Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)

1893-11-19 / 47. szám

Van azonban a költségvetésnek egy hiánya, amelyet nem hagyhatunk felemlítés nélkül s amely miatt nem tudjuk, hogy az egész költségvetés nem e készí tendő újból ? E hiány szerintünk az, hogy a költségvetés az 1892-ik évi zárszámadás adatainak teljes mellőzésével készült s csupán a bcune 10.367 trt 8tí

3 . krral szerepelő pótlék hátralékból írányoztatott elő 7.367 frt S6V4 kr. Hogy a községi pótlékhátralékból — amelyet a tanács egészen kihagyott — a pénzügyi bizottság 3000 frt törlésével 7.367 trt 86

3/

4 krt felvett, ezt igeu helyesen tette. De még helyesebb lett volna, ha a tanács egybeállítván egyénenként a hátralékosok névsorát hátralékaikkal együtt, a pénzügyi bizottság e névsort [vette volna tüzetes tárgyalás alá s készítette volna el javaslatát a képviselőtestület elé a leírásra nézve egyénenként és összegekben, hogy igy a hátralék oly összeggel fordulna elő a költségvetésben, melynek behajtása biztosra vehető. A városi pótlékokou kivül a költségvetésben nem fordulnak elő az 1892. évi zárszámadás szeriut feltünte tett bevételi hátralékok, milyenek p. o. a földbirtokok, korcsmák bérhátralékai, az elemi, alsófokú ipariskolai tandíjhátralékok, a Bárány vendéglő bérhátraléka, a rendkivüli vegyes jövödelmek hátralékai, csatornázási hátralékok, az adóslevelekre adott téglák árának hátralékai, amelyek együttvéve az 1892. évi szárszámadás adatai szerint meghaladják a 8t>00 h tot. Mi abban a meggyőződésben vagyunk, hogy ezen tételeknek ha nem is egész összegekben, de bizonyos százalék levonásával az 1894-ik évi költségvetés bevételei között okvetlenül elő kell fordulniok ; mert az 1894. évi költségvetés bázisát az 1892. évi zárszámadás tételei szolgáltatják. Hasonlóau az 1892. évi zárazámudás kiadási hátra lékaiuak is szerepelniük kell az 1894-ik évi költségvetésben; mert ezek szabályszerű fedezetet csak úgy nyerhetnek, ha mint kiadási hátralékok felvétetnek; mert a még 1892 ik évben készített ez idei (1893. évi) költségvetésben azok már csak azért sem voltak felvehetők ; mert készitésök alkalmával a hátralék nagyságát nem lehetett tudni. Honnan nyerik fedezetüket az iparos munkák, melyek 672 frt 67 krral, a megyei betegápolási pótadó, mely 2314 frt 61 ',

4 krral, a varost, mim testületet ter helŐ különböző pótadók és jegyző ny ugdíjilleték hátra lékok, melyek 1.264 frt 87 krt képviselnek, az 537 frt 92 kr. bolticikkhátralékok, a vidéken ápolt városi illetőségűek után felmerült 378 trt 26 kr. gyógyköltségek, a 76 Irt 30 kr. gyógyszerháti alék, a nagy hídmérleg 400 frt vételárhátraléka, Káromynak 322 frt 93 kr. járandósága, a magyar asphalt részvénytársaságnak 1892-re esedékessé vált 710 trt 74 kr. járandósiga, az országos tanítói nyugdíjalapnak 1892-re járó 323 frt illetéke, az izr. hitoktatók löü frtos tiszteletdíj hátra léka s az elemi iskolánál nagyobb részt iparos munkákra hátralékban levő 230 trt 85 kr., a fertőtlenítő készülékek , bolti cikkek és ágyakért hátralékban levő 852 frt 80 ki-., a női kézi munka tanfolyam 513 frt 63 krt tevő felszerelése, a 203 trt 80 krba került mérnöki lejtmérési készülékek, az elemi iskolát két tanéven keresztül megillető 184 frt könyvtár díj, mit a városnál e cimen két éven keresztül szedtek, de rendeltetésére át nem szolgáltattak, a téglakészítésnél 901 trt 56 kr. munkabérbátralék, Wojaczeket illető 950 frt 91 kr. pateuldíjliátralék, a laktanyai épületeknél hátra lékban maradt 1.188 frt 58 kr„ a vármegyénél most már négy éven keresztül a metermértékek átengedéséért hátralékban levő 4U0 frt? Senki sem tagadhatja, hogy ezen elősorolt tételeket fedeznünk kell s ha esetleg egy részét már fedeztük is, de mivel erre az 1893. évi költségvetésben semmi sem volt lelvéve, legfölebb az 1893. évre előirányzott tételekből — melyeknek rendeltetése költség vetésileg megállapíttatott — fedeztettek, minek folytán az 1893, évi kiadások egyes tételei nem nyernek ledezetet, amin a rendes költségvetés készítése szerint CSMIÍ úgy segíthetünk, ha az 1892. évi zárszámadás bevételi hátralékait, úgy szintén ugyanannak kiadási hátralékait is felveszszük az 1894-ik évi költségvetésünkbe. E uélkül költségvetésünk helyes alapon nem nyugodhalik. De meg nem is fdszszük, hogy a vármegye törvényhatósága a leihozottak figyelmen kivül hagyása mellett költségvetésünket a jóváhagyási záradékkal ellátná smegérjük azt, hogy a decemberi megyei közgyűlés visszautasítja s >gy akkor csak a jövő évi májusi közgyűlésen kerülue megerősítés alá kötaégvetésünk, ami a pótlékszedést illetőleg nagy fennakadást és zavart okozna. Hogy tehát ezt kikerüljük, jó lesz még a decemberi megyei közgyűlés előtt költségvetésünketa felhozottak értelmében elkészíteni s úgy elfogadva terjeszteni be a törvényhatósághoz megerősítés végett. Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság november havi ülését Svastits Benó főispán őméltóságának elnöklete alatt f. hó 14 én tartotta. Az alispáni havi jelentés a közigazgatás egyes ágaiban október hóban előfordult eseményekről előterjesztetvén, helyeslőleg tudomásúl vétetett. Zala vát megye ipar tanácsába az 1894. évre Dervarics Lajos és Gombás István rendes, Horváth Miklós és Ján Ferenc póttagoknak beválasztatlak. A közigazgatási bizottság junius havi ülésén elhatároztatott, hogy a közegészségi naplók a községházaknál folyton hozzá térhető helyen legyenek s a községekben való megjelenési napja a körorvosoknak a jár&sorvossal egyetértőleg megállapítandó és erről a községek előre értesítendok. A főorvos Írásbeli jelentése szerint a községekkel a körorvosok ezen látogatási napja több helyen nem közöltetik, más részt pedig egyesek e napokat öukényűleg változtatják s igy a körorvosok ezen látogatásával conpemplált cél el nem érhető, miért is a főorvos indítványára a közigazgatási bizottság szigorúan elrendelte, hogy ezen megjelenési határnap és napidőszak minden egyes községre nézve egy évre előie megállapíttassék s ez a napló minden lapján az erre kijelelt rovatra szintén előre lel jegyeztessék s az állandó határnapról a lakosság értesíttessék ; ez időt a körorvos tartozik betartani, egyúttal a biró vagy helyettese is tartozik a kitűzött időben otthon lenni. A letenyei Mura hid feletti Muraszakasz szabályozási uiu íkálatainak f. évi november 20-áu megtartandó felülvizsgálatához a közigazgatási bizottság részéről dr. Vizlendvay József küldetett ki. A pécsi posta és távirda igazgatóság értesítése szerint (>llárban postahivatal lépett életbe. Tudomásúl vétetett a kereskedelemügyi miniszter rendelete, melyben tudatja, hogy mivel a gőzkazánok megvizsgáltatása iránti kérvények illeték kötelesek, ebből kifolyólag az összes mellékletek, tehát a kincstári illetékek lefizetését igazoló pénztári nyugtatványok is bélyegkötelesek s az illetékszabályok 8. § a értelmében az illeték díjjegyzék 73. tétele alatt meghatározott mellékleti bélyeg gel látandók el. Tudomásúl vétetett a déli vasút igazgatóságának értesítése, mely szerint t. évi november 1 tői a 248. és 255. számú tehervonataikat Nagy-Kanizsa és Csáktornya között II. és III. osztályú kocsikkal személy szállításra berendezték. A 248. számú vonat reggel 7 óra 59 pkor ér Nagy-Kanizsára, míg a 255. számú Nagy-Kanizsáról este 6 óra 50 perckor indul el és este 9 óra 32 perekor ér Csáktornyára. Olvastatik a kereskedelemügyi miniszter leirata, mel) ben a közigazgatási bizottság azon lelterjesztésére, hogy a kis-taludí állomásnál levő fűtőház Z. Egerszegre helyeztessék át, értesíti a közigazgatási bizottságot., hogy ha a forgalom reudszeresebb és a jelenleginél könnyebb lebonyolítása végett — ami azonban egyelőre kizártnak tekintendő — Zala-Egerszeg forgalmi gócponttá lesz tehető s ez az állomás a vonat forgalom kiinduló s vég pontja leend, az esetben a tütőháznak Zala Egerszegre való áttételéL részéről is indokoltnak tartja, azonban ez idő szeriut a kért áttételt a fenforgó viszonyokra való tekintetből el nem rendelheti. A közigazgatási bizottság felkéri elnöklő főispánt, hogy alkalmilag szíveskedjék személyesen felvilágosítani a kereskedelemügyi minisztert azou tarthatatlan állapotra, amelyet a fűtőháznak továbbra is a kis-faludi állomáson való meghagyása eredményez. A keszthely—balaton szent györgyi helyi érdekű vasút társaságnak a Koller Isiváu elnöklete alatt megtartott helyszini szemléről felvett jegyzőkönyv alapján engedély adatott arra, hogy a 60—61 szelvény közt levő áteresz nyilasát kisebbíthesse. Eelemlutetett, hogy Nagy-Kanizsán a kongó tégla ut végétől a vasúti indóházig vezető ut a legelhanyagoltabb állapotban van s a déli vasút társaság, melynek kötelessége volna a közigazgatási bizottságnak a minisz terium által it jóváhagyott végzése értelmében azt folyton jó kaiban tartani, ebbeli kötelezettségének nem tesz eleget. A közigazgatási bizottság felhívja Nagv-Kanizsa város tanácsát, hogy ezen ügyben az l»o9. évi novemberi közigazgatási bizottsági ülésen hozott határozatot hajtsa végre t. i. amennyiben a vasúttársaság kötelességét nem teljesítené, a város felhatalmaztatik a vasút terhére a szóban forgó utat jó karba helyezni. A közigazgatási bizottság megkeresi az államépítétészeti hivatalt az iránt, hogy a szakaszmérnökök "utazásaik alka

1 mával az egyes községekben a községek tulajdonát képező fecskendőket vegyék vizsgálat alá s ebbeli eljárásuk eredménye a féléves jelentésbe foglaltassék. A révtulajdonosok irásbelileg kijeleutvéu, hogy a távírda küldöncöket révmentességben hajlandók részesíteni, ezen nyilatkozatok a miniszterhez felterjesztetnek. Kir. tanfelügyelő jelentése szerint Kotor község r. k. iskolájának uj iskolaháza e hó 12 én felszenteltetett Ugyancsak az elöljáróság az állandó menedékház dajka állására a pályázatot kiírta. —A„DKE"által Perlakon lelállított kisdedóvoda megnyittatott. — A z.-egerszegi kereskedő ifjak esti tanfolyama megnyílt.— A zsidi izr. hitközség új iskolát nyitott. — A miniszter ez időszakban megengedte, hogy Zala-Egerszegen hathavi és hatheti dajka tanfolyamok szerveztessenek. Perlakon iparos tanonciskola létesült. — A Vakonyáu tervezett új iskola épület elkészült. — Csabrendek képviselő testülete az állami iskolának és óvodának befogadására tervezett épület elhelyezésének telkét megjelelvén, a mű.szaki kivitel érdemében a miniszterhez jelentést tett. — Két ízben volt \agy Kanizsán a 6 hónapi dajkatantolyam szei vezése ügyében. — A csáktornyai áll. tanítóképezde pótmunkálatainak felülvizsgálata ügyében felterjesztést tett. — A miniszter ezen időszakban megszabta azon feltételeket, melyek alatt Alsó Lendva város polgári iskolája államo sittalik. — A boncódtöldi fára összes községeivel a bonczódtöldi kántortanító illetménye ügyében a kerületi esperessel és a járási főszolgabíróval a helyszínén tárgyalt. — Dráva-Szent-Iván község iskolájának államosítása ügyében tőszolgabiróval a helyszínén tárgyalt. — MuraCsány község iskolázásának s tavaszkor megnyitandó menházának ügyét az összes érdekeltekkel a helysziuén megtárgyalta. — Búzás, Zrínyi külváros és Pusztata községek számára tervezet központi áll. iskola ügyében a járási főszolgabíróval a helysziuén szemlét tartott. — A tanítóképezde több személyi ügyében volt Csáktornyán. — Végül megemlékezett Zalamegye és Zala-Egerszeg város oktatásügyét legközvetlenebbül ériutő azou rendkivüli fontos eseményről, hogy a vármegyei és városi küldöttség által egy Z. Egerszegen tervezett főgymnasium ügyében a miniszterhez beterjesztett kérvény alapján dr. Klamarik János miniszteri tanácsos kiküldetésével a helyszini tárgyalás megtartatott. Redl Gusztáv tapolczai felsőnépiskolai igazgatónak, Paukovich György zala-egerszegi. Péntek Farkas keszthelyi polgári iskolai tanítóknak ötödéveskorpótlék ügyében beadott kérvényei a ministerhez pártolólag felterjesztetnek. Özv. Flumboit Jánosué nyugdíj ügyében a miniszterhez jelentés tétetik. Hannusz Nándornak gellénházi tanítóvá történt választását a közigazgatási bizottság megsemmisítette s a további teendők megtételére a kir. tanfelügyelőt felhívta. . Teskánd, Szent Mihályta és P>öde lakósainak folyamodványa a bonezódföldi kántortanító járulmányainak megállapítása tárgyában tartott gyűlés határozata ellen, a kellő adatok beszerzése céljából a kir. taufeliigyelőnek kiadatik. A kir. tanfelügyelőnek a helyszínén tett tapasztalataihoz képest Sárosd község kérelmének, hogy az iskola építését 1894. nyárig elhalasztassa azzal adatott hely, hogy a teendő intézkedésekről 1894. május l-ig tegyen jelentést. A közoktatásügyi miniszter rendelete özv. Vreszk Györgyné félévi járandósága ügyében sürgős intézkedés és jelentéstétel végett a Csáktornyái járási főszolgabírónak kiadatik. A tóth-szerdahelyi r. k. iskolaszék ügye illétékesség szempontjából elsőtokú határozathozatal céljából a letenyei ker. esperesnek kiadatik. Cseresnyés község iskolai alapvagyona bérbeadásáról szóló jegyzőkönyv jóváhagyatott. Kir. tanfelügyelő jelentése, hogy a tankötelesek rendkivüli emelkedése folytán Dobronakon 3-ik, Kebelén, Radauioson, Gáborjaházán 2-ik tanítói állásnak sürgős szervezése ügyében az érdekelt lelkészt az iskola jellej généi fogva elsőfokú intézkedésre felkélte — azzal | vétetett tudomásúl, hogy az eredményről annak idején tegyen jelentést. A muraközi és vendvidéki magyarnyelvben jeleskedő tanítók és tanulók nyolcadik megjutalmazásáról szóló részletes jelentés és elszámolás tudomásúl vétetett. Az árvaszéki eluök jelentése szerint a fogalmazói karnál szeptember végével hátralék volt 4.495, október hóban beérkezett 2,305 s igy elintézés alá került 6.800 ügydarab; ebből elintéztek 2.295 dbot s maradt október hóban hátralék 4 505 drb' Az irodánál szegtember végén hátralékban volt 1.008, októberban leírás végett kiadatott 2.217, összesen 3.325 db, melyből októberben leírtak és expediáltak 2 378 dbot s igy október végén hátralékban maradt 847 drb. A pénzügyigazgató jelentése szerint befolyt szép tember és október hónapokban egyenes adó, hadmentes ségi dij, szőlődézsmaváltság, bélyeg- és jogilleték, illeték egyenérték stb. cimea 568.052 frt 42

1/

2 kr., melyet az 1892. év hason szakában befolyt 498.794 trt 89'/

2 krral egybehasonlítván, a folyó év szeptember és október bónapjaibpn 69.257 frt 53 krral folyt be több. A folyó év tíz hónapjában összesen befolyt 1,965.751 frt 53'/

2 kr., melyet az 1892. év hason szakában befolyt 1,855.103 Irt 86-2 krral egybehasonlítván, ez évben 110.646 ti'i 67 krral tolyt be több. — Fizetési halasztás 3 esetben engedélyeztetett 624 frt 96 kr. tartozásokra. Ideiglenes házadómentesség 15 esetben engedélyeztetett. A soproni kereskedelmi- és iparkamara körébői. Hirdetmény. A cs. és kir. közös hadügyminisztérium a hadsereg 1894. évi bőrszükségleti tárgyait részben a kisipar utján szándékozik beszerezni. A szállítandó cikkek főbbjei: bakancs, csizma, nadrágszíj, teljes fölszerelésü borjú, tölténytáska, derékszíj, fegyverszij, revolvertok stb. A szállításban csak íp u igazolványnyal rendelkező önálló iparos mesterek, tekintet nélkül arra, hogy ipar testületi tagok-e vagy sem, vehetnek részt, a mennyiben az illető cikkeket saját műhelyeikben állítják elő. A minden egyes pályázó által benyújtandó ajánlaton az önálló iparűzés joga igazolandó. Oly kisiparosok ajánlatai, kik a szállításban való részvétel céljából egyesülnek, az ezen ajánlataikban megnevezett meghatalmazottjuk által együttesen nyújtandók be. Az ajánlatok legkésőbb f. é. december hó 28-án az V. hadtest intézőségénél Pozsonyban nyújtandók be. Minták előzetes bemutatása vagy óvadék letétele alól a pályázók tölmcntvék. Miről az érdekeltekel oly megjegyzéssel értesítjük, hogy a szállítandó tárgyak egységárai s egyáltalában a részletes föltételek hivatalos helyiségünkben a hivatalos órák alatt megtudhatók. Hirdetmény. Minthogy a közhatóságok és magánosok gyakran csupán azon okból fordulnak egyes iparcikkek beszerzése érdekében külföldi cégekhez, mert nincs tudomásuk azou hazai ipartelepek létezéséről, melyek a szükségelt cikkek nek jó minőségben elfogadható ár mellett való előállításával foglalkoznak: a kereskedelmi m. kir. miniszterinmegküldte kamaránknak azon hazai gyárak jegyzékét, \ melyek uj iparágakat honosítottak meg és a fennálló törvények értelmében állami kedvezményben részesülnek, módot nyújtván ezúton az érdekelteknek arra, hogy külföldi megrendelések tétele előtt a hazai gyáraknak az illető cikkek tekintetében kifejthető szállítóképességéről biztos tájékozást nyerhessenek. Miről kerületünk érdekelt köreit oly megjegyzéssel értesítjük, hogy az emiitett jegyzék hivatalos helyiségünkben a hivatalos órák alatt mindenkor megtekinthető, Sopron, 1893. november hóban. A kerületi kereskedelmi• és iparkamara. Helyi, megyei és vegyes Mrek. Képviselőtestületi illés. A városi képviselőtestület f. hó 20-án délelőtt 9 órakor rendes közgyűlést tart, amelynek egyedüli tárgyát a város 1894 ik évi költségvetésének előterjesztése képezi. Keszthely város képviselőtestülete f. hó 11 én tartott gyűlésén megszavazta a balatoni fürdői épitkezé• sekhez szükséges 25000 frtos kölcsönt, mely egyelőre a keszthelyi takarékpénztárból vétetik fel. Egy tag indít ványára meg fogja ünnepelni Jókai Mór írói' működésének 50 éves jubileumát s megrendeli Jókai Mór munkáinak nemzeti diszkiadását. Az ünnepély ügyében külön diszülés ' fog tartatni. A küszöbön levő tisztújítás előkészítésére a