Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)

1944-05-02 / 98. szám

1944 MÁJUS 3. SZERDA

ARA 14 FILLÉR

V. évfolyam ♦ politikai napilap # 99. szám.

Szerkesztőség és kiadóhivatalZalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P.

Tüttössy-rutca 12. / Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz.

A falu lelke

Amikor egy ember belép egy községbe, ahol még soha se járt, ahol senkit se ismer, mindig feltör benne egy kérdés, vájjon milyen község lehet, milyen emberek lakják, azaz milyen a falu lelke ? Ä falu lelkét nem lehet eltakarni az ember szeme elől. ©tt él az utcákon, a járókelők arcán, a szemükben, kikukkant a kis nád vagy zsuptetőe házak ablakain, rránk pillant a tiszta udvarokról, ránk köszönt -és bátorít, biztat már a legszélső házikó is, hogy csak lépegessünk beljebb, «el a község szivéig és ott hallgassuk meg jó szivének igaz dobogását.

A föld hátán a falu parasz'ja a legnagyobb ur a földecskéje birtokában. Ők ezt„.nem akarják elhinni, pedig «zent igaz. Ők tartják a kezükben az istenadta kenyeret. Nagy szó. A kenyér az élet. Nekik az istenen kívül a dolguk becsületes elvégzése és állampolgári kötelezettségük teljesítése után senki se . parancsol. Nem kell csuszniok-mászniok;; nem kell bajlonganiok jobbra, balra; nem keil görnyedniük és tetetett képpel járniok a világot. Egyenesek, őszinték, igazak. rjÖk nem rabszolgái a mindenkor műveltségének és selejtes erkölcseinek. Ámbár nagyot szaladt a falu, de a régi mag még tiszta és ép. Ami konkoly közéje került, azt ki lehet rostálni.

Sokan azt mondják, hogy a falu műveletlen, ezért durva. Nem igaz. Csak kemény. Annyian és annyi műveltséggel, tele ígéretekkel akarták a falut hamis vezetők a maguk céljaira megfogni, kihasználni, hogy megkeményedett minden előtte nem egészen tiszta, nem egészei: világos elveket hirdető megmozdulással szemben. A paraszt nem sakkfigura, akit ide-oda lehet állítani. A paraszt nem az utca népe. Amikor jobbágy volt, akkor se volt az.

A paraszt a falué elsősorban, ahova belenőtt, gyökeredzett;

azután a földé, amihez végtelen szeretete köti ; és mindezeken keresztül mindig és örökke megbízhatóan a hazáé és a nemzeté. Ebbeo kemény, ebben tántoríthatatlan és hajlíthatatian.

Nézzünk csak szét most a falun. A városok nagy politikai hullámverésében egyesek imbo- lyogva lépegeinek jobbra-balra, egyik pártállásból a másikba. A falu közömbösen nézi, elitéli és ezt mondja: „mindenekelőtt az ország sorsa I“ Csak ennyit és nem többet. Hallottam egy másik okos mondást is. „Ha szorgos a munka, nem ieh%t a tinókkal dolgozni, hanem csak az ökrökkel.“ Okos beszéd. A tinó még tanulatlan a járomban. Bogaras, gyorsan jár, hamar elfárad, kidül. Az ökör nyugodt, ismeri a jármot, nem bogaras, nem lohol, nem dűl ki, hanem huzza az igán keresztül a terhet és tudja azt, hogy merre van a bajsz és merre a csálé.

Ne értessem félre, meg kell írnom azt is, hogy

a falu nem maradi. Az újság ott is járja.

Látják és megértik a kívánalmakat, amiket szerintük is teljesíteni kell. Lényeges, amit ők hajszolnak. Ne legyen nyomorgó szegény.

A két kéz verejtékes munkája mindenkinek tisztességes megélhetést juttasson. Ha ez meglesz, akkor nem lesz elégedetlen magyar. És ne legyen uzsora ár az országban. És ne futkossanak az áruk a kereskedők tömegén át a fogyasztóig, ahol megtízszerezett árat kell érte fizetni. Becsületes kereskedelmet kérnek

megbízható árukkal. És a becsület, a tisztesség, a keresztény és tiszta erkölcs uralmát kérik érvényre juttatni az egész magyar közéletben és gazdasági életben.

Tisztán csengenek a falu kívánalmai. Mindegyik a falu leikéből csöppent ki, ezért arany- igazságok. Sokan a városi bölcselők, akik a falut a piacokon látták, meg a színházakban

s mint figura alakokat szemlélték, azt szokták mondani, hogy a falu sötét, hogy a lelke érzéketlen. Nem. Világos a falu és csak annak sötét, aki előtt a falu nem nyílik meg és csak az iránt érzéketlen a falu lelke, aki előtt kemény lélekkel kell állni minden időkben.

Dr. r. s.

A mai nap országos és világ vonatkozású eseményei

A honvéd vezérkar főnöke közli a 9. számú magyar hadijelentést Kutynál és attól északra székely honvéd csapatok sikeresen verték visz- sza a bolsevista támadásokat. Ugyancsak meghiúsították a szovjet támadásokat Kolomeá- nál. Ezzel szemben saját rohamosztagaink területnyereséget értek el. Az elért terülíetnyere- séget a heves ellenséges ellentámadásokat visz- szaverve sikerült megtartani. A harcok során több harckocsit lőttünk ki és 5 repülőgépet megsemmisítettünk. A harcokban különösen kitüntette magát a vitéz Vasváry József vezér- ezredes vezetése alatt harcoló tiszántúli 18. könnyű hadosztály. (MTI)

A német birodalmi sajtó állandóan foglalkozik a magyar katonák harcaival. Az egyik lap szerint a Kárpátok és a Dnyeszter felső folyása között a magyar hadsereg könnyű alakulatai harcolnak. Egy hét alatt több mint 100 szovjet páncélost lőttek ki, egytized részüket Közelharcban. A magyar csapatok két szárnyán .német katonák harcolnak. A két hadsereg Borody falu visszafoglalása alkalmával a 325-ös magaslaton vállvetve harcol és gyakran megtörténik, hogy a lövészárkokban vegyesen vannak német és magyar katonák. A németek különösen a magyaroknak állásépítő készségét csodálják. A magyar csapatok ugyanis, ha az .idő megengedi, rövid idő alatt kis arcvonall- vilákká alakítják lövészárkaikat, amelyeket a szovjet repülők alig vehetnek észre. A magyar tisztek és csapatparancsnokok a harcokb in mindig elől vannak és rövid vezényszavakkal, vagy síppal irányítják a harcokat. A magyar tisztek legnagyobb része tud németül és ez is elmélyíti a baráti kapcsolatokat. (MTI)

A Budapesti Közlöny vasárnapi száma közli a belügyminiszter rendeletét a gyülekezési tilalomnak újra való életbeléptetéséről. A rendelet hivatkozik arra, hogy honvédségünk nap- ról-jiapra fokozottabban kapcsolódik bele az Európát és így hazánkat is fenyegető bolsevista veszély ellen való küzdelembe, az elleni- séges légitámadások fokozódásával annak következményei is súlyosbodnak s ezeknek elhárítása mindenkit fokozott erőfeszítésre kötelez. Ebben a súlyos harcban a termelés folytonossága és minél tökéletesebb zavartalansága az az alap, amelyből a harctéren küzdő honvédségünk és a hátország lakossága erőt meríthet és arra biztosan támaszkodhatik. A termelésnek zavartalansága csak úgy lesz biztosított, ha a politikai pártok és egyesületek tevékenységüket, párt- és egyesületi életüket a lehető legszűkebb körre korlátozzák és senkit sem vonnak el a munkahelyéről. A pártok és egyesületek rendes napi életéhez tartozó lés a párt-, egyesületi élet folytonosságát biztosító igazgatási tevékenységet nem kívánja a belügyminiszter érinteni. A tagoknak szokásos párt- és egyesületi helyiség látogatásai sem esnek kifogás alá, de ezek gyűlés jellegét nem ölthetik s ilyen alkalmakkor beszédek sem hangozhatnak el. Tagértekezletek, vezetői, vagy választmányi értekezletek nem tarthatók és nem engedélyezhetők. (MTI)

A pénzügyminiszter most megjelent rendeleté értelmében a postatakarékpénztár betétkönyveire a közvetítő hivatalok rövid utón 300 pengőig terjedő összeget fizethetnek visz- sza. Az eddigi legmagasabb összeg, amit a közvetítő hivatalok rövid utón kiadhattak, 100 pengő volt.

Kolozsvárról jelentik, hogy az ottani zsidók este 6 órától délelőtt ll óráig nem mehetnek ki az utcára. (MTI)

Szegedről jelentik, hogy vitéz Endre László államtitkár Szegeden is megszemlélte a zsidók elkülönítésére szánt városrészeket. (MTI)

Budapestről jelentik: A bőranyaggazdálkodás országos kormánybiztosa közli, hogy a szegénysorsú iskolásgyermekek lábbeliellátására juttatást szervezett. A juttatásban elsősorban az iskolától távol lakó gyermekek részesülnek. A juttatást a tanfelügyelőségek útján bonyolítják le. A névre szóló utalványokat az iskolák igazgatói állítják ki. (MTI)

A belügyminiszter a budapesti Belvárosi Zsidó Nőegyletet feloszlatta. (MTI)

A Budapesti Közlöny keddi száma közli a belügyminiszter rendeletét, amellyel a sárga csillag viselésére kötelezett zsidókat általánosságban eltiltja a nyilvános fürdők látogatásától. A törvényhatóságok első tisztviselői egyes nyilvános fürdőkre vonatkozóan megengedhetik, hogy a fürdőt a zsidók meghatározott napokon, meghatározott órákban látogathas-