Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)

1942-09-30 / 220. szám

ÄRA 8 FILLÉR 1942 SZEPTEMBER 30. SZERDA Magyar elet III. évfolyam ♦ politikai napilap # 2 2O. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Tütiőssy-utea 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 az. Muraközt be kell vezetni a magyarság vérébe — mondta Csáktornyán Pecsornik képviselő A Magyar Élet Pártja Csáktornyái párt veze­tőségei értekezletet tartott, amelyen a tdjejs számban megjelent párttagokon kívül részt- vett Pecsornik Ottó országgyűlési képviselő, Gas,paries József központi vármegyei titkár és számos vendég is. Kovács István pártelnök megnyitó beszéde után Pecsornik Ottó szólalt fel. Először is kíe- gyeletes megemlékezéssel szólt a hősi halált hiált kormányzóhelyettes úrról. Aztán a nagy csapás szomorú idejében a Ikormányzó úr felé irányította a lelkeket. Biztosította nemzetünk atyját a muraköziek törhetetlen hűségéről és szeretet érőt. A beszédnek ezt a részét állva hallgatták végig és utána hallgatással áldoztak a kormányzóhelyettes úr emlékének. Beszéde további részében áttért az ország belpolitikájára. Örömmel álllapította meg, hogy kormányzó urunk az 'elszenvedett súlyos csa­pásoknak ellenére ma is teljes erejében van és a kormánnyal együtt meg fogja találni mindem függőben lévő közjogi kérdés megoldásának a leghelyesebb útját. A nemzet akkor volt a leg­boldogabb, amikor saját véréből való férfiak kormányozták. Majd áttért Muraköz különleges helyzetének ismertetésére. A 23 éves megszállás alatt har­madrendű polgároknak tekintettek bennünket, •— mondotta — de mi megtartottuk törhetetlen magyarságun­kat és kirostáltuk a kétes elemeket. Láttuk, hogyan bántak a letört népekkel. Mi azonban átmentettük népünket a magyar élet­be s már ,egy és fél éve harcolunk a magyar jövendőért. A munka fontos és a megoldás sürgős. Óriási a vajúdás Európaszerte, min­den perc drága, éjjel-nappal kell dolgoznunk, hogy fölépítsük az új Magyarországot. 23 évi tapasztalatunk megtanított arra, hogy meg kell erősíteni a magyarságnak ezt a csücskét, kikü­szöbölni mindent, ami árt. A szabadelvű kor­szak önzése, egyéni érdeke ma nincs. Minden érdieket ia köznek keil alárendelni, •ez az új alap. A magyar nem gyűlöl, mert felsőbbrendű szel­leme és erkölcsi érzése van. De ma, amikor |ez a vajúdó korszak az idegen elemek korbá­csával űzött szláv eszme össze akart törni minket, helyes a gyűlölet. A háború életre- hialálra megy. Tetteinkkel számolnunk kell. Gyűlöljük nemcsak azokat, akik fegyvert fog­tak ellenünk, de a belső ellenségekéit is, iákik á magyarság fáját tönkre akarják tenni. Vi­szont biz'aiommlal kell lennünk vezetőink iránt Támogassuk munkájukat, egymásközt ne acsar- kodjunk. Fogjuk össze az erőket és a belső arcvonal megerősítésére fordítsuk. így lesz erős az ország. Harcot hirdetünk mindenki el­len, aki gáncsol, aki a keresztény magyarság­nak dlensége. (Élénk éljenzés és helyeslés.) Ezt követeli a nemzet, az orosz puszták hősi halottak Emelt fővel nézzünk szembe halott hőseinkkel, mutassuk még, hogy nem hiába ontották vérüket, abból lesz az új Magyarország. (Viharos él­jenzés és taps.) A jövőre nézve szerit meggyőződésünk, hogy a háborút megnyertük. (Éljen.) A jövendő nagy magyar nemzeti állam máris előreveti fényét. A külföldi magyarok nagyrészét Buko­vinából, Boszniából hazatelepítettük, a többiek is jönnek, egyelőre, csak a háború akadályozza őket. Batyuval vándoroltak ki, idegen 'faj szo­rítására. Ezeket haza kell hozni, ők fogják a nemzetet megerősíteni. A németek is így tesz­nek és a háború után minden állam így fog A zalaegerszegi második mozi ügyével kap­csolatos iratok hovatovább szintéin egy kötetet tesznek ki, a vele kapcsolatos közremunkáló hatósági segítség is már a létrafok teteje felé jár. Minthogy azonban a nagyközönség előtt látható eredménye ennek a hónapok óta tartó tervezgetéseknek ma sincs, olyan hírek ter­jedtek el, hogy az engedélyes már nem iis kíván élni a jogával. Föltesszük, hogy ezeket a híreket szívesen terjesztik olyan körök, ame­lyek kezdettől fogva már féltek annak meg­valósításától. Viszont olyan híreket is hallot­tunk, hogy a meziengedélyes netáni vissza­lépésié esetén, a mozi és színház megépítéséit, főképp szállodával kapcsolatban, egy keresztény érdekszervezet venné kézbe. Mert akárhogy történik, az egyszer megindított gondolat már meg nem halhat. Kérdést intéztünk az ügy mibenállása tekin­tetében dr. vitéz T a m á s y István polgár- mesterhez. A polgármester kijelentette, hogy Pék Gyula keménfai földbirtokos, a második mozi engedélyese nem lépett vissza. Egyelőre azonban [a mozi és színház elhelyezésével kapcso­latban újabb előzetes meggondolásokra és szakvéleményekre vlan szükség. A város vezetősége felkérte d,r. K or o m p a y (Krompecher) Györgyöt, a műegyetemien a vá­Muraközt be kell vezetni, la magyarság vérébe. Népié más, muraközi nyelven beszél, de szí­vében magyar. Itt is mindenkinek segíteni kell. Az új magyar nemzeti állam beleilleszkedik az új európai rendbe, keresztény faji alapon. Itt minden dolgozó és dolgozni akaró megtalálja a kenyerét. Nem lesz szabadelvű kizsákmá­nyolás. Önálló, független, egyenrangú munka­társa lesz a magyarság a többi nemzeteknek. Fűnk német birodalmi miniszter mondotta, hogy Magyarország a háború után, méltó társa lesz gazdasági téren Németországnak. A Duna a legfontosabb víziút Európán át. A déli álla­mok nagy ipari jövőt biztosítanak, mondotta Funk. A milliárdos mezőgazdasági törvény a mezőgazdákat hozzásegíti Európa ellátásához. Ebből nagy hasznuk lesz. Bizalommal vagyunk eltelve a jövő iránt, bár még nagy utat kell megtennünk, amíg a békie eljön. Ezen a nehéz uto,n segít bennünket az összefogás, a kéz a kézben, a magyarosain menetelés. Az út végén van a szabad, boldog, nagy Magyarország. (Szűnni nem akaró éljenzés, és taps.) Végül Legenstein Géza főtitkár kifejtette, hogy a párt nem titkol semmit, nyilvánosan dolgozik. Egy cél lebeg előtte: a jövendő bol­dog Magyarország. Szívesen és sízleretettel fo­gadunk mindenkit a párt kötelékébe. Kovács István elnök szavai zárták be a lelkes értekezletet. rosépítéiszieti tanszék tanárát, hogy a színház építése és általában a város külső képének helyes szépészeti és gyakorlati kialakítása cél­jából adjon véleményt. A műegyetemi lanár, aki ilyen tekintetben az első szakember az országban, a múlt héten Zalaegerszegen járt, fölvételieket eszközölt és számításokat végzett. Arról van, szó, hogy a Kálvária környékének kiépítése is olyan, legyen, amely minden tekin­tetben, kielégítő megoldásokra vezet. A szak­értő a maga elgondolásait néhány napom belül közölni fogja ,a városisai. A Kovács Károly­tér rendezésiét nem lehet megoldani teljiejsen a város, anyagi eszközeivel. Ehhez államsegély is szükséges. A város megteszi ebben a tekin­tetben is a lépéseket, annál inkább, mivel a a megyeszékhely szellemi fejlődésének ielső- rcndű érdeke, hogy végre valahíára korszerű színházépületet kapjunk, amelyben mód kínál­kozik az időközi ünnepélyek és művelődési előadások megtartására is. Annak idején Pék Gyula írásban kötelezte magát, ho,gy a térrendezéshez való hozzájáru­lás fejében 60 ezer pengőt ad éis a színház- építésre való tervének komoly biztosítékául az összeget a városnál a közgyűlési megszavazás, illetve a. kisgyűlési jóváhagyás után nyomban tenni. Szűkebb hazánkat, A zalaegerszegi mozi- és színházépület elhelyezésére és a város építészeti képének kialakulására az ország első szakértőjétől várják az elgondolásokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom