Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-05-03 / 18. szám

Az igazi humanitás szolgálatában álltak az intézmény megalkotói, midőn gondoskodni akartak arról, hogy nemcsak a gazdagok, hanem a szegények is gyors és olcsó orvosi segélyt élvezhessenek. És ha van az igaz érdemnek adózó elismerés, ezen férfiak előtt meg kell hajolnunk ; mert midőn az emberbaráti szeretet oltárán a legjobb szándék és fáradtságos tanulmány gyümölcsével áldoztak, a hazaszeretet nemtője is kell, hogy szemük előtt lebegett legyen ; mert létesítettek egy oly intézményt, mely nemcsak a humanizmus, hanem époly mértékben a haza szolgálatában is áll. Hisz ezen intézmény van hivatva az állam sorsában elsőrendű szerepet játszó működést végezni; ez gondoskodik magáról az államról, midőn felügyel az állampolgárok egészségére. Amint áll az egyesre, hogy „mens sana in corpore sano

u, úgy áll ez az államra is (mi tulajdonképen csak az egyesek tömegének gyűjtőneve). És amint igaz, hogy beteges ember sem nem oly munkabiró, sem nem oly vállalkozó szellemű: úgy igaz az is, hogy vagyonilag és szellemileg gazdag csak azon ország lehet, melynek lakói ép testben ép elmével rendelkeznek ; melynek polgárai az ép elmét a föld kincseinek, a természet adományainak anyagi gyarapodásukra vezető kiaknázására akarják fordítani és ebben a betegeskedés renyheségével gátolva nem lesznek. Az állani egyik legfontosabb érdekét, a hutnanismus parancsolta szükségletet, akarták kielégíteni, 11 időn a körorvosi intézményt létesítették és bár az intézmény mostani szervezetében céltévesztett, mégis elismerés illeti meg a bölcs kezdeményezőket, kik ha befejezett munkát nem is adtak, adtak útmutatást arra nézve, hogy hol keressék az utódok a boldogulhatásra vezető utat; hol kell a törvényhozásnak a nemzet boldogulhatására, az állam anyagi és szellemi gyarapodására vezető uton az első stációt tartani? És csodák csodája! Ily, az államra úgy, mint az egyes lakosra nézve oly nagy fontosságú ügyben nem történik intézkedés akkor, midőn nemcsak a dolog mélyébe tekinteni tudó szakférfiak, hanem a működő körorvosok önmaguk is beismerik, hogy a körorvosi intézmény mostani szervezetében egy színpompában ragyogó szappanbuborék csak, melyet a hutnanismus, szent és nagy célok külsőleg ékesítnek ugyan, azonban tartalma, belseje üres. Csodák csodája ! hogy az a törvényhozás, melynek zászlajára a rreform" ragyogó betűkkel van felirva, megtűr egy létjoggal biró (az intézmény hibái miatt elkeseredettek már ezt is kétségbe vonják), de semmit, vagy igen keveset érő korhadt intézményt. Megindult a nagy reform munka. Reformálnak mindenütt, csak ott nem, hol a kor- és viszonyokhoz mért reformálásnak elhalasztása mindennap nagy veszteséget hoz az államra, kinzó szerencsétlenségeket a családokra és gyötrő fájdalmakat az egyesekre. Es miért is halasztják el renoválását azon épületnek, melynek fundamentuma gyönyörű ugyan, de falai nem birnak megfelelni a célnak ; mert, bár idealizmussal eltelve, szépen dolgozta ki ugyan az építőmester a tervet, de az építés munkája rosszul sült el, Miért halogatják most is, mikor a közigazgatás államosításával egyetemben ezen ugyancsak sürgős kérdés is megoldást nyerhetne ? Vagy tán beakarják várni, míg a rozzant épület önmagától romba dől ? Vagy még mindig nem hallották meg a haza atyái, hogy szegénv gyermekeik otthon nyomorban sinlődnek, mert nincs, a ki gondoskodjék jólétük első és elengedhetlen feltételéről : egészségükről ? Jó lenne, ha újra, meg újra elolvasnák Zalamegye tudós főorvosának, dr. Mangin Károly urnák, ügyszeretettel és éles boncoló elmével megirt, a megyei közigazgatási bizottsághoz már 1889-ben benyújtott, a körorvosi intézményt illető javaslatát. Abban fel vannak sorolva a szerencsétlenek kiáltó panaszai. Ezek talán meg fogják találni a szívhez vezető utat és tettre fogják talán serkenteni a szegény nyomorultak iránt részvéttel eltelt szivet, ha már a ridegen számító agy az anyagi áldozattól való félelmében elodázza a kérdés megoldását. Jó volna gondolkodni a felett, hogy ha milliókat tudunk költeni fényes paloták emelésére, lehetne és talán érdemes volna egy ezret a nép jólétének fokozására is fordítani ? Jobb előbb, hiszen rövid ido multával úgy is elodázhatlan lesz e kérdés megoldása, mert a mostani állapot tarthatatlan. Hogy miért, és mi uton vélem javíthatónak ? Szabadjon erről a következó alkalommal szólnom. Dr. Koréin Adolf. Alispáni jelentés. Cserfán Károly, Zalavármegye köztiszteletben álló alispánja, a törvényhatóság állapatáról és a közigazgatási hivatalos ügyvitel körében mult év szeptember 1-tó'l f. évi március hó végéig terjedő' időben tett intézkedésekről tüzetes jelentést készített a törvényhatóság májusi közgyűlése elé, mely a közigazgatás egyes ágaiban jelmerült eseményeknek hü tükrét képezi. A terjedelmes jelentésből adjuk a kővetkezőket: A kózegészségi állapat a lefolyt 7 havi időszak alatt a rendkívüli időjárás behatása folytán többször változatos- és a megye különböző részeiben különféle | képet mutatott; így szeptemberben és októberben az ' általában kielégítő, sőt több helyen kedvező volt, novem- j berben már különösen a gyermekek közt uralgó járványok meglehetősen fokozták a megbetegedések számát és a közegészségi álla at egyes vidékeken több kivánni va ót adott, decemberben pedig a vidékünkön szokatlan és kitartó rendkívüli hideg idő nem csak szaporította a betegforgalmat, de a kóresetek súlyos lefolyásával emelte a halálozási százalékot is; a folyó év január havában az állapot a megye nagyobb részében javult ugyan, azonban a Csáktornyái, perlaki és letenyei járásokban az még mindig nem volt kielégítő ; februárban hasonló viszonyok uralkodtak; e hónap végén és márciusban azonban a közegészségi állapot a csáktornyai járás kivételével mindenütt kielégítő és egyes helyeken teljesen kedvező lett; a megbetegedések száma némely vidéken még túlhaladta ugyan a rendes arányt, azonban a kóresetek itt is nagyobb részben enyhén folytak le, s a halálozás csekély maradt. A gyógykezelés tárgyát képezett szórványos betegségek számarányát tekintve legnagyobb százalékkal szerepeltek a légzőszervek különféle bántalmai, továbbá csúzok és bélhurutok, különösen gyermekeknél. A heveny fertőző kórnemek közül a vörheny, kanyaró és vérhas összesen 52 községben öltöttek járványos jelleget 1SH1 kóresettel; a járványok lefolyását egyenkint tekitve: vörhenyben 26 (Páka, Liczkó, Náprádfa, Orosztony, Csáktornya, Drávacsán, Dráva-Magyaród, Csonkahegyhát, Dömeföld, Bőrönd, Bagód, Böde, Hagyá ros, Süjtör, Kányavár, Pördeföld, Csömödér, Tót Szerdahely, A.-Hahót, Gétye, Igricze, Kristóffalva, SzentGyörgyvár Saloinvár, Csács, Sárhida) községnek 17,658 főnyi lakosságából megbetegült 617, vagyis a lakosság 3.49%-ka ; a betegek közül meggyógyult 363 (58'82

ü „), meghalt 242 (39 25%), s március végén 3 községben (Csömödércn, Salomváron, Sárhidán) további ápolás alatt maradt 12 (1.93°/,,.) Kanyaróban 25 (Sáska, Örvényes, B. Totnaj, Szt-Békálla, B. Henye, Köveskálla, Tapolaia, Vászoly, A.-Eörs, Kővágó-Eörs, Nagy-Pécsely, NemesPécsely, Lesenczc-Tomaj, B.-Udvari, Aszófő, Ohid, Sümeg, Nyirád, F.-Páhok, Keszthely, Cserszeg Tomaj, A. Páhok, Felső-Zsid, Szt-András, Viudornya-Szőllős) községekben megbetegült 1253, a mi e községek 33071 lélekszáma 3 78° ,,-ának telel meg; meggyógyult 1206 (96-25° „), meghalt 47 (3-75°/,), ezen járvány a hónap végére mindenütt megszűnt. A vérhas szeptember hónapban lépett fel járványszerüleg a 665 lakossal biró Tüskeszer községben 11 kóresettel (l-65°/„), melyek közül 1 (9'09°/

0) halállal, a többi 10 pedig (9091 %) gyógyulással végződött. A perlaki és lendvai járásokban uralgó trachoma járványban szenvedők kezelése folyton ható sági ellenőrzés mellett történik, az eljárás minőségének felülvizsgálata céljából a vármegye főorvosa mult évi december 13 án Bellatinczon és Cserencsóczon megvizsgálta az e helyekre, mint rendelési központokra megjelent szembetegeket; az eredmény kielégítőnek találtatott, a községekbeni általános szemvizsgálat újra elrendeltetett. Az ujoncavató bizottságok által szemcsés köthártya lobban talált hadkötelesekről mindenütt külön lajstrom vezettetik. Az 1890. évi védhirnlő oltás 40 oltási körben 37 oltóorvos által teljesíttetett; beoltatott összesen 13952 gyermek, ezekből jó sikerrel 13915; összehasonlítva ezt az 1889. évi eredméuynyel, a midőn 13970 gyermek oltatott be, a különbözet 1890 ben 18 oltással kevesseb bet mutat. Ujraoltatott a mult évben 8712, 1889-ben pedig csak 7615, tehát 1890-ben 1097 tel több. Bonczvizsgálat 67 esetben teljesíttetett; harmincnyolcszor törvényszéki megbízatás folytan, huszonkilencszer pedig rendőri tekintetből. A halál legközelebbi okai voltak a törvényszéki boncolatoknál: agyroncsolás 12, agyvérömleny 6, agylob 1, szívhűdés 4, elvérzés 10, genyvér 1, fuladás 3, értömülés 1; a rendőrieknél: szívhűdés 8, tüdőlob 2, elvérzés 4, aszály 2, fuladás 8, megfagyás 2, agyrázódás 2, mérgezés 1. Külső hullaszemle rendőri tekintetből 65 esetben történt ; súlyos testi sértés bejelentetett 48. Öngyilkosságot 23 egyén követett el, kik közül 10 magát felakasztá, 10 lövéssel vetett véget életének, 2 mérget ivott, 1 pedig nyakát átmetszé s elvérzett. Volt egy öngyilkossági kisérlet is, az illető azonban megmentetett. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 64 egyén esett áldozatává és pedig: különböző módon vizbe fult 11, szekér által elgázoltatott 4, elégett 4, gőzgép kerekei által összezuzatottt 1, malomkerék által összetöretett 1, agyonlövetett 2, bölcső zsinegje által megfojtatott 1, megfagyott 33, villám által sújtatott 1, borforráskor a pincében megfúlt 2, ledőlt fa által agyonüttetett 5, kútba eséskor nyakcsigolya törést szenvedett 2, leforráztatott 1, kályhából kiömlött szénélegben fúlt meg 5, padlásról leesve koponya törést és agyrázódást szenvedett 1. Elmekórnak 15 esete lett hivatalos beavatkozás tárgya, 3 esetben a beteg házi gondozás alatt hagya tott, 12 esetnél pedig kórházba vagy tébolydába szállíttatott. Veszettség gyanújában volt eb által 3 egyén mara tett meg, ezek közül 1 Budapestre szállíttatott az ojtó intézetbe, kettő pedig otthon gyógy kezeltetett, jelenleg mindhárman egészségesek.*) A hasznos háziállatok egészségi állapota a szórvá nyosan újból fellépett száj- és körömfájás kivételével jónak mondható; —a beérkezett jelentésekből meggyőződést szereztem arról, hogy az óvintézkedések netn a legnagyobb szigorral tartatnak meg, miért is a legszi goruabban intézkedtem, hogy a járási főszolgabirák minden egyes esetnél vizsgálattal derítsék ki a baj keletkezésének okát és erélyes eljárással a baj tovaterje dését akadályozzák meg. A fennálló megyei szabályrendelet értelmében az apaállatok megvizsgáltattak. A szarvasmarha és sertés tenyésztés emelése céljából alakított megyei központi bizottság folyó évi ápril hó 13 án tartott ülésében tárgyalás alá vette a vizsgáló bizottságok által benyújtott jegyzőkönyveket és tapasz talta, hogy a tapolczai járásban 20, a sümegiben 7, a keszthelyiben 2, a letenyeiben 32, az alsó lendvaiban 32, a perlakiban 85, azaz összesen 209 bika hiányzik ; — a csáktornyai járásból a jelentés be nem érkezett, mely mulasztást a járási főszolgabíró elfogadható okokkal igazolta. A központi bizottság az alsó-lendvai—perlaki- és a csáktornyai járásokban a szarvasmarha tenyésztés emelését nem tapasztalván, saját hatáskörében, tekintettel az ott levő különleges viszonyokra, felkérte a gazdasági egyesületet, hogy a közigazgatási hatósággal karöltve egy kiküldendő bizottság a helyi viszonyok tanulmányozása után tegyen tüzetes jelentést, mik az indokai annak, hogy kiválólag a perlaki- és csáktornyai járásban, úgy az alsó-lendvai járás egyes vidékein, az állattenyésztés miért nem emelkedik. A fent kimutatott bika szükségletnek magán uton leendő beszerzését 7854 'ni. 891. számú felhivásommal elrendeltem, s az összes jelentések beérkezése után a további intézkedések megtétele végett a bizottságot azon nal összehivom. A vármegye területén 34 fedeztetési állomáson 91 állami mén van elhelyezve. Az 1891-ik évi fedezésre bejelentett magán mének megvizsgáltatván, a tapolczai járásban 4, a sümegiben 1, a szent grótiban 1, a keszthelyiben 4, a kanizsaiban 4, a pacsaiban 9, a novaiban 4, az alsó lendvaiban 17, a letenyeiben 5, a perlakiban 12, a csáktornyaiban 7 lett tenyészigazolvánnyal ellátva. A hasznos háziállatok járlati és kereskedelmi forgalmát illetőleg tisztelettel jelentein, hogy a mult évi szeptember hó 1 tői folyó évi március hó végéig a központból kiadatott 97.384 db. 5 kros, — 29.173 db. 3 kros marha járlati űrlap, melyekért 5744 frt 39 kr. bélyegilletek szolgáltatott át a m. kir. adóhivatalnak. A mult évi szeptember hó 1-től folyó évi március hó végéig a vármegye területén előfordult tüzesetek száma összesen 146 volt, melynél az összes elhamvasz tott érték a hivatalos kárfelvételi jegyzőkönyvek szerint 139.331 Irt 45 krt tett ki, ebből biztosítva volt 108.954 frt 10 krnyi érték, s így a biztosítatlanul szenvedett kár 30.377 frt 35 krra rug. Zalavármegye népoktatásának állapotáról az 1889/90. tanév eredményének, valamint az 1890 91. tanév eddigi felének jelentősebb adataihoz képest van szerencsém a következőket előterjeszteni : Tanköteles van 70226. Ezek közfll 6—12 éves 24.884 Hu, 26.375 leány; 13—15 éves: 8987 tiu, 9980 leány. A tankötelesek vallásuk szerint: 63.325 r. kath., 25 gör. kath., 2.187 helv. hitv., 1.540 ág. ev., 3.149 izr. Nyelvre nézve: 53.184 magyar, 694 német, 3.697 vend, 12.651 horvát. Tényleg iskolázott 56452 tanköteles. Elemi isko lába 22.514 fiú, 20.757 leány, ismétlő iskolába 6.166' f., 5.860 1., felső népiskolába 69 f., 106 I., polgári isko lába 509 t., 74 I., középiskolába 397 f. Nem iskolázott tehát 4.216 f., 9.558 I. Az iskolázók mennyisége a tankötelesek rend ki vüli felszaporodásával szemben ezen alkalomból is foko zatosan kedvező arányokat tüntet fel; jóllehet a legszórványosabban iskolázó tankötelesek az iskolázás viszonyainak mennél hívebb visszatiikrözése céljából a nem iskolázók csoportjában számoltatnak el. A tanuláshoz szükséges könyvvel birt 51817 növendék; nem birt 4636 növendék. Az iskolamulasztások megbüntetéséből 1889 90. tanévben 82 forinttal több folyt be, mint a megelőző tan évben. A 320 forintnyi büntetés pénz a következőkre fordíttatott: a) iskolai vagy népkönyvtárra 49 forint; b) szegény tanulók segélyezésére 37 forint; c) tanesz közökre 114 forint; d) iskolai célra tőkésíttetett 125 frt. A tényleg iskolába járók között vallásra nézve: 50.625 r. kath., 8 gör. kath., 1.816 helv. hitv., 1288 ág. ey. 2.715 izr. Nyelvük szerint: 44.285 magyar, 644 német, 8.718 horvát, 2.805 vend. Népoktatási tanintézeteink száma 1890/91. tanév első felében 420. Jelleg szerint: 20 állami, 76 községi, 324 felekezeti, és'pedig 263 r. kath., 21 helv. hitv., 19 ág. ev., 21 izr. Fokozat szerint: 6 polgári fiú, 1 polgári leány-, 5 felső-, 408 elemi iskola. ') A jelentésnek a küzegé»zségügyet tárgyazó része kie észítéséül járásonkent fel vannak tüntetve a születések és halálozások, úgv a szaporodások és fogyások. E kimutatás szerint 1890. szept. 1-től 1891 márc. végéig a vármegve területén született 9150, meghalt 76S0, szaporodás 1474, fogyatkozás (a novai járásban) 4 s így a tényleges szaporodás 1470. Ezután a Jelentés járásonként feltünteti az 1890. évi IX. t.-c által elrendelt s a f. év január első tiz napján foganatosított népszámlálás eredményét, mely szerint, a polgári népesség száma a megyében 403.0U2; 1880-ban volt 359 9i4 és így a szaporodás 43.078.