Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-04-15 / 83. szám
riAGWvjfkF.T W a és minden lakbérem DUtOr Szälay és ■ Bútorcsarnok: Zal és minden lakberendezési tárgy nagy választékban Zalaegerszeg, Batthyány-utca 4. Ezelöíf haívan évvel kezdődőit... »Hajnalt festek a magyar égre és felkelő napot veled, hogy ne vesszen kárba vérünk s emléked, árva hajadon, Solymosi Eszter árva népiét ébressze bátran, szabadon!« (Erdélyi József: Solymosi Eszter vére.) 1882 április 1-én a iszabolcsmiegyei Tisza- «szláron titokzatos körülmények között eltűnt a 14 éves keresztény lányka: Solymosi Eszter. Kinek nem éline emlékezetében |a híres, vágy talán helyesebben hírhedt tiszaeszlári vérvád pőre? Első látszatra közönséjges bűncselekmény. Azonban, ha a lényegbe tekintünk, a bűntény elkövetésével együtt járó (titokzatosságban rádöbbenünk a kaftánosok, sakterok, rókaprémes bevándorolt galíciaiak Szerepére. A kis szolgáló a gazdájának megbízatásával indult el útjára. Annak végeztével hazafelé mentében útja megszakadt a zsinagóga előtt és azóta nem látták többé Solymosi Esztert. Egy magyar özvegyasszony-édesanya sírva indult elveszett leánykájának keresésére, die hasztalanul. Megindul a nyomozás. A szálak egybefolynak és rémes történet alakul ki. Hír szerint a zsinagógában éppen akkor folyó saktervá'lasz- tás alkalmával keresztény lánykának vére kellett, azt cserépedényben felifogták éls egy nagy fazékba öntötték. Ezután a Hetemet újra felöltöztették a zsidók és körülállták. Mindezt a zsidó egyházfinak fia vallotta lés többen is megerősítették. Mikor a gyilkosság híre a fővárosba is elérkezett, Önody Géza képviselő május 23-án az országgyűlés élté akarta tárni az esetet. Bővebben azonban pem nyilatkoZhatott, mert az akkori elnök nem engedte. Azonban a Verho- vay Gyula szerkesztésében megjelenő akkori »Függetlenség« mégis foglalkozott vele. Az országosan hullámokat fölvert ügyben a nyíregyházai törvényszék vezettette le a nyomozást és azzal Bary József vizsgálóbírót bízta meg. Ez a legnagyobb pontossággal kezdte (meg a nyomozást, amelynek során, többszáz tanút kihallgatott és a bizonyítékok súlya alatt sok zsidót le is tartóztatott. Ekkor kezdte meg az egész magyarországi szabadelvű sajtó a legféktelenebb módon való izgatást nemcsak a becsületesen közreműködő Bary József ellen, hanem! a mindig hivatása magaslatán álló magyar bírói kar ellen is. Tele lett az egész világ zsidó sajtója azzal, hogy zsidóüldözés folyik Magyarországon. Legott el iis küldték a világvárosok zsidó szabadelvű lapjai legjobb munkatársaikat hazánkba. így elértük azt, hogy a tiszaeszlári falucska 1882 végén már a világ- érdeklődés középpontjába került. A tárgyalások során azután kiderült az is, hogy a tiszaeszlári zsidók ruszin és zsidó tuta- josokat megvesztegettek és ismeretlen helyről hozott női hullával akarták bizonyítani, hogy Solymosi Eszter öngyilkosságot követett pl. jEzt a hullát a tiszaeszlári úgynevezett csonka- füzesnél fogták ki. Bary József vizsgálóbíró azonban bebizonyította, hogy ennek a hullának semmi köze sincs Solymosi Eszterhez és az egész csak arra jó, hogy eltereljék a bíróság figyelmét az ügy igazi állásáról. A vizsgálóbírónak ez a kijelentése »kétségbe- ejtően hatott az izraelita irodára«. S most következett el a munka a nemzetközi zsidó tőke részéről. Hiába igyekeztek ugyanis hatni Tisza Kálmánra, vagy az akkori igazságügy miniszterre: Pauler Tivadarra, ők hajthatatlanok voltak, mint »az őserdők cserfái«. Megfenyegették a kormányt, hogy ha végigtárgyalják az ügyet, akkor nagy kellemetlenségbe fog ütközni a pénzpiacon és pártot üt ellene az egész zsidóság. Bekapcsolódott ezen a vonalon a bécsi Rotischild-ház is és az akkor tárgyalt kölcsönügyet a tiszaeszlári pórtól tette az elnyerés szempontjából függővé. így 1883 augusztus 3-án véget is ért a pör — a bűnösök fölmentésével. Ez a végződés azonban csak elméleti maradt. A gyakorlatban1 szenvedélyes antiszemita hullámok csaptak át az egész országon, így Zala megyén is, ahol Tapolcán és Zalaegerszegen mérgesedett el leginkább az ügy. Harc indult meg keresztény részről a betolakodókkal szemben és harc a zsidó tőke részéről a keresztény magyarok ellen. Mert ha a zsidóság Eötvös Károly vezérletével a legádázabb harcot és bosszúhadjáratot személy szerint Istóczy és Verhovay ellen folytatta is, közvetve a magyarság elten is támadott. Akkor ugyanis, amikor ezeknek lapjait tönkretette és anyagilag sújtotta őket, ezáltal hosszú évtizedekre eltemette a keresztény magyar sajtót is. A tiszaeszlári pör sakterének neve Schwartz Salamon volt.Nem egészen 37 év múltán Sza- muelli Tibor zsidónak nevét jegyzi föl a krónika 1919-ben. Bátran, de egyben a legnagyobb gyásszal mondhatjuk, hogy a Schwar- tzok és Szamuellik tevékenysége közt eltelt idő a magyar életnek legszégyenteljesebb négy évtizede. SIMON JÓZSEF. 1942 április 15. HETI ÉRDEKESSÉGEK A zalaegerszegi régi temetőnek téglakerítését árverés útján eladták és lebontották. Nem állott tovább ez a kerítés negyven évnél, ezettii az időn belül sem állt valami szilárdan a lábán,. Gyenge alapozású, i,gen kontár kivitelű és a szükséges kötőanyagot is fukaron mérő építmény volt. Többízhen bedőlt hol itt, hol amott és az akkoriban divatos nagyméretű tégláit szívesen lopkodták az emberek, hogy beépítsék valahová. Az újságokban és a városi közgyűléseken többször emeltek keserű szót a keresztény kegyelet fukarsága elten, amely annál kirívóbb, mert a zsidó temetőnek jóval régibb keletű és kedvezőtlenebb talajra épített téglakerítése tömören állta az idők viharait és állja ma is. Szóval, ezt a sokat gáncsolt, sokszor foltozott rossz kerítést most eltávolították és az alapokat is természetesen kiforgatták. Ezzel kapcsolatban aztán az a hír terjedt el a városban tegnap, hogy egy kriptát is bedöntöttek a munkások. Mások már arról is tudtak, hogy a kripta mélyén megmozgatták egy női halottnak porladó csontjait. Ismét mások azon botránkoztak, hogy a csontokat gyerekek már szét is dobálták, a koponyával pedig az egyik léces kerítést díszítették fel. Volt olyan is, aki már egy cigányleányt látott a halottról ellopott ruhában. De akadt olyan is, aki sápadtan újságolta, hogy a halott nő megvan teljes épségben, csak éppen, hogy a másik oldalára fordult, amikor a levegő érte. Persze lótva siettem én is, hogy megnézzem a szörnyűséget, amelyről aztán aZ újságban beszámolok egiet-földet csapkodó botránkozás- sal. Szörnyűség, mennyi port nyeltem az utón a szélben. A legnagyobb szörnyűség azonban az volt, hogy semmit sem láttam, mert egyáltalában semmiféle sírháborítás sem történt. A halottak aludtak nyugodtan, de azért azt üzenik az élőknek, hogy fogják be a pletykás po fikájukat. * Úgy esett a szerencse dolga, kéremássan, hogy kaphattam volna a tegnapi vásárom nyolc tojást darabonként 13 fillérjével. Úgy esett azonban a szerencsétlenség dolga, kéremássan, hogy" amikor éppen ki akartam fizetni boldogan a 8 x 1.3 = 104 fillért, közbeszól egy erélyes Hatóság dörgő hangja: — Hohó, mindent vissza! A tojás legmagasabb ára 14—15 fillér. Azon alul nincs tojás. Gyerünk tovább! P.P« A FEILI-SZALON tavaszi kalapujdomásai megérkeztek. Magyar nyelvi tanfolyamok Muraközben A magyar nyelv elsajátítása céljából Muraköz legtöbb községében magyar nyelvi tan- folyamot rendeztek a tanítók. A záróvizsgáitok most vannak folyamatban. A napokban Felsőpusztafán folyt le ilyen nyelvi tanfolyam záróvizsgája, amelyen Csáktornyáról is számosán vettek részt. A végzett anyagból szemléletes bemutatót nyújtott a tanfolyam vezetője, majd szavalat következett és a tantit magyar dalokból énekeltek el néhányat a tanfolyam résztvevői. A záróvizsgálatra kiküldött Kovács Dezső Csáktornyái igazgatótanító a tanfolyamok lelki és gazdasági hasznára hívta fel a jelenlevők figyelmét. Szükséges az egységes szellemi kapcsolat kiépítése s ennek alapján a nemzeti egyetértés kialakítása. A magyar nyelv kisajátítói érzésben is közelebb kerülnek ahhoz a magyarsághoz, amely a nemzetiségekkel 'szemben minden népnél engedékenyébe és elnézőbb volt. Pecsornik Ottó Csáktornyái városbíró, országgyűlési képviselő muraközi nyelven intézett Telkes beszédet a hallgatókhoz. A záróvizsga a Himnusz eléneklésé-« vei fejeződött be. ; MÁVAUT MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1941. október 26-tól. Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. Menetdij — — —• — 14 20 16 00 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 910 1550 —•— j • _ _ _•— 14-45 16-25 é. Bak Hangya szövetkezet i. 8-46 1525 —■—- - 8-20 14 46---'--- i. Ba k Hangya szövetkezet é. 8 45 15 24 —■— T80 — 9 05 15-20 —é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 825 1500 —•— 4-50 645 1020--*--—é . Hévizszentandrás i. —•— 13-48 1718 4 50 705 10-40 16 35 é. Keszthely pályaudvar i. 710 13 15 16.50 Bak—Nova Menetdij —•— 8.35 15 20 i. Bak pályaudvar é. 710 1310 T— 8-50 15-30 i. Bak Hangya szövetkezet é. 7 05 13-05 2 70 930 16 10 é. Nova i. 6-25 12 25 Menetdij Zalaegerszeg —Bak—Lispe—Szentadorján —•— —•— 16 00 i. Zalaegerszeg Széchényi-tér é. —•— 15-50 1-— 14-20 16 26 é. Bak Hangya szövetkezet i. 7-15 15-21 T70 14 38 16-38 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-58 1502 4 50 —•— 1755 é. Szentadorján i. 5-45 —•—
