Zalai Összetartás, 1944. január-december (1. évfolyam, 1-42. szám)

1944-11-27 / 16. szám

1944. november 27.. llÉTH). Előfizetés: 1 hónapra 5.—, negyedévre 14.50 P Postatakarékpénztári csekkszámla: 22.083. sz. í. évfolyam, l(>. szám. Felelős szerkesztő: Dr. PESTIIY PÁL Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttőssy-utca 12. Telefon: 80. POLITIKAI NAPILAP Sk huregarizmus célja népünk érkötési, szellemi és anyagi nagysága“ (Szálasi) Üzenet a csodaváróknak Csodavárás a tehetetlenek programmja, azoké, akik mindig, minden időben arra vár­tak, hogy helyettük valaki megveti az ágyat, szépen ki párnázza, hogy ők azután belelek- hessenek és tovább aludjanak. Akik a háborút úgy képzelték el, hogy a német haderő majd elvégzi helyettünk a harcot és mi csak az osztozkodásnál leszünk jelen, azok vannak ma a legjobban felháborodva, hogy az ellenség hazánk földjére tehette a lábát. De ugyan­ezek voltak azok. akik a leghnmrosabban til­takoztak annak a lehetősége ellen is, hogy mi .Németországot sorsdöntő harcában fölös, anyagi javainkkkak vagy akárcsak munkánk­kal is támogassuk az elmúlt évek folyamán. Ezek a hangadók követelik ma telitorokkal a Iegnagy obbarányú német segítséget, ezek \ ár­ják az elmúlt években agyonrágalmazott és gyalázott Ilungaiázmustól, hogy a megbukott rendszer csődtömegéből heteken be'ii! pezsgő, lüktető életet varázsoljon, a passzívát aktívákká varázsolja, hogy az ő nyugodt emésztésüket ne zavarja tovább semmi. Nem, uraim! "önök­nek nem lehet többé szavuk a nemzet sorsá­nak irányításában! Az önök szabadalmazott országiási bölcsessége vitte a nemzetet az ok- tó bér 15-iki szakadék szélére, amikor már csak a minden idők legaljasabb ellenségének igazságérzetére bízták a nemzetet! El hi hetik nyugodtan, hogy végérvényesen megbuktak. Nem úgy. mint 1918-ban! Akkor belülről rob­bantotta fel a zsidó métely az ellenállást. Most azonban saját magukat buktatták meg. dacára, hogy a magyar nép teljesen a rendelkezésükre bocsátotta harckészségét, munkaerejét, gvőzni- akarását. És mi volt az eredmény, amit önök ezekből az értékekből hasznosítani tudtak?! Mit tettek az elmúlt tíz évben a szovjet ve­szedelem megelőzése és elhárítása érdekében? Nem voltak tisztában a veszedelem nagysá­gával? Ezzel nem védekezhetnek, mert rend­szerük egy csillogó üstököse, gróf Bethlen István a szovjet—cseh kölcsönös segélynyújtási egyez­mény megkötése után keservesen jajdult fel a gyászos emlékű Pesti Napló egész első ol­dalát betöltő nagy cikkében a bolsevizmus európai száliáscsinálói ellen. Mi emlékezünk meg jól rá! Tettek valamit a katasztrófa meg­előzésére, amikor a csehek többek között meg­engedték, hogy a Szovjet Ungváron repülő- támaszpontot létesítsen?! Felháborodásuk mi­lyen nemzetmentő tettekben nyilvánult meg? Szegény ország voltunk és vagyunk? Lilla­füredre tellett?! Meg a tihanyi »halbiológiai és csíborpatkoló« intézetre? Meg a többi »ha­laszthatatlanul sürgős« befektetésre. Hja, a kul- túrfölényünk! — válaszolják önök. Az nem sértette az urak kultúr ér zekét, hogy a magyar faluk legtöbbjében nem volt egészséges ivóvíz és villanyvilágítás? A nemzet testére ragasztott szociális szépségtapaszokkal igyekeztek lelki­ismeretüket megnyugtatni és ez utóbbi kétség­kívül sikerült is. Ez önök legnagyobb sikere az elmúlt negyedszázadban! És még egy, ami­ben utolérhetetlenek voltak: egymás tömjéne- zésében! Elhalmozták egymást elismeréssel, ki­tüntetéssel, címekkel, rangokkal. Szavaltak osztálymentes magyar társadalom­ról, a válaszfalak lebontásáról, kö ben emeltek nagyságos, méltóságos, félkegy ebnes, kegyel­mes és a jó Isten tudja, micsoda címekből válaszfalakat. Annyi tanácsosa, főtanácsosa, belsői titkos tanácsosa még nem volt egy rendszernek sem a világon, mint az önökének. Ha szabad érdeklődnünk m >st se.ókig. ez a sok tanácsos, ez az agvtjüv/.l v * vu nemzetmentő tanácsokat adott? Talán okosabb és önzetlenebb dolog; lett volna a méltóságos Becsből jelenti a NT!: A Neues Wiener Tagblatt berlini katonai munkatársa »Az idő­járás megakadályozza az általános támadást« címmel a keleti hadszíntér pillanatnyi hely­zetével foglalkozik. Kitér a magyar arcvonal legutóbbi eseményeire. Október kezdete óta heves támadások voltak a magvar térségben — állapítja meg a cikkíró. A szovjet mos- tani vállalkozása nem közvetlen Budapest el­len irányul, hanem iazí a célja, hogy egész súlya Miskolc-—Jászberény térségébe tolódjon át. Az ellenség innen észak felé támad hevesebben, a Mátra-begység és ennek nyúlványai ellen. A Budapest—Miskolc vasúti vonalért kemény harcok folynak. Az ellenség azonban nem té­veszti szem elől hadműveleti célját: Buda­pestet és megkísérli majd megszállását, mi­helyt az északkelet felől fenyegető átkarolás veszélyét ki küszöböltnek gondolja. Csapataink viszont vitássá teszik az ellenség területi tér- nyereségeit és nagyon is rabló támadásokra kényszerítik, amelyek az ellenségre nézv e nagy veszteséggel járnak. Az ellenség nem engedi nyugodni hadait és ha az időjárás megakadályozza a páncélosok harcbavetését, egymagukba küldik: támadásra gyalogezredei­ket. (MTI) A NTI jelenti: A bolsevistáknak a magyar hadszíntéren indított támadásai észrevehetően megerősödtek. Azok az összpontosított tárna­inak vagyoni alapjainak lerakása helyett a magyar hadiipart megalapozni, hiszen az egész világ fegyverkezett! Nem gondolják az urak, hogy egy kicsit másképp állna a dolgunk, ha minden egyes méltóságos űr helyett egy! páncéltörő ágyúnk, vagy repülőgépünk volna?! Nem gondolják, hogy ezek hiányaiéit egv ki­csit« önöket terheli a felelősség? Talán azt: várják a Tíungarizmuslól, hogv az összes taná­csosokból és méltóságos urakból modern harc­eszközöket varázsoljon? Önök merészelnek bí­rálni?! Vagy azt hiszik, hogv a Ilungariznuis azért ragadta magához az utolsó pillanatban a hatalmat, hogy önöket megmentse? Nem! A. í buígariziTuis a -magyar népet akarja és fogja megmenteni! Éppen önöktől és zsidó-plutok­rata szövetségesüktől, (d) dások ugyan, amelyeket a bolsevisták a ma­gyar főváros ellen indítottak, él lanyhultak át­menetileg, de ugyanakkor u Mátra vidékén és a Szlovákia felé irányuló támadások újra megerősödtek. Ezeket a támadásokat a né­met és magyar csapatok meghiúsították. Buda­pesttől keletre a német csapatok a Duna és Miskolc közötti reteszállásokban és Hatvan kör­nyékén is visszav erték az ellenséges támadáso­kat, amelyek észak felé irányultak". Az ezen a terepen az ellenségnek minden rendelkezésríe álló erő és harcieszköz bevetésével elért be­törését a német és magyar csapatok elreteszel­ték. A Budapestről délre 13 napja tartó el­hárító csatában a hadsereg és a fegyveres SS egységei az ellenség erős áttörési kísérleteit meghiúsították és 472 páncélost pusztítottak el. A légvédelmi tüzérség 63 repülőgépet lőtt le. (MTI) A magyar hadszíntérről érkező je!enté?ek arról számolnak be, hogy a Csepel szigetén néhány nappal előbb partraszállt bolsevisták állandóan súlyos tűz alatt állanak. Egy magyar harccsoport a támadó ellenséget részeire vonva Csepeltől délre verte vissza. Budapest és Mis­kolc között a magyar és német kötelékek ellen­támadásokkal fontos állásokat szereztek vissza. (MTI) Német és magyar csapatok meghiúsították a Mátra vidékén és Szlevékia felé irányuló erős ellenséges támadó kísérleteket Magyar harccsoport Csepeltől délre verte vissza a támadó ellenséget ■*+ <r * 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom