Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)

1944-07-01 / 145. szám

Mezőgazdasági termények tűzvédelme MA^tThET _____________________________ 1944 július 1, 6 mi nt az, hogy Kisfaludy Sándor levelet írt a kaszinó vezetőségéhez és 1840 nyarára a ba­latonfüredi színházba hívta meg vendégsze­replésre az együttest. Hasonló meghívást ka­pott a társulat Bajáról és Szabadkáról is, úgy hogy a tagokat a pécsi színiévadon kívül a nyári hónapokban is sikerült foglalkoztatná Az azóta eltelt évtizedek alatt naggyá nőtt, kiterebélyesedett a pécsi színészet, amelynek' pompás új palotát emelt a lakosságában és szellemében is teljesen magyarrá lett város. Száz év múltán a Pécsi Nemzeti Kaszinó szerető gondoskodását és pártfogását maga a hivatalos város vette át és a Pécsi Nemzeti Színház a város vezetőségének és lakosságá­nak legmesszebbmenő anyagi és erkölcsi tá­mogatásával folytatja hivatását. K.B. Apró zalai hitek Apáti Imrét, a zalaegerszegi rendőrtanácsos fiát a pécsi Erzsébet tudományegyetemen az államtudományók doktorává avatták. — Péter- Pál ünnepén zárult a sümegi főzőtanfolyam. A záróvizsgán megjelent a helyi, társadalom ve­zetősége és a vármegye képviselete is. Egyhónapi fogházra ítélték Verhár István nagykanizsai redőnykészítőt, mivel bemászott egy zsidólakásba és onnan ruhaneműket akart elvinni. Tettében megakadályozták. — Meg­halt Keszthelyen Magyary-Kossa Gyula mű­egyetemi tanár. Elmulasztotta a légoltalmi elsötétítést egy sümegi lakos. Nyolcnapi elzárásra változtat­ható 35 pengő pénzbüntetéssel büntették. — Kulcsár Gyula nagygörbői szatócs a petróleu­mot a fogyasztók között nem az utalványon feltüntetett mennyiségben szolgáltatta ki. Nem jogerősen 10 napi elzárásra változtatható 100 pengő pénzbüntetéssel büntették. — Engedély nélkül pisztolyt tartott birtokában a hozzá való töltényekkel együtt Szíjártó Zoltán csab- rendeki napszámos. A járási főszolgabíró nem jogerősen 10 napi elzárásra változtatható 55 pengő pénzbüntetéssel sújtotta. A fegyvert és a töltényeket elkobozták. — Hivatalvizsgálatot tartott dr. Nagy Béla sümegi főszolgabíró a zalagalsi körjegyzői hivatalban. — Kicsúszott a kezéből a váltókészülék és súlyosan megsé­rült Ruzsics László pályamunkás, amikor Ukk és Sümeg között a társaival váltóberakással foglalkozott. — Légiriadó alatt az utcán köz­lekedett több nyirádi földmíves. A sümegi főszolgabíró pénzbüntetésre változtatható 5—5 napi elzárásra ítélte őket. A mezőgazdasági termények tűzvész ellen való fokozottabb védelméről a belügyminiszter rendeletet adott ki, amely felsorolja mindazokat a tennivalókat, amiket községekben és váro­sokban a mezőgazdasági termények tűzvédel­mével kapcsolatosan meg kell tenni. A gyujtóanyagok által okozott tüzeket csak akkor tudjuk eredményesen leküzdeni, ha min­den intézkedést megteszünk abból a célból, hogy a veszedelmet idejekorán észrevegyük és a veszély továbbterjedését minden rendelkezésre álló erővel és eszközzel megakadályozzuk. Amikor tehát a gabona érni kezd, minden községben és városban fel kell állítani a tüz- figyelőket. Ezeknek feladatuk a község vagy város határa fölött átrepülő minden repülőgépet szemmeltartani. Ha azok gyujtólapokat vagy más gyujtóeszközt szórnának le, vagy ha a tüzfigyelő tüzet észlel, azt azonnal jelenti. A toronyban elhelyezett tüzfigyelők rendszerint csak kisebb területet tudnak szemmel tartani. Ezért kint a határban is kell figyelőket felállí­tani, olyan sűrűségben, hogy a határ egyetlen pontja se legyen figyelés nélkül. A tüzfigyelők jelentéseinek továbbítása kürtjellel, kiáltással, nappal zászlójelzéssel történhet, de legjobb, ha minden figyelőörsnek lovas vagy kerékpáros hírvivő is rendelkezésére áll. A jelentések késedelemnélküli továbbítása igen nagy jelen­tőségű, mert ezen múlik az idejében történő eredményes beavatkozás sikere. A gabona érésének és betakarításának ide­jében a községekben állandó tüzoltókészültsé- get kell felállítani. Ennek feladata, hogy veszély esetén kivonuljon és a tüzet eloltsa. Ennek a készültségnek felszerelése, a rendes tüzoltófel- szerelésen kívül, minden ember számára egy: egy ásó vagy lapát, vizesvödrök, vasvillák, néhány tüzhorog, két darab eke. A készültség szállítására és az ekék vontatására kocsikat illetőleg előfogatokat kell biztosítani. Az aratást a tűzveszély miatt úgynevezett viaszérés idején kell végezni, tehát akkor, ami­kor sem a szemek, sem a gabona szára nincs még teljesen kiszáradva. Nagyobb tábla gabo­na aratását nem egyenletesen haladva, hanem úgy kell végezni, hogy először a nagytáblát hosszában és keresztben vágott néhány renddel apróbb területekre osztjuk. A három, négy rend szélességű vágásokat azonnal gereblyéz- tetni, kapartatni kell és az összegyűlt kereszteket azonnal el kell hordani, vagy legalábbis a vágásból eltá­volítani. A vágást azután haladéktalanul fel kell szántani és csak igy szabad a megmaradt gabonatáblák aratását továbbfolytatni. A vasutak mentén levő gabona védelmére gondosan ügyelni kell. Az aratást mindig a vasútvonal mentén, attól mindig távolodva kell megkezdeni. A learatott területet azonnal ka­parni kell. A kereszteket nem szabad a vasútvonal közelébe rakni, hanem legalább 60 méter távolságra attól. Ha ilyen távolság a földdarab kicsinysége miatt nem tartható be, a learatott gabonát azonnal el kell hordani onnan. A kaparás befejezése után a vasút és a keresztek közé legalább 4 barázda széles védőszántást kell huzni, amely a keresztektől 5—10 méter távolságban van. A szomszédos földek védőszántásainak egy vonal­ba kell esniök. Vasútállomás közelében learatott gabonát az állomástól számított 400 méter távolságon; belül nem szabad felrakni. Ha ez a távolság betartható nem volna, akkor a learatott ter­ményt azonnal el kell hordani. Ez alól a köte­lezettség alól háború alatt felmentés nem ad­ható. A learatott gabonát legfeljebb 10 keresztből álló csoportokba szabad csak elhelyezni. A keresztcsoportok egymástól számított távolsága legalább 20 méter legyen. Az aratás befejezése után a tarlót azonnal buktassuk, vagy ha buk­tatásra idő nincs, a keresztcsoportokat legalább 4 barázda széles védőszántással vegyük körül. A tarlóbuktatás és körülszántás célja az, hogy a tüzek továbbterjedését megakadályozza. Mezőgazdasági terményt engedély nélkül csak akkor szabad a község vagy város belterületére behordani és ott csépelni, ha az asztagok a legközelebbi lakóháztól vagy gazdasági épület­től legalább 100 méter távolságban rakhatók fel. A szomszéd asztagtól számítva pedig leg­alább 15 méter távolságot kell betartani. Mezőgazdasági terményt lőporraktártól, rob­banóanyagtól legalább 300 méter, vasúttól leg­alább 100 méter, állami és törvényhatósági úttól legalább 10 méter, utcától és szomszédos kerítéstől legalább 5 méter távolságra kell elhelyezni Ha valaki learatott gabonáját, szalmáját, szét náját az előírások ellenére szabálytalanul rakja le belsőségre, a hatóság azt az illető terhére kihordalja onnan akkor, ha a tulajdonos a kihordást megszabott határidő alatt nem végzi el. Bizonyos mennyiségű szalmát, szénát vagy más takarmányt természetesen szabad belsőség­ben tartani, de csak annyit, amennyit az első­fokú tűzrendészed hatóság megállapít. Egyheti szükséglet azonban engedély nélkül is behord­ható. A gazdák legnagyobb része a belsőségeken lévő telek kicsinysége miatt nem hordhatja be gabonáját. Azt tehát vagy magán a gabonaföl­dön rakják asztagba és csépelik ki, vagy közös szérűn helyezik el. A közös szérűt csak bizonyos szabályok szerint lehet létesíteni. Ezek a szabályok a következők: 1. A közös szérű a község legközelebbi házá­tól legalább 100 méter távolságban feküdjék, az uralkodó szél irányában. 2. A szérűt vizesárokkal kell körülvenni, ezen belül pedig lombdus fákkal és bokrokkal körül­ültetni. 3. Az asztagokat, kazlakat, boglyákat meg­határozott nagyságban és távolságban szabad csak rakni. Az asztag vagy kazal hosszúsága legfeljebb 20 méter, magassága legfeljebb 6 méter, szélessége pedig legfeljebb 8 méter lehet. Az egyes asztagok között legalább 4 méter széles utat kell hagyni, minden katasztrális holdnyi területet 30 méter. Minden félholdas területet legalább 15 méter széles tüzuttal kell elválasztani. 4. A szérűn közköltségen bővizű kutat kell létesíteni. 5. A szérűre történő behordás alatt minden gazda saját maga köteles arról gondoskodni, hogy terményei mellett állandóan vízzel telt kád vagy hordó, vízzel telt legalább két vödör és csáklya álljon rendelkezésre. 6. A közös szérűn állandóan megfelelő számú takaróponyvát, ásót, kapát és gereblyét, vala­MÁVÁÜT Zalaegerszeg autóbusz menetrendié MÁVAÜT Érvényes 1944. junius 5-étől A forgalom vasár- és Menetdij Zalaegerszeg—Bak—Keszthely ünnepnap szünetel. —•— 14 45*** i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 10-35*** 17-05* 1-40 —•— 15-17 é. Bak Hangya szövetkezet i. 10 03 16-33 1 — 8 15* 15 20 i. Bak Hangya szövetkezet é. 945 16-30 .2-50 853 15 43 i. Zalaszentmihály—Pacsa rk. temp i. 922 1607 640 8 55 15 45 é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 9-20 1605 1018 1713 é. Hévizszentandrás posta i. 7-42 14-37 6-40 1047 17 42 é. Keszthely Hungária szálló i. 7-25 1415 §'4Q J0-50* 17 45*** é, Keszthely pályaudvar i. 7-10*** 14--* Menetdij Bak—Nova 8-30** 15 25** i. Bak pályaudvar é. —■ 18-15** — 8T5 15 30 i. Bak Hangya szövetkezet é. 10-—** 1805 2-40 9-10** 16 10** é. Nova i. 9-20** 17-25** Menetdij Zalaegerszeg—Bak—Bánokszentgyörgy 17 35* i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. • —i. 1-40 1813* i. Bak Hangya szövetkezet é. 700 240 18 49 i. Söjtör Búza-vendéglő é. 6-42 4-40 19-40 é. Bánokszentgyörgy i. 5-50 * = csak hétfőn, szerdán, pénteken közlekedik ** = csak kedden, csütörtökön, szombaton közlekedik *** _ Szerdán nem közlekedik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom