Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 27-53. szám)

1888-12-16 / 51. szám

Melléklet a „Zalamegye" 1888. éri 51-ik számához. Zalavármegye szabályrendelete a tüz rendészetről. I• Fejezet. Megelőző tűzrendészet. 1- §. A takarmány, terivesztmények és tüzelőfa készletnek a községben való összehalmozása meggátolandó. 2. §. Nyilt tűzhelyeken a tüz esténként eloltandó s a parázs alkalmas edénynyel betakarandó. 3. §. Oly kovácsműhelyekben, melyeknek kéményein a sziporkák kirepdesnek, szikrafogó alkalmazása nélkül a mesterség gyakorlása tiltatik. 4. §. Pálinkafőzés és z^irolvasztás oly épületekben s helyeken, melyek az ily foglalkozásokkal járó ve szély ellen nem biztosak, tiltatik. 5. §. A községhez 2 0 méternél közelebb sertést pörkölni, továbbá kendert és lent tüz által szántani tiltatik. ti. §. Szalmás gabonát, kendert, lent és bármely gyúlékony tárgyat tornáczon és konyha ajtóhoz közel, valamint tüzelőfát a konyhában vagy tűzhelyek szomzédságában és padláson összerakni tiltatik. 7. Gőzgépekkel való cséplés megkezdése az elöljáróságnál mindig előre bejelentendő, ki a szükséges elővigyázati intézkedések megtartását folyton felügyelni és ha azok hiányát tapasztalná, a cséplést betiltani köteles; különösen pedig a községben, vagy azzal közvetlen összefüggésben levő szérüs kertekben a gőzgéppel való cséplés helye és a cséplésre szánt kazalok a többi kazaloktól és gazdasági épületektől legalább 60 méter távolságban legyenek. Fecskendő, viz ós más szükséges oltó eszközök a cséplés helyén kéznél tartandók. A gőzgép kürtőjének sodrony szikrafogója a gép működése alatt mindig lezárandó. Nagy szélben gőzgéppel csépelni tiltatik. 8. t?. .Szérűkön, padláson, pajtában, félszerben, istállóban és gyúlékony anyagokat tartalmazó más he lyeken, továbbá gabona- vagy takarmányhordás alkalmával a szekéren, úgy a cséplésnél és tengeri hántásnál dohányozni tilos. (J. §. Gyertyának zárt lámpa nélkül, valamint tűznek padlásra, pajtába s szabadba való vitele, továbbá az istállóban gyertyának vagy mécsnek zárt lámpa nélkül való égetése és használása tiltatik. 10. §. A gyufát mindenki oly helyen köteles őrizni, hogy ahhoz gyermekek ne férjenek. Oly egyének, kik szalmával, vagy más gyúlékony anyagokkal bánnak, a gyufát csak szilárd anyagból való gyufatartóban hordhatnak magukkal. Szérűn, padláson, télszerben és gyúlékony anyagokat tartalmazó más helyeken gyufát használni tilos. 11. tj. Azon községek elöljárói, melyekben szénégetők laknak, kötelesek ügyelni arra, hogy égő szén föl vagy le ne rakassék. 12. §. Oly községekben, ahol a háztelkek túlnyomó részében kut nincsen s ahol az oltáshoz szükséges vízmennyiség természetes tartályokban nem található, minden 150. lakosra egy közkút, — vagy ahol a kut elkészítése túlságos nagy költséggel járna, vagy ha vizhiány miatt az lehetetlen lenne, vizgyüjtő medencék készítendők, mely utóbbiak azonban minden évben gyökeresen ki tiszti tandók. 13. §. Minden tűzoltó kerület köteles 1889. évi október hó 1 ig a következő tűzoltó szereket beszerezni s azokat a kerület központján biztos, e célra készült helyen jó karban tartani: a) Egy szívó fecskendőt, legalább 10 cm. átmérőjű széles henger és 00 meter tömlővel; oly helyeken pe dig, ahol a szívó fecskendő a helyi viszonyoknál fogva célszerűen használható nem lenne, egy nagyobb fecskendőt; b.) cg) vi/.hordó kocsit 3 hl. hordó és egy hl. káddal; c) két tűzlétrát; d) két csákányt; e) két tűzhorgot; f) két fejszét; g) két vasvillát és két vaslapátot; h) két lámpát. 14. §. A kerület többi községe, — a központi község kivételével — köteleztetik legalább egy targonca- vagy puttonyfecskendőt, egy lajtot és a 13. §. c), (!), e), t), g) és h) pontjaiban megjelölt tűzoltó eszközöket beszerezni. A létező fecskendők, ha hengerüregük 10 vagy több centimeter, 1889. évi október l-ig a magyar országos csavarra idomítandók át. 15. §. A kerület által beszerzendő tűzoltó eszközök költségeiből a kerület központjának terhére rovandó mindenekelőtt azon összeg, amelybe a többi községnek a targonca- vagy puttony fecskendő és a lajt beszerzése került; a többlet pedig az összes községekre a házak számának arányában rovandó ki. 10. Ha a kerületben egyik vagy másik község a 13. pontban megjelölt tűzoltó eszközökön felül szerez be tűzoltó eszközöket, ez a kerületet közösen csak akkor terheli, ha a többi község képviselőtestülete is hozzájárul. 17. §. Amennyiben a községek a tűzoltó szereket egy év alatt be nem szerzik, ezek a hatóság által költségükre fognak beszereztetni. Ha az első beszerzés költségeinek fedezésére a tűzoltói alap nem lenne elégséges, a hiány községi pótadó kivetése utján fedezendő. 18. §. A puszták és majorok, valamint a nagyobb épületek tulajdonosai puttony- vagy targonca-fecskendő tartására köteleztetnek. 19. §. Minden háztulajdonos köteles víztartó és hordozható edényt udvarában vízzel megtöltve tartani; továbbá köteles egy csáklyát s háza magasságával megfelelő létrát és pemetet beszerezni. Ezen eszközök a tulajdonosok ház számaival jelölendők meg. 20. §. Minden község köteles a lakósság számarányához képest, de legalább két éjjeli őrt alkalmazni, kik minden gyanús egyént kiléte után kérdeznek, esetleg letartóztatva a biró elé kisérik, gyanús világosságokát kipuhatolják, tűzvész esetén pedig a lakósságot a harang félreverése és a tűz helyének kikiáltása által figyelmeztetik és egyúttal minden kihágás vagy bűntény elkövetését lehetőleg meggátolják. Nagy községekben, valamint oly kis községekben is, amelyeknek anyagi ereje megengedi, rendes fizetéssel ellátott éji őrök alkalmazandók. 20 éves korukat be nem töltött egyének éji örökül nem alkalmazhatók. Különös viszonyok között, ha a közbiztonság veszélyeztetett érdekei kívánják, jogában áll a felsőbb hatóságnak elrendelni, hogy bizonyos községekben az éji őrök száma a szükségesség tartamára szaporíttassék. ily esetben a hatóság az éji őri szolgálatot különintézkedéssel szabályozhatja. Az éji őrök szabályszerű kirendelése, valamint a felügyelet az iránt, hogy a kirendelt őrök rendesen teljesítik-e kötelességüket, a községi biró kötelessége, ki aunak elmulasztása esetén az 1886. évi XXII. t.-c. 90. és köv. §§-ai értelmében büntetendő. Ha a kirendelt éji őr meg nem jelenik, vagy egyébként kötelességét nem rendesen és pontosan teljesíti, kihágást követ el és ezen szabályrendelet értelmében büntetendő. A községek az éji őri szolgálatot a tűzőrségi szolgálattal kapcsolatosan is berendezhetik. 21. §. A községi elöljáróság a tűzoltó parancsnokság közbenjüttével a körülményekhez képest többször s különösen búcsúk, vásárok előtt, hosszabb időn át uralgó szárazság vagy szelek alkalmával, de legkevesebb kétszer egy évben általános tűzvizsgálatot tart, a tűzveszélyes bajok elhárítását szükség esetében az illetőnek költségére elrendeli s eszközli a háztulajdonosok által tartani kötelezett oltószerek, vízkészlet meglétét s jó karban tartását, a kémények tiszta voltát ellenőrzi. Eljárásáról külön jegyzőkönyvet vezet, melyet esetről-esetre a felügyeletet gyakorló tűzoltóparancsnoknak betekintés végett bemutatni köteles. 11. Fejezet. Tűzjelzés. 22. §. Ki a községben kitört tűzet vagy tűzveveszélyt észreveszi, köteles azt azonnal köztudomásra hozni. 23. §. A más községben észrevett tűzet tartozik az észrevevő tartózkodási helye birájának, a rendőrségnek és a tűzoltóságnak haladéktalanul jelenteni. 24. §. A községi biró köteles intézkedni, hogy a tűzvész kitörésének híre úgy helyben, mint a kerülethez tartozó s ha az szükséges, más szomszéd községekben is lehető gyorsan elterjedjen, utóbbi esetekben lehetőség szerint lovas tűzjelentők által. Ezen kivül a községi biró, illetőleg az elöljáróság vagy tűzoltóságnak megbízott tagjai szükség esetén a lakósságot vizhordásra házanként felszólítják s a vonakodók neveit feljegyezve a főszolgabírónak megbüntetés végett bejelentik. A főszolgabiró is azonnal értesítendő, kí — ha lehetséges — a tűzvész helyén megjelenni köteles. (Folyt, köv ) Zala-Egerszeg hegyi szabályok. (Folyt.J 41. §. Másnak napszámosait magához csábítani nem szabad, és ha ez mégis megtörténnék, az elvezető és az elvezetett napszámos az 1876. évi XIII. t. c. értelmében büntetendő és előbbi munkaadó kívánatára a munkába vissza állítandó, s ugyan igy büntettessenek a munkát időközben elhagyó napszámosok is. 42. §. A hegyi munkára és munkásokra nézve következő általános szabály lesz megtartandó; a) A munka mindenkor és különbség nélkül nap feljöttekor kezdődik és nap lementekor végződik; b) reggelire mindig félóra számíttatik; c) déli ebéd idejéül egy óra engedtetik; d) az uzsonának félóra időköz tartamáig egyedül május hó 1-től augusztus hó 1-ső napjáig van helye; e) szüretkor és a fedési munkálat alkalmával a reggelizés a munka kezdete előtt végződik s ebédre csak a szükséges étkezési idő hagyatik ki. 43. §. A közös barázdákat mindkét fél nyesetni és járható állapotban fenntartani köteles, különbeni 2 frttól 20 frtig terjedhető büntetés terhe alatt. 44. §. Gyümölcsnek és szőlőnek a hegyről való beszállítása vagy árulása csak gazdájától, más lakósnak vagy idegen községbelinek csupán illető elöljárójától nyert bizonyítványnyal való igazolás mellett engedtetik meg. 45. §. Ha valaki az általános szüretre kitűzött határidő előtt kezdene szüretelni, szüretjének a hegybiró általi meggátlásán kivül a hegyi pénztár javára 2 frttól 20 frtig kiróható büntetéssel fenyíttetik, kivéve, ha valaki a korábbi szüretelésre a közgyűlés határozata értelmében e tekintetben megbizott közegtől engedélyt nyert. 46. §. A szőlőhegyen lovat, szarvasmarhát, szama rat, kutyát, apró marhát szabadon tartani nem szabad; sertést pedig csak elzárt helyen engedtetik meg tartani. Az általuk okozandó kártételekért vagy azoknak felelős felvigyázóik, vagy ilyenek nem létében maguk a tulajdonosok rovatnak büntetés alá, az ebek pedig agyonlövetnek. 47. §. Kárttevőkkel egyezkedni s azoktól ajándékot elfogadni a felvigyázóknak tiltva van. 48. §. Kisebbszerü és egyedül ezen hegyi szabá lyokban tilalmazott kihágások okozói, ha a kerülők előtt ismeretesek, utólagos bejelentés mellett szabadon bocsájtandók, s a vétséget elkövetők azonnal, a kártékony állatok pedig a törvényszabta idő alatt az illető hatósághoz átadandók lesznek. 49. §. A megtörtént kártételt és vétséget az átkisérendők átkisérése mellett a kerülő a hegybírónak bejelenteni tartozik. 50. §. A kártérítések elrendelése és a vétkesek megbüntetése, valamint a károk becsüjére nézve is az 1840. IX. t. c. rendelkezvén, az ily előforduló esetekben a hegybíró feladata csak is a közreműködés és segély-nyujtás. 51. §. A jelen szabályok által megállapított büntetések feletti ítélethozás a városi hapitányi hivatal hatáskörébe tartozik. 52. §. Mind az, ki a rendelt büntetést lefizetni nem képes, elzárással büntettetik. A pénzbüntetésnek elzárásra való átváltoztatása esetén 2 írttól 10 frtig egy napi, azon felül pedig minden 10 frtig terjedő összeg üeiyett egy egynapi elzárás állapítandó meg. 53. §. Közíenyítő törvényben kijelölt bűnök és vétségek, ugy az egyesek közötti magánjogi kérdések, valamint az 1840. IX. f-cikkben meghatározott mezei rendőri kihágások az országos törvényben kirendelt bíróságok elébe terjesztetnek. Tleyyi pénztár. 54. §. Közhegyi pénztár alakíttatik és a városi hatóság pénztárnoka által számadás terhe alatt fizetés nélkül kezeltetik. 55. §. i.zen pénztár jövedelem forrásait képezik : a) a jelen szabályok értelmében beveendő pénzbüntetések ; b) a szőlő egyenes adója után évenkint kivetendő hegyi adó. 56. A hegyi adó a hegyi választmány által elkészítendő költségterv alapján az összes szőlőtulajdo nosokra a város számvevője által idejében kirovatik s a választmányhoz a további teendők iránti intézkedés végett áttétetik. 57. liendkivülí költségek, melyek hidakra, utakra s egyebekre megkivántatók lesznek, a hegybíró tervezése és a hegyi választmány megállapítása nyomán egyedül az érdekelt szőlőbirtokosokra és mindannyiszor külön, birtokarány és távolság tekintetbe vételével rovatnak ki. 58. A hegyi adók (lásd az 55. §.) év negyedenkint előlegesen s igy február 15, május 15, augusztus 15 és november 15-én, a rendkívüli kiadásokra járó összletek pedig (lásd a 60. íj.) esetről esetre azonnal a közadót nem fizetők ellen fennálló végrehajtás terhe alatt lesznek a pénztárba befizetendők. 59. §. A pénztári számadást a számvizsgáló bízottság jelentése alapján a következő év kezdetén a hegyi választmány felülvizsgálja s a felmeutvény iránti javaslattal a közgyűléshez beterjeszti. Ou. Az évenkínti költségvetések és számadások a vizsgálat megtörténte után a hegyi közgyűlés által a városi hatósághoz bemutattatnak. Kelt Zala-Egerszegen, 1888. október hó. Kovács Károly sk. polgármester. Hivatalos rovat. Zala-Egerszeg város által alkotott s a nagymólt. m. kir. belügyminisztérium által 34770,11. 86. sz. a. jóváhagyott ebtartási szabályrendelet 14. §-a alapján a Zala-Egerszeg város területén lakó ebtulajdonosok felhívatnak, hogy az 1889-ik évre kutyáik számára a védjegyeket még e hó folyamán megváltsák, s a lajstromba leendő bevezetés végett a városi r. kapitányságnál f. évi december hó végéig bnmutassák. Zala-Egerszegen, 1888. évi december 13-án. Kovács Károly Nagy polgármester. v. kapitány. Helyi, megyei és vegyes hirek. Királyi adomány. Ő felsége a király a murakereszturi és kottorii önkénytes tűzoltó egyesületek segélyezésére egyenként száz forintnyi összeget adományozott. Magyar nemes névváltoztatása. A király megengedte, hogy Hirschler Lipót János alsó-domborui lakós, valamint kiskorú gyermekei, családi nevüket „Zalán- ra" átváltoztathassák. Kinevezés. A m. kir. igazságügy miniszter dr. Horánszky Béla budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéki joggyakornokot az alsó-lendvai kir. járásbírósághoz aljegyzővé, Kercsmár Dénes nagy-kanizsai kir. törvényszéki dijnokot a csáktornyai kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki. Uj lap megyénkben. Aisó-Lendván — mint értesülünk — Pataky Kálmán polgári iskolai tanár szerkesztése mellett újévkor „Alsó-Lendva és Vidéke" címmel új társadalmi hetilap indul meg. Uj járás orvos. Az elhalálozás folytán megüresedett nagy-kanizsai járási orvosi állásra főispán úr őméltósága által dr. Mayer Ferenc orvostudor neveztetett ki. Megyebizottsági tag választás. Zala-Apátiban közbe jött akadály miatt 1. hó 4 én a megye bizottsági tag választása nem ejtetvén meg, a decemberi közgyűlés által a választásra határnapul f. hó 20-ika tüzetett ki s választási elnöknek Nunkovits Vilmos lett megválasztva. Jótékonyság. Árvay István úr és családja a zala-egerszegi szegény gyermekek karácsonyfa egyesülete céljaira öt forintot kegyeskedvén adományozni, ezért hálás köszönetét fejezi ki" Ruzsich Károlyné egyesületi elnök. A zala-egerszegi kereskedelmi kör évi küzgyü lését f. hó 25-én délután 2. órakor tartja saját helyiségében a következő tárgysorozattal : Elnöki jelentés, pénztárnoki jelentés, az 1889. évi költségvetés előterjesztése, az alapszabályok módosítása, indítványok s tisztújítás. Novai járási orvossá főispán úr őméltósága által dr. Stehló Aurél orvostudor neveztetett ki. Dr. Dunszt Ferencz, gróf Festetics Tassiló kegyúr által Keszthelyre kinevezett apátblébános, e hó 21-én fog br. Hornig Károly veszprémi megyés püspök által apáttá felavattatni, s 25-én, karácsony első ünnepén tartandja beköszöntő beszédét Keszthelyen.