Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 27-52. szám)

1891-08-30 / 35. szám

szeti, különösen a világ- és hazai történelemre nézve nagy érdekű tárgyak ásatnak ki, melyek megó'riztetéséről vagy a hazai régiségtárak részére való megszerzéséről kellőkép gondoskodva nem lévén, részint megsemmisíttet­nek, részint csekély áron magánosoknak eladatnak vagy külföldre vándorolnak. liogy tehát az ily régészeti tárgyak jövőre a hazai intézetek javára megóvassanak, a vallás- és közoktatás­ügyi m. kir. miniszter t. évi május 2-án 19.249. sz. alatt kelt átirata folytán is felhívom a címet, miszerint elő­forduló földmunkák alkalmával műszaki közegeit utasítsa, hogy e munkálatokat s a munkásokat a leletek tekin­tetéhen is ellenőrizzék s minden ilynemű talált tárgyakról, hova egyébiránt az értékesebb leleteken kivül minden­nemű kövületek, őscsontok s általában őslénytani tárgyak is tartoznak, a legközelebbi közigazgatási hatóságot, valamint a magyar nemzeti muzeumot értesítvén, a talált tárgyakat a megsemmisítéstől vagy elidegenítéstől megóvni igyekezzenek. Az értékesebb tárgyak bcjelen tését pedig annál inkább el ne mulaszszák ; mert ezek­ért a muzeumok nemcsak többet adnak, mint a házalók, hanem eltitkolás esetén — amennyiben kincsről van s z5 — a találó ellen az 1878. évi V. t.-c. 36(3. §-ában kiszabott büntetés jő alkalmazásba." Az „Arany Bárány" vendéglői tervek birálata. Köztudomású lapunk olvasó közönsége előtt, liogy az „Arany Bárány" vendéglő újbóli építésére vonatko­zólag beérkezett 8 pályatervet a városi hatóság a képvi­selőtestület határozatához képest megbirálás végett fel­küldötte a „Magyar mérnök- és Építész Egylet"-hez, honnan a bírálat már megérkezett, s azt egész teljességé ben a következőkben adjuk: 1. Félhold kék csillaggal. A programúi által kívánt rajzlapokkal bir, költségvetésében azonban csakis a munkák mennyiségét tünteti ki. Részletes előmérei hiányzik. A tervek kiállítása gondos, tetszetős. Két bejá rót tervez. A Kazinczy térről a szállodához, a kaszinó­hoz és a teremhez a tehérképi utcáról, mindkettőt azon­ban csakis gyalogosok számára. Kocsival az udvarba jutni, mi pedig okvetlen szükséges, nem lehet. — Sötét közép folyosókkal és az udvari traktusban sötét sarok­helyiséggel bir. Ilyenek : földszinten a kézi kamara, 1. emeleten az ételfelhuzó és a kaszinói garde robe, II. emeleten a vendéglős lakásának első- és cseléd szobája. Bérszolga számára helyiségről nem gondoskodott, de ilyenül véve a podgyász szobát, ez utóbbi a 3 ágú lép­cső alatt helyezhető el. A nagy kamara a konyhától igen távol az udvar másik oldalán van. — Az első emeleten a főlépcső az 1'80 m. széles folyosóra szolgál. Előcsarnok hiánya igen szembeötlő. Szinielőadásoknál öltözőül használható mellékhelyiségekről nem gondosko­dott. Az étkező a kívánt 80—90 m 2 helyett csak 7<j m J területű. A terem mérete megfelelő. A páholyokhoz és a karzathoz a hozzájutás könnyű. Pöcegödröt nem alkalmaz. Az ürüléket hosszú és sokszor kanyaruló csa­tornákban vezeti. Utcai csatornázást feltételez. 2. „ Wien" Részletes előméret költségvetés helyett csakis az egyes munkanemek főösszegeit adja meg. Altalános alaprajzi elrendezésé' első tekintetre megfelelő. Földszinten a podgyász-szoba elhagyásával, mi a lépcső kar alá tehető, a szállodából a kávéházba és innét a vendéglőbe a szükséges belső közlekedés létesíthető. Feltűnő, hogy a konyhát a Kazinczy-térre helyezi s a kézi kamara passage-t képez. Nagy és szervi hibája, hogy miután a földszinten a konyha, az 1. emeleten az étkező a „Kazinczy" teri szárny két ellenkező végén fekszik, vigalom alkalmával a kiszolgálat csakis a mellék­lépcsőn, a folyosón, a foyer-en, az előcsarnokon és a társalgón át történhetik. A garderobe még a kaszinó számára is kicsiny s miután átjáróéi szolgál, nem is haszuálható. A színpadról és öltözőkről bőven és jól gondoskodik. Homlokzatában a mostaui bécsi divat egy irányát : a mult századbeli komor építkezést követi, mi nincs bizonyos hatás nélkül. 3. Ah comfort. Költségvetésében csak a munkák mennyisége van kitüntetve, részletes előméret hiányzik. Kocsi áthajtója, mután az az előcsarnokban törik, hasz­nálhatlan. Az amerikai jégvermet lebontja. Földszinten a jobb sarokban levő closettek elhelyezése pöcegödrök akalmazása mellett nem ajánlatos. Konyha és 1. emeleti étterem közti kiszolgálat igen nehézkes és hosszadalmas. A táncterem alatt, mely a déli oldal hosszában fekszik, sötét és szellőzetler. helyiségek vannak. Kézi kamrája nincs, a nagy kamra kicsiny. Az 1, emeleten a 3 karú lépcső szintén csak a folyosóra vezet. Egy, nem eléggé világított benyílón át jutni a belépőbe. A női és férfi closettek bejárói nincsenek jól megoldva, igen feltűnő helyen, a bejáratnál nyilnak. Szinpadról és öltözőkről jól gondoskodott, az utóbbiak fölé azonban a II. emele­ten két kisebb vendégszobát helyez, uulyek a szállótól teljesen külön választva, mint ilyenek, nem használha­tók. A páholyok látogatói a belépőn és az egész bosszú karzaton kénytelenek végig menni, míg helyeikre érnek. Homlokzata nehézkes. 4. Fekete körben kettős nyíl. (Rajzolva). A szorgal inasan és szépen kidolgozott, teljes számban meglevő rajzlapok ügyes kézre vallanak. Homlokzata egyszerű, szép, bár nem vendéglői jellegű; inkább bérházszerii. A saroktorony ormai száraz és merev kiképzésnek. A tér felőli homlokzat nem sikerült. Ugyanis egyenlő eme­let magasságú kél házat mutat. Részletes előméret költségvetést készített, így a programúi alaki követel ményeinek tökéletesen megfelelt. Alaprajza csak lénye­ges módosításokkal használható. Előcsarnok úgy a föld szinten, mint az 1. emeleten hiányzik. Főlépcsője az átbajlótól távol esik. Podgvászszobáról nem gondosko­dott. Closettek elhelyezése a jobb sarokban pöcegödör mellett nem ajánlatos. Kávéház és éttermek elhelyezése s az 1. emeleti étkező kiszolgá ata jó, közvetlen. A főlépcső előtt elvonuló folyosó kiszélesítése üdvös volna. A tér felőli homlokzat élénkebb kiképzése, mint p. o. a termet külön, a többinél magasabb tetővel jelezni, kívánatos. Szini előadáshoz öltözőkről nem gondoskodott; inert ilyenül az I. és II. emeleten fekvő, de csakis a fűtetlen melléklépcsőn át elérhető helyiségek nem hasz­nálhatók. A többi, kívánt helyiségek teljes számban megvannak. 5. Laboré improbus — jellegű tervezet tárgykiinu tatásában részletes előinéret költségvetést is felsorol illetve említ, ez azonban nem volt található. Előcsarnok e tervben is hiányzik, a főlépcső mind három ága egyenlő széles, bár a középsőnek legalább is az oldal­ágak 1 1 , szeresének kellene lenuie. A sarokhelyiséget nyolcszög vagy küralakú kiképzés által nagyobbíthatná, mi az épület külsejére is előnyös volna s toronykikép zésre adna alkalmat. A boltok beosztása, bár programm­szerii, de nem helyes. Ily módon erőltetett s a szerkezet csak drágítja az épületet. A raktárak a nagyon mély boltoktól folyosó által vannak elkülönítve. A fölhúzó körülfalazása csak tér- és költségpazarlás. Nyári étkező, füstölő és mosó kamra elhelyezése helyes, jó. Elsőt ille tőleg az üvegtető elhagyása által sok fentartási költség megtakarítható. Színpad és öltözők jól vannak elhe­lyezve. Nagy szervi li bája, melyen változtatni egyálta­lán nem lehet, hogy az I. emeleti vendégszobákhoz a főlépcsőről csukis a kaszinó ruhatárán át juthatni. A II. emelet magasságában a terembe beakasztott karzat nem szép. A folyosó nem vehető igénybe, mert az a vendég­lős lakásához, a closetthez és a melléklépcsőhöz vezet. A metszetek gon Idal kidolgozvák, de tervező sok helyütt kiesett az arányból. Homlokzata, szintúgy a belső archi­tektúra, nagyon mindennap 1 és nehézkes arányokkal bir. 6. C'est la guerre. Költségvetésében csakis a mun­kák mennyisége van kitüntetve, részletes előméret hiány­zik. Két boltot a fehérképi utcára, egyet a térre helyez. Portás utcai szobát kapott, mi legalább is pazarlás. A földszinti középfolyosók sötétek. Előcsarnok hiányzik, a 3 ágú lépcső középkara keskeny. Szerves hibája, hogy a terem a kaszinó helyiségeit ketté osztja, minélfogva a terem külön nem használható. A terem mellett elvonuló s a kaszinó helyiségeit összekötő folyosó, melyre azon­ban még szobák is nyilnak, csak 1"50 tn. széles. A beakasztott erkélyszerű karzat szűkíti a terem térhatá­sát. Homlokzatai és metszetei elég ügyesen rajzolvák, franciás Ízlésűek és igen túlhalmozottak, dacára, hogy a programul „a költséges és túlságos díszítéseket" kerülni ajánlja. A négyszögű sarokhelyiség fölé alkalmazott kerek alaprajzú kupola minden átmenetet nélkülöz. A díszedé­nyekre emlékeztető fülek a kupolán nem indokoltak. A vendéglős lakása igen szerény. 7. Vendégszeretet. Alapjában elhibázott s igen gyenge mű úgy beosztás, mint kiképzés, szerkezet és kivitel tekintetében. 8. Félhold. (Rajzolva). Tervek kellő számban. Költségvetés csak a munkák főösszegeit adja meg. Részletes előméret hiányzik. Kocsiáthajtója a lépcsőkar alatt vezet el, mi legalább is nem szép. A raktárakat a a boltoktól folyosó választja el. A kávéház és vendéglő closettjei, a konyha előtt elvonuló folyosó végén van­nak s így igen távol. A konyha másodrendű világítás sal bir. Füstölő kamrája nincsen. Az alapeszme, hogy a termet a sarokba telte, egészséges, de sok módosítást, illetve átdolgozást igényel, hogy a kívánalmaknak meg­felel jeu. l'gy a homlokzat, mint a metszetek kiképzése gyenge. A felsoroltakból kitűnik, hogy a programm alaki követelményeit hat mű és pedig: 1) Félhold kék csillaggal. 2) 11 ieri, 3) Au comfort,, C'est la guerre, 5) Vendég­szeretet és 6) Félhold, nem elégíti ki s többé kevesbbé oly hibákkal bírnak, melyek az egész alaprajz mi-gváltóztatá sát kívánják. A programúinak alaki tekintetben csak a Fekete körben kettős nyíl és a „Laboré improbus" felel meg tökéletesen, bár ez utóbbi részletes előmerete — költségvetés nem található. E kettő közül azonban egyedül a Fekete körben ket­tős nyíl bizonyul olyannak, mely bár módosítással, használ­ható csak, de szerves hibában nem szenved. Lelkiismeretes bírálat és összehasonlítás után alul­írottak azon meggőződésre jutottak, hogy a beérkezett ter­vek között egy sincs olyan, mely előnyei folytán az első díjra igényt tarthatna. Az első díj kiadását ennélfogva nem is javasoljuk. A második díjra egyedül a Fekete kórben kettős nyíl érdemes. Minélfogv t a második díjat e pályaműnek Ítéljük oda. Tekintve, hogy a rajzolt félhold jeligéjű terv, mely bár a programm alaki követelményeit ignorálta, egészséges alapeszmével bir, alulírottak a tervnek 250 frton való megvásárlását javasolják Zala Egerszeg város tekintetes tanácsának. Alulírottak szivükön hordva Zala-Egerszeg érdekét t. i. hogy egy, úgy a modern igényeknek, mint a cél és helyi viszonyoknak megfelelő szálló építtessék, e cél elérése érdekében a következőket javasolják: Bizassék meg a Fekete körben kettős nyíl szerzője, mint egyedül díjazott, — ki tervei kidolgozása és építé­szeti megoldása után Ítélve, megbízhatónak és képesnek mutatkozik a feladattal való bővebb foglalkozás után egy tökéletes mű elkészítésére — az építéssel. Mjínek foganata sítása előtt azonban a programm, mely az első és hibás tervek alapján látszik összeállítva lenni, átdolgozandó. Az így átdolgozott programm alapján készítendő vázlat meg­birálásában alulírottak Zala-Egerszeg tekintetes tanácsát legszívesebben támogatják. (Balázs Ernő műépítész. Kom­mer József építész. Lechner üdön műépítész.) Az arcképek csoportjában úgyszólván majdnem egész teljességgel föltalálhatók mindazok a képes ábrá­zolatok, melyek az 1848—49-iki szabadságharcunkról és ennek szereplőiről hazánkban, Európában és Ameri­kában felkutathatók és megszerezhetők voltak. E gyűj­teményben 1600 kép van mindenféle fajtájú és nagyságú olajfestményektől kezdve, a sok évvel a szabadságharc lezajlása után készült fényképig s a szabadságharc alatt elkészült metszett vagy htographált fényképig. Mig az elsők bizonyos monumentális jelleggel bírnak és a törté­neti becshez a művészi érték is hozzájárul náluk, a fényképek egy későbbi nemzedék benső szükségletének megfeleltek, a mely tudni óhajtotta, milyenek jelenleg a nagy eseményekben szerepet vitt férfiak, milyen az egykori csaták színhelye stb ; a metszett és htographált képek pedig többnyire népies jelleggel birnak, amennyi ben többnyire azzal a célzattal készültek a nagy esemé­nyek közepett, hogy a nép lelkére hassanak, felköltsék érdeklődését és felejthetetlenné tegyék előtte a szabad­ságharc vezérlő alakjait és kimagasló momentumait. Érdekes és fölötte jellemző, hogy e gyűjtemény csoportbau 205 kép Kossuth Lajost ábrázolja és hogy mind a 205 Kossuth-kép más más nyomtatásban jelent meg és legnagyobb része külföidi származású. Az egész a legváltozatosabb és nagyon érdekes quodlibet és köny­nyen áttekinthető kommentál ja annak a nagy hatásnak, melyet szabadságharcunk és kimagasló eseményei az egész művelt világra tettek. E fontos kiállítási rész ér­tékessebbé tételére Pázmándy Dénes és gróf Károlyi Gábor országgyűlési képviselők szintén kiállították a birtokukban levő és az 1848—49-ki eseményekre vonat­kozó tárgyakat. Ezenfelül gróf Károlyi Gábor átengedte a kiállításnak Kossuth Lajos legújabb életnagyságú képét is, a melyet az ő megrendelésére Karlovszky Ber­talan, a Páriában élő híres magyar művész csak az imént festett meg. A második csoportban mintegy 600 fegyver, 150 különféle sisak, a népfelkelésekben szerepelt egyszerű harci eszközök, mint kaszák, buzogányok, régi puskák stb. szerepeluek. Lehetetlen e régi, részben már rozsda­ette tárgyakat megilletődés nélkül végignézni. Hát ezek voltak az eszközök, a melyekkel a szabaság megvédel­meztetett? Ilyen kevés, mondhat li gyermek: egyszerű­ségű fegyverekkel folyt a védelemharc? Talán a kiállí­tásnak egyetlen része sem bizonyítja annyira, hogy a nemzeti érzés minő csodákat mivelhet. Nem kell hozzá túlságos fántázia, hogy felvonuljon a néző lelki szeme előtt a múltnak nagyszerű képe: amott a zsoldos had, mely büszke erejére, biztosra veszi a diadalt, mivel részén vau a jobb fegyver, a hadi tudomány és a hada­kozás megszokása; emitt egy polgárokból, a harcban járatlan itjakból alakult honvédsereg, mely nem bir tapasztalással, alig ért a fegyver kezeléséhez s mégis győz. Mert a mi őt lelkesíti: az a nemzeti érzés és a szabadság szeretete ! A harmadik csoport a jelvények csoportja. Vannak itt tépett, elrongyosodott zászlók, melyek diadalmas csatákban lengtek és megérdemelnék, hogy oltárok fölött, templomok szentélyében elhelyeztessenek. Vannak to vábbá harci jelvények, nemzeti szinii kokárdák, uniku­mot képező és a történészre nézve megbecsülhetlen értékű okmányok, írásban és nyomtatásban. Egész gyűjteménye a 48-as pénznemeknek, magán levelek, melyek fényt derítenek a nagy eseményekre, röpiratok, régi újságok, fölhívások, lelkesítő költemények stb. Ebben a csoport­ban különösen kiválik a historikus elem, még pedig ép úgy nagy, mint apró, de az egésznek hű fölfogásához szükséges vonásokban. Általában jellemezvén ilyformán az egész kiállítást, csak rövid tért szentelhetünk már a részleteknek. Szorít­kozni fogunk egyes kimagasló dolgokra: Ilyen a kép csoportban Kollarz két, nagyon sikeriiltnak mondható képe. Az egyiken a Kossuth czeglédi beszédét hallgató j nagy közönséget látjuk, a mint lelkesedéssel és — a J képen jelesül kifejezett — áhítattal veszi körül a derék I alföldi nép a nagy néptribunt. Az előtérben levők közül I többen leborulva hallgatják a szónoklatot. A másik kép, párja az elsőnek, azt a híres jelenetet ábrázolja, mikor Kossuth beszéde után másnap s ennek hatása alatt, több ezer, minden módon és eszközzel fegyverkezett ember égő lelkesedéssel indul l'est felé, hogy megmentse a fővárost Jellasich közeledő hadaitól. (Akkor is veszélyt jelentett a magyar függetlenségre a Jellasich név 1) A haladó nép ajkain nemzeti érzésből fakadó nemzeti dal kél; mondják, hogy ekkor támadt volna az a híres nóta: „Kossuth Lajos azt izeni". Szerzőjét ma sem íme rik, a mint nem is ismerhetik, mert ilyen dalnak alko­tója csakis a nép lelke lehet — ezt pedig nem lehet klasszifikálni, de még névvel sem megnevezni. Érdekes továbbá az összes 48 as tábornokok és hadvezérek arcképe, az aradi vértanuk „hősére" (ha ugyan ennek lehet nevezni a hóhérmunkát megelőző nevetséges és szomorú paródiáját az igazságszolgáltatás nak) vonatkozó okmányok, számos magánlevél stb. Szóval annyi itt az érdekes látnivaló, hogy még az is, a kit nem csábít a múltnak hozzánk szóló hangja, mind­végig lebilincselve érzi érdeklődését. Például kit nem érdekel, ha még távol is áll a magyar nemzettel való rokonszenvtől, ihász ezredesnek zászlója; azé az ezre­desé, a ki miután vitézül végigkiizdötte a szabadsághar­cot, évek hosszú során át társa volt a számiizetésbeu e század egyik legnagyobb alakjának : Kossuth Lajosnak ? ! Az eszmétől eltekintve, elismerés illeti a rendező­ket azért is, hogy nagy történeti anyagot gyűjtöttek egybe, mely ilyen gazdag változatosságban a 48-as ese­ményekről ínég soha sem volt együtt. Sok olyan adat, mely eddig csak sejtelem vagy meseszerűség alakjában létezett, most történeti alapot nyerhet és elfoglalhatja az őt megillető helyet a köztudatban. Sok olyan kút­forrás, mely eddig elzárva maradt a kutató történész előtt -- mivel részint kegyeletből, részint egyéb okok ból — féltékenyen őrizték, most hozzájárulhatóvá vált. S hogy a kiállításnak (mely valóságos ereklyekiállítás) tovább is üdvös kihatása legyen, gondoskodtak róla leleményes módon: aki a legcsekélyebb kiállítható tár­gyat beküldte, a kiállítás befejeztével kap egy életnagy ságú fénykép-imitációt Kossuthnak vagy valamely jele­sebb költőnek arcképéről. Azonfelül a kiállítás befeje­zése után a gyűjtemény tulajdonosai több száz darab értékes tárgyat elajándékoznak a fővárosi és a vidéki múzeumoknak, hogy ott is hirdessék a szabadságharc dicsőségét és mindenütt fejieszszék, terjeszszék a nem­zeti érzést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom