Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)

1944-01-24 / 18. szám

• 1944 január 24. 3 Ahogy a humorista látja: Az etjándékcsíkó foga Már-már úgy- volt, hogy évtizedes adóssá­gaimat kedvező körülmények folytán lassan­ként kiegyenlíthetem és anyagilag rendbe jö­vök. Távolbanéző szemem előtt egy kiegyen­súlyozott időszak körvonalai rajzolódtak a jövő ködös látóhatárára és látni véltem a megelégedett öregkort. Mindez most kártyavárként omlott össze. Az omlás egy ládával kezdődött. Karácsony szent estéjén hozta a postás. Nagy faláda volt, távoli városban adták fel lés ez a felírás volt rajta: »Törékeny«. Mellette pedig egy odarajzolt üveg szemléltette a töré­kenység fogalmát. — No, — mondok — Misa barátom meg valami jóféle itókát küldött. A város nevéből ugyanis, ahonnan a külde­mény jött, rögtön tudtam, hogy a Misa lep meg karácsonyra. Felváltva szoktunk a nagy ünnepre küldeni valamit egymásnak, tavaly én voltam a sorosa most a Misa. Nekiállok s bontogatom a ládát, hát gya­núsan sok a forgács. Forgács, forgács, mentül bentebb hatolok a ládába, antul több forgács. Végül aztán előkerül a láda magva, egy eléggé terjedelmes papírcsomag, de már a súlya el­árulja, hogy nem Róka. Könnyű. Tovább bontom, ismét forgács, forgács és középütt műtárgy. Egy arany, penészeszöld és kék színekben játszó, marha nagy ibrik. Illetve tál vagy mi. Szélén galamb s a galamb egy kis csigabigára szegezi a szemét. Mert az is van a tálban, csigabiga gyere ki. — No — mondok. Nem így a feleségem. Összecsapja a két kezét és aszongya az el­ragadtatás telső fokán: — Hát nem látja?! — Dehogynem, — mondok én — mit? — Hogy euzin! — Mit csinál? — Euzin, Zsolnay-euzin! — No és az baj? — Ugyan, — legyint bosszúsan — illenék tudnia, hogy világmárka, különlegesség, egy ekkora példány meg egyenesen műkincs! Aztán csak lelkendezik, lelkendezik és rszon- gya, mit érhet ez? — Ajándékcsikónak nem nézik a fogát — vélem én, de aztán a kérdés szöget üt a fejembe. Akár illik, akár nem, meg kell tudni az ér­tékét, jövő karácsonyra viszonozni kell és ha a Misa küldött egy 50—60 pengős dolgot, én sem válaszolhatok olcsóbbal. Merthogy úgy 50—60 pengőre becsültem az ibriket, fő­képp mivel rögtön látni rajta, hogy a festése nem sikerült, se nem arany, se nem zöld, csak ahogy a firnájszból futotta. Elvittem hát a porcellánkereskedőhöz, hogy becsülje meg. És azóta se éjjelem, se nappa­lom. A kereskedő ugyanis ránézett, füttyen- tett egyet és azt mondta, hogy testvérek közt is megér 800 pengőt, de oda ne adjam any- nyiért. Ilyesmit már nem lehet kapni és az ára hétről-hétre emelkedik. Szédülve indultam haza, illetve hogy szé­dülni se mertem, hátha elejtem az ibriket. Odafelé csak úgy félkézzel lóbálva vittem, visz- szafelé a két karomba zártam és az utcai tor­lódásokat messze elkerülve, hazáig a fal mel­lett mentem. Mivel azóta éjtszakánként felriadok, hogy megnézzem, nincs-e valami baja, tegnap rend­őrt állíttattam melléje és ma tárgyaltam a la­katossal. A szekrény ama részéhez, a'hol a műkincs áll, körbe vasrácsot huzatok, hogy védve legyen a járókelőktől. Egyidejűleg be­jelentem a Műemlékek Országos Bizottságá­nak, hogy vegye jegyzékébe és valami állami támogatást utaljon ki. Mert ha a jövő kará­csonyra saját erőmből kell viszonozni, haj­lékunkba beköszönt a nélkülözés. (KISS JÓZSEF.) Tudjet-e Ön... . .. hogy egy dán fiatalember 18 kilométert gyalogolt kezében egy pohár vízzel anélkül, hogy egyetlen csepp is kiömlött volna. Egy svájci pincér 20 órán át mesélt vicceket egy­folytában, egy angol Írónő 460 oldalas regényt irt, amelyben egyszer sem fordul elő kötőszó. Érdekes egy amerikai nő teljesítménye, aki egy szilvamagra rávésett egy 16 versszakos költe­ményt. * ,.. hogy a kunsági tanyavilágban érdekes újitást vezettek be az élelmes kunok. A vasúti vonal mentén a legtöbb megállóhely feltételes jellegű és a vonat csak akkor áll meg, ha fel­szálló akad. Az ötletes kunságiak tehát elsötétítés idején szalmacsutakkal a hónuk alatt állítanak be az állomásra és amikor a vonat feltűnik a távolban, meggyujtják a csutakot és azzal jelzik, hogy fel akarnak szállni. Az őseredetü jelző­készülék eddig hibátlanul bevált. .. . hogy egy norvég hölgy szerelmében csalódva, elhatározta, hogy nem beszél többel. Ezzel súlyos büntetést mért magára, hisz a nők néha még azt is szörnyűnek tartják, ha csekély fél óráig keli haügatniok. Hát még az egész életen át 1 Az elkeseredett hölgy azonban be­tartotta fogadalmát és negyven éven át nem szólt senkihez egy szót sem. Családtagjaival, háztartási alkalmazottjával Írásban közölte mondanivalóit, rendelkezéseit. Nemrégiben azon­ban, közel hatvanadik életévéhez, úgy érezte, hogy elég volt a némaságból. Sajnos, újabb csalódás érte: képtelen volt hangot adni 1 Negyven év alatt elfelejtett beszélni! * .. . hogy tájékozódás szempontjából a mada­rak minden más állattal szemben messze vezetnek. Nemcsak a postagalambot, hanem minden más, megszelídíthető madarat rá lehet szoktatni arra, hogy bárminő távolságra el­viszik otthonától, oda visszarepül. Érdekes, hogy amit a madár egyszer megtanult, azt sohasem felejti el. Mivel a madarak agyi be­rendezés rendkívül aiacsonyjeilegű, nyilvánvaló, hogy a madárnál a szokás a vezető adottság s az egyszer beidegzett mozdulatok szinte bele­merevednek az állatba. A legnehezebb feladat a megszokásból kivetni a madarat és másra rászoktatni. A galamb tájékozódása a szó szoros értelmében ki nem kapcsolható, érthetetlen szer­vezel, amelyben az ösztön játsza a főszerepet. Míg az emlősök a dolgok felismerésében a leg­újabb kutatások szerini mégis felmutathatnak valami hihetetlenül csekély szellemiséget, a madarak agyában olyan gépszerü munka folyik a tájékozódással kapcsolatban, amit még sokáig nem lehet megmagyarázni. & ... hogy a vitaminok felfedezése óta általá­nosan ismert az a tény, hogy az egyes táp­anyagoknak vitamintartalma mennyire befolyá­solja a táplálék erejét és mennyire elősegíti a szervezet működését. Egy dán tudós: Sonderblöm kísérletet folytat abban az irányban, hogy meg­állapítsa az egyes tápanyagoknak, különösen a főzelékféléknek az ember kedélyére gyakorolt hatását. A tudós szerint az élelmiszerek s a főzelék vitaminja kedvező hatást gyakorol a közérzetre és hogy ha az orvostudomány meg­ismerné a hatásfokok közti különbséget, köny- nyen elérhető volna, hogy bizonyos „kedély­szabályozó“ étrendet állítsunk be kedélybetegek számára. A tudós kísérleteiről beszámolva meg­állapította, hogy a túlságos húsfogyasztás a bete­get szeszélyessé és idegessé teszi, a tömény- húsételek pedig súlyos fizikai nyomásérzetet idéznek elő. Ezzel szemben kimutatta a főzelék­féléknek „kedélyszabályozó“ jelentőségét. Egy betegének spenótfogyaszlást írt elő. Kéthónapos kúra után, a rosszkedvű, állandóan nyomasztó hangulatban élő ember élénk lett, könnyed és vidám. Hasonló kedvező hatást mutatott ki a burgonya fogyasztásával kapcsolatban. A burgo­nyával táplálkozó ideges, kapkodó ember hallgatag és kiegyensúlyozott lett, sőt bizonyos szunnyadó művészi készségeket is felkeltett a lelkében. A spárga nagymértékben való fogyasz­tása, a tudós szerint, lelkiismeretessé teszi az embert. A sóska a méíabúi fokozza, a saláta viszont zenei hajlamokat ébreszt. Hasonló kedélyszabályozó tulajdonságokat és rejtett erő­ket tulajdonit a dán tudós a különböző asztali gyümölcsöknek. Megállapítása szerint a körte fogyasztása a logikai képességeket erősíti, viszont aki sok ananászt eszik, önérzetes lesz és bátor. Küldje be mindig legalább negyedévre előre a Zalai Magyar Élet-nek szőlő dijat A lapnak is könnyebb, önnek is könnyebb: egy gonddal köl­csönösen kevesebb.Az újság nem bank, hogy hosszabb-rövidebb lejáratú hiteleket nyújthasson. Apró zalai kirak Cholnoki Jenő egyetemi tanár felvételezte az összes balatonkörnyéki műemlékeket, negyven­két templomnak és húsz várnak romjait, hogy ezek, mint árpádkori kincsek a Természetvédelmi Tanács védelme alá kerüljenek. — Betörtek a tapolcai ipartesíüiet ifalmérési helyiségébe és pénzt, ruhanemüeket loptak el. A csendőrség elfogta a tettest Komjáti Gyula és társai szemé­lyében. A bűncselekmény elsötétités alatt történt. — Fürösztés céljából melegvizet tett konyhája kövezetére Novák Pálné. A nála eltartásban levő Ruffkó Ferenc menhelyi gyermek, amig az asszony a kútról hideg vizet akart hozni, bele­esett a forróvizbe és halálra égett. — Rendőri felügyelet alá helyezte a tapolcai járás főszolga- birája Kovács Sándor és Brandt Lajos rév­fülöpi lakosokat, mert becsmérlő kijelentést tettek a katonaságról. — Ezer pengőt adomá­nyozott egy névtelen vallásos férfi a keszthelyi karmeliták keresztes Szent János oltárának céljára. — 150 szegény sorsú iskolásgyermeket részesítenek téli ebédeltetésben Keszthelyen. Fisli Károly 19 éves keszthelyi fiatalember levágta Kovács Károly keszthelyi fuvaros lovai­nak a farkát és eladta. A lófarkakat megtalál- lálták. — A vonyarcvashegyi malomból is­meretlen tettesek elloptak egy 7 méteres és egy 4 méteres gépszíjat. — Parragi Jánosné szül. Laczi Mária 47 éves sümegcsehi föld- mívesasszony lakásán összeesett és azonnal meghalt. Szívszélhűdés ölte meg. — A ga­bonavásárlásra jogosított kereskedők közül a Gabonaforgalmi Központ az alábbiakat törölte: Klemár József (Murafüred), Takács Ferenc (Csáktornya), Csáktornyái malom, Zsganec Ist­ván (Csáktornya), Mihovics István (Tótszent- márton), Klárics János (Alsódomború), Bakos Nándor (Káptalanfa), Kottaner Károly (Nagy­kanizsa), Balikó József (Légrád), Horváth An­tal (Tapolca), Horváth Lajos (Sümeg), Belies Ferenc (Perlak), Rosenstein Mátyásné (Kis- szentgrót), Behajnik Ferenc (Kísszabadka). A vásárlásra jogosított kereskedők közé fölvette Farkas Jenőt (Gőgánfa) és vitéz Balassa Gyu­lát (Nagykanizsa).

Next

/
Oldalképek
Tartalom