Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 1-26. szám)

1892-01-10 / 2. szám

ür K*sért zongorán. Trsztyánszky Margit k. a. cimba_ lom

1 szólót, H.iber Gyula k. tóti" káplán úr hegedű szó -lót játszattak zongora kísérettel. Végül Huber Gyulától „Magyar egyveleg"-et játszottak hegedűn és zongorán Emecz Gizella k. a., a szerző, Oavallár Józset és Mol xiár János urak. A közreműködők egytől-egyig helyzetük magaslatán állottak és valódi műélvezetet nyújtottak a jelenlevőknek, kik tetszésüket és elismerésüket szűnni nem akaró tapssal és éljenzéssel fejezték ki. A hangverseny befejeztével a fiatalság táncra kelt s reggelig járták. Az első négyest 70 pár táncolta. — Az estély unyagi eredménye megközelíti a 200 frtot. A nagy-kanizsai kaszinó évi rendes közgyűlésén a tisztviselői kart az 1892. évre következőleg választotta meg : Ebenspanger Lipót elnök, VVeiser .János alelnök. Választmányi tagok : Blau Lajos, Ebenspanger Leó, Fischer Sándor, Grünhut Heurich, Ledofsky Annin, Lengyel Bernát, Lengyel Ignác, Lőwinger Ignác, L'nvi Adolf, Maschanzker Mór, dr. Neumann Ede, Rechnitz Vilmos, Rozenberg Ernő, Kotschild Samu, dr. Rotschild Samu, Schercz Richárd, Souimer Sándor, Stern S., Weisz Tivadar. Számvizsgálók : Blaukenberg Vilmos, Eisinger Henrich és Reinitz József. A választmány megalakulá sával dr. Rotscliiid Samu titkárrá, Schercz Richárd pénz tárnokká, Blau Lajos és Weisz Tivadar háznagyokká választattak. Iparhatosagi megbizottakka Keszthelyen f. é. jan. 3 ári Hermán Vince .szolgabíró elnöklete alatt megválasztattak : Scheller Adolf, Hoffman Arnold, Helbeck József, Hoffman Jakab, Scheiger Dávid, Lázár József, Zsigmond Ágest, Friesz Ferenc, Stefauics Nándor, Stieder Kálmán, Regensherger Ferenc, Ujváry Ignác, Kovács Mór, Strausz Miksa, Hermán György. Meghivo. A zala-egerszegi polgári osztály temetkezési társulata saját tőkéjének gyarapítására f. évi február 2-án a „Zöldfa" vendéglő nagytermében zártkörű táucestélyt rendez. Belépti díj személyenkint 50 kr. Kezdete 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A polgári leányiskolát Nagy Kanizsán jan. 4 én ' nyitották meg ünnepélyesen. Az ünnepélyesség azonban csak annyiból állott, hogy dr. Bartha Gyula igazgató a rajzterembe egybegyűlt növendékekhez beszédet inté zett. A tantestületen kívül senki sem vett részt a meg nyitáson. Most már az előadások folynak ; de mivel a kormány által kinevezendő tanerő ne.n érkezett ineg, oly módon, hogy két osztályt mindig összevonnak. Még mindig mennek beiratkozni, de már a tultömött osztályok egyikéhe sem lehet fölvenni növendéket. Névmagyarositas. A m, kir. belügyminiszter megengedte, hogy Schleininger Ármin zála egerszegi illetőségű bűdapeti lakós vezetéknevét „Szekeres"ve változtathassa. Szegény iparosok segélyezése. Unterberger Ferenc keszthelyi polgár alapítványából újévkor 15 keszthelyi szegény iparos nyert segélyt. Ijesztgetés puska lovessel. Oszvald János kis kanizsai fiatal földmives önként jelentkezett a nagykanizsai rendőrségnél, hogy anyósára és apósára puskalövéssel ijesztett rá. Mái; régtől békétlenül éltek s a fiatal férj anyósa izgatásában sejtette az okot. Azért, legutóbb megint pörrel támadtak ellene, puskát ragadott és berohant a szobába, hogy anyósára derekasan ráijeszszen. Felesége, látván a fegyvert, kirohant és segitség után kiáltott; mire a férj utána rohant és elsütötte a fegyvert, de meglőni nem is volt szándékában egyiket sem. így adja maga a dolgot. Hogy mennyiben igaz mindez, a törvényszéki vizsgálat fogja kideríteni. Teli munkák. Az előrelátó, szorgalmas gazda télen állapítja meg a tavaszi és nyári munkájának programmját. Ez elvből indult ki Keszthely város elöljárósága, illetőleg a balatoni fürdőt kezelő bizottsága, midőn most erélyesen hozzáfogott a fürdőtelephez tartozó Balatonpart feltöltéséhez, melyen a tavaszszal a fürdőzők kényelmére diszes parkot szándékozik létesíteni. A városi szépítő bizottság pedig elkészítette a már meglevő balatonparti nagyobb park ujjá alakítási terveit s azokat elfogadás és kivitel végett Festetics Tasziló gróf elé terjesztette. Gyilkosság fényes nappal. Rózsás Antal 80 éves, döbrétei lakós, f. hó 7-én délelőtt az „Uj avas"-i hegyen levő szőlejébe ment ecetért. Egyik fia, mivel az öreg kimaradását megsokalta, délután kiment érte a hegyre, ahol a présházban arccal lebukva találta. Azt gondol ván, hogy elesett, felemelte s akkor vette észre, hogy atyja vérében meghalva fekszik a földön. Rögtön a közelben lakó sógorához ment s haza szállították. Kis fejszéje, melyet az öreg reggel magával vitt, kint a hóban feküdt, a dulakodás nyomai is láthatók a helyszínén. A vizsgálat megindittatott a szerencsétlen 80 éves egyén gyilkosának kiderítése végett. Tömeges betörés. Dec. 31 érői január 1-ére menő éjjelen valami tolvajbanda Nagy-Kanizsán 12 helyen tört be; de majdnem mindenütt észrevették a betörést s így a tolvajok eredménytelenül voltak kénytelenek -menekülni. Több helyen módjokban lett volna" élelmiszerhez jutni, de mivel mindent érintetlenül hagytak, arra lehet küvetkeztetui, hogy pénzt vagy értéktárgyakat szerettek volna elzsákmányolni. A rendőrség erélyesen nyomozza a betörőket. Nem alaptalan a "föltevés hogy valami Budapestről vendégszereplésre rándult tolvaj Sanda követte el az eredménytelen betöréseket. A phylloxera vármegyénk Z. Istvánd, Diszel, Kaolcs, Gulács, Hegymagas, Raposka és A.-Zsid községnek szőlőiben is konstatáltatok ujabban. Szomorú .étségbeejtő állapot! - Vasúti menetrend. Zala-Egerszegről indul Szent[ várna (Bécs felé) 6 47 reggel, 239 délután; Szent Ivánra (Kanizsa felé) 11 39 délelőtt, 7*57 este; Csáktornyára 10 32 reggel, 6'03 este ; Bobára 935 reggel, 4*46 este. Zala-Egerszegre érkezik Szent-Ivánról (Kanizsa felól) 9-25 reggel, 4 01 délután; Szent-Ivánról (Bécs felől) : 103 délután, 9-18 este; Csáktornyáról 9 30 reggel, 4'35 délután ; Bobáról 9"25 reggel és 5*48 este. Szeilt-1vállról indul (Déli vasút) Kanizsa felé 6 óra 07 perckor reggel (vegyes vonat), 12 óra 22 perckor délután, 8 óra 40 perckor este, 2 óra 45 perckor éjjel; Szombathely felé indul 7 óra 32 perckor reggel. 3 óra 2(1 perckor délután és 1 óra 54 perckor éjjel. Kanizsáról vegyes vonat érkezik 7 óra 18 perckor este. A magyar bűnvádi eljárás a törvényszékek, járásbíróságok és közigazgatási hatóságok előtt. Alaki rész. „A magyar büntető törvénykönyvek és az életbeléptetési törvény" című „anyagi rész" nek folytatása és azzal együtt az összes eddig hozott, úgy anyagi, mind alaki büntető intézkedéseket tartalmazó törvényeknek és döntvényeknek rendszeres gyűjteménye. Szerkesztette: dr. Feiber Arthur ügyvéd és z.-egerszegi kir. ügyész. Előfizetési felhivás, egyszersmind előszó a sajtó alatt levő és március végén megjeleuő műhöz : Ot éve már, hogy kiadtam a bűnlettekről és vétségekről, ugy a kihágásokról szóló magyar büntető törvénykönyveket, valamint ezeknek életbelép tetését tárgyazó: 1878. évi V., 1879. évi XL. és 1880. évi XXXVII. törvénycikkeket és indokolásukat felkaroló, „A magyar büntető törvénykönyvek és az élotbeléptetési törvény" cimű munkámat, azon hitben, hogy azt, az akkor még teljesen be nem fejezett alaki rész is rövid idő alatt követni fogja, és ha most — a lefolyt öt év és anuak tudomása dacára, hogy „A magyar bűnvádi eljárás a törvényszék előtt" című törvény javaslat már előrehaladott stadiumban vau, az említett „Anyagi Rész"-t is rendszeresen pótló és kiegészítő ezen „Alaki Rész" t szintén közrebocsátani bátorkodom, annak egyrészt oka azon szives fogadtatás és elnézés, melyben úgy a sajtó, mind a jogászközönség és annak számos kimagasló egyénisége művemnek első részét annak idején részesíteni kegyesek voltak, másrészt oka azon tapasztalati felismerés és a köz iránt táplált érdeklődésemből | kifolyó vélekedés, hogy eljárásunk úgy, mind anyagi I jogunk, különösen a büntető törvénykönyvek életbeléptetése óta, oly nagy terjedelmű és sokszor ellentéteket is magában foglaló anyaggá fejlődött, mely a biztos eligazodás szempontjából a lényegnek és az érvényesnek kiszeinlélését teszi szükségessé és hogy aunak ily alakban — az „Anyagi Rész" mintájára — rendszeresítésével, t. i. az összes érvényben levő büntető intézkedéseknek egy comméntárba gyűjtésével, a büntető törvénykezéssel foglalkozóknak némi szolgálatot fogok tehetni ; mely véleményemet támogatják azon tekintetek, hogy a jelen munka nemcsak az említett törvényjavaslat tárgyát képező a) törvényszéki, hanem még a b) járásbirósági és a c) közigazgatási hatóságok előtti eljárást is felöleli és hogy rendszeresen magában foglalja a d) sajtótörvényt, a sajtóügyi eljárást és az e) rögtönbirósági szabályokat, de az „Anyagi Rész" megjelenése óta hozott anyagi, nemkülönben az összes eljárási f) döntvényeket is; ha pedig a t. olvasó szives lesz méltatni még azon körülményt, hogy g) 1840 tői kezdve az összes eddig hozott és büntető intézkedéseket tartalmazó körülbelül hetven törvénycikknek vonatkozó részei is szervesen beleillesztettek a munka keretébe s hogy ekkép az, az „ Anyagi Rész^-szel egyiitt, az összes érvényben levő és törvény erejű büntető intézkedéseket tartalmazza és pedig — több mint 1 1 évi államszolgálati praxisomból merített és legcélszerűbbnek tapasztalt — oly alakban, mely a lehető legkönnyebb áttekintés mellett, a lec/rövidebb -idő alatt teszi hozzáférhetővé az egyes törvényhelyeken az odavonatkozó és csoportosított összes anyagot: azt merem reményleni, hogy fáradozásom nem volt hiába való és hogy némi részben én is hozzájárultam hazánk büntető jogszolgáltatásának gyorsasága és alapossága tekintetében ujabban minden oldalról oly nagy mérvben kifejtett törekvésekhez. — Ez volt egyedüli célja "munkámnak s épen ezen okból nem is lett annak kiadása lucrativ alapra fektetve, hanem — egyedül a köz iránti érdek lévén a vezérlő szempont — annak előfizetési ára is, tisztán a nyomdai költségek fedezésére, akkép lett megállapítva, hogy azt reméllem, miszerint a mű a legszélesebb körben fog elterjedni s ekkép legalább némi részben a közjónak szolgálni, annál is inkább, mivel kellő szerénységgel azt is vélem, hogy azok, a kik a munka „Auyagi Rész" ét már bírják, annak teljes, és befejezett egészszé alkotását szívesen veendik. — Ára a körülbelül 900 oldalra terjedő két vaskos kötetnek (Anyagi és Alaki Rész) 2 frt 80 kr.; ára a most megjelenő „Alaki Rész"-nek — melybe a, B. T. K. módosítása tárgyában összehívott értekezlet határozatai is toldalékkép felvétettek — 1 irt 60 kr. — Bolti ára — az igénybe veendő könyvkereskedői közvetítés miatt — 3 frt 75 kr., illetve 2 frt 15 kr. lesz. Az előfizetések a szerzőhöz, Zala-Egerszegre kéretnek intéztetni; a mű megjelenése után nyomban postán fog szétküldetni. Uj zenemű. Iluber Gyula előnyösen ismert zeneszerzőtől legközelebb megjelent „A mi nótáink7 eredeti magyar népdal. A következő népdalokat tartalmazza: 1. Sirok, sirok. 2. Zúg a szélvész. 3. Alig nyil' ki. 4. De szeretnék a rózsámnak. 5. Ne higyjj neki. 6. Kicsiny a lány. 7. Tilla árom ihaja. A dalok" zongorára akként vannak alkalmazva, hogy azokat ének nélkül is lehet játszani, mivel a dallamhaugok a zongora részben is benfoglaltatnak. Ara I frt 20 kr. Felhívjuk e műre, mely szerző sajátja, zenekedvelőink figyelmét. Kapható a szerzőnél Káptalan-Tóthiban, u. p. Gulács, Zalamegye. A Het újévi első száma egy bájos női arcképet hoz borítékán: Abrányiné Wein Margitnak, a inagy. kir. opera egyik ép oly tehetséges, mint temperamentumos tagjának az arcképét. Az elsó' cikk egy vonzóan irt krónika: újévi meditációk Bojtorján úr szellemes, akadékoskodó tollából. Egy másik krónikában, amelyet Semper irt (nem Ambrus) a mi kedves jótékony hölgyeinknek tálalnak fel egy kis cukros mandulát, amelynek a mandulája véletlenül keserű. Egy .színházi krónikában a kolozsvári és Nemzeti szinház repertoirjáró! esik egy kis szóbeszéd. Az „Innen Onnan" rovatban pedig mindenről és mindenkiről. Annyi tény, hogy egy újságban se szapulnak annyit és olyan jóizüen, mint A Hét ben. Nyilván az^rt szeretik a jó társaságokban ennyire ezt a lapot. Szépirodalmi részében két érdekes novellát találunk : az egyik Abonyi Lajostól való: „Heten vagyunk uram, heten. . . A másik Pékár Gyuláé: „A menyasszony fehérben." Számos közlemény apróság, érdekes Irodalmi rovat stb. fejezi be a füzetet. Ajánljuk melegen olvasóink nak. Előfizetési ára : egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Mutatványszámokat kivánatra bárkinek küld a kiadóhivatal : VII. Erzsébet-körút 6. Mit lehet egy jó laptol kívánni? Az ma már nem elég, ha egy lap gyors és pontos értesüléseket ;közöl a világ minden tájékáról. Lehetnek benne a legfris sebb hirek minden országból, tarthat külön levelezőket Párisbau, Londonban, Berlinben, Pétervárt, Romában és egyebütt, ezzel még csak azt éri el (de csak ha levelezői az illető kormányférfiakkal és politikusokkal összeköttetésben állanak), hogy naponkint megtáviratoz •athatja magának nemcsak azt, a mi történt, hanem azt is, a mi valószínűleg történni fog. Ma határozottan békések a kilátások, de a keleti kérdés minden pillanatban zavarral fenyeget; Konstantinápoly, Sófia, Bukarest. Belgrád, sőt még Usetinye is megannyi gyújtópontja egy aknának, melytől egész Európa föllobbanhat. Egész gyönyörűsége, de gyakran boszúsága is az a gyakorlati államférfiaknak, ha tapasztalják, hogy van egy lap, melynek találékony eszű tudósítói néha a legrejtettebb dolgokat kifürkészik. E lapnak igen kitűnőek belföldi hírforrásai is, a hazai politikáról egy lap sem nyújt oly kimerítő tudósításokat : parlamenti tudósításai meg épen mintaszerűek. Azután az a sok regény, ama sok jeles szakíró, színmű- és könyvbiráló cikkei, tanulmányai, melyeket közöl, mind meglepheti az olvasók ezreit, de manapság egy igazi jó laptól mindezeknél többet kívánnak. Mai nap minden embernek fontos érdekei vannak az üzleti élet terén, s egy jó lap első kötelessége, hogy ebben a tekintetben teljesen megbízható tanácsadó legyen. Politika és szépirodalom igen jó szórkoztatója a müveit embernek, a térj, a nő és a serdült gyermekek mind megtalálják mulatságukat benne, de mit ér az olyan házibarát, a ki mindig csak mulattat bennünket, de soha egy okos tanácscsal nem tud szolgálni, ha hozzáfordulunk ? Egy igazán jó lapnak e kettős föladatát megvalósítva csak egyetlen egy lapnál tapasztaljuk, az Egyetértésnél, mely különben terjedelménél fogva erre úgyszólván egyedül alkalmas is. Mert ahoz bizony nagy papirospazarlás szükséges, hogy előbb adjunk egy óriási lapot a közönség mulattatására, aztán adjunk egy másik, még nagyobb lapot a közönség anyagi érdekeinek támogatására. Mert ahány foglalkozású euiber van egy lap olvasói közt, annyi különböző érdeküket kell kiszolgálni. A kereskedő, a tőzsdelátogató, a bankár, a kötvénytulajdonos, a sorsjegy vásárló, az a sok száz és százféle gyáros, iparos üzlet-tulajdonos a gazdálkodó, az nemcsak azt akarja tudni, hogy az értékpapirosoknak, meg a nyersanyagoknak és készítményeknek mí az áruk, hanem azt is, hogy, hol lehet valamint lehető legjobb áion értékesíteni? Es ezt nem képes semmiféle lap sem nyújtani, legyen még oly jól is szerkesztve, ha mindjárt százezreket áldoznak is tartalma emelésére, ha csak nincsen abban a szereucsés helyzetben, mint az „Egyeté.ités", melyet a hazai üzleti világ a magyar kereskedelem vezéralapjává tett, és a hirdetések egész özönével keres föl. Az üzletemberek az Egyetértést tekintik aunak a közegnek, mely köztük ez érintkezést, ha szükség vau rá, legsikeresebben közvetíteni képes a hirdetései által. Kinek hirdetni valója van, az Egyetértést keresi föl, mert tudja, hogy 23,000, a legvagyonosabb osztályhoz tartozó előfizetőkhöz fog szólani ; a ki pedig azon gondolkozik, hogy melyik lapra fizessen elő? Az ismét az Egyetértést választja, mert jól tudja, hogy e lap az anyagi érdekeit nemcsak megvédelmezheti, hanem ha tájékozását belőle meríti, mint üzletember okvetlenül boldogulni is fog. Ezt minden jó laptól meg lehet kivánni, elérni azonban csak az Egyetértés által lehet. Halottkénii jelentés. Zala-Egerszeg r. tan. város területén f. é. december havában elhaltak: 1. Geiszt Gizella, 9 hó. rk. kalapos gyermeke, 2. Kohn Márkus, 46 év. izr. nős, déli gyümölcs árus, 3. Rechberger Ilona, 3 hó. rk. háziszolga gyermeke, 4. Nuiikovich István, 18 év. rk. tanuló, 5. Weisz Ignác, 3 év. izr. szabó fia, 6. Döme Anna, 37 év. rk. szabó ueje. 7. Bölcsföldi Pál, 3 hetes rk. ttelen, 8. Németh Jánosné, István Katalin, 75 év. rk. hiv. özv., 9. Steiner Ignác, 74 év. izr. nős mészáros, 10. Sauics Mihályné, Mitelinger Teréz, 66 év. rk. v. pénztárnok neje, 11. Ogrizeg Mátyás, 62 év. rk. nős korcsmáros, 12. Doma Jánosné, Szabados Erzse, 62 év. rk, földmives neje. Z. Egri-szegen, 1891. dec. 31-én. Dr. (Jraner Adolf v. orvos. Horgony-Pain-Expeller Ezen rég jónak bizonyait bedörzsölést cstisz, kösssvény,tng szaggatás stb. ellen legjobban ajánlhatjuk a n. é. közönség figyelmébe. Kgy üveg ára 40 és 70 kr. és a legtöbb gyógyszertárban kapható. ('sak HoiTonynyal valódi!