Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 27-52. szám)

1891-11-08 / 45. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1891. évi 45-ik számához. A hol előbb a tova libbenő szellő nehéz kalászokat ringatott, a hol hullámzott a vetés hab módjára az enyelgő szellő nyomán, nem maradt egyéb, mint siró-i ivó pusztulás. Lepaskolva, leverve a földre a nehéz sárga kalász : összetörve, kitörve a nedvdús zöld kukorica; lehullva a reményt kecsegtető fürtös szőlő. És hogy még siralmasabb legyen e szánalmas kép, itt-ott tűzvész hamvasztotta el a házakat, csűrt, beleégett marha, ló, a gazda ingó vagyona. Es lehorgasztott fővel jár kél a szomorú tájon a gazda; kétségbeesés, reménytelenség, keserűség honol szivében. A mikor nem látja senki; a mikor egészen magára van ő, meg a kétségbeesése: leborul reményei temetőjénél és áztatja a földet sok keserű könnyeivel. És ettől talán jövőre jobban hajtana a buza, dúsab ban fizetne a vetés, mert könny és vér — úgy mondják termőbbé teszi a földet. De mivel vet, akinek ma már semmije sincsen? Mit ad nekik: sápadt asszonyodnak, és a kenyérért rimánkodó porontynak, ha az Ég elvette mindenét? Mit lógnak ezek a nyomorultak a közelgő tél rideg zord napjain tenni, ha éhség és hideg az ablakon kopogtat? A kinek fáj ez a kép, az tegye félre a feleslegét és enyhítse a nyomort; akinek pedig hideg marad a szíve, az gondoljon arra az elkerűlhetlen időpontra, mely minden halandóra bekövetkezik, hogy itt kell hagynia mindenét, és egész vagyonából nem visz magával mást, mint négy porladozó deszkát és néhány foszlányt. Ti gazdagok, kik duskálkodtok földi javakban, juttassatok a szegényeknek és gondoljon reájuk a gazda is, kit megkímélt az ég haragja, a kinek áldást hozott a föld.. Éljünk az evangelium szavaival: „Adakozzunk azoknak, kik segítségért kiáltoznak." A zala-egerszegi nőegylet vezetése és pártfogása alatt álló népkonyha a tél beálltával megfogja újonnan kezdeni áldásos működését. Az ecsetelt szomorú viszonyoknál lógva a szegények és szerencsétlenek részéről hatványozott igények fognak támasztatni a népkonyha jótéteményei iránt, melyeknek szerény és korlátolt vagyoni viszonyánál lógva megfelelni korántsem képes. Felhívásunk tehát oda irányul, hogy a nemeslelkü emberbarátok a népkonyha intézményt lehetőleg támogatni kegyeskedjenek és szives adományukat a, nőegylet elnökségéhez címezni méltóztassanak, ki bármely csekély adomán) t is készséggel és köszönettel elfogad és a helybeli „Zalamegye" lapban nyilvánosan nyugtázni fog. Rosenberger Henrika a „Nőegylet" elnöke. A vármegyei bizottsági tagok választási kerületeinek újra alakítása. Az 1891 ik évben teljesített népszámlálás eredményének, mely szerint a vármegye összes népessége 403,062 lőrc'ing; továbbá az 1886. évi XXI. t.-c. 24. § a rendelkezéseinek és a javaslattételre felhívott járási főtisztviselők véleményeinek, nem különben a közlekedési viszonyoknak szem előtt tartásával : a vármegyei bizottsági tagok választási kerületeinek újra alakítását és a választandó bizottsági tagok számának ujabban tör- j ténendő megállapítását Zalavármegye törvényhatósági bizottsága legutóbb tartott ülésén következőleg eszközölte : Balaton-Füred*) (Felső Örs, Alsóörs, Lovas, Pa loznak, Kövesd, Arács, Csopak, B.-Füred 395) 4. Balaton Udvari {Aszófő, Tihany, Örvényes, BalatonUdvari, Vászoly, Nemes Pécsely, Tagyon, Nagy-Pécsely, Zánka, B.-K. Szó'llős, K. Dörgiese, F.-Dörgiese, A.-Dörgicse, Akaii 433) 5. *) A zárójel küzt levő kézségek a választó kerületbe tartoznak, a zárójel közt levő szám a valasztó kerületben levő választók szainát, a zaiójelen kivül levő szám a kerület által választandó bizottsági tagok számát képviseli. Szerk. vall. Már két forrásmunkája is jelent meg. Az egyik : Adatol• az 1825-ik évi országgyűlés történetéhez, melyben Guzmics Izidor naplóját méltányolja. A másik : Adatok az 1830 iki országgyűlés történetéhez. Egy másik kiválóbb történelmi munkája: A várnai csata cimű műve, mely forrás-tanulmányokor. alapuló kritikai munka, cálolva a közforgalomba hozott hibás történeti adatokat. Mint győri igazgató a közügyek terén is kiváló működést fejtett ki. Tagja volt Győrváros törvényhatósági bizottságának, a központi választmánynak, a nevelésügyi és alapítványi bizottságoknak, továbbá tagja volt a győri állami' tanitóképző intézet igazgatótanácsának s a győri állami polgári leányiskolái gondnokságnak, a győri kath. autonomiai választmánynak s a kath. iskolaszéknek. Szeretet, tisztelet környezte győri igazgató korában. A rend székháza, melynek ő volt kormányzója, gyakran látta a város és megye értelmiségét egybegyűlve a nagy ebédlőteremben, a hol az ünnepségek ékesszavú szónoka mindig a házi gazda volt. A rendnek, pontosságnak embere volt mindig. A vidám társaságból idejekorán el szokott osonni, egész észrevétlenül. Egészségére mindenkor nagy figyelmet fordított. Hivatalos óráin kivül, ha időt szakíthatott, folyton tanulmányainak élt. Nem csak a hazai, hanem a külföldi irodalom jelesebb termékeit is azonnal megszerezte. Teljesen jól beszél németül és igen jól ir és beszél franciául. Több évig rendes, francia születésű, társalgója is volt. Naponkint megtette szokott sétáját. Rendesen a székház előtt elterülő főtéren tette meg rövidebb sétáit. Azt azonban minden nap megtette, hogy elnézett a szedreskert mögött lakó, egyik rokonához, a hol unokaöcscsei, a Vaszary-fiuk, — Vaszary Sándor cenki tiszt tartónak fiai voltak elhelyezve s a győri főgimuáz.umot Köveskálla (Szepezd, O-Budavár, Sz.-Jakabfa, Csicsó, Monoszló, B.-Henye, Köveskálla, Kővágó Örs 547) 6. Monostor-Apáti (Sz.-Antalfa, Pula, Nemes-Vita, Petend, Kapolcs, Mon.-Apáti, Hegvesd, Diszel, Sz. Békálla 413) 5. Káptalantóti (Rendes, K.-Örs, Kékkút, Salföld, Kisfalud és Mindszentkálla, B.-Tomaj, Kápt.-Ns. Tóti, Gulács, Tördemicz, Szigliget, Hegymagas, RaposKa, K. Apáti, Gyulakeszi 550) 6. Tapolcza (426) 5. Csáb Rendek (Hany, Bodorfa, Káptalanfa, Gyepű, Kajánföld, Csalj Rendek 370) 4. Nyirád (Tallián Dörögd, Haláp, Sáska. Szőcz, Nvirád 250) 2. Sümegh (364) 4. Illik (Sárosd, Galsa, Hosztót, Szegvár, Medgyes, Megyer, Rigács, Gyümörő, Ukk, Gógánfa, Dabroncz és Ötvös puszta, Zala-Erdőd, Hetyeíő 383) 4. Sümegh Mihálgfa (Csehi, Bazsi, Prága, Döbrőcze, K.-Vásárhely, Mihály fa, Szalapa, Úhid Erenye, K,-Görbő, N.-Görbő 350) 4. Tűrje (Külső és Belső-Türje, Batyk, Csapó, Véged, Tüske Szent Péter, Tekenye 411) 3. Szent-Gróth (Sz.-Gróth és Sz Grótli p. v. 314) 4. Zala-Szent-László (Csáford, Udvarnok, VindornyaSzőllős, Sénye, Z.-Szt.-László, Gyülevész, Felső és AlsóKustán, Köveskut 399) 4. A.-Páhok (Alsó és Felső-Páhok, Nemes-Bükk, Szt.Györgyvár, Egregy, Köszvényes, Szt.-András, Sármellék, Egentöld, Zalavár, Nemes Boldogasszony fa, Köveskut, Rezi, Cserszeg-Tomaj 562) 6. Keszthely p. v. (Keszthely p. v., Vonyarcz-Vashegy, Alsó és Felső-Zsid, Vállus, Meszes-Györök, Zala-Szántó, Vindornya-Lak, Vindornya-Fok, Karmacs 580) 6. Lesencze-'l omaj (B.-Ederics, Németfalu, Istvánd és Uzsa puszta, L.-Tomaj, Nemes-Vita, Gyenes-Diás 391) 4. Keszthely (355) 4. Zala-Apáti (Z. Apáti, Bókaháza, Esztergály és Bá ránd puszta, Gétye, Hosszúfalu 228) 3. Szabar (Horváti, Szabar, N.-Rada Dióskál, P^geraracsa, .Jakabja, Palkonya 284) 3. Kis Komárom (Galambok, Karos, Garaboncz, Komárváros, K.-Komárom, Hid vég 543) 6. Pacsa (Pacsa, Szt.-Péterúr, ígricze, Rád. Nemesszer, Pacsa -Tüttős, Szt.-Mihály, Vörrü, Szt.-Márton, Pölöske, Rokolán 537) 6. Gelse (B. Magyarod, Gelse, Pölöskefő, Uj-Udvar, K. Rada, A. és F.-Örosztonv, Kerecseny, A. és F.-Kajk, Merenye, Kiliinán, Baksaháza 576) i . Szent-Balázs (Szt.-Balázs, Duzsnak, Kaczorlak, A. és F.-Hahóth, Pötréte, Gelse-Sziget, Újlak 449) 5. Langviz (Palin, Magyar-Szerdahely, Langviz, H.Komárom, Fűzvölgy, Korpavár, N.-Szt.-Miklós, Bocska, Óbornak 276) 4. Nagy-Ilécse 'Bakónak, Csapi, Sárszeg, K. és N. Récse, Sz.-Jakab 210) 2. Kapornak (A. és F. Csány, Kehida, Gyűrűs, Z. lvoppáuy, Kallós, Barátsziget, Bezeréd, Almás, N. és K.Kapornak, Padár, Tilaj, L Németfalu, Orbányosfa, Vöczkönd, Misefa 596) 6, Szepetnek (Sormás, Szepetnek, Bajcsa, Fityeháza, Eszteregnye, Rigyácz, Becsehely, Petri Vente 566) 6. Szöpötk (A. és F.-Aranyod, Dötk, Pakod, Tólcsány, Pókaía, Zalabér, Szöpötk, Kemend, Ollár, Alibánta, Istvánd, Lukafa, 522) 6. I'.-Nemes Apáti (Bucsu-Szt. László, Ördöghenye, Sándorháza, Iletés, Pető-Henye, Szt.-András, Bucsa, F., K. és A. Ns. Apáti 550) 6. Nagy Kanizsa (1440) 16. Bak (Söjtör, Börzöncze, Botfa, Csatár, Csács, Bozsok, Bessenyő, Bak, Boczföld, Sárhida, Bak Tüttős 567) 6. Zala Egerszeg (746) 8. Ságod (Po-zva, Szt. Iván, Ságod, Neszelej, K. és N.| Páli, Bekeháza, Kálóczfa, K. és N.-Kutas, Kaszaháza, Andráshida, Teskánd, Vorhota, Szt.-Erzsébet, Ebergény Gébárt, Szt.-Lőrincz 473) 5. ' Alsó Bagód (A. és F. Bagód, Vitenyéd, Szent Pál, Boldogfa, Hagyáros, Z. Szt. György, Apátfa, Bonczódföld, Szt. Mihályfa, Böde, Böröud, Hottó, Bük, Kávás 461)5'. Nagy-Lengyel (N.-Lengyel, Rám, Dobronhegy, Rózsásszeg, Pálfiszeg, Döbréte, Iborfia, Ormándlak, Milej, Gellénháza, Liczkó, K.-Mindszent, Bazita, P. Keresztúr, Csonkahegyhát, Győrtiszeg, Gombosszeg, Vadamos 395) 4. Nova (Vakola, Tárnok, Náprátfa, Himfa, SzentKozmadombja, Bollahida, Gutorföld, Paisszeg, Barabásszeg, Vörösszeg, Kereseszeg, Kustánszeg, Paraszaszeg, K.-Lengyel, Nova, Mikefa, Karácsonyfa, Zebeczke, Csertalakos, Vargaszeg, Németfalu 407) 4. Páka [Páka, Csömödér, K.-Sziget, Dömeföld, Pörde föld, Ortaháza, Kányavár 268) 3. Letenye (Letenye, Bécz, Egveduta, Póla, T. SzentMárton, T. Szerdahely, Molnári, Erdősfa 596) 6. Bánok Szent György (P.-Magyarod, Szt.-Liszló, Szt.Péterföld, B.-Szt.-György, Báza, Borsfa, Bucsuta, Oltárcz, Tolmács, Vakonya, Várföld, Erdőhát, Lasztonya, Kámaliáz, Lispe, Marócz, Szt.-Adorján, P.-Sz.-László, P.-Ederics, Váliczka, Tófej, Szompács, Hencse 526) 6. Zala-Lövő (Salomvár, P.-Apáti, Cséb, Kéményfa, Budafa, Háshágy, Vaspör, Z.-Pataka, Z.-Lövő, Z.-Mindszent, Csöde, Páezod, P.-Szt.-Péter, Szt.-Márton 378) 4 Csesztreg (Jakabfa, Ramocsa, Péntekfalu, K. Németfalu. K.-Kutas, K-Újfalu, Csesztreg, A.-Szent-Erzsébet, F. Szt.-Erzsébet, Dobrahegy, Kozmadombja, K. Kálóczfa 518) 6. Baksa (Pórszombat, Szilvágy, K.-Szent Mihály,, Bárhely, Czupp, Barabás, Baksa, Győrfa, Baglad, Re'sznek, Külső és Bel.ső-Sárd 537) 6. Szent Györgyvölgy (Szent György völgy, Marokföld, Nemesnép, Kebele, Szécsi-Szt. László 418) 5. Lenti (L.-Kápolna, Mumor, L.-Szombathely, Lenti, Gosztola, Dedes, Rédics, Szécsi-Sziget, Iklód, Bördőcze, Hernyék, Tótfalu, Teskánd, Máhomfa, Kútfej 460) 5. Kerka-Szent Miklós (Za]k, A. és Felső-Szemenye, Lovászi, Vörcsök, K.-Szt.-Miklós, Csörnyeföld, LendvaUjfalu, Csehi, K. Szt. Király, Rátka, Tormaföld, Szent Margita, K.-Lakos, Vétyem, K. Csernecz, Dobri, Pincze 276) 3. Alsó-Lendva (Zsizsekszer, Völgyifalu, Csente, Petesháza, A.-Lendva, Hosszúfalu, A. és F.-Lakos, Gyertyános, Kótli, Kapcza, Hotticza, Hidvég, Bánuta 320) 3. Lobrónak (Renkócz, Dobrónak, Radamos, Göntérháza, Kámaháza, Zsitkócz, Josecz, Bödeháza, Gáborjaháza, Szijártóháza, Szombatfa, Strelecz, N.-Bakónak, Filocz, Bagonya, Iváncz 499) 5. Turnischa (N. Paliua, A., K. és F. Bisztricze, Cserencsócz, Zorkóháza, Turnischa, Tüskeszer, Gumilicza, K.-Palina 406) 4. Bellatincz (Bellatincz, Ganisa, Adriancz, Deklezsin, Bratoncz, Lippa, Lippahócz, Izsakócz, Brezovicza, Mellincz 564) 7. Stridó (Nagyfalva, Magyaród, Végfalva, Síridó, Rácz-Kanizsa, Erzsébetlak, Mura-Füred, 1., 11., III., IV., VIII., IX. llcgykerület, Gáborvölgy, Ligetfalva, F.-Miliálovecz, Zala-Bárdos, Mártonhalom, Kedverhegy, Károlyszeg, Hétvezér, Királylak, F.-Domború, Hideg f., Turzóvölgy 432) 5. Mura-Szerdahely (VI., VII. Hegykerület, MuraSzerdahely, Réthát, F.-Királyfalva, Bányavár, M. SztKereszt, M.-Siklós, Kristóffalva. Zsedény, Újudvar, Hlapcsina, Sz.-Márton, Majorlak, Mura-Szilvágy, Ormos, Békásd, M. Nyirád, Györgyike, N. Bükkösd, Tündérlak, Lapány 495) 5. Dráva- Vásárhely (D.-Magyaród, 1). Csány, Miksavár, Cseresnyés, Sryömölgyhegy, Gyömölgyfalva, Mihályfalva, V. Hegykerület, Zrinyifalva, Edeskut, Ny iresfalva, Tótfalu, DrávaOhid, Nagyfalva, D.-Vásárhely, .Jánosfalu, SzentIlona, Nyirvölgy, Szászkő 560) 6. Csáktornya (302) 3. Szoboticza (Strelecz, Benkovecz , Derzsimorecz, Stefánecz, Pálovecz, Orehovieza, Vullária, Szoboticza, látogatták. A fiuknak ő volt — korrepetitorjuk s ha kellett — korrektorjuk. , I Győri igazgató korában érte a kitüntetés, hogy rend társainak őszinte bizalma s benső szeretete a pan- | nonhalmi föapátsági méltóságra emelte 1885 ik évi április hó 28-ikán. A rend ugyanis alkotmányos, szabad választási rendszer alapján, önmaga választja szótöbbség szerint, főapátját. Hármat kandidál a rend. A három közül egyiket a felség nevezi ki. A választás Zalka János dr. győri megyés püspök vezetése alatt folyt le s az eredményt általános megelé gedés kisérte. A főapáti installációk nagy fény nyel s.oktak végbemenni. A köztiszteletben álló férfiú megünneplésére készült is megye és város erősen. Hanem hát az történt, hogy a szerény férfiú titokban szépen kitért az ünnepeltetés elől s egyik nap kora reggelén a győri püspökvár kápolnájában Zalka János megyés püspök egész csöndben, csupán az udvari papok jelenlétében — fölavatta az új apátot. A győriek csak másnap értesültek az előbbi napon végbement ünnepies cselekményről. Csak a szt.-mártoniak tudtak meg valamit a dologról, a kik visszajövet alkalmával siettek üdvözlésére. Ekkor történt, hogy az új apát azzal viszonozta a megemlékezést, hogy összes írói honoráriumát, a miket Wodiáner budapesti könyvkiadójától, történeti munkái után kapott s üsszetakargatott, — odaadta a szent-mártoni iskola alapjára. Mivel pedig a dáridó elmaradt, ezt azzal ütötte helyre, hogy felavatásával egyidejűleg, egyházi, közök tatási és jótékonysági célokra -- 10,000 forint alapít ványt tett. Igy ünnepelte meg főapáttá való felavatását. * Nem egész hat évi főapátsága szakadatlan láncolata a nagyobbszabású alkotásoknak. Az egyházi ügyek terén mindjárt apátsága első évében történt az, hogy a zalavári apátságot a pannon halmival egyesítették. Az apátság ez által hazafias, tehát kitűnő kezekbe került. Ennek az eseménynek emlékére Rada községben gyönyörű templomot építtetett a főapát, gondoskodván annak gazdag fölszereléséről, mint bőkezű kegyúr. Ehhez sorakozik a tihanyi ősrégi templomnak stilszerű renoválása, melynek freskóit Litz Károly és Székely Bertalan hazai festőművészeink által készíttette — pártolván ez által a hazai művészetet. Ezeken kivül restauráltatta a tényői, péterdi, szent iváni, ravazdi és bársonyosi templomokat, melyeknek, mint egyházmegyei főhatóság, ő a patrónusa. A közoktatás és népnevelés emelésén is hatalmasan működött. A győri főgimnázium és a szent iváni leánynevelőintézet palotaszerű épületein kivül, ugyancsak Szent-Ivánon kisdedóvó intézetet létesített. Továbbá ZalaApátiban kisdedóvót, Varsányban és Töraörd pusztán népiskolákat építtetett s rendezte Szent-Ivánon a fiúiskolát. Az ő főapátsága alatt létesült a döraölki apátság területén a kis celli leányiskola és kisdedóvóda s ő rendszeresítette örökös alapítványnyal a kajári kisdedóvó intézetet. A szegénysörsú tanulók számára 24 ösztöndíjat biztosított. Ezek mind oly kimagasló tények, melyek egy gondos atyai főpásztor s nevelésbarát ió szivére vallanak. Hogy a kultura emelésére ily szép áldozatokat hozhatott s mindezek mellett Balaton Füredet is, mely a rend tulajdona s mely az ő kedvelt fürdőhelye, szintén a világfürdők színvonalára emelte, nem kímélve semmi költséget: ez csak annak köszönhető, hogy Pannonhalma főapátja kitűnő gazda s takarékos rendtőnök is volt mindig.