklödést kelt nemcsak a közönség, de az írói körökben is a dr. Tolnai Lajos által irt. „Sötét világ" cimü memoár, mely a „Képes Családi Lapok" széltében ismert szépirodalmi és ismeretterjesztő képes heti lapban már közel egy éve folyik De ezenkívül a fent nevezett kedvelt újság közöl egy eredeti regényt Iludnyánszky Gyula tollából, mely a jelen társadalom hű tük'e, továbbá egy másik eredeti regényt Miskólczy Henriktől „Bálványimádók" címmel és végül egy oroszból fordított érdekes bűnügyi regényt. Az említetteken kivül minden számában találhatók jobbnál jobb elbeszélés, rajz, humoreszk, költemény, orvosi és ismeretterjesztő cikkek és divat ugy írásban, mint képben szerfelett tartalmassá teszik a „Képes Családi Lapokat." E lapnak előfizetési ára egész évre 6 frt; félévre 4 frt; negyedévre 1 frt 50 kr. Mutatványszámokkal szivesen szolgál a kiadóhivatal Budapest Vadász utca 14. sz. Legtöbb kedvezményt m kétségbevouulhatlanul a Pesti Hirlap nyújt előfizetőinek. íme: a lap az összes napilapokat felülmúlja a tartalom gazdasága tekintetében ; minden nap 20—24, vasárnapokon 32—36 oldal terjedelmű. Minden hónapra külön, zsebben hordható jegyzék és határidőuaplót mellékel előfizetői számára. A Párisi Divat cimü, legszebb magyar divatlapot, mely hazánkban egyedül jelenik meg minden héten, a Pest

1 Hírlap előfizetői tele árban kapják (negyedévre 1 frtért). Miudehez járul a legfőbb és a maga nemében rendkívüli kedvezmény : a Pesti Hirlap nagy képes naptára, melyet minden előfizető ingyen és bérmentve kap, mely fölöslegessé tesz minden egyéb naptárt és felülmúl minden más karácronyi mellékletet, mert egész éven át használható. Pedig a Pesti Hirlap mindezen kedvezmények nélkül is a legkedveltebb volna : szabadelvű politikája, rovatainak változatossága, a mulattató közlemények — tárcák, kar colatok, szerkesztői üzenetek — nagy bősége folytán. Korunk két legelső irója, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán, a Pesti Hirlap rendes dolgozótársai közé tartozik. Mikszáth Kálmán már az uj év első negyedében hosszabb elbeszélést ir a lapba. A Pesti Hirlap előfizetési dij ja. : egy bóra 1 frt 20 kr., negyedévre 3 frt 50 kr. (a Párisi Divattal együtt 4 frt 50 kr). Kiadóhivatal: Budapest, V. váci-körűt 78. Párisi Divat. A tavaly ily cimen megindított divatlap második évfolyamát kezdi meg januárban. Most, mikor a francia izlés, divat még a szokottnál is jobban uralkodik mindenben; Magyarország művelt hölgyközönségének okvetlenül szüksége van olyan lapra, mely ezt a francia izlést igazán tisztán tükrözze vissza. S a Párisi Divat megfelelt e feladatnak. Hogy megfe lelhessen, arra képessé teszi az, hogy képei csupa fényképek után készült másolatai a párisi legelőkelőbb divattermek mintaruháinak ; cikkei pedig tudomására hozzák a hölgyeknek mindazon újításokat, melyeket Páris a divat terén kitalált. Többi cikkei a háztartásnak, társadalmi szokásoknak, lakásberendezésnek, kézimunkáknak, főzésnek tárgyában adnak tanácsot. A Párisi Divat még azon hölgyek számára is lehetővé teszi azt, bogy igazán francia Ízléssel és eleganciával öltözködjenek, kik vidéken laknak, kik ruháikat maguk készítik, söt a kik ruházatukra nagyösszeget nem is áldozhatnak, Megismerteti a hölgyeket a budapesti legjobb bevásárlási forrásokkal s a szerkesztőség minden megrendelés, bevásárlás dolgában kész örömmel van segítségére az olvasóknak, valamint kérdéseikre is kimerítően felel a szerkesztői üzenetekben. A divat- és kézimunka-rész két nagy ivet foglal el a lapban ; ezekhez járul még a harmadik iv gyanánt a regény melléklet, mely négy nagy lapon közöl illusztrált regényeket s ezek mindig a legújabb s legérdekesebb francia regények közül vannak kiválogatva tejmészetesen ugy, hogy e lapban jelennek meg először Kéthetenkint szabásmintaiv és havonkint egyszer szines divatkép járul a laphoz. A „Párisi Divat" előfizetési ára egész évre 8 frt, félévre 4 frt. negyedévre 2 frt, A „Pesti Hirlap" politikai napilappal együtt egész évre 18 frt, félévre 9 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Mutatványszámot szivesen küld a kiadóhival. A „Szabadságharc ' 50-ik füzete a szedősztrájk következtében január hó elsején jelenik meg. Az ujsagolvasasrol. A ki tíz évvel ezelőtt ki merte volna mondán , hogy a fővárosi napilapoknak most már százezergyi előfizető közönsége lesz, azt akkor még mindenki kinevette volna. Abban az időben az összes fővárosi napilapoknak alig volt annyi előfizetőjük, a mennyivel ma akármelyik jobb napilap egymagában dicsekedhetik. A napisajtó e tíz év alatt valóban bámu latra méltó fejlődést mutat s ma a posta naponkint több százezer ujságpéldányt szállít a szélrózsa minden irányába. Es ez a szám évről-évre növekszik. Ha keressük ez óriási fejlődés okát, első sorban azt találjuk, hogy a mű velődés folyton terjedvén, a közönség mindinkább érzi annak szükségét, hogy állandóan tájékozva legyen a világ folyásáról s uiivel ezt a legjobbau egy jó napilap révén lehet elérni, a jobb lapok közönsége napról napra emelkedik. Azok közölt a lapok között, melyek a közönség rokonszenvét leginkább kivívták, a legelső helyet az Egyetértés vívta ki magának. Az Egyetértés nem dolgozik a hatásvadászat olcsó eszközeivel, melyek mögött gyakran a legnagyobb üresség tátong, hanem mindenkor előkelő szinvonalon álló közleményei, gyors, pontos és minden tekintetben megbizható tudósításai által iparkodik régi jó hírnevét, mint hazánk legelső rangú napilapja állandóan tenlartani. Ebben nagy előnye az Egyetértésnek óriási terjedelme. Az Egyetértés egy oldalon majdnem annyi betűt képes nyomatni, mint a kisebb lapok bárom egész oldalou s igy az Egyetértés rendes 8 oldalas lapja annyi közleményt tartalmaz, mint a kisebb lapoknál 24 oldal, a mi azonban ezeknél csak ünnepnapokon foroul elő. Ilyenkor az Egyetértés 12—20 oldal, illetőleg kisebb alakban számítva 36—60 oldalnyi terjedelmű. Ilyen tejedelem mellett az Egyetértés abban a helyzetben van, hogy mindenről a legbővebb és legrészletesebb tudósítást közölheti. A Egyetértés telölel mindent, a mi a közönséget csak érdekelheti. Politikai és társadalmi kérdések, a közgazdaság, az irodalom, a tanügy, a közegészség, szóval minden, a mit megtudni érdemes, feltalálható és bő méltatást talál az Egyetértés terjedelmes hasábjain. Nagy erőssége az Egyetértésnek bő tárca és regény i ovata; mindig komoly, a nélkül, hogy unalmassá válnék s mindig lehet tanulni belőle v. lamit, a nélkül, hogy elvesztené mulattató képességét. Az Egyetértés állandóan két kitűnő regényt közöl egyszerre. Az egy év alatt közölt regények 400—500 nyomtatott ívre, vagyis 40—50 rendes regénykötetre rúgnak. Mindezek után bátran mondhatjuk, hogy az Egyetértés a hazai sajtóiak egyetlen organuma, mely az iutelligens közönség minden osztályának igényeit a a legteljesebb mértékben kielégiti. Mindamellett az Egyetértés aránylag a legolcsóbb napilap. Előfizetési ára egész évre 20 trt s ezért kétszer annyit nyújt, mint a kisebb lapok. Előfizetések az Egyetértés kiadóhivatalához, Buda pest, papnövelde u. 8. intézendők, mely kívánatra szívesen küld mutatványszámot. A magyar nemzet története. — Szalay Józsefnek ily cimii, akadémiai jutalmat nyert művéből, melyben a magyar nemzet ezeréves múltját nemcsak a tudós a la posságával, de a művelt nagyközönségre való tekintettel élvezhető tormában is tárja tol, immár megjelent az első kötet. Az uj kiadás, melyet a milleníum alkalmából a vállalkozó szellemű Lampel Róbert (Wodiáner F. és Fiai) cég bocsát közre, mind a kiállitás, mint a belső tartalom tekintetében egyaránt kiváló s kétségkívül egyik maradandó becsű emléke lesz a millenáris ünnepségeknek. Már a mű táblája is megragadja a figyelmet. Közepén a szent relief-képek tűnnek szemünkbe, a melyek a magyar történelem kimagasló alakjait : Árpádot, Szent Istvánt, Hitnyady Mátyást és most uralkodó királyunkat : 1. Ferenc Józsefet ábrázolják. Nagyítás nélkül mondhatjuk, hogy e kötés igazi remekmű. De van ennél még szebb. Mátyás király nagy hírű könyvtára egyik föumaradt