Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-06-30 / 144. szám

2 1942 június 30. MAO#fatT Öltözködtünk Tóth GvCl/d Kész nöikabái és ruhaosztálv m Kész nöikabát és ruhaosztály Urldivat és szöveteladás úri és női szabóságából Az Alsódunántűii Mezőgazdasági Kamara közgyűlése az árak arányosítása meiiett Az Alsódunjántúli Mezőgazdasági Kamara,’ta­vaszi rendes közgyűlése szép érdeklődés mel­való kiterjesztése, Tu boly Aladár indítvá­nyát a gyapjúáraknak fölemelése, Sándor- házy Lajos indítványát az aprómagvak és lett folyt le Kaposváron. Dr. báró Mirbach Antal elnöki megnyílójában rámutatott arra, hogy a termelés folytonosságának a biztosí­tása ma a leghazafiasabb munka, de rámuta­tott arra is, hogy a mezőgazdasági termelés ma igen sok ágában veszteséges. Indítványára a közgyűlés hódoló táviratot intézett Magyarország kormányzójához 74. Szü­letésnapja alkalmából. Ugyancsak táviratot in­tézett a közgyűlés a miniszterelnökhöz, a pénzügy-, fölmívelésügyi és közellátásügyi mi­niszterekhez. Kérte a terményárak és az ipar­cikkek árai közötti aránytalanság megszünte­tését. Dr. F ab iny Tibor miniszteri tanácsos, a földmívelésügyi miniszter képviselője felszóla­lásában bejelentette, hogy a mezőgazdaságfej- lesztési törvénnyel kapcsolatban bevezetik a községi elöljárói intézményt a legrövidebb időn belül, hogy a mezőgazdasági igazgatás a leg­kisebb faluig is lenyúljon. Dr. Hal ács Ágoston, az Országos Mező- gazdasági Kamara igazgatója megemlékezett a mezőgazdasági kamarák 20 éves jubileumáról, majd dr. Gesztely-i Nagy László ország- gyűlési képviselő, a Duna—Tiszaközi Mező- gazdasági Kamara igazgatója lendületes be­szédben hívta fel a gazdatársadalmat az ösz- szefogásra. Gróf F e s t e t i c s Domonkos or­szággyűlési képviselő a mezőgazdasági termé­kek értékesítését lebonyolító egykezekneíkl megrendszabályozását, Va s s Lajos pedig min­den őrhelyre megfelelő szakember állítását sürgette. Egyhangú helyesléssel fogadta el a közgyű­lés Asztalos Lajos igazgatónak a kamara 1941 évi munkásságáról, valamint az időszerű gazdakérdésekről előterjesztett jelentését. Elfogadta ezután a közgyűlés gróf H o y o s József indítványát a tejtermelés biztosítása és a termelői tejár emelése, gróf S o m |s s i c h Antal indítványát az ország zsírellátásának biztosí­tása érdekében a sertésárak újabb megállapí­tása, Tolna y Kn e fély Ödön indítványát a hadigondozattak segélyezésének fölemelése, S z a 1 a i Ferenc indítványát a fejadag szem­pontjából a 60 éves életkornak a 70. életévig A cséplés ellenőrzésére minden egyes cséplő­gép mellé cséplési ellenőrt neveztek ki. A cséplőgéptulajdonosokat értesíti a községi elöl­járóság arról, hogy a cséplőgép mellett cséplési ellenőrként ki fog működni. A cséplési ellenőr kötelessége, hogy állandóan a cséplőgép mellett tartózkodjék, mert a munkát nélküle nem sza­bad megkezdeni, sem pedig folytatni. Üzem­szünet esetén a cséplési ellenőrt legalább 24 órával értesíteni kell a cséplés folytatásáról. A cséplés megkezdése előtt a cséplési ellenőr ellenőrzi, hogy a cséplőgéptulajdonos az egész cséplési idényre el van-e látva üzemanyaggal. Ha hiány mutatkoznék, arról kimutatást készít, amelyet azonnal feletteseinek továbbit, hogy a cséplés zavartalan menetét igy biztosítsa. A cséplési ellenőr ellenőrzi azt is, hogy kézierő­vel, nyomtatással gabonát ne csépelhessenek. A termelő kérheti a községi elöljáróságtól, hog kévekötésre és zsuppszalma nyerése céljá­ból rozsot kézierővel csépelhessen, az ebből nyert gabonát azonban fel kell tüntetni a csép­lési eredmények között. A cséplési ellenőr felügyel arra, hogy a cséplőgép tulajdonosa a mázsakönyvet és a cséplési naplót pontosan és gondosan vezesse, amely könyvek arra szolgáinak, hogy a cséplő­gép által csépelt gabona mennyisége ellenőriz­hető legyen. A cséplési ellenőr pedig a terme­lők neve szerint külön cséplési nyilvántartást vezet. A cséplési ellenőrnek minden község terü­letén végzett cséplési munkáról külön nyil­vántartásban kell beszámolnia. A cséplési ellenőr a kenyérgabonából az az arató és cséplőrészt, valamint a háztartási szükségletet csak kenyérgabonajegyek ellenében adhatja ki, illetve hagyhatja vissza. A cséplési ellenőr az arató és cséplőrész kiadása után kenyérgabonából visszahagyja a vetőmagot, a háztartási szükséglete*, a szegőd- ményesek szükségletét, az időszaki munkások élelmezéséhez szükséges mennyiséget, továbbá a haszonbérbeadó háztartási szükségletét. A termelő az őszi vetőmagra visszahagyott meny­ipari növények árának megállapítása, illetve a termelői ár és a fogyasztói árak közötti nagy ár-rés kiegyenlítése, Bogyay Ferenc indít­ványát a gazdavédelem megszűnése után fenjn- maradó adósságoknak hosszúlejáratú kölcsön­né leendő átalakítása, a "búzának a termelési költségekkel arányban álló ármegállapítása, a gyapjú termelői ára és a szövöttárúk árának arányosítása, Gyen is László indítványát az igénybevételek közüli kérdések rendezése, Krass ovi eh László indítványát a munkás- hiánynak céltudatos telepítéssel leendői meg­szüntetése, Kis Tétül József indítványát az abraktakarmány és korpaellátás biztosítása, S pór er Tivadar indítványát a kamarai ülé­seken föl nem vett napidíjaknak a hadbavonult alsódunántúli gazdák részére szeretetcsomag küldése céljára való fordítása tárgyában. nyiségről december 31 ig, a tavaszi vetőmagra visszahagyott mennyiségről május 31-ig számol el a községi elöljáróságnál. A szegődményes, az időszaki munkások élelmezésére a haszon- bérbeadó háztartási szükségletére visszahagyott mennyiségről pedig január 1 és 15, továbbá május 15 és 31- közölt tartozik elszámolni. Az elszámolás a kenyérgabonajegyekkel történik. Ha a termelő a gabonajeggyel nem tud elszá­molni, akkor a visszahagyott kenyérgabona­mennyiséget be kell szolgáltatni. Kenyérgabonapótiegyek A rendelet a szegődményes gazdasági cselé­dek részére pótfejadagot állapított meg. Az ehhez szükséges kenyérgabonapótjegyeket nem a szegődményes cselédnek, hanem a munka­adónak kell kérnie a községi elöljáróságtól. A pótfejadagot a munkaadónak ki kell szolgál­ta>°' Kenyérgabona­váltószelvények A csépiési ellenőr a termelő háztartási szük­ségletére annyi kényérgabonajegyei hagy vissza, mint amennyi őt és a háztartáshoz tartozókat a fejadag szerint megilleti. Ha a háztartáshoz tartozó bennkosztos cseléd a szolgálatból ki­lépne. a termelőnek ki kell szolgáltatnia az év további részére eső gabonajegyeket is. Ha azonban a termelő a szelvényeket már levágta volna — mivel a szelvényivről levágott szelvé­nyek érvénytelenek — akkor a levágott szelvé­nyek helyett a községi elöljáróságtól váltószel­vényeket igényel és ezt adja át a cselédeknek. Ha a termelő új bennkosztos cselédet fogad, a munkaadónak a váltószelvények helyett ennek szelvényeit kell beszolgáltatni a községi elöl­járósághoz. A kenyérgabonaiegyek kenyér és liszt jegyre való átváltása A cséplési ellenőr csak annyi gabonaváltó­szelvényt vág le, mint ameddig a termelő kenyérgabonával el van látva. Az év többi részére kérheti az ellátatlanok közé való soro­lását s ebben az esetben kenyérgabonajegyének leadása esetében kenyér és lisztjegyet kaphat. A felesbérbeadó szintén köteles gabonaiapot kiváltani. Szükségletét éppen úgy megállapítja és visszahagyja az ellenőr, mint más termelőét. A rendelet lehetővé teszi az előzetes, úgy­nevezett kenyércséplést, továbbá az aratórész­nek keresztekben való kiadását. Természetesen a cséplési ellenőrnek az előzetesen elcsépelt, vagy a keresztekben kiadott aratórésszel gabo­najegyekkel kell elszámolni. Aki állatainak takarmányozására nem rendel­kezik megfelelő mennyiségű árpával és zabbal, az a községi elöljáróság által kiállított vásárlási igazolvány alapján juthat abraktakarmányhoz. A cséplési miniszteri biztos július 1-én, a járási cséplési főellenőrök július 15-én, a csép­lési ellenőrök pedig a cséplés megindulásakor kezdik meg működésüket. A cséplési ellenőrnek a ténylegesen teljesített szolgálat teljesítésekor napidij címén naponkint 3 pengőt, az elcsépelt gabonamennyiség után pedig az 500 katasz- trális holdon felüli gazdaságokban mázsánkint 4, máshol 6 fillért lehet felszámolni. Az ellen­őrök munkájának időtartama nem lehet több 70 napnál. MÁVAUT MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1942. május 4-től Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. Menetdij 1 _ — —•— 14 45 17 15 i. Zalaegerszeg Széchenyi-téi é. 920 17-00 T — —---*--­15 T6 17 45 é. Bak Hangya szövetkezet i. 8-49 16-29 — — 8 35 15 17 —i. Bak Hangya szövetkezet é. 8 48 16 28 1 80 — 10 01 15 45 —•—é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 8-20 1600 4-50 6 45 11 30 17 20 —•— é. Hévi/fürdö i. —14-28 450 7 05 11.45 17 35 — — é. Keszthely Hungária szálló i. 6-45 1410 11.50 17 40 —•—é. Keszthely pályaudvar i. —14-05 Bak—Nova Menetdij---•--­8.40 1 620 i. Bak pályaudvar é. 655 13-35---'--­8­50 1645 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6-50 13-30 1 70 9 30 17 25 é. Nova i. 6 10 1250 Menetdij Zalaegerszeg—Bak—Lispe—Szentadorján —•— 17T5 i. Zalaegerszeg Széchényi-tér é. ­—'’--­V— 17 45é. Bak Hangya szövetkezet é. 705 L70 17 59é. Söjtör Búza-vendéglő i. 647 450 19 25 é. Szentadorján i. 5-20 A cséolés ellenőrzése Zalában

Next

/
Oldalképek
Tartalom