Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 27-52. szám)

1891-09-27 / 39. szám

nem ritkán váltották fel egymást, csakis az utolsó bar madban lett állandó jó idő, meleg napokkal. A feljegyzett meteorologiai észleletek szerint: A légnyomás maximuma volt 751 m/m., minimuma 740'2 in m., havi közép 747 m m. Léghőmérsék maximuma + 28'4 "C., minimuma • 13-2 °C, havi közép + 19.4 »C. A nedvesség középértéke 82° '„; csapadék összege 123-4 m m. Szelek irányát illetőleg leggyakrabban ész leltetett E K, azután E, D Ny. és 1 >. Vihar, égiháború jégesővel szintén volt néhányszor. Közegészségi állapot a megbetegedések nagyobb száma miatt nem volt mindenütt kielégítő; különösen az emésztő szervi bántalmak, mint gyomor és bélhurut, kerültek nagy mennyiségben gyógykezelés alá; ezeken kivül észleltettek, habár nem nagyszámban, váltólázak, orbánc és itt ott vérhas; gyermekek közt a vörheny az alább felemlítendő járványos jellegű eseteken kivül a megye különböző részein szórványosan is mutatkozott. A heveny fertőző kórok közül a vörheny (Zala-Eger szegen, — Nemes-Apátiban, Ollárban, és Hoticzán) uralkodott járványosán; e 4 helyen a járvány fellépte óta augusztus végéig összesen tnegbelcgült 102 egyén; ezek közül meggyógyult 57, meghalt 29, a hónap végén további ápolás alatt maradt Z. Egerszegen és Hoticzán 16, a másik 2 községben jelenleg beteg ni.ics. Zalaváron aug. elején diphteritisznek több esete észleltetett s a baj járványos jellegűvé vált; ezideig meg betegült összesen 18 egyén, küzülök meggyógyult 11, meghalt 5 s a hónap végén további gyógykezelés alatt maradt 2. A gyógyeljárás és az ovóintézkedések mikénti tel jesítésének felülvizsgálata céljából szeptember hó 10-én meglátogattam a fent nevezett községet; a rendeletek kiadattak ugyan, azonban a betegek elkülönítése a lakás viszonyok miatt nem történhetett meg, e nélkül pedig a ragály tovaterjedése alig akadályozható meg; továbbá az is baj, hogy a nép egy része nem keresi az orvosi segélyt; ezen indoleutiának szomorú következményei itt is mutatkoztak, mert mint a főtiszt, lelkész úrtól értesültem, a halál esetek majdnem mind oly családoknál fordultak elő, hol az annak idejébeni gyógykezelést feleslegesnek tartották. Jelenleg a baj szünőben van; e hónap elejétől ujabb betegedés nem merült fel, a gyógykezelés alatti két beteg javul. Ugyancsak aug. hó utolsó harmadában Bisztricze községben vérhas járvány lépett fel 16 káresettel, melyek közül halálos kimenetelű volt 3, a többi gyógykezelés alatt van. Bonczvizsgálat összesen 11 esetben teljesíttetett, négyszer törvényszéki megbízatás folytán, hétszer pedig rendőri tekintetből; a halál legközelebbi okai voltak a törvényszéki boncolatoknál : 1 agylob, 1 agyroncsojás lövésből, 1 elvérzés, 1 hashártyalob; a rendőrieknél 4 fulladás, 1 halva születés, 1 szivhüdés és 1 mérgezési gyomorlob. Külső hullaszemle rendőri tekintetből véghezvitetett 11. Súlyos sértés bejelentetett 8. Öngyilkosságot 8 egyén követett el, kik közül 2 (Jankó Ferenc Szécsi Szent-Lászlón, és Zsigmond Károly Bodorfán) magát felakasztá, 2 (Budai Matild és Takács Antalné Sümeghen) phoszphoroldatot ivott, 1 (Cseres nyés Kata Szt-György völgyön) a vizbe ugrott, 3 pedig (Sziládi György szt-gróti csendőr, Hol Antal bezerédi és Sebestyén Sándor köves-kállai) lövéssel vetett véget életének. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 1 1 egyén esett áldozatává, kik (Németh Mari, Német János gellénháziak, Koltai Mari puszta edericsi, Kerekes Gábor balaton-kisszőllősi, Mura-Szt Mártonban 4 egyén, továbbá Felső Szemenyén, Novákoveczen és Borbreszten egy egy ismeretlen) mind vizbe fúltak. Elmekórnalc 3 esete lett hivatalos beavatkozás tárgya, két beteg téboldába szállíttatott, egy pedig ir.eg ligyelés végett a z.-egerszegi közhórházba helyeztetett el. Veszett eb által Adelmann Ferenc csáktornyai egyén maratott meg, az illető az első orvosi segélybeni részesülés ' útán azonnal Bpestre küldetett a Pasteur féle oltóinté zetbe; az eredményről ez ideig tudósítás nem érkezett." Helyi, megyei és vegyes hirek. Miniszteri elismerés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter az alsó-lendvai takarékpénztárnak, az ottani polgári iskola céljaira az 1873-ik év óta tett mintegy 940 forintnyi adományaiért, elismerő köszönetét nyilvánította. Széchenyi Ünnepély. A zala egérszegi községi i I iskolaszék határozata alapján Széchenyi István, hazánk nagy fia születésének száz éves évfordulati ünnepélyét f. hó 21-éu a zala-egerszegi összes népoktatási iskolák ban megülték; az ünnepélyt megelőzőleg a növendékek | a róm. kath. templomban 8 órakor tartott gyászisteni tiszteleten jelentek meg. A polgári fiú- és középkereskedelmi iskola emez ünnepének befolyását lapunk más helyén közöljük. A polgári leányiskolában Sehmidtné — Réfy Laura tanítónő méltatta a nagy férfi érdemeit s tüntette fel jeles tulajdonait. Az elemi iskolában minden egyes osztályban az illető osztálytanítók ismertették a növendékekkel az ünnepély jelentőségét. Az ünnepély napján — miniszteri intézkedés folytán — előadás nem tartatott. Széchenyi emlékezete Nagy-Kanizsan. N. Kanizsa minden tánintézetében szép ünnepséggel ülték meg szept. 21-ikét, a „legnagyobb magyar" születésnapjának századik évfordulóját. A polgári- és népiskolán, nem különben az izraeliták iskoláján nemzeti lobogó hirdette a nap ünnepi voltát. A polgári iskola növendékei a rajzterembe gyűltek egybe, hol dr. Bartha Gyula igazgató és Iloffmann Mór tanár tartottak Széchenyi érdemeit méltató beszédeket. A népiskolai fi-növendékeknek Bajgató Sándor, a leánynövendékeknek pedig Szalay Sándor fejtette ki a nap nagy jelentőségét. Az izraelita iskolában Bun fiamu igazgató beszélt és buzdította az ifjúságot a haza fiúi erények gyakorlására. A gymnasiumi ifjúságnál az ünnepség megtartását a nap octavájára : szept. 28 ára halasztották. A legnagyobb magyar emiekének ünnepe. Kegyeletes módon ünnepelték meg Keszthelyen az összes iskolákban a Széchenvi-ünnepet. Az iskola épületeken nemzeti szinü lobogót tűztek ki, melyek lengése jelenté, hogy a magyar nemzet bálát ad a jóságos Istennek, mert 1791. szeptember 21-én, tehát ezelőtt száz évvel a világra küldötte gr. Széchenyi Istvánban a legnagyobb magyart. E hazafias ünnspély alkalmából előadás nem volt, csak a növendékek gyűltek egybe és vonultak tanáraik, tanítóik és tanítónőik vezetése mellett a r. k. templomba,, mely egészen megtelt. Bontz József hitoktató mondá az ünnepi misét, a polgári dalárda pedig lélekemelő egyházi énekeket zengett. Mise után az elemi iskola udvarán gyűltek össze, hol a dalárda bevezetésül elzengé az „Isten áldd meg a magyart", ezután Udvarhelyi Gyula polg. isk. igazgató olvasott fel értekezést, melyben Széchenyi életét, cselekedeteit és alkotásait méltatta s buzdította a tanuló ifjúságot a polgári és hazafiúi erényekre. Végül a dalárda ismét elzengé a magyarunk legszebb énekét, a hymnuszt. A gymn. tanárkar órakor vezette a tanulókat templomba. Mise után Kőváry Károly tanár mondott beszédet Széchenyiről és buzdította, lelkesítette az ifjúságot. Ugyanaznap az esti órákban Bányai Károly iparisk. tanító tartott ünnepi oktatást az iparisk. tanulóknak, röviden elmondá Sz. életének történetét s megmagyarázá az ifjúságnak, hogy miért ünnepel ma az egész magyar nemzet hála ünnepet ? I Széchenyi István emlekezete. A csáktornyai tanintézetek mind ünnepé yes külsőt öltöttek e hó 21-én, mit az épületeken lengett nemzeti lobogók adtak tudo mására a közönségnek. Ez ünnepélyes külsőt liogy mi idézte elő, arról azok, kik az intézet belsejében letolyt hazafias ünnepélyen résztvettek, meggyőződhettek. S/.é chenyi István gróf nagy hazánkfia 100 éves ünnepének szentelték e napot, mely az egyes intézetekben a következőleg folyt le: A tanítóképezde ifjúsága a zeneterein ben gyűlt össze, hol Felméri Albert kép. tanár szellemdús beszédben ismertette a nagy hazafi életrajzát, érdemeit, munkásságát, azoknak hálását nemzeti életünk fejlődésére. Beszédjét az ifjúság a legnagyobb lelkesült séggel fogadta. A nagyhatású beszéd után a szózat és Hymnus eléneklésével fejeztetett be az ünnepély. A polgári iskola ifjúsága és annak Zrínyi önképző köre a tantestülettel együtt 21-én d. e. 9 órakor gyűlt egybe az ünnepélyre, melyen résztvett még az iskolaszéknek néhány tagja is. A kezdetet a tanuló ifjúság által elénekelt iíymnusz jeizé, mit követett Pálya Mihály igazgató s a kör elnökének az ifjúsághoz intézett hazafias beszéde, melyben a nagy nap jelentőségét előttük ecsetelvén, hazaszeretetre buzdította őket. Ezután Zrínyi Károly, a kör vezetője, méltatta lelkes hangon Széchenyi ifjúságát, férfikorát, tevékenységét, alkotásait, tragikumát, működésének hatását s befolyását a nemzetre; végül szivükre kötötte a tanulóknak a magyarnyelv iránt való szeretetet és ragaszkodást. A két beszédet szavalatok kii vették a tanulók részéről. Elszavalták Széchenyi emlékezete és a Szózat cimű költeményeket. Az ünnepélyt a Szózat eléneklése fejezte be. Az elemi iskola tanulók 9 ór kor egybegyűltek az iskola udvarán, hol Jeney Gusztáv igazgató-tanító a tanulók felfogásához mért tartalmas beszédben ismertette a tanulókkal a nagy hazafi egész életét, tevékenységét; hazafiságban eszményül állítá a zsenge fejlődő nemzedék elé az ünnepelt nagy férfiút. Beszédét a tanulók „Éljen a király ! Éljen a hrza! Éljen Széeheny István emléke!" örümkiáltásai követték. Befejezésül két alkalmi költeményt szavalt egy kis fiú és leány. Latogatas a csornai prépostnál Türjén. F. hó 21 én városunkból Csertán Károly ab pán, Gózony László vármegyei főjegyző, Csesznák Sándor árvaszéki elnök, dr. Mangin Károly t. főorvos, Arvay Lajos t. főügyész, Grubanovicb Géza törvényszéki elnök. Nagy Géza törvényszéki biró, Vizy Géza járásbiró, Kovács Károly polgármester, Balaton József esperes plébános, dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő, dr. Czinder István ügyvéd, Kopcsándy Sándor segédlelkész, Udvardy Ignác polgári iskolai igazgató, li. é. vasutunkon Tiirjére rándultak ki az ott időző dr. Kuncz Adolf csornai prépost meglátogatása végett. A türjei állomásnál Rezsőffy György türjei jószágkormányzó s Botka Ferenc járási főszolgabíró fogadta az érkezőket s a prépostsági foga tikon a rend türjei házához hajtattak. Megérkezés után tisztelgés volt a prépostnál, aki a megjelenteket leereszkedő nyájassággal fogadta. Majd megtekintették a rendház gyönyörű parkját s azután az ebédlőben gyűltek egybe. Ebéd alatt a legderültebb hangulat uralkodott, amit a kitűnő ételek és finom borok csak fokoztak. A prépost szellemes felköszöntőt mondott, kifejezvén különös örömét affelett, hogy a rend házában Zala vármegye főtisztviselőit ily szép számban üdvözölheti. Csertán Károly alispán a vármegye, Balaton József e peres plébános Zala-Egerszeg város nevében üdvözölték a jeles fó'p-ipot, dr. Ruzsicska Kálmán tanfelügyelő pedig a rendre s annak Türjén működő két hasznos tagjára: Rezsőffy György jószagkormányzóra és Réthy plébánosra ürítette poharát. Négy óra után a társaság egy kedves emlékkel gazdagodva, hagyta tl a jeles főpapot s a r:nd ottani derék tagjait. A varofei képviselőtestület f. hó 23 án Kovács Károly polgármester elnöklete alatt rendkivüli ülést tartott, melynek egyedüli tárgyát az iskolaszék átiratának tárgyalása képezte, amely átiratban az iskolaszék egy férfi segédtanítói állás szervezését kéri azzal, hogy az orgonálásban- és kántori teendők teljesítésében jártasak előnyben részesülnek. A képviselőtestület — az iskolaszéki átiratban foglalt indokokat figyelembe véve — egy férfi segédtanítói állás szervezését kimondotta s az iskolaszéki elnököt rövid lejáratú pályázat kitűzésével megbízta. Eljegyzés. Dr. Frommer József pacsai járásorvos Sümeghen eljegyezte Scheiber Ilonka kisasszonyt, Scheiber Sándor vaskereskedő kedves leányát. Temető szentelés. A köztemetőhöz csatolt új temetőt, valamint az itt felállított díszes kőkeresztet t. hó 20 án szentelte fel Balaton Józsel esperes plébános. A nagy mise végeztével szép számú közönség vonult ki zászlókkal körmenetben a temetőbe, hol a kettős szentelés lélekemelő ünnepének befejeztével Balaton Jó sef esperes szívhez szóló alkalmi beszédet tartott, melyben egyúttal részletesen megmagyarázta úgy a temető, valamint a kereszt szentelésnél előfordult egyes szertartásoknak jelentőségét, melynek végeztével az egybegyűltek ismét körmenetben, a harangok zúgása közt, tértek vissza. Győztesek a lóversenyen. A honvédhuszárok ceglédi hadgyakorlata alkalmából az 5-ik kouvéd lovashadosztály lóversenyt rendezett, melyen nagy számú közönség volt jelen. Az akadály versenyen József főherceg tiszteletdiját : egy kétszáz frt értéket képviselő remek kivitelű remontoir arany órát lánccal : Bakó Géza százados nyerte el. — A tisztek és tiszthelyettesek versenyében a második győztes Fejéi váry Géza százados volt ; a huszárok vadász versenyében, ahol a tisztek saját lova ikkal indítottak, másodiknak, mint győztes, szintén ő érkezett be. Kegyeletes ünnepelyt ül legközelebb a zalamegyei általános tanítói testület. Krób Pálnak, Zalavármegye 1884 ik évben elhúuyt tanfelügyelőjének, sirkövet állit tátott s ennek leleplezési ünnepélyét tartja. Az ünnepély kapcsolatban lesz a zala egerszegi tanítói járáskör őszi közgyűlésével. Ez ünnepélyen a megyei tantestület járáskörei küldöttségileg fogják magukat képviseltetni. A sirkő október hó 15 ére készíti el s a leleplezési ünne pély — mint értesülünk — október hó 26 án lesz. Gyászhír. Molnár Sándorné született Komjátszegi Juliánná, Molnár Sándor zalavármegyei kir. segédtanfelügyelő neje, t. évi szeptember hó 23-án este 0 órakor Déván 57 éves korában szívszélhűdés következtében jobblélre szenderült. Béke poraira ! Az ipariskolai bizottság f. hó 20-án tartott ülésén a lemondás folytán megüresedett bizottsági elnöki állásra egyhangúlag Krosetz István bizottsági tagot választotta meg. — Az alsó fokú ipariskolánál megI üresedett kél tanítói állásra Dotiszky Lukács polgári iskolai tanár és Kovács György elemi iskolai tanító választattak meg. — A bizottság megkeresi a városi tanácsot, hogy a Jákum-alap kamataiból a t. 1891 92-ik tanévre az ipariskolai szegény tanulók számára beszerzendő rajzszerekre 40 frtot utalványozni sziveskeujek. — Megállapíttatott az 1891 92-ik tanévre az ipariskolák tanóra beosztása. — A bizottság az ipariskolánál a tandíjúak továbbra való fentartását javasolja olykép, hogy a szegénységüket hatósági bizonyítványnyal igazoló helybeli iparos tanoncok a taudij fizetés alól mentessenek fel, míg a többiek, ínég pedig helybeliek évi 2 frt, a vidékiek évi 4 frt tandíj fizetésre köteleztessenek. — Tudomásúl vétetett a miniszter rendelete, mely szerint a négy polgári iskolát végzett iparos tanoncok az elméleti oktatás látogatása alól felmentendők s csupán rajzórákra tartoznak járni. — Kocsmár János ipar iskolai szolga ama kérvényét, hogy a tisztogatásért eddig járt havi 2 frt fizetése 3 frtra emeltessék fel, pár tolólag terjeszti a tanács elé. A pécsi kir. kozjegyzoi kamara legutóbbi tisztújító közgyűlésén alelnöknek Plihál Ferenc n. kanizsai kir. közjegyző választatott meg. Az ügyrend módosítása tárgyában beadott indítvány tanulmányozására s ennek eredményéhez képest javaslattétel előterjesztésére az indítványozó Blum Béla pécsi, továbbá Plihál Ferenc nagykanizsai és Ziegler Kálmán csáktornyai kir. közjegyzők küldettek ki. A honvedek visszatérése. A Keszthelyen állomásozó 8-ik m. kir. honvéd-huszár ezred III. és IV. százada a czeglédi hadgyakorlatokról f. hó 22-éti érkezett vissza Keszthelyre. A derék honvédeket, kik mindannyian kiáltották a nehéz hadgyakorlatok fáradalmait, a városi hatóság és nagyszámú közönség ünnepélyesen fogadta a város végén. Benn a városban utcahosszat lelkesen zengték a honvédek „Kossuth Lajos azt izente" kezdetű dalt s úgy vonultak a laktanyába, mely előtt tiszteletükre díszes diadalkaput állítottak a városiak. Az ezred l. II. százada Pécsről a jövő héten érkezik vissza. Ellenörzesi szemle. Vármegyénk területén a honvédség részéről az évi ellenőrzési szemlék a következő sorrendben tartatnak: Október 1 én a kanizsai járás területére, 2 án Kanizsa város területére Nagy Kanizsán, 15-én Szent Gróthou, 17-én Sümegben 19., 20 án Tapolezán, 22 én Keszthelyen, 24-én Pacsán, 26 án a zalaegerszegi járás területére, 27 én Zala Egerszeg város területére Zala Egerszegen, 29 én Nován, 31 én és november l-én A.-Lendván, nov. 6., 7-én Csáktornyán, nov. 11-én Letenyéu. Eszemlén tartóik mindazon honvéd és póttartalékos gyalog és huszár megjelenni — a folyó évben besorozottak kivételével — aki a f. évben esapatj jánál bevonulva nem volt. Az utó ellenőrzési szemle ' nov. 26 án tartatik meg Nagy-Kanizsán, melyre azok | tartoznak megjelenni, akik a főszetnléről bármi oknál fogva elmaradtak. — A közös hadsereg részéről a kanizsai járásban oki. 8—9., Kanizsa város területén okt. 10—11-én ; Keszthelyen okt. 7—10.; Pacsán okt. 12—15.; Nován okt 17.; Zala-Egerszeg járásban okt. 19—21.; Zala-Egerszeg vá.os területén okt. 22.; Szeut-Gróthon okt. 24--26.; Sümegben okf. 28—30.; Tapolczán nov. I 5.; B.-Füreden nov. 7—8.; A. Lendván okt. 21—24.; Csáktornyán okt. 26—29; Perlakon okt. 31. — nov. 4; Letenyén nov. 6—8. — Az utó ellenőrzési szemlék a perlaki, letenyei, alsó-lendvai és csáktornyai járások részére november 23 án, a többi járásra nézve november 22 én tartatnak Nagy-Kanizsán. A zala-egerszegi tanítói járáskör választmánya Schmidt József elnök elnöklete alatt t. hó 20-án ülést tartott, melyen a számvizsgáló bizottság előterjesztette javaslatát a segélypénztár alapszabályainak módosítása tárgyában. A választmány a javasolt módosításokat elfogadta s végleges elfogadás végett a járásköri közgyűlés elé terjeszti. — Megállapíttatott az őszi közgvülés tárgysorozata. A gyakorlati előadáson kivül Várossy Mihály