Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-12-17 / 25. szám

I. évfolyam. 25. szám. Előfizetési díj: ; Félévre 2 ft., Negyedévre 1 ft. Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszer !) kr., többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdij 30 kr. Nyílttér petítsoru 12 kr. A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem küldünk \ issza. TÁRSADALMI, KÖZMŰVELŐDÉSI és GAZDÁSZATI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. A muraközi iskolák. Aki a nicgvei közigazgatási bizottság által a muraközi népiskolák állapotának megvizsgálására kiküldött bizottságnak részletes sa valót lelepzetlenül feltüntető jelentését figyelemmel végig olvasta : lehetetlen, hogy a létező szomorú állapotok megismerése a lesújtó fájdalom keserű érzetét, nem keltette szivében még akkor is, ha a hazafias érzületnek esak egy pislogó szikrája ég is keblében. E jelentós a muraközi népiskolák állapotát a legsötétebb sziliben tünteti fel. —• Nem akarunk ismétlésekbe bocsátkozni, miután a ni. t. olvasóközönségnek alkalma volt ama jelentést lapunk 21. 22. és 24. számaiban egész terjedelmében olvashatni; nem akarjuk felidézni azon ázsiai állapotot, melyre a kiküldött bizottság akadt, midőn egyik helyen a növendékek a tanteremben le sem ülhettek, mivel egyetlen egy pad sem volt ott; nem azt, hogy van oly község, melyben éveken keresztül az iskola üresen áll, továbbá hogy a legtöbb helyen a magyar nyelvet épen nem biró tanitók működnek s igy reájuk nézve a magyar nyelv köteles tanítását elrendelő 187!). évi XVIII. t. c. csak jámbor óhajtás: mi csak a jelentést némileg kipótolandók, egy kis statisztikai adatot akarunk nyújtani, melyet a jelentés alapján egybeállítottunk. A csáktornyai járásban a tankötelesek száma 4404, kik közül iskolába jár 2028 azaz 4G %; a perlaki járás 5344 tankötelese közül az iskolátlátogatja 2052 azaz Ii8" „; a nagy-kanizsai járáshoz csatolt Légrád mezőváros 381 tanköteles gyermeke közül iskolába jár 245 azaz 64"/n. A három járáshoz tartozó összes muraközi iskolák 1012!) tankötelese közül tényleg iskolába jár 4325 azaz 42",i, mig Muraköz 5804 tanköteles gyermeke azaz 58" ,, minden oktatást nélkülöz. E statisztikai adatok a legszomorúbb állapotban állit ják elénk Muraköz tanügyét. S mit szóljunk a magyarosodáshoz, ha ehhez még hozzáveszszük, hogy a tényleg iskolába járó 42" o a legtöbb helyen a magvarnyelvi oktatásában már csak azért sem részesülhet; mivel a tanitók legnagyobb része a magyar nvelvet épen nem bírja. Hogv mily pártolásban részesül édes hazai nyelvünk, évszázadokon keresztül féltett kincsünk, ennek legszembeszökőbb bizonyítéka, hogv a szomszéd horvátországi faluk a kursaneezi iskolába küldik gyermekeiket, bizonnyára annak biztos tudatában, hogv a magyarosodás szelének sincsenek kitéve. Zalamegye közigazgatási bizottsága kétségkívül hazafiasait cselekedett, midőn alkalmat nyújtott a létező, bár szomorú állapotok megismerésére ; elismerés illeti méltán a kiküldött bizottságot, midőn távol minden melléktekintetektől, a való, bár megdöbbentő igazságot a közönség előtt leplezetlemil feltárta. - Az emberiség életében oly nagy szerepet vivő „ismerd meg magadat" elvnek a muraközi iskolai iigveket illetőleg' birtokában vagyunk. Ez azonban nem elegendő. Ha a főnél lézségen keresztül estünk, meg nem bocsátható bűnül kellene felróni, ha e lépésnél megállapodnánk. Gyökeres orvosszerről kell gondoskodnunk! Zalamegye 70 ezer lakosáról van szó nemcsak a magyarosodás, de legfőkép a szellemi haladás tekintetéből ! Nem liiszsziik, hog-y a haza minden józan gondolkodású polgára be ne látná, miszerint az iskolákba kell vetnünk reményünk horgonyát a végből, hogy Magyarország életerős legyen, hogv önfiainak szeretete és szellemi műveltsége O J r*i által megizmosodjék, s a nemzetiségét elsodrással fenyegető államok fondorkodásai ellenében rendithetlen sziklaként helyt állhasson. - Minden iskola, főleg a/, ország határszélein kell, o hogy egy-egy erős vára legyen a magyar nemzetiségnek. Midőn tehát Muraköz iskolaügyének javításáról, ott á magyarosodás emelését elősegítő intézkedésekről szólunk, akkor tulajdonkép megyénkben a magyar nemzetiség erős bástyáiról gondoskodunk. Jól tudjuk, hogv a megye közigazgatási bizottsága a jelentést javaslattétel végett megyénk ügybuzgó tanfelügyelőjének kiadta, mely tény eléggé igazolja, hogy nem fog a félúton megállapodni, hanem törekedni fog a baj orvoslását eszközölni. Távol van tőlünk a javaslatot illetőleg praejudikálni, mi esak a fentebbiek kapcsán ezen ügyet illetőleg szerény véleményünket akarjuk röviden nyilvánitani. Mindenekelőtt azon óhajunknak adunk kifejezést, vajha ama jelentés a közoktatásügyi kir. miniszter őnagyméltóságához felterjesztetnék, hogy alkalma lenne a muraközi iskolák állapotát részrehajlatlan adatok alapján megismerhetni. A bajok gyökeres orvoslását kétségkívül Muraköznek a szombathelyi egyházmegyéhez való csatolása által lehetne elérni. Mig ugyanis a zágrábi érseki egyházmegyéhez tartozik, míg a Zágrábból küldött egyházmegyei tanfelügyelő kormányzata alatt áll, mig a zágrábbi papnevelő intézet magyarellenes levegőjét beszítt papok lesznek az iskolák közvetlen elöljárói: addig a magyarság s vele együtt az iskolaügy sziklába vetett magként fog ott folyvást sinlődni. Hathatósan elősegitené az iigv jobbra fordultát állami iskolák fellállitása s pedig minél nagyobb számmal. Ez intézkedés által erős hitünk Muraköz horvát érzelmű papjainak agitatiói teljesen ellensúlyozva, sőt niegbénitva lennének feltéve, hogy szakavatott, kipróbált hazafias szellemű tanitók vezetése alatt állnának. Szerény nézetünk szerint egy tanitónak tág tere J O J o van és igen kedvező alkalma a nép rokonszenvét, sőt szeretet megnyerni. E tekintetben talán elég lesz e részben Csáktornyára, Muraközben a magyarosodás gyöngyére, hivatkoznunk, melv város iskoláiról a jelentés a lehető legkedvezőbben nyilatkozik. Soha sem mutathatna föl e város a magyarosodás terén olv fényes eredményt, a tanügy felviragozására áldozott ezrei dacára iskolái oly elismerésben soha sem részesülhettek volna, ha nem volna hivatásának egész odaadással élő, hazafias szellemű tanitó kara ! Fel kell szabaditanunk tehát Muraközben a, tanügyet a pánhorvát papok befolyása alól, állítani kell területén minél több állami népisZíiir a vihar Zúg a vihar, kergeti a fet Barna kis lány látlak-e még tégedet; Nézhetek-e méq eqyszer szép szemedbe Xyujthatok-e virágot kis kezedbei . . . Hej! ha tudnád boqár hajú csa/iodár, Ihii/i/ utánad mennyit keseregtem már; Leolvadna majd szivedről az a jég S esküd is tán az eszedbe jutna még ! . . . Gi/akran járok ama puszta ligetbi Hol a rózsa bimbót tűztem kebledre: Most is lesem méz ajkadról nzt a szót, Melytől szivem oly In vesen dobogott. Pedig szivem ha hiába ejted ez — Szerel liléből — csalódásra ébredez, — Tudd meg akkor kökény szemű barna lány, Hü szeretőm akad azért akárhány ! Pirity Gáspár. Párisi apróságok. Páris, ISS-2. nov. 26. Magyar kör. — Éjféli gyűlés. — Cylindercs magyarok Grand Café és petité caverne ; cloture. Emberi természetünkből kifolyó tulajdonunk, hogy szeretjük a társaságot, szeretünk a fárasztó munka órái után megpihenni, elbeszélgetni, s e végből társaságot alakítani. Nagyon könnyen megmagyarázható tehát, hogy ha valamely külföldi városban tekintélyesebb számban jönnek össze magyarok, társas kört alakítanak, a mint ilyen magyar társaságok vannak Bécsben, Berlinben, Zürichben, New-Yorkban stb. Szintigy vau nekünk párisi magyaroknak is „Párisi kölcsönösen segélyző magyar egylet" cime alatt hazafias, társadalmi és humanisztikus célú egyletünk. Fentartani az itt lakó magyaroknak egymás közötti barátságát, társulati szellemét, kizárván ép ezért az összejöveteleknél a vallási és politikai kérdések feszegetését, szórakoztatni a tagokat és alkalmat nyújtani nekik a hazában előforduló eseményekről tudomást szerezni, a hozzáforduló magyaroknak útmutatást adni, őket betegség esetén segélyezni, ápolásukról, gyógyitatásukról gondoskodni, holtjait eltemettetni, a rosz anyagi helyzetben érkező magyarokat segélyezni, mind ez célja ezen magyar egyletnek. Vannak rendes tagjai, ezek választók és választhatók, csak ezek birnak a gyűléseken szólási és szavazati joggal. Behatástól számított három hónapig mindenki rendkívüli tag. fizeti a 2 frank tagsági havidiját. A pártoló tag egy évre 12 frankot, az alapító egyszersmindenkorra 200 frankot tizet. Vannak ezenkívül egyletünknek tiszteletbeli tagjai Magyarország legelső államférfiak írói és művészei közöl, igy Tisza Kálmán, Jókai Mór, Munkácsy Mihály stb. Az egyletnek ügyeit jelenleg az alelnök vezeti. Az egyletnek 1877. január 7-én megválasztott örökös elnöke Zichy Mihály. Az egylet kényelmesen berendezett helyisége St. Louisen l'Jle 14. sz. a. van. A társalgási teremben a tagok rendelkezésére vannak „Egyetértés", „Budapesti Hírlap", „Függetlenség", -Pestéi- Lloyd", fővárosi, napilapok, „Gasette de Hongrie", „Borsszem Jankó" és még több vidéki lap, melyekhez az illető szerkesztők áldozatkészsége folytán jutunk. Van az egyletnek szép, folyton gyarapodó könyvtára külön teremben, továbbá külön biliárd szoba. Sakk stb játékok, italok, szóval gondoskodva van, hogy a tagok az estéket kellemes szórakozás közt tölthessék el. Vasárnap, november 2li-án 11 órakor az egyletnek közgyűlése volt. Az alelnök, jegyző és bizottsági előadó számára egy kisasztal volt elhelyezve, mi többiek pedig különböző állásban és csoportokban hallgattuk végig a zajos gyűlés lefolyását, melynek tárgyát a Sylveszter estéjén tartandó mulatság módozatainak meghatározása, illetőleg az ezeknek kidolgozására kiküldött bizottság jelentésének tárgyalása képezte. A bizottság azt indítványozta, hogy a hangversenynycl és tombolával egybekötött tánczvigalom tiszta jövedelmének fele az Arany János szobor alap javára, másik fele a szabadság szobor alap javára fordittassék. A 800 frank kiadást a tombola jegyekért bejövendő összegből véli a bizottság fedezhetni annál inkább, minthogy Parisban élő első rendű festőművészeink u. m. Munkácsy, Mészöly, Ebner, Bruck urak egy-egy önkészitette festményt fognak a tombola javára adományozni, a mi annál többeket ösztönözne a jegyek vevésére, minthogy ezeknek ára ugy is a lehető legkisebb ősszegben "i sousban (5 garas, 10 krajcár) állapíttatott meg. A hangversenyen párisi művészek fognak játszani, kiknek kényelméről, szives fogadtatásáról nekünk kell gondoskodnunk, azért oly nagy a költség. Azonkivül nagyon helyesen 3 frank belépti dijat kívánt vetni a tagokra. Ez lett volna azon biztos összeg, melyre a bizottság számított, hogy a két nemes célra be fog jönni. A közgyűlés azonban a bizottság indítványát oda módositá, hogy a teljes tiszta jövedelem elhunyt Arany János koszorús költőnk szobrára fordittassék; az egyes szónokok ezt azzal indokolták, hogy minekutánna a szabadság szobra később fog fölállittatni, jobb az erőket nem szétforgácsolni és most csak egyre gyűjteni. Belépti díj ne legyen és ha a tiszta jövedelem nem tenne ki annyit, a mennyi a nemes célt az egylet állásának íuegfelelőleg előmozdíthatná, akkor aláírási iveket fognak kibocsájtani. A másik tárgy volt a párisi osztrák-magyar egyletnek felsegélyezésére adandó összeg, most először. Hosz-