Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 1-26. szám)

1895-05-19 / 20. szám

A legerősebb áramlatokkal szemben is megőrizhetjük tehát társadalmi életünk békéjét, csak az- legyen elvünk, hogy politikai elveinket illetőleg legyünk mindenkor simák, szelídek ; a vallást pedig tekintsük szent és érinthetetlen lelki kincsnek. A zala-egerszegi állami fögymnásiüm ügye. A vallás és közoktatásügyi miniszter f. 1895. évi május 8 án 23.400. sz. a. Zalavármegye közönségéhez a következő leiratot intézte : „Bár a Zala-Eger szegen létesítendő állami fögymnásiüm ügyében létre jött szerződés szerint Zala Eger szeg város köteles lett volna a megállapított telket oly időben rendelkezésemre bocsátani, hogy én az uj épületet azon még a folyó év őszén tető alá hozhassam s bár e telek^ rendelkezésemre még ma sem bocsáttatott: mégis én a fögymnásiüm első két osztályát folyó évi szeptember havában meg nyitni szándékozom, ha igazoltatott, hogy a kisajátítás alatt levő telek vételára már letétbe helyeztetett s hogy az épület emeléseig rendelkezésemre bocsátandó helyiségek, valamint azoknak bútorbeli felszerelése kielégítő. Ezen helyiségek rajza hozzám a területek kitüntetésével felterjesz tendő. Két megfelelő nagyságú termen kivül legalább egy külön igazgatói irodát és egy szertári helyiséget kívánok. A főgymnásiumot egyidejűleg a székes fehérvári kir. tankerületbe beosztottam." Zalavármegye alispáni hivatala ezt a miniszteri rendeletet a városi tanácshoz sürgős intézkedés céljából áttevén, az iskolaszék tolyó évi május hó 14 én tartott ülésében foglalkozott a gymnasium számára szükséges helyiségek átadásának kérdésével. Az iskolaszék javaslata az, hogy a polgári leány iskolával kapcsolatos női kézimunka tanfolyam a polgári leányiskola épületéből az uj ovoda emeleti helyiségében levő, üresen álló nagyterembe helyeztessék, a polgári leányiskola épületénél igy üresedésbe jövő egy terembe helyeztetnék az elemi leányiskola egyik osztálya, ilykép a polgári iskola udvarába annak idején a polgári iskolával kapcsolatban volt, de már beszüntetett asztalos tanműhely helyiségében jelenleg elhelyezve levő III. IV. egyesitett fiu-osztály az elemi iskola épületébe áthelyeztetnék, s ennek helyébe jönne a polgári fiúiskola II. osztálya s igy a polgári fiu iskola épületében rendelkezésre állana az 1895/tí. tanévben megszüntetendő első polgári fiú iskolai osztály tanterme s az udvari épületbe áthelye zendő II. polgári fiú iskolai osztálynak a terme, amelykét tanterem szolgálna a főgymnásium megnyitandó két osztályának a tanterméül, míg az igazgatói iroda és szertár a polgári iskola emeleti helyiségében lenne. A városi tanács az iskolaszék javaslata értelmében az elhelyezés tárgyában a minisztériumhoz a felterjesz tést megtette. Közegészségügy. Dr. Mangin Károly kir. tanádsos, megyei t. főorvos, a vármegye területén április hóban észlelt közegészségi állapotról és egyéb, a közgyészségügyet érdeklőkről, a következő jelentést terjesztette elő a közigazgatási bizottság május havi ütésén : „A felnőttek lcözegészzégi állapota a csáktornyai járás kivételével a megye területén már kielégítő, sőt több helyen teljesen kedvező volt; a megbetegedések száma apadt s a felmerült kórnemek nagyobb része enyhe lefolyást vett. A gyermekek közt még mindig több betegülés fordult elő, különösen a légzőszervi bántalmak lettek gyógyke zelés tárgyai. A fertőző betegségek közül a dyphteritis és vörheny csak 1—1 községben, amaz Lövőn, ez Csabrendeken öltött járványos jelleget; dyphteritisben az említett helyen megbetegült 12, gyógyult 7, meghalt 4, ápolás alatt maradt 1; vörhenyben megbetegedett 9, gyógyult G, meghalt 1, kezelés alatt maradt 2. A himlő a csáktornyai és lendvai járások 15 községében terjedt el, a melyekben a mult hóban megbete gült 81, gyógyult 34, meghalt 27, gyógykezelés alatt maradt 20. Az óvó- cs gyógyintézkedések miként teljesítésének felülvizsgálása céljából április 30 án a járvány lepte vidékekre utaztam és a csáktornyai járási főbiró és járási orvos urakkal bejártam az egyes községeket s mindenütt arról győződtem meg, hogy a kóresetek fel léptének köteles bejelentése az erre kötelezettek által nem teljesíttetik, igy aztán az óvóintézkedések sem tétetnek meg elegendőképen ; a házakba a betegedési esetre a szomszédok és idegenek semmi jelzés által nem figyel meztetnek, a kór folytonos érintkezés által szaporodhatik, a gyógykezelés is a fent emiitett okok miatt több helyen vagy igen későu vétethetik foganatba, vagy el is marad és a halálozási százalék emelkedik. Mindezeknél fogva okvetlenül szükségesnek tartom, hogy a fertőző betegségek elleni óvó- és gyógyeljárás iránt kiadott felsőbb rendeleteknek haladéktalanul leendő szigorú végre hajtására az illető községek ismételve utasíttassanak, miért Í6 a tekintetes alispán ur jelentésem alapján a csáktornyai főszolgabíró urat az intézkedések szigorú megtételére felhívni méltóztatott. A leudvai járásban az első esetek felfedezése után az összes intézkedések a legapróbb részletekig megtétettek s ott remélhető, hogy a kór tovaterjesztését sikerülend mihamarabb meggátolni. Minthogy pedig a himlőelleni intézkedések Ieghatásosabbja: a védhimlő ojtás, az összes járványlepte vidékre nézve nemcsak a kisdedek azonnali beojtása rendeltetett el, de javaslatomra a tekintetes alispán ur a lakosságnak 30 éves életkorig leendő kötelező ujraoltása iránt is intézkedni méltóztatik. Boncvizsgálat volt 15 esetben ; hétszer rendőri tekintetből, nyolezszor törvényszéki megbízatás folytán ; ez utóbbiaknál a legközelebbi halálokok voltak : 2 elvérzés, 2 geny vér, 2 fulladás, 1 agyhártyalob, 1 szivhiidés; a rendőrieknél 3 fulladás, 2 elvérzés és 2 szivhiidés. Külső hullaszemle volt 12 esetben. Súlyos sértés bejelentetett 9. Öngyilkosságot 4 egyén követett el, kik közül 3 (Nagy Kati keszthelyi, Schvarz Bernátné kis komáromi, Újvári József lipótmajori) magát felakasztá, 1 pedig (llöcs József, Garabonczon) lövés által vetett véget életének. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 12 egyén esett áldozatává ; 5 egyén teljesen össze égett, 2 pedig a szenvedett égési sebek folytán utóbb halt el. Vízbe fult 4 egyén (Szommer István Egerszegeu, Navotics Iván Légrádon, Simon Károly 2 éves Pinczéo, Koczi Kati Egyedután), egy pedig (Gombos György erdőfai) vigyázatlanság folytán égett el. Elmekórnak 3 esete merült fel, egyik beteg tébolydába, másik a zala-egerszegi közkói házba szállíttatott, a harmadik gondozás alatt van. Veszettség gyanújában volt eb által egy egyén maratott meg Sármelléken ; az illető a budapesti Pasteurféle ojtóintézetbe vitetett. A zala-egerszegi tanítói járáskör tavaszi közgyűlése. A zala egerszegi tanítói járáskör tavaszi közgyűlését Kovács György járásköri elnök elnöklete alatt f. hó 15 én tartotta Pető=Henyén a járásköri tagok szép számú rész vétele mellett. Mint vendégek részt vettek a gyűlésen Kőrösy Sándor vármegyei segéd tan felügyelő, Györe János fárabeli lelkész s a községi elöljáróság. A közgyűlést megelőzőleg Csütörtök Lajos helybeli tanitó sikerült gyakorlati tanítást tartott első osztályos növeudékeivel a számtan köréből. Ezután a járáskör elnöke üdvözölvén a megjelent vendégeket, valamint a járáskör tagjait, megnyitó beszédében hangsúlyozta a tanügy fontosságát, a tauitók munkásságának magasztosságát ; buzditotta a tagokat, hogy igyekezzenek közhaszuu munkásságukkal a tanügy felvirágoztatásának kiépítéséhez csak egy porszemmel is járulni, hogy mielőbb eljöjjön az a bo'dog kor, melyre vonatkozólag mondotta a legnagyobb magyar azt a jóslatot, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz ! Az éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után Czéder Gyula ebergényi tanitó olvasta fel értekezését: „Az iskolában először fellépő tanitó." Értekezésében tüzetesen szól, mint járjon el a tanitó állásának elfoglalásakor, hogy kezdettől fogva megtegye növendékeire azt a beuyoinást, melynek hatása alatt fokról fokra nő növendékeiben iránta a tisztelet, szeretet, becsülés és bizalom. A felolvasást helyesléssel fogadta a közgyűlés. íridrich István zalaegerszegi népiskolai tanitó „A járásköri gyakortati tanításokról" tartott értekezést, amelyben sajnálattal constatálja, hogy ezen nagy fontosságú ügy iránt csekély az érdeklődés, aminek okát abban találja, hogy azok szűk körben — többnyire a számtan és nyelvtan körében — mozognak s itt is inkább az 1. és lí. osztály tananyaga körébeu, míg a többi tárgyat hanyagolják ; csökken továbbá az érdeklődés abból az okból is. hogy hol két vagy több tanitó van, legtöbbnyire a fiatal s így kezdő tanitó lép ki a sorompóba, a k' tulajdonképen a szóban forgó tárgyból növendékeivel elért eredményt mutatja be. Ajánlja, hogy a gyakorlat' tanításoknál tervszerüleg állapíttassé^ meg a tárgyak sorrendje, valamint legyen meg az egyes tantárgyaknál a tervszerűség s a tanitó a gyakorlati tanítás alkalmával mutassa be saját, jónak bizonyult módszerét, melynek esetleges elsajátításával hathatunk legjobban a közre. A gyakorlati tanítást e végből a járáskör legjobb tani tói tartsák. A bírálat legyen tüzetes, tárgyilagos s mellőztessék a szokásos túldicsérés. — A felolvasáshoz, mely sok igazságot és nem egy egészséges eszmét foglalt ma gában, többen hozzá szóltak, fejtegetve, hogy a felolvasás intentiója jobban a minta tanítás, míg testületi alapszabályaink a gyakorlati tanításról szólnak, hogy a járáskör tagjai ezen uton mindegyik tanító működési irányáról némi tájékozást szerezhetnek ; végül a közgyűlés jegyző könyvileg fejezte ki felolvasónak köszönetét. Ezután Goldstein Miksa zaia-lövői izr. tanitó olvasta fel „Hogyan neveljük leányainkat" —cimü értekezését, melynek bevezetéséhen szólott a nőnevelés ferde irányá ró! ; az okokról, amelyek ezt előidézik s ezek közt leg főbb baj gyanánt felemlité, hogy az anyák a gyermeknevelés körül legfontosabb teendőjüket elhanyagolják. Szépen fejtegette azt a — helyesen vezetve — áldó s egész életünkre kiható üdvös befolyást, melyet a nő, miut anya gyermekére a bölcsőtől tórfi koráig s azután, mint feleség gyakorol a férfira a nő. S hogy a nő a férfira ezt a kedvező hatást gyakorolhassa, nem elég, hogy fejét az ismeretek gazdaságával elhalmozzuk, hanem inkább szivét, kedélyét műveljük ki ; tanítsuk meg, mint kelljen lemondania igényeiről, hogy szeresse a munkát, legyen takarékos, rendszerető, mint mely tulajdonokkal ékes* kedve, többet fog a férje oldala mellett megtakarítani, mint ha —ezeknek hijával, telve elérhetetlen vágyakkal — ő is, akár mint könyvelő vagy más állásban levő — az évi jövödelem gyarapításához keresetével hozzájárul. A figyelemmel hallgatott érdekes és tanulságos felolva sásért a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét. A gyűlés egyik legérdekesebb pontja volt Göntér Endre náprátfai tanítónak „A tanítás művészeti szinvonala és a tanítói tekintély" cimü felolvasása. Bevezetésében utal arra az élénk érdeklődésre, melylyel a képviselő házban a kultus budgetet szokták a honatyák kisérni, mely látszólag úgy tünteti fel a tanügyet, mint mely iránt a képviselők pártállás nélkül oly melegen érdeklődnének. Pedig tulajdonkép csak látszólagos ez az érdeklődés és a sok felszólalásnak oka abban rejlik, hogy a tanügyet tekintik egyedül olyan tárgynak, amelyhez bárki hozzászólhat. A gyakorlati életből vett megkapó vonásokkal ecseteli azután, hogy tulajdouképen ez a fő oka, hogy a tanügy s az annak szolgálatában állók a megfelelő tekintélyt nem szerezhetik meg. Ez ellenében láng lelkesedéssel kell a közönség közönyét megtörnünk és érdeklődését ügyünk iránt kivívnunk. Ez pedig lehetséges lesz, ha a tanítást művészeti színvonalra emeljük ; lia pályánk iránt telve lelkesedéssel, egész odaadással oldjuk Biró Gézáné kiszínezte, maga elé festette merész tantaziájával azt a találkozást . . . Az inas belép és jelenti Ilalvacs Elek őrnagy urat. — Vezesse a fogadó terembe ! Néhány pillanat múlva szemben állanak egymással, kezet nyújtanak egymásnak hideg udvariassággal. O leül a gazdagon hímezett pamlagra megszokott közönbösséggel; az őrnagynak helyet mutat a mellette álló zsöllébe ; aztán megkezdődik a rég látott ismerősökkel folytatni szokott sablonos társalgás, a konvencionális hazugságok sima nyelvén. — Mikor érkezett őrnagy úr és honnan ? — Tegnap érkeztem meg. Kassáról helyeztek át a 44-esekhez. — Szép, nagyon szép. Kegyed — ugy látszik — gyorsan csinálta a karriert. Különben született katona volt. — Teljesen pályámnak éltem. — No igen, igen. — De e mellett bizonyára . . . Különben amint látom : testileg, lelkileg a régi erőben van. Sőt — ne vegye hizelgésnek 1 -— bizonyos előnyére váló változást is constatálhatok. Talán már meg is nősült ? Ilalvacs őrnagy úr megdöbbenéssel néz, szólni akar, de ajkai csak reszketnek, nem bir egyetlen artikulált szóhoz jutni. Ajkaira fagyaszt minden szót a nem várt fogadtatási modor. De ő kegyetlenül folytatja; a boszunak valami megmagyarázhatatlan gyönyöre izgatja idegeit. — Nos, hát hallgat? Mondja meg kérem, hogy megnősülte, vagy nem? — Hiszen, ha óhajtja, teljesen diszkrét leszek: nem fogom megmondani senkinek. Amennyiben tudom, hogy önök, katonák, bizonyos körül mények között, szeretik a nőtlent játszani. No, eltaláltam ugy- e ? — A nősülésrc még eddig nem is gondoltam, nagyságos asszonyom. — Nem-e ? Tehát még mindig a régi rossz-csont Még mindig játsza az ellenállhatatlant, aféle kis lányok, ártatlan libácskák megszomorítására. Ejnye, ejnye őrnagy úr ! . . Apropos, vannak e önök között víg, társaságba való fiuk ? Megvallom, nagyon szivesen mulatok az elegáns tiszturakkal ... No i.e ijedjen meg ! Csak a fiatal hadnagyokat értem, akiknek még egy kissé könnyebben megszédül a fejük. Ah, az okos, élemedett törzstiszt urakkal már legfölebb csak visztezni ül le az ember. Azok már a múlté, a történelemé őrnagy úr, a szív események krónikáiban. Halvacs Elek sápadoz, zavarban van, kényelmetle nül mozog a zsöllében ; szemeinek támaszpontot keres; gondolatai megkuszálódnak. Milyen édes ez a boszu. Nem lehet ezt félbenhagyni. Tovább folytatja. — De lássa : hogy össze vissza fecsegek én mindent. Arról nem is szólok, ami talán önt, mint komoly stabil tisztet, sokkal inkább érdekelhetné. Férjem rendkivül kedves ember ; majd megfogja ismerni. Mindenütt vezérszerepet játszik nemcsak vagyonával, hanem szellemi intelligenciájával és kiváló karakterével is. Es e mellett valóságos minta-férj. Kimondhatatlanul boldoggá tett. Az ő szerelmének tüzénél mind hamuvá égett még emléke is azoknak az ostoba álmoknak, melyeket, mint fiatal leány, éretlen lélekkel szőttem. Gyermekeim vannak őr nagy ur, gyönyörű szép gyermekeim. Legidősebb leányom tizenhét éves. Az idén már megkezdte a bálozást és a regényolvasást. A dicső hadsereg már őt is ostromolja. Más anya talán gátat vetne az etéle ostromoknak, én nem. Azt akarom, hogy fiatalon ismerkedjék meg ezzel a légkörrel, hogy annál becsesebb, drágább legyen előtte később az a légkör, melybe kétségtelenül jutni fog. No mert remélem: abban őrnagy ur is egyetért velem, hogy a tiszturak udvarlása nem tartozhatik (legalább egy hivatása magaslatán álló nő szemében) a komolyan veendő dolgok közé. Ugy-e bár igazam van ? jj Halvacs Elek, a komoly őrnagy, lesujtottan hajtja j le fejét és ő kacag, kacag kegyetlenül, a megsértett női 1 büszkeség féktelen gúnyjával. A leeresztett rolettákat meglebbentette a tavaszi szél és langy meleg levegő áramlatot vitt be az illatos budoárba. Biró Gézáné fölemelkedett és hátrasimította forró homlokáról az oda omlott gesztenyeszin fürtöket. Szemei beti a diadalérzet lángja lobbant meg. Igen, ő majd igy beszélne Halvacs Elekkel arról a hajnali álomról . . . De hisz mindez csak egy képtelen déli álom. Ho gyan találkozhatnék ő Halvacs Elekkel az életben ! Isten tudja : hol van ? Talán már meg is halt ? Talán érintetlenül sírba vitte egykori szerelmét? Ki tudja? Hisz olyan komoly, becsületes fiu volt! Újra maga előtt látja szelíd, de férfias nyilt arcával, ahogy utolszor kezet fogtak. Kezeik reszkettek s ugy álltak ott egymással szemben, egymás kezét szorítva, a delejes szerelem elválhatlanságával. Csak néztek, néztek egymásra némán, kimondhatatlan fájdalommal ; szempilláikon nehéz könycsepp rezgett . . . Az inas behozta a helyi lapot, mely a budoár illatos levegőjébe nehéz nyomdafesték szagot kevert. Biró Gézáné felbontotta s olvasta a hireket, az asszonyok legkedvesebb rovatát. Egyszerre elváltozott arca; előbb elhalaványult, azután kigyúlt, szinte lángolt. Ez volt az első hir : „Új őrnagy. Ilalvacs Etele őrnagyot Kolozsvárról hozzánk, a 44 esekhez helyezték át. Állomását tegnap foglalta el," Izgatottan kelt föl és elkezdett föl alá járni a budoirban. I