Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-03-14 / 60. szám
1944 március 14. f1/#S®feLET Hajdanában — danában... Egy érdekes megemlékezés Hamarosan 40 éves jubileumát ülhetjük annak a fontos eseménynek, amikor I. Ferenc József osztrák császár és magyar apostoli király kibékült Kossuth Lajos családjával. Ennek látható jele az volt, hogy Kossuth Ferenc országgyűlési képviselőt, a függetlenségi és 48-as párt elnökét magához kérette a bécsi Burgba s rövidesen utána kinevezte valóságos belső titkos tanácsosává és kereskedelmi miniszterré. Abban az időben ez a lépés az uralkodó részéről nagy bölcseségről s politikai tapintatról tett tanúságot és népszerűségét, főleg az ellenzéki oldalon, rohamosan emelte. Amint a meghívásnak híre ment, a legutolsó ceglédi korcsmában sem folyt másról a vita, mint Kossuth Ferenc kihallgatásáról. A malomalatti politikusok bizony ezer feladaton törték a fejüket, hogy hát: milyen ruhában megy Kossuth apánk fia a császári palotába ott Bécs várában; a botját magával viheti-e; keszkenőt visz-e a zsebében, vagy francia zsebkendőt; németül, olaszul, vagy franciául beszéinek-e majd s ha Ferenc József a császári koronát leteszi és a Szent István koronáját teszi fel, akkor — mint király — magyarul folytatja-e: (a társalgást? A gárdisták tisztelegnek-e Kossuth apánknak, díszmagyarban állnak-e egymással szemben? Ilyen és sok hasonló, kérdés vetődött fel, |ami a jó ceglédi atyafiakat izgatta. Hiszen akadtak még olyanok is, akik a ceglédi követváiasztáskor azt kifogásolták, hogy Kossuth Ferenc kitűnő szabású angol redingot- ban, kamásnis lakkcipőben és selyem zsebkendővel jelent meg iá választói előtt, nem pedig csizmában s magyaros gazdaruhában. Amikor meg tüsszentett, hát nem jó falusi szokás szerint fújta ki az orrát, hanem a selyem zsebkendőjébe. Mondta is az egyik maradi polgár: »Nem olyan ez, mint az apja, nímöt ez mindenben,. Nem szereti a paraszt szagát, inkább az urakkal cimborái. Mindennap kivasaltatja a pantallóját és irtózik a bagaria csizma szagától.« Amikor ezt Kossuth Ferencnek Komjáthy Béla visszamondta, olyan jóízűt kacagott, hogy csak úgy harsogott a képviselőház folyosója. Aztán mosolyogva jegyezte meg: »Tudod-e, Béla, hogy igazat mondott? Csak aztán odalenn meg ne tudják!« Ferenc Jóizsefnek is hírülvitték mindezt s az uralkodó szintén jóízűeket nevetett, mert szerette a találó tréfákat. Elő is hozta mindezt az első találkozás alkalmával, amelyen a magyar üdvözlés után részben franciául, részben olaszul társalogtak egymással s mindvégig két nagyműveltségű, előkelő úr szívélyes együtt- féte volt ez a találkozó, majd háromnegyed óra hosszatt. Teljesen megértették egymást. Aztán ,a ceglédiek is megbékültek. Nagyon büszkék lettek a követükre. Színes nyomatban minden házban kiakasztották azt a képet, amikor Ferenc József dolgozószobájában fogadja Kossuth Ferencet. Tették ezt annak ellenére, I hogy frakkban ábrázolták, mélyen lehajolva az uralkodó előtt. Egy élelmes sokszorosító vál- ! lalat igen sokat keresett a képpel, mert ügyes reklámmal többszázezer nyomtatványt adtak el országszerte. A magánkihallgatáson történtek nem kerültek nyilvánosságra, inkább a találgatásra volt utalva a kiváncsi közvélemény. Köss ith is mondott egyet-mást, Ferenc József is beszélgetett bizalmas környezetével erről a történelmi találkozásról. Sokat írtak erről, Krúdy Gyula könyvében is megemlékezett az eseményről, de történelmileg természetesen nem lehet minden sorát hitelesnek elfogadni. Tanúk nem voltak jelen. Kulcslyukon pedig nem lehetett hallgatózni, mert azt a testőrök úgysem engedték volna. Az újságírók képzelőtehetségének tág tere (nyílott s a lapok napokon át mással sem foglalkoztak, mint a bécsi kihallgatással. Igen megerősítette a helyzetét a Wekerle-kormány- nak. Ebben a koalíciós kormányban a bukott munkapárton kívül minden más párt képviselve volt, még pedig a legtekintélyesebb politikusokkal. Wekerle maga mellé vette Kossuth Ferencet, gróf Apponyi Albertet, gróf Andrássy Gyulát, gróf Zichy Aladárt, báró Szterényi Józsefet, Nyiry Sándor tábornokot, Darányi Ignácot s a régi politikai világ számos kiválóságát. Ki miniszter, államtitkár, ki meg főispán lett s a koalíciós uralom jól indult meg. A képviselőház elnöki székében Justh Gyula és Rakovszky István tündököltek, akikre szükség volt, mert akkor kezdődött a horvát képviselők Zala, Vas, Borsod és Heves megyékben már megkezdődött la honvédelmi munkakötelezettség címén való igénybevétele azoknak a mezőgazdasági munkásoknak, akik február 15-ig önként le nem szerződtek. Az igénybevétel alkalmával a munkások közül többen azzal a kifogással igyekeztek magukat a kirendelés alól kivonni, hogy szerződésük már folyamatban van és néhány nap múlva az aláírás is megtörténik. Az igénybevételt végző repülőbizottság ezt a kifogást természetszerűleg nem vehette figyelembe és az illetőket mezőgazdasági munka kötelező végzésére kirendelte. Ezenkívül a repülőbizottság azt tapasztalta, hogy a mezőgazdasági munkásszerződések megkötésére adott határidőre vonatkozó rendelkezést helyenként félreértették. E rendelkezésnek ugyanis azt az értelmet tulajdonították, mintha február 15-ike után önként már egy munkás sem szerződhetnék, illetőleg a munkaadók február 15-ike után szabadon már nem fogadhatnának fel munkásokat. Illetékes helyről közlik, hogy »obstrukció«-ja Supiló vezetésével. Erre ugyan nem lett volna szükség s mindkét nemzetnek többet ártott, mint használt. Egy tapintatlan vasúti rendelet robbantotta ki, aminek hullámait hiába próbálták elsimítani olyan tekintélyes horvát képviselők, mint Drohobeczky Gyula körösi görögkatolikus püspök, Csincsek Flórián plébános, volt 48-as vörössapkás főhadnagy és a jó öreg Szerb György. A kormány is, engesztelhetetlen maradt, Supiló is. Sker- lecz Iván báró, a népszerű horvát bán fáradozásai is hiábavalónak bizonyultak. Nemsokára megbukott a koalíciós kormány, az új választások ismét a Tisza Istvánt követő munkapártnak adtak többséget s kilenc év múltán jött a világháború, amely felforgatott min dent. Eltűnt a sok kedves emlék életünkből s csak néhány följegyzés maradt meg, amit az új nemzedék már meg sem értene. munkára kirendelést végző hatóság a munkásokat be nem idézte, a munkások továbbra is szabadon szerződhetnek. Az idézés kézbesítésétől kezdődőleg azonban az önkéntes szerződés lehetősége a beidézett munkásokra nézve megszűnik. így például, ha a honvédelmi munkakötelezettség címén való igénybevétel céljából az idézést március 1-én kézbesítették, a f ebruár 29-éig kötött szerződést a repülőbizottság — ha csak a szerződés nem volt színlelt — elfogadta. Épp így elfogadta az ezen túl kötött szerződéseket is, ha a szerződés aláírása az idézés kézbesítését megelőzte. Az igénybevétel alkalmával azonban már egy munkás sem hivatkozhatik arra, hogy önként kíván leszerződni. Az önként le nem szerződött mezőgazdasági munkások igénybevételét természetszerűleg a legnagyobb eréllyel folytatják, mert nem engedhető meg, hogy az egész ország háborús erőfeszítéseiből bárki is kivonja magát. Ki tekinthető hadirokkantnak? Hadirokkantnak kell tekinteni azt, aki az 1939 évi március 11. napjától kezdődően a magyar fegyveres erőnél (honvédség, csendőrség, székely határőrség stb.), vagy munka- szolgálatnál teljesített nem hivatásos szolgálata következtében, azzal okozati összefüggésben elszenvedett sebesülése, sérülése, vagy megbetegedése miatt kereső- és munkaképességének legalább 25 százalékát elvesztette. Azt, hogy a rokkantságot okozó baj ártalmát a katonai szolgálat okozta-e és azt, hogy az előrelátható rokkantság foka eléri-e a 25 százalékot, a kórházban a kezelő orvos, vagy a hadigondozó tiszt mondhatja meg. Az otthonába elbocsátott hadisérült pedig már rendelkezik olyan katonai felülvizsgálati lelettel, amelyben fel van tüntetve, hogy mi a baja, azt mi okozta, törődöttsége hány százalékos és gondozásra tekintetbe jöhet-e, vagy sem. A 25 százalékon aluli munkaképességcsökkenés nem rokkantság. addig az időpontig, amíg a honvédelmi MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje MÁVAUT Érvényes 1944. március 6-átói A forgalom vasár- és Za:aegerszeg—Bak—Keszthely- ünnepnap szünetel. Menetdij d f d f d — — 14 45 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 1000 17-05 T40 — 15-17 17-57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 9-28 16-33 — 8T5 1520 —i. Bak Hangya szövetkezei é. 926 1631 2-50 825 15 45 —•—é. Zalaszentmiháiy—P>xsa p, u. i. 900 16 05 640 10T4 17 19 é. Hévizszenfandrás posta i 7-28 14-33 6 40 * 10-30 17-35 — —é. Keszthely Hungária szálló i. 7T0 14T5 6 40 10 40 17 45 —é. Keszthely pályaudvar i. —• — 14 00 Menetdíj d Bak—Nova d — 8-30 15 25 i. Bak pályaudvar é, 6 55 13 15 — 930 15 30 i Bak Hangya szövetkezet é. 6-50 1310 2'40 1010 16 10 é. Nova i. 610 12-30 Menetdij Zalaegerszeg—Bak—Lispe—Szentadorján c d — ——•_ 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é.—*— —•— F40 14.30 14-30 1805 i Bak Hangya szövetkezet é. 7-00 1515 240 14.55 14 59 18 19 i. Söjtör Búza-vendéglő i. 6’42 1503 440 —.— 15 50 19 10 é. Bánokszentgyörgy i. 5 50 —■— c = csak kedden, csütörtökön és szombaton. d = csak hétfőn, szerdán és pénteken. f = kedden nem közlekedik. Dr. LÁSZLÓ.ZOLTÁN. A mezőgazdasági munka biztosítása Makói dughagymát azonnali, vagy későbbi határidőre, hosszúkás aprószeműt 100, nagyobb szeműt 70, gömbölyűt 140 pengőért szállítunk 100 kg- ként. Úgyszintén garantált csíraképes, 1943 évi termésű hagymamagot 10, petrezselyemmagot 10, sárgarépamagot 12, salátamagot 20, céklamagot 16, uborkamagot 20 pengőért szállítunk 1 kg-ként ab Makó, utánvéttel. 10 kg-<os magvak rendelésénél 5 százalék árengedményt adunk. Zsákokat csomagoláshoz önköltségi árban számítjuk fel. Sárgarépát és petrezselymet a legolcsóbb napi árban szállítunk. STUHL és TÁRSA, Makó.
