Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)

1942-10-17 / 234. szám

6 MACIIÉT öltözködtünk yőth Gyula Kész nölkabát és ruhaosztály " mm m >W v ruhaosztály Uridlvat és szöveteladás úri és női szabóságából INNEN IS — ONNAN IS Négy lepedőt lopott el a. kaposvári kórház­ból Müller János altiszt. Egyhónapi fogházra ítélték. — A honvédség kötelékéből való ki­taszításra és kötéláltali halálra ítélte a székes­fehérvári katonai törvényszék Grieksa István honvédet, aki Bocsa községben, ahol szabály­talan körülmények között tartózkodott, az el­sötétítés ideje alatt betörést követett el. A halálos ítéletet két óra elmúltával végre is haj­tották. — Havi segélyben részesíti a pécsi ipartestület a hadbavonultak családjait. Eddig 7.000 pengő folyt be erre a célra. — Előadást rendeztek1 a pécsi hadbavonultakniak iskolás gyermekei, hogy a bajtársi szolgálat keretében támogassák a honvédeknek téliruhával való éllátását és a Vöröskeresztet. —‘18 katolikus irányítású tudományegyetem működik a vilá­gon. Elgázolta Budapesten egy száguldó motor­kerékpár Csók Istvánt, a világhírű magyar festőművészt. A kerékpár gazdája eddig isme­retlen, a művészt agyrázkódással és zűzódá- sokkal szanatóriumba szállították. — Vőlegé­nyének temetése alatt megmérgezte magát és meghalt Dörner Olga budapesti tanárnő. Szolgálati fegyverével agyonlőtte Kún István hegyőr Borsodmály község határában a ha­ragosát, Lukács Imre görömbölyi földmívest. — Kivégezték a budapesti gyűjtőfogház ud­varán Halmi István 64 éves gyári munkást és Kiss András 60 éves cserepest, akik PestsZant- lőrinoen az elsötétítés idejében egy éjtszakán két betörést követtek el. — Rablás! szándékból üvegekkel leütötték Hegedűs Ferenc nyíregy­házai hadirokkant vendéglőst. A tettesek közül Nagy Sándor cigányzenész 12, Pacsuer László kőműves 10 évi fegyházat, légy fiatalkorú pe­dig 7 évi börtönt kapott. — Díszpolgárrá választotta Érsekcsanád község (Pest m.) Pau- lini Bélát, az Országos Bokréta Szövetség el­nökét. — Egy-egy plébániát alapítottak Debrecenben a domonkosok és a ferencesek. Válóok-e, ha a feleség goromba a vevőkkel? Egy kereskedő ellen a feleséjge tartásdíj-pert indított. Arra hivatkozott, hogy férje a házas­sági életközösséget jogos ok nélkül megsza­kította, eltartásáról nem gondoskodik. A férj azzal védekezett, hogy jogos okból szákítoitta meg az együttélést. Ugyanis felesége nemcsak otthon volt durva és veszekedett állandóan, die az üzleti vevőkkel szemben is olyan gorombán és elutasítóan viselkedett, hogy azok előbb panaszt tettek nála, majd kimaradtak aZ üz­letből. Feleségének megtiltotta, hogy az üz­letbe belépjen, ennek nem volt hajlandó ele­get tenni, végül összecsomagolt és hazaköltö­zött szüleihez. A feleség tagadta a bíróság előtt, hogy férjével és a vevőkkel goromba lett volna. > | í 4. -\ ']'»■(■ Végső fokon a Kúria válóperes tanácsa a férjet tartásdíj fizetésére kötelezte. Az ítélet megokolása szerint a házasság lerkölcsi termé­szetéből következik, hogy a házastársak egy­mást támogatni kötelesek. Ha a feleséig ma­gatartása valóban fenyegette a közös kenyér- keresetet és ennek szándékos voltára a meg­állapított tényállásból következtetni lehet, ak­kor ez ellenkezik a kölcsönös támogatásra vonatkozó kötelességgel. Valóság esetén tehát alkalmas lehetne bontó ok megálapítájsára. Ilyen tényeket azotíban a férj nem bizonyított. A székely korondiak kérelme A köröndi cserép- és taplóáru ennek a nagy lélekszámú, de szegény udvarhelymegyei köz­ségnek legfőbb kereseti forrása. Mindenki ismeri a hires köröndi cserépárut, a népi ke­rámia e gyönyörű és ma is csekély áron be­szerezhető termékeit, amelyek a köröndi agya­gos földből származnak a nép verejtékes, de ősi, művészi ösztönnel folytatott munkája nyo­mán. A korondiak most kéréssel fordulnak az or­szág lakosságához. Megható és olyan kérés ez, amelynek teljesítése nem áldozat, hanem öröm minden magyar lélek számára. Országzászlót akarnak, ehhez gyűjtik a pénzt s arra kérik a közönséget, vásároljon minél több köröndi cserép- és taplóárut, hogy minél előbb felavathassák Korond országzászlaját. Tervezik hősi emlékmű és népház felállítását is. A köröndi áru egyike legszebb népművészeti és háziipar ckkeinknek, pompás dísze az otthonnak, kitűnően használhatók a taplóból készített cikkek is s aki köröndi dolgokat vásá­rol, nemcsak magának, hanem a korondiaknak is örömet szerez. ASSZONYOM ! Egy kis sétával sok pénzt takarít. nézzen mm». TE-IL-TEX háziipari boltban Kossuth Lajos-utca 48 szám. KfQiNYVIK AURÓRA-KÖNYVEK. Annál, ami ma van, még érdekesebb az, amit a holnap tartogat számunkra. Naponként tapasztaljuk, hogy az emberek még az újság­cikkek olvasása közben is gyakran arra gon­dolnak, milyen lesz a végkifejlés, mit hoz majd a háború vége? Erre a kérdésre igyekszik megfelelni Eróss János: Hogyan végződtek a háborúk Európá­ban című könyve. Kunszery Gyula: Magyar írók bűnpörei. —■ A magyar írók hatósági zaklattatásának mono­gráfiája. A hangsúly az írón van, azon a bátor magatartáson, amellyel a magyar ító egyénisége és a társadalmi rend összeütkö­zéséből származó szenvedéseket vállalja. Eb­ből a szellemi magatartásból ugyanaz a Tiösi magyar lélek sugárzik, mint a magyarság ka­tonai fegyvertényeiből. A tanulmány avatott tollú szerzője nem elégszik meg az egyes lesie­tek tudósán pontos és íróian élvezetes előadá­sával, hanem néhány határozott és jellemző vonással megrajzolja az egyes korok szellem­történeti hátterét is. Gál Sándor: Európa önellátása a nyers­anyagtermelés tükrében. A 100 oldalas tanul­mány nemcsak a szűkebb Európa termelését dolgozta fel statisztikai adatokkal és térkép­pel, hanem beszámol a Szovjetunió európai területeinek a nyersanyagairól. Megrendelhetők: Auróra könyvkiadó válla­latnál, Budapest, V., Visegrádi-utca 36. «fe ff « és minden lakberendezési tárgy nagy választékban ftŰtnrSzalay és Dankovitsnál-É m Bútorcsarnok: Zalaegerszeg, Batthyány-utca 4. 1042 október 17, A középitkezések tovább folytatódnak Zalaegerszegen Amíg Budapest környékén a zárolt téglánál némi engedményt tett az Anyaghivatal, vidé­ken, így Zalában is a zárlat még szigorúbb lett, mert a gyártott téglamennyiség honvé­delmi célokra szükséges. Ez a zárlat azonban, értesülésünk szerint, csak a magánépítkezést terheli, mivel az Oncsa-házak és egyéb köz- építkezéseknél kivételt tesznek. Nem kell at­tól tartani, hogy a téglazárlat következtében az építőipar munka nékikül marad, hisZpn Hl téli gazdasági iskolán kívül még a tavasszal újabb nagyszabású középületet emeltet a kincs­tár és pedig előreláthatólag a Kossuth Lajos- utcában és közvetlen szomszédságában. EMLÉKEZZÜNK... 1915 október 28-án a 41. honvédhadosztály Volhiniában harcolt. A hadosztály kötelékébe tartozó volt nagykanizsai 20. honvéd gyalog­ezred tiszthelyettese, Takács István ezen a napon az oroszoknak Boguslavka elleni táma­dásánál szakaszát a leghevesebb tüzérségi tűz­ben és golyózáporban merész lendülettel vezette ellentámadásra. Az állásba behatolt ellenséget véres közelharcban visszaverte, majd pedig az orosz pergőtűz ellenére, 100 lépésre az orosz állásoktól mindaddig kitartott, amig erősítést nem kapott. Ennek segítségével aztán a több­szörös túlerőben levő ellenséget megadásra kényszeritette. Súlyos sebesülése ellenére mind­végig az első vonalban maradt, az önfeláldozó hős katonának példáját nyújtva alárendeltjeinek. Méltán érdemesítette magát a legszebb kitün­tetésnek, az arany vitézségi éremnek elnyerésére. HIRDETMÉNY A földmivelésügyi miniszter abból a célból, hogy a gazdasági cselédeknek, gazdasági munkásoknak serkentő példát nyújtson és hogy a becsületes munka, a hűséges szolgálat a gazdasági munka- vállalók körében erkölcsi elismerést is nyerjen, az olyan gazdasági cselédek és munkások ré­szére, akik az egyhelyben töltött hosszú szol­gálat, illetve munkásságuk, magatartásuk és jóravalóságuk által társaik közül kitűntek, hű­séges szolgálatuk elismerésekép — az elmúlt évekhez hasonlóan — az 1943. évben is pénz­beli jutalmat és elismerő oklevelet kiván ado­mányozni. E célból 1.) a jutalmazásra javaslatba ho­zandó egyének nevét, lakhelyét, személyi ada­tait — szolgálati viszonyuk körülírása mellett — a vármegye főispánjával, vagy a Gazdasági Egyesület elnökével kell az érdekelteknek leg­később 1942. november 1-ig közölni. 2.) A jutalmazás iránt való előterjesztést, va­lamint a kitüntetésre és jutalmazásra javasoltak életkorát, családi állapotát és viszonyát, vala­mint különösen a múltban lezajlott rendkívüli időkben munkaadóikkal szemben tanúsított ma­gatartását, a visszacsatolt, illetőleg visszakerült területeken nemzethűségüket is és azt, hogy ilyen kitüntetésben eddig miért nem részesültek, azonkívül a gazdasági cselédeknél az egyhely­ben eltöltött szolgálati idő tartamát igazoló helyhatósági bizonyítványnak csatolása mellett, legkésőbb fenti határidőre kell felterjeszteni. Zalaegerszeg, 1942. október 12. , i , - _i_ Polgármester«

Next

/
Oldalképek
Tartalom