Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-03-18 / 63. szám
6 ílAOTftífiiLET 1944 március 18. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter nyilatkozata a Levente Gazdasági Szövetkezésről Örömmel értesültünk, hogy Zalaegerszegen is megindult a Levente Gazdasági Szövetkezés munkája, amelyben hatalmas gazdasági erő rejlik. Ezzel kapcsolatban időszerűnek látszik -a, pénzügyminiszter következő nyilatkozatának megfontolása: »Nemzetünk ma gazdasági szabadságharcát vívja, ezért kétszeres jelentősége van a többtermelésnek, amelyet mindert eszközzel, elsősorban nagyobb munkateljesítménnyel és takarékossággal kell előmozdítanunk. A nemzet erejét növeli minden anyag, amelyet termelünk, minden árú, amélyet előállítunk és minden pengőnyi tőke, amelyet megtakarítottunk. Ezt a gazdasági erőgyűjtésünket nagy mértékben előmozdíthatja az a levente, aki a szövetkezésben tömörül, ha szabad idejét hasznos munkában tölti el és keresetének egy részét rendszeresen takarékba teszi. Egyén, család és nemzet csak fegyelmezett pénz- és anyagtakarékoskodással fekteti le jövőjének gazdasági alapját és biztosíthatja függetlenségét. E nagy célokért vállvetve kell dolgoznunk és takarékoskodnunk. Bízom a leventeifjúság hűséges magyar szivében és katonás fegyelmében és meg vagyok győződve, hogy most meginduló gazdasági munkájuk nagy mértékben fog hozzájárulni annak a szebb, boldogabb magyar jövőnek kiépítéséhez, amely jövőnek gyümölcseit elsősorban a mostani leventeifjűság fogja élvezni.« és feldolgozás a Zala völgyében A Zala völgyében, különösen a folyó szabályozása után az árterekben a fűz lesz !a gazda leghasznosabb növénye. Ha a folyó partját közös költséggel, vagy erővel betelepítik, akkor a Zala völgyén végig felvirágozhat a kosárfonó ipar. Éppen e területen van kevés erdő. Erdei munka helyett a nép széles rétegei háziipar révén jutnak szép keresethez a munkanélküli téli hónapok alatt. A cirok egyéves növény, a füzet sok évre, évtizedekre telepítjük. Ez a hosszú időszak nagy megfontolásra készteti a gazdát. Elhibázott telepítés igen nagy ráfizetéssel járhat. Téves a felfogás, hogy csak vizenyős helyen [díszük a nemes fűz. Éppen a vizet |nem nagyon szereti a növény gyökere. Ahogy elpusztul szomjúságban a száraz talajban, éppen úgy kipusztul a levegőhiány miatt a vízben is. Ha oly vizes területre telepítjük, ahol a gyökér hamarosan vizet ér, akkor húzzunk fél méter Széles árkokat és az árok gerincére telepítsük). Igen szép füzeseket lehet látni ilyen helyeken). A nemes fűzféleségek nem ágaznak el, nem törnek, könnyen lehet hántolni őket. Telepítése nagy költséggel jár, hisz 30—40 cm távolságra ültetve, holdanként 60—70 ezer dugványra van szükségünk. A talajt éppen úgy kell előkészíteni forgatással, trágyázással, mint a szőlőnél. A forgatás lehet sekélyebb, elég 40—50 cm, igaz, a szőlőnek se forgatunk ma már 60 cm-nél mélyebbre. Az első évben a gyomtól többszörös sarabolással védjük a telepítést. Vigyázzunk a hajtásokra, nehogy letörjük a kapával. Már az első évben hoz némi vessző- termést, amit kötözésre 'jól felhasználhatunk. A további években csak kapálásból áll a munka. Trágyázni nem igen szokták, mert a lehulló levelek bőségesen ellátják humusszal a talajt. Én 15 évig termeltem egy helyen füzet és annak ellenére, hogy* egyszer se trágyáztam, termése nem csökkent. 15—20 év múlva ritkulni kezd, jeléül annak, hogy kiélte magát, mint a szőlő. Kataszteri holdanként ad 60—100 mázsa nyers vesszőt, átlag 80 mázsát. Ezt lehet értékesíteni nyersen, kévékbe összekötve. Ma az osztályozásán nyers fűzvessző ára mázsánként , 19 pengő. Gondolkodjunk kissé ezen! Olyan területen termeltük, amely másnak alig lett volna felhasználható. Telepítési költsége, igaz, sokszorosa a talaj értékének, de 15—20 évre oszlik el, így .egy-egy évre nem sok jut belőle. Ápolása: kétszeres kapálás. Vetés, ültetés nincs. Betakarítása nem több, mint a szénáé. És nyersen mit hoz? 19x80, azaz 1520 pengőt. Amikor a földárak nem voltak dlyan hullámzók, mint ma, amikor sokszor az égbe szállnak, akkor a nyers fűzvessző értéke any- nyi volt évről-évre, mint a föld ára, amely! termelte. Nincs még egy növényünk, amelyről ezt elmondhatnánk! Háziipari tevékenységünk a nyers fűzvessző feldolgozásában nyilvánul jneg. A feldolgozás kétirányú: félkész árút készítünk, ez a 'hántolt vessző és készárút, ez a kosárárú. A hántolt vessző nagyon keresett félkész- termék. A nyers vessző tavaszi nedvbe induláskor héjától könnyen megválik. Gondoljunk gyermekkorunkra és a fűzfasípokra. Sokszor a legszebb emlékeink fűződtek a füzesekhez. A fűz héját le lehet hántani mesterséges hajtatással is. A vessző végét vízbe tesszük és pár nap múlva megfelelő hőmérséklet mellett héját könnyűszerrel lehúzhatjuk. Célt érünk azzal is, ha a vesszőt megfőzzük pálinkafőzőkj- höz hasonló üstökben. Nagyban ezt a módot alkalmazzuk. A hántolt vessző finomabb kosárárúk készítésére alkalmas. Ennek megfelelően értéke is magasabb. Három métermázsa nyers vessző ad egy mázsa hántoltat, aminek ára ma 115 pengő mázsánként. A 80 mázsa nyers vesszőből 26 mázsa hántoltat készíthetünk, amiért kereken 3.000 pengőt kapunk. Nem oly sok munka megy rá. A főzés kellő gyakorlattal, beosztással gyorsan megy. Hántoiásra pedig megfelelő V alakú kést készíthetünk, amelyen párszor végighúzva a vesszőt, héjától megszabadul. A munkadíjat majdnem fedezi a lehántott héj értéke. Ennek fele, tehát minden három métermázsa nyers vessző után egy mázsa alkalmas kötözésre. A szőlősgazdák nagyon szívesen megveszik és sokkal többet ér, mint a most rendelkezésre álló papírzsineg. Ha a kötözési munkája nem lenne lassúbb, mint a külföldi raffiáé, akkor ki is szorítaná, mert tartósabb ennél is. A fűzfeldolgozó háziipar kész terméke a kosár. Fűzből oly különféle kosarakat, kerti bútorokat, kocsikasokat lehet előállítani, hogy e házimunka jövedelmezőségéhez nem lehet számítást hozzáfűzni. A durva kosár készítése álig hoz többet a hántoMsnál, a finom kosár- és kerti bútor árúk viszont iparművésszé fejlesztik készítőjét, aki a nyers vessző értékének többszörösét kaphatja keresett készárúiért, PÖRNECZI JÓZSEF. APRÓHIRDETÉSEK APRÓHIRDETÉSEK ÁRÁT előre kell fizetni. Telefonon tehát nem vehetők föl apró- hirdetések. VARRÓGÉP, álig használt Csepel gyártmányú, kitűnő minőség, eladó. Cím a kiadóban. KlADÖ lakását, adás-vételi ügyeit itt hirdesse» Fillérekért gyors eredmény. HÍREK AZ ELSÖTÉTÍTÉS MA ESTE NYOLC ÓRÁTÓL REGGEL NÉGY ÓRÁIG TART. Hazafelé Négy keréken jár a föld, Kilenc küllő tartja. Mézes fenyők feküsznek Megkopasztva rajta. i Hosszan édes lé csorog, Csak ne vesznék kárba! A fenyők most vérüket Hullatják a sárba. Négy keréken jár a föld, Döcög a szekér. Imádságra harangoznak, Mire hazaér. Már az égen vadlibáknak Gágogását hallani. De jó lenne most pihenve Szép szerelmet vallani! Varga Lajos (Balatonfüred). — o — — Ferences hírek. Szép lelki sikerrel fejeződött be a zalaegerszegi ferences plébánián a lelkigyakorlatok második napja. Ezt a napot a férfiaknak szentelték. A szónok rámutatott arra, hogy a férfiak az isten akarata szerint arra vannak hivatva, hogy vezessenek. Szükséges, hogy a vallásos életben is ők vigyék a vezérszerepet, mert amilyen a család feje, olyan lesz az egész család. Minél több vallásos családja lesz a nemzetnek, annál több boldogabb családja is lesz. — A hivatalos szentmisét az új szombathelyi megyéspüspök kinevezése alkalmából vasárnap 10 órakor tartják. — A sümegi járás jegyzői kara üdvözölte la veszprémi püspököt. A Sümegen tartott járási tiszti értekezleten a járás jegyzői kara dr. Nagy Béla főszolgabíró elnöklése mellett megemlékezett a veszprémi egyházmegye főpásztorának kinevezéséről és a püspököt többek között a következő sorokkal köszöntötték: »Katolikus lelkünk legmélyebb tiszteletével és szeretetével fordulunk új Főpásztorunk felé, hogy tanújelét adjuk a sümegi járás közigazgatásában megnyilvánuló katolikus lelkiségnek és biztosítsuk a Főpásztort arról, hogy a magyar közigazgatás a Krisztus által kijelölt ütőn haladva, a szociális gondoskodás, a testvéri szeretet alapján ülteti át az ember-alkotta törvény betűit az éjlet valóságába és Krisztus erejében bízva végzi áldozatos nemzetépítő és fenntartó, megfeszített nagy munkáját.« — Rálőttek a csendőrjárőrre. A zalaszent- gróti csendőrörsparancsnokság egyik járőre a Zálameggyes és Zalagalsa községek közötti utón elő vezetett foglyok után haladva, találkozott egy vándor cigánykaravánnal. A szokásos igazoltatás közben a karaván két férfi tagja elillant. Ezt azonban csak az igazoltatás után vette észre a járőr. Amint a foglyokkal terhelt járőr üldözőbe vette az elszelelt két cigányt, az egyik tisztes távolságból előkapta a pisztolyát és a járőrre lőtt. Szerencse, hogy a lövés nem talált, majd ismétléskor csütörtö|- köt mondott a pisztoly. Azután a két cigány eltűnt a járőr szeme elől, mivel a foglyok miatt nem vehette őket üldözőbe. Az elmenekült cigányok után, akiknek alighanem volt okuk a szökésre, erélyes nyomozás indult. — Elítélték a sümegi hegyi hajlékok fosztogatóit. Nemrégiben fülelték te Siófokon villafosztogatás közben ßenczik Ferenc és Takács János sümegi napszámosokat, akikről közben kiderült, hogy ők fosztogatták hosszú időn át a sümegi hegyi hajlékokat. A veszprémi törvényszék Bencziket 3 hónapi, Takácsot pedig 2 hónapi és 2 heti fogházra ítélte jogerősen.
