Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)

1943-05-07 / 102. szám

1943 május 7. 3 A földmiveléiiigyi miniszter benyújtotta a Házban - a növényegészségügyről szóló törvényjavaslatot Hazánkban az 1939 évben végzett becslések szerint a növénykártevők által okozott termés­veszteség mintegy 350 millió pengőre rúgott. A mezőgazdaságnak ez a vesztesége oly nagy, hogy a növénykártevők leküzdése jövedelme­zőségi és közellátási szempontból is elsőrangú fontosságú feladat. De szükség van a növény­kártevők ellen való fokozottabb védekezésre azért is, hogy a mezőgazdaság fejlesztésével az elért eredmények kárba ne vesszenek. A növényegészségügy jelenleg törvényben nincsen egységesen szabályozva, mert hat kü­lönböző törvényben is találhatók a növény­kártevők elleni védekezésre vonatkozó rendel­kezések. Különösen a rendeleti jogalkotás te­rén a növényegészségügynek egységes és át­fogó szabályozása hiányos, mert ma mintegy 350 rendeletben elszórtan találjuk meg az idevonatkozó rendelkezéseket. Szükségessé vált tehát egységes keretbe foglalni mindazt, ami a növényegészségügyi kérdésekkel kapcsolatos. A növényegészségügyről Rómában alkotott és az 1936 évben nálunk is becikkelyezett nemzetközi egyezmény részletes útmutatásul szolgál arra vonatkozólag, hogy ezen a téren milyen intézkedéseket kell megtenni. Ebben az egyezményben hazánk kötelezettséget vál­lalt arra, hogy növényegészségügyi törvényt alkot. Ezek alapján báró Bánffy Dániel föld- mívelésügyi miniszter törvényjavaslatot készí­tett a növényegészségügyről és azt alkotmá­nyos tárgyalás végett a Házban benyújtotta.. Ez a törvényjavaslat egységbe foglalja a nö­vénykártevők elleni védekezésre vonatkozó rendelkezéseket és továbbfejleszti a védeke­zést. A törvényjavaslat nagyrészben keretren­delkezéseket tartalmaz, hogy annak alapján le­hessen azután megtenni a mindenkor szük­séges intézkedéseket. Az őserdő papagája, mint a japánok szövetségese (MN) Kiplingtől kezdve már számos többé- kevésbbé népszerű író próbálta meg érzékel­tetni az éjtszakai dzsungel titokzatos hang­jait: a vadállatok üvöltését, morgását és or­dítását, a papagájok és majmok lármáját, a levelek sejtelmes suhogását. Ma már a re- pülőgépmótorok zúgása, az ágyúk bömbö- lése és a géppuskák éles kattogása is a dél­tengeri dzsungelek megszokott hangjai közé tartozik. Első hallásra valószínűtlennek tűnik, de tény, hogy itt a japánok a papagájokban egészen váratlan szövetségesekre találtak. Az­előtt a papagájok a természet hangjait utá­nozták, ma pedig a csatazaj utánzásában talál­ják gyönyörűségüket. Így például egv ameri­kai folyóirat tudósítása szerint megtörtént1, hogy egy angol őrjárat jobbnak látta meg­fordulni, mert közvetlenül előtte géppuska ugatott fel. Csak később derült ki, hogy a a őrjárat nem japán géppuskásosztagra bukkant, hanem egy tréfáskedvű papagájcsaládra, amely mintha csak karmester irányítása mellett utá­nozta volna a géppuskakattogást. Még különösebb kalandban volt része egy angol katonának, akit egy papagáj az éjt- szaka tartamára a szó szoros értelmében fog­ságba ejtett. A katona magányos őrszolgálatot teljesített az erdőben^ amikor hirtelen har­sány »Kezeket fel!« kiáltás hangzott fel a sötétben. Mit tehetett volna mást a szeren­csétlen ebben a helyzetben, eldobta fegyvereit és fölemelte karját. Amikor a fáradtságtól el­csigázva megpróbálta karjait lebocsátani, mind­annyiszor nyomban megismétlődött a kiáltás: »Kezeket fel, vagy pedig lövök!« Már reg­gelre járt az idő, amikor á katona végre fel­ismerte, hogy egy papagáj bosszújának lett az áldozata. De arra már nem volt ereje, hogy bosszút álljon. Abban a pillanatban ugyanis, amikor az idegtépő feszültség feloldódott benne, a nagy testi és lelki kimerültségtől ájultan rogyott össze. Amikor pedig a keresé­sére kiküldött őrjárát megérkezett, a japán- barát madár már eltűnt. tlAfflftRflET M ii 83> II IrC — Kitüntetés a Nemzetvédelmi Kereszttel. A Kormányzó Ur a Nemzetvédelmi Kereszttel tüntette ki zetelaki Tóháti Mariannát, a Csák­tornyái Gráner-gyár szociális gondozónőjét, az erdélyi román megszállás alatt tanúsított hő­sies magatartásáért. — Áthelyezések a varmegyén. Az alispán a szolgálat érdekében dr. Martos László tisz­teletbeli szolgabírót Zalaegerszegről Csáktor­nyára, dr. Csík Béla tiszteletbeli szolgabírót pedig Csáktornyáról Sümegre helyezte át. — Elhunyt a zalaegerszegi volt internáló! tábor megszervezője. Dr. Diószeghy János nyugalmazott helyettes államtitkár Budapesten 69 éves korában meghalt. Az internáló tábor tudvalévőén az egykori fogolytábort váltotta fel és Diószeghy hivatalos minőségben abban az időben többször megfordult Zalaegersze­gen. — Miniszteri elismerés. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter elismerését és köszönetét fejezte ki a Magyar Asszonyok Nemzeti Szö­vetsége Csáktornyái csoportja elnökségének a Csáktornyái állami népiskola szegénysorsú ta­nulóinak ruhaneművel való ellátására adomá­nyozott 1.350 pengőért, a Zalavármegyei Kari- tász Jótékony Egyesület vezetőségének a ci­pőellátásra adományozott 800 pengőért, Csák­tornya 'község elöljáróságának és közönségé­nek ugyancsak az említett iskola tanulóinak cipővel való ellátása céljából adományozott 800 pengőért. — Meghalt Iklódy-Szabó János, a Balaton nagy barátja. Dr. iklódi Iklódy-Szabó János volt országgyűlési képviselő 66 éves korában Balatonfüreden elhúnyt. Ma helyezték örök nyugalomra Alsóörsön, ahol életének legter­mékenyebb éveit élte. Iklódy-Szabó Jánosnak a neve elválaszthatatlanul összefügg a Balo- tonvidék fejlesztésével. Nálánál szorgalmasabb és tevékenyebb Balaton-barát kevés volt az országban. Az az élet, amely teljesen átalakult képét mutatja a magyar tenger partjának az évtizedekkel előtti állapotokhoz képest, jórész­ben bz ő lankadatlan kezdeményező mu álcá­jának és szívós akaraterejének köszönhető. Nemcsak mint a balatoni érdekeltségek és szövetségek irányító tényezője, hanem mint jó tollú író is állandóan rámutatott azokra a nagy erkölcsi és anyagi értékekre, amelyek­nek kiaknázása az ország számára nagy kin­cset jelentenek. — Halálozás. Németh József nyug. posta­altiszt május 6-án Zalaegerszegen elhúnyt. Te­metése szombaton délután 1/2b órakor lesz az új temető halottasházából. — Hűséges lapkihordónk halála. Heigli Mária nem tartozott a város közszereplői közé. Mégis 13 évig fontos szolgálatot tett a város közönségének, mert a hét minden köznapján odaadó lelkiismeretességgel kereste fel a há­zakat, kezében a Zalai Magyar Élet-tel, illetve az ennek létezése előtti, Zalaegerszegen meg­jelent kormánylapokkal. Soha panasz nem me­rült föl ellene a közönség kiszolgálása miatt, sőt amikoi már súlyos betegsége elhatalmaso­dott, sápadozva, hervatagon, a lábán is alig állva, úgyszólván utolsó erejével is kitartott a lapkihordásban ez év január elsejéig, közben pedig gondoskodott utódjának lelkiismeretes betanításáról. A jó munkaadó megbecsüli a hűséges munkást és most, amikor Heigli Má- ria elköltözött ebből a világból a jobbikba 53 éves korában, a Zalai Magyar Élet kegyelettel koszorúzza meg a becsületes munkásnak em­lékét. — Zalaszentgyörgyön megörökítik a hősi halottak emlékét. Zalaszentgyörgy községben a leány- és fiúleventék »Minden leány meny­asszony« címmel Csite Károly népszínművét adták elő. Szereplői, Császár Margit, Dömök Mária, Laposa Lajos, Takács Mária, Nemcsics Péter, Szabó Béla, Laposa Margit, Varga Irén, Császár Ilona, Gál Margit és Takács Er­zsébet sok tapsot és sikert arífttak: Mint ren­dező, Győré Lajos gazdaifjú érdemelt elisme­rést. Az előadás szép bevételét a hadigondo­zottak segélyezésére és a hősi hálottak emlé­kének megörökítésére fordítja a község. — A zalaegerszegi Jézus Szíve ferences plébánia hírei. Vasárnap, május 9-én 72 gyer­mek járul az első szentáldozáshoz a Jézus Szíve ferences templomban a 9 órai szent­misén. Kéri a ferences plébánia vezetősége a jó lelkeket, hogy amint a múlt évben, most is szeretettel adakozzanak a kicsinyek szeretet- reggelijére. A hívek adományaikat a hét vé­géig adják át a plébániahivatalban. — Ugyan­csak május 9-én kezdődnek az Actio Catholica által előírt világnézeti előadások. Az előadá­sok vasárnaponként délelőtt a nagymise után lesznek, jó idő esetén a templom melletti díszkertben, rossz idő esetén a gimnázium nagytermében. A plébánia vezetősége kéri a híveket, hogy minél nagyobb számban hall­gassák az előadásokat. Az első előadást vasár-, nap Ivánfi János gimnáziumi igazgató tartja »A család szociális jogai a társadalomban« címmel. 1—2 — Nemzetvédelmi propaganda tájékoztató és szervező értekezlet Sümegen. A Nemzet­politikai Szolgálat központi kiküldöttjei a sü­megi nemzeti alapon működő társadalmi egye­sületek vezetőinek, a tantestületeknek, a nép­művelési bizottság tagjainak, valamint a helyi leventeparancsnokságnak bevonásával május 15-én délután 6 órakor tájékoztató és szervező értekezletet tartanak. Hirdessen a hasábjain. — Szabad-e zsidónak keresztény alkalma­zottat tartani? A nagykanizsai Baross-kerület országos mozgalmat indított, hogy zsidók ne alkalmazhassanak keresztény háztartási alkal­mazottat, főleg fiatal leányokat. Vitéz Tóth Béla kormánytanácsos, a Baross-fiók elnöke most bejelentette, hogy az országos vissz­hangra talált mozgalom eredménye gyanánt rövidesen rendelet jelenik meg, amely eltiltja a zsidókat keresztény alkalmazott tartásától, — A honvéd életót és épségét áldozza értem naponként. Én mit fettem eddig ia honvédekért? , ; — Helyreállítják a Csáktornyái polgári iskola megviselt épületét. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter 41 ezer pengőt folyósított a Csáktornyái polgári iskola épületének tataro­zására. Az épület még a magyar uralom alatt készült, a jugoszláv megszállás idején teljesen elhanyagolták, úgy hogy megviselt állapota már igazán megérett a helyreállításra. jfc Régen bevált lódankabátok, eső köpe­nyek, női tavaszi kabátok és ruhák nagy vá­lasztékban Tóth Gyula divatházában. — Az ikrek titkáról érdekes cikket közöl Tolnai Világlapja új száma. jjc Törülközők tiszta kenderből, erős szö­vésű, piros széllel 8.80 pengőtől vannak a Schütz Árúházban. nr9b ■■»■ lOrOtt, elhasznált gramofonlemezt vásárol KAKAS ÁGOSTON könyv, papír, írószer, zenemű és hansszerkereskedése Zalaegerszeg Kossuth Lajos-utca 8. Telefon 131.

Next

/
Oldalképek
Tartalom