Zalai Magyar Élet, 1944. október-december (5. évfolyam, 224-249. szám)
1944-10-14 / 234. szám
Ma<^Ceu:t 1944 október 14. Az 53-ik M. KIR. OSZTÁLY SORSJÁTÉK játékterve páratlan esélyeket nyújt. Egy sorsjeggyel szerencsés esetben nyerhető: V - V A nyeremények összege kereken : Tizenötmillió P. Jutalom : 600.000 P. Főnyeremény : 400.000 P. Nyeremények: 200 000 F, 100.000 P, 60.000 P, 3x50.000 P, 4x40 000 P, 1x30 000 P. 14x20.000 P, 2x15 000 P, 25x10.000 P és még számos közép és kisebb nyeremény. A sorsjegy ára osztályonként: egész P40.— A sorsjegy kapható az összes főárusitóknál Hozás kezdete október 17. nyolcad negyed fél P5 — P10. P20 — Zalai lapok szemléi« Hősi halált hal' a Tord i mellett vivőit harcokban szeptember 29 ikén Lörincz Gyula lenti i szikvizgyáros. Ugyancsak hősi halált halt a harctéren Pahocsa György honvéd, nagykanizsai szerelő. — Ö hónapi fogházra Ítélték Friskó Imre eszieregnyei gazdát, mert kapanyéilel fejbevágta a gazdalársát, Kö ő Istvánt félt-kény ségbői. — Pacsén fogták el Devec eri György budapesti lakost, aki a fővárosból m gával. hozott nagymennyiségű ruhaneművel a meg állapított árnál jóval magasabb üzleteket csinált Pacsán. A b:róság 500 pengőre Ítélte és elkobozta az eiadott holmikért kapott öszeget is. (Zalai Közlöny) Meghalt Szerittamáspusztán Bezerédy Margit, aki korábban a Csáktornyái leányinternátusban nevel'e a jövendőbeli anyákat és háziasszonyo kát, Muraköz visszatérése után pedig a M^nsz keretében fejtett ki hazafias ténykedést a leány csoport irányításává!. Bucsuszenllászlón temették el. — A Csáktornyái G áner-gyár levente leány csoportja által rendezett október 6 i kegyeleti stafétafutáson az örökös vándorserleget ismét a kereskedelmi középiskola nyerte el (Muraköz.) írógépet használtat veszek, cserélek. Szakszerű javításokat vállalok Horváth Miklós irógépmüszerész. — Meghalt a keszthelyi gyermektragédia áldozata. Megemlékeztünk arról a gyermek- tragédiáról, amely a keszthelyi katonai lőtéren történt, amikor is Baticz Kálmán lőtér- gondnok 8 éves fia játék közben has halotté 12 éves nénjét. A kis Baticz Piroska most sérülésébe belehalt a kórházban. Téli üzemre is berendezik és kibővítik a hévízi hadikórházat a hévízi csendőr- és postásotthonok siettek a kórházparancsnokság segítségére, lelkesen felajánlva [gépjáróműveiket a hazafias célra. N icsa Ferenc hévízi bérautós minden kérés nélkül, hazafias lelkesedésből és áldozatkészségből teljesen ingyen szállította a sebesülteket Keszthelyről Hévízre s még csak az elfogyasztott benzinért sem fogadott el kárpótlást. A műtétre szoruló súlyosabb sebesülteket a keszthelyi községi kórházban helyezik el; itt 40 személyre van hely. A keszthelyi jótékony nőegyesületek tagjai intézményesen látogatják és támogatják a sebesült honvédeket. A Ranolder intézet növendékei pedig osztályonként végzik a látogatást, amikor minden sebesült honvédnek szeretetcsomagot visznek. (G) (Tudósítás a harctérről.) A magyar katona mindig arról volt elsősorban nevezetes, hogy szerette a harcban az önálló vállalkozásokat. A mostani háború krónikásai, a haditudósítók már eddig is számtalan olyan esetet jegyeztek föl és hoztak nyilvánosságra, amelyekben egy kis csoport titokban, minden parancs nélkül' olyan vállalkozásba kezdett, amelynek kimenetelétől sok esetben egész zászlóaljak sorsa függött. Az egyik Botond belsejében dideregtünk a csípősen hideg kárpáti éjtszakában. A sötétben csak a cigaretták parazsa világított. Néhány méterrel odébb a mélyhangú ágyúk várták a tüzelőállásban, hogy megszólalhassanak. De most csönd volt, kis szünet a nagy harcok között. Cigarettáztunk és beszélgettünk erről- arról. Ki-ki fölelevenítette valami . élményét, kalandot, igaz történetet, amelyek itt estek meg velük. Azt mondja az egyik Öllé Elek tüzérszakaszvezetőnek: — Azt mondja el a szakaszvezető úr, amikor L.-nál négy emberrel megszalasztották a muszkákat. — Négy emberrel? — csodálkozom hitetlenkedve. — Szóra sem érdemes! Más is csinált már olyant — mondja húzódozva Öllé szakasz- vezető. Mind ezzel kezdi, amikor valamilyen hőstettéről kellene beszélnie: »nem érdemes arról beszélni«. De végűi aztán elkezdi. — L.-nál voltunk tüzelőállásban. Előttünk a Pruth kanyargóit, mögöttünk erdős-dombos vidék. Talán hajnali félnégy lehetett, amikor észrevettük, hogy körülbelül két száza inyi muszka kiszivárgott az erdőből és el akarja vágni az ezredes úr harcálláspontját, meg a tüzérfigyelőt a tüzelőállástól. Ekkor négyen és másik három ember minden parancs nélkül1 elhatároztuk, hogy megzavarjuk az oroszokat tervük kivitelezésében. — Arr«i nem is gondoltunk, — folytatja mélyet szippantva cigarettájából ■— hogy mi négyen megfutamítsuk őket. Mi mindössze zavart akartunk kelteni. Négy golyószörót vettünk magunkhoz és annyi kézigránátot, amennyit csak elbírtunk. Aztán óvatosan elindultunk. Árokban, lakatJ lan, félig összedőlt vályogviskók mellett fedezve magunkat kúsztunk előre és csaknem 20 méterre megközelítettük az orosz állásokat. Csodálkozva tapasztaltuk, hogy ezek az állások előre elkészített munkára vallottak. Mint később kiderült, a falu elvonuló lakosságának partizán érzelmű elemei összejátszva az oroszokkal, még az éjjel folyamán előre elkészítették a támadók számára az állásokat. így azok már a készbe »költöztek« bele. Közben a mi tüzérségünk is észrevette a közeledő veszedelmet és megfordította a lö- vegek csövét, majd megnyitotta a tüzérségi tüzet az ellenségre. A lövedékek ott vágódtak be előttünk, nem messze tőlünk. Persze, ők nem tudhattak a mi vállalkozásunkról. Alapos pácban voltunk. Viszont a tüzérségi tűz — éppen az előre elkészített fedezékek és árkok, meg bunkerek miatt — egyelőre -nem okozott nagyobb zavart az ellenség között, csak nagyobb óvatosságra késztette őket. Elhatároztuk, hogy most, vagy soha! Úgy, ahogy vagyunk, négyen meglepjük a muszkákat és kiugrasztjuk őket a lövészgödreikből. így a mi tüzérségünk tüze is hatásosabb lesz. Leszámoltunk persze azzal is, méghozzá minden' pillán atban, hogy vagy a saját tüzérségünk lövedékeinek repeszdarabjai találnak el, vagy az ellenség golyói. Széthúzódtunk, amennyire csak a terep megengedte, aztán hirtelen egyszerre belevágtunk egypár kézigránátot az első állásokba, nnjd hajrával beugrottunk a meglepett oroszok közé. Szinte pillanatok alatt lefegyvereztük őket. A nagy tűzben a lövedékek szüntelen robbanásaitól a többi lövészárkokban nem is nagyon vették észre, hogy mi történt. Előnyös helyzetünket kihasználva, most már a saját állásaikból kezdtük meg a tüzelést — visszafelé. El lehet képzelni azt a meglepetést, amikor észrevették, hogy a saját állásaikból is tüzet kapnak. Újabb öt perc múlva már egy másik árok személyzetét tettük hasonlóképpen harcképtelenné és az ellenség fegyvereit is igény- bevéve lőttük a muszkát. Közvetlen közelből1 hajigáltuk rájuk a kézigránátjainkat. A muszkák vonala egyszerre olyanná vált, mint a hangyaboly. Innen is, onnan is tűz érte őket, ettől teljesen elvesztették a fejüket. Rövid! időn belül úrrá lett köztük az általános fejetlenség. — Időközben erősítést is kaptunk. Ezekkel együtt aztán óriási haj r áj ássál kergettük visz- sza őket az erdőbe, ahonnan jöttek. Az üldözés további-részét már a gyalogosok vették át, mi négyen, tüzérek, visszatértünk a figyelőbe. — Ez volt az egész. Gyurka, adj egy kis’ tüzet — fordul az egyik szomszédjához. Ez volt az egész... így egyszerűen, minden alakoskodás nélkül. Öllé szakaszvezető már el is felejtette az egészet, pedig a mellén ott csillog a bronz vitézségi érem, amit a merész vállalkozásért kapott. — Mi a polgári foglalkozása? — kérdem' még tőle, mivel az elbeszéléshez úgysincs’ hozzáfűzni valóm. ' — Futballista vagyok — mondja. — Bizony jó volna már egy kicsit ismét rúgni a »lasztit«. KÁLLAY GÁBOR haditudósító. Négy ember vakmerő vállalkozása megfutamít két ellenséges századot Már két nyáron működött Hévizén az 525. számú hadikórház. Felsőbb rendelkezésre a hadikórházat berendezik téli üzemre is és egyúttal lényegesen kibővítik, javában folyik már a kórház céljaira igénybevett szállodák és penziók átalakítása téli fűtésre. A kibővített hadikórház parancsnoka dr. vitéz Csukás Béla orvos-vezérőrnagy. Már meg is érkezett az első nagyobb sebesültszállítmány a kibővített hadikórházba. A 300 sebesüli honvédet a legmelegebben fogadták a keszthelyi állomáson. A Hévízre szállítás nagy gondjában a Mávaut,