Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-08-14 / 185. szám
6 ÍIAÓwitlcXET 1941 augusztus 14. A tapolcai közbirtokosság kőfejtőjén termelt elsőrendű, jól faragható falkövet (mészkő, nagyrészt lapos) 100 q, megfelel 8 m3-ek P 46 ciklopskövet p 64 mindkettő Tapolcán vagonba rakva — utánvéttel szállít: Spitálszky József TAPOLCA A mészkő vasúti tarifája K 59/1 tétel 17c osztály. Hogyan pusztult el 18 alsóörsi halász Ilyenkor nyáron, ahogy a Balaton mentén folyik a fürdőélet, innen is, onnan is jelentik, hogy egy-egy fürdőző vagy csónakázó a Balatonba fulladt. Az áldozat azonban mindig egy, legfeljebb két ember. Tömegszerencsétlenség nem történt a Balatonon emberem'ékezet óta. Legalább nyáron nem. A balatoni halászok azonban tudnak olyan tömegkatasztrófáról, amely még ma is megborzongatja az embert, ha hall róla. Jó sok évvel ezelőtt történt, hogy a karácsony előtt való napon Alsóörsnél 18 halász kora reggel nekiindult a Balaton keményre fagyott jegének. Félórát gyalogoltak, amikor meglékelték a tükörsima Balatont és kieresztették a hálót. Délelőtt 11 óra volt, éppen hozzá akartak kezdeni a háló behúzásához, amikor szinte egyik percről a másikra zúgva, bömbölve megérkezett a vihar és oly erővel csapkodta az emberek szemébe a havasesőf, hogy szinte belevakultak. Mindenki menekült, ahogy csak tudott. Egyszerre irtózatosat dördült a jég és a halászok legnagyobb rémületére, az óriáserejü vihar darabokra szaggatta a hatalmas jégmezőt. Még jóformán annyi idejük sem maradt, hogy az egek Urához fohászkodjanak, amikor a Balaton már elnyelt 10 halászt. A megmenekült 8 ember egy nagyobb jégtáblára került és ezt szerencséjükre a vihar az alsóörsi part felé sodorta. A parton ekkor már ott állott, ott imádkozott az egész falu és az emberek rettegve, tehetetlenül nézték hozzátartozóik kétség- beesett vergődését és birkózását a halállal. Már olyan közel voltak, hogy meg lehetett ismerni őket és már mindenki azt hitte, hogy megmenekültek, amikor hirtelen megfordult a szél. A jégtábla először megállóit, azután lassan- lassan megindult — visszafelé, a Balaton közepe felé. Délután 4 óra volt már, alkonyodott, amikor a 8 halász alakja végleg eltűnt az ónos, havas esőben. És amikor már nem lehetett látni őket, hangjukat még mindig hallották a parton. Egy-egy zsoltárfoszlányt hozott a szélroham a Balaton felől, a halászok halotti énekét. És a halálbamenők kara egyre gyengült. Már csak hat hang énekelt, majd öt, azután három ... kettő és végül egyetlen egy érces ifjú torok. Azután a szél fütyült egy retteneteset, mintha a halál orgonáit volna, a sötétből fájdalmas jajkiáltás hallatszott és a Balaton elsodorta az utolsó halászt is. Az alsóörsi halászok még ma is irtózattal beszélnek erről a szörnyű eseményről. INNEN IS - ONNAN IS Hárommillió pengőn élelmiszereket vásárol1 Miskolc városa. — A szentesi rendőrkapitányság több zsidónak lefoglalta a rádiókészülékét rémhírterjesztés miatt. — A esőcsatornában talált kapukulcs vezette rá a győri rendőrséget a Hangya-betörés tetteseire. — Pécsett utcát neveztek el Babits Mihályról. A Magyar Élet Pártia hirei TESKÁND községben augusztus 3-án tartott Mép szervezői értekezleten Győré József elnöki beszédében az összetartás, szorgalmas munka fontosságát hangsúlyozta és felkérte a vezető munkatársakat, hogy igyekezzenek minél több tagot gyűjteni a Mep táborába. Lukács Sándor szervező titkár a kormány munkáját, szociális imézkedéseit tárta fel, valamint a szervezkedésre vonatkozó teendőket világította meg. Dormán Sándor körzetvezető kérte a Mép vármegyei vezetőségének közbenjárását, hogy a vetőmag* csávázáshoz idejében rézgálicot kaphassanak a gazdák. * GUTORFÖLDÉN julius 25-én megtartott Mép választmányi ülésen Varga Ferenc pártvezető elnökölt. Behojnyik Pál titkár az összetarlás és a fegyelem szükségéről beszélt és szavaiban az önzés, torzsalkodás káros hatásáról emlékezett meg. Kérte a megjelenteket, hogy egyesült erővel igyekezzenek a közügyeket előrevinni. Ezek- után több helyi és közérdekű ügyet tárgyaltak. Ezekről a Mép vármegyei elnökségét jegyzőkönyvileg értesítették. CSONKAHEGYHÁTON az augusztus 3-án megtartott Mép pártvezetői értekezleten Tuboly Aladár földbirtokos, társvezető előadta, hogy a nagy dologidő dacára is foglalkoznak pártszervezéssel, de a legnagyobb gondot a felvilágositó munkára fektetik. Örömmel állapította meg az elnök, hogy a komoly idők a legtöbb gazdát összetartásra és becsületes munkára serkentik. Szabó Mihály társ-pártvezető az összetartás fontosságát hangoztatta és azon óhajának adott kifejezést, hogy a gazdasági felügyelőség módot keres majd arra, hogy a gazdák csak tisztított magot vethessenek. Mert hiába igyekszik egyik gazda tiszta csiraképes magot vetni, ha szomszédja ellenőrzés hiányában nem törődik a, vetőmag tisztaságával. Lukács Sándor titkár a mai nehéz gazdasági helyzetet világította meg és arra kérte a vezető munkatársakat, hogy minden erejükkel igyekezzenek a kormányt nehéz munkájában támogatni. BALATONRENDESEN az augusztus 3-án megtartott Mép értekezleten Gelencsér Péter községi titkár elnökölt. Pálffy Gábor pánvezető — kedvezőtlen egészségi állapotára hivatkozással — lemondását adta tudtára az értekezletnek. Helyére Lakos János balatonrendesi lakost ajánlotta, akit az értekezlet egyhangúan el is fogadott. A községi titkár bejelentette, hogy a községi ulcaépités mielőbbi elkészítése érdekében a vármegyei elnök ur közbenjárását kérik. Rákóczi Ferenc nyug. járásbirósági elnök, volt nemzetgyűlési képviselő, Mép tizedes Gróf Antal szegénysorsu napszámos részére kért segélyt a közjóléti alapból és ennek támogatására az értekezlet a vármegye Mép elnökét kéri fel. (Vitéz Biró rovatvezető közli, hogy erre vonatkozó kérelmet a vármegye alispánjához kell kérvény formájában felterjeszteni és egyidőben a Mép vezetőségét értesíteni, hogy a kérelmet támogathassa ) Emlékezzünk a Csáktornyái tanítóképző-intézetről Ma Muraközben a közművelődési állapotok hasonlók azokhoz, mint amilyenek voltak 1861- ben, tehát akkor, amikor Zala vármegye e vidéke 13 évi távoliét után visszatért az anyamegyéhez. Ismeretes ugyanis, hogy Jellasich horvát bán 1848-ban Muraközt Varasd vármegyéhez kapcsolta s csak 1861-ben lett ismét Magyarország kiegészítő része. Természetes, hogy Muraköz akkori népoktatása és szelleme teljesen megfelelt a vidék hovatartozandóságá- nak és eszmének, amely abban az időben Horvátországot irányitotta. Ezen állapotokat Hoffmann Mór igy jellemezte: „Az 1848 —49 iki szabadságharc lezajlása után 1861-ig Muraköznek Horvátországhoz való tartozása bazafiság dolgában káros fejlődéssel volt hazánk e fontos határszéli vidékére. A muraközi népet a horvát hivatalnokok, tanilók és lelkészek a délszláv eszméknek akarták megnyerni, s erre a célra különösen alkalmasnak találták az iskolákat. A hatvanas évek elején az elnyomatás sötét felhői oszladozni kezdettek s Muraköz visszacsatoltatott ugyan az anyaországhoz, de magával hozta a számkivetés azon eszmék magvait, melyeket az évtizedes elcsatolás alatt, a horvát túlzók — habár céljaiknak kevésbbé alkalmas — talajába vetették.“ A kiegyezés és az 1868-iki népoktatási törvény Muraköz iskoláit hazafiság tekintetében szomorú állapotban találta. Muraköz tanítóinak túlnyomó része a zágrábi horvát- és a mar- burgi szlovén képezdéből kerültek ki. Az iskolák nyelve a délszláv irodalmi volt. Ez volt a helyzet és ez a helyzeímegállapitás volt a gyújtó- és kiindulópontja ama lendületes és eredményes munkának, amelynek harcosa és irányitója a nagy Ruzsicska Kálmán, Zala vármegye akkori tanfelügyelője volt. Csáktornya város nagy közönsége is teljes mérték1! ben értette teendőjét és az akkori országgyűlés1 képviselője, Szabó Imre utján szorgalmazta Muraköz népoktatásának uj alapokra való helyezését és Csáktornyán egy tanítóképző-intézet felállítását., Trefort Ágost örömmel karolta fel a hazafias mozgalmat és 1879. szeptember 9-én elrendelte a Csáktornyái tanítóképző-intézet felállítását, amely internátussal legyen egybekötve. Csáktornya város kötelezte magát, hogy saját költségén, a minisztérium terve szerint az intézetnek megfelelő épületet fog építtetni. Az építési költségek 73 ezer forintban voltak megállapítva, ez az összeg messzeg túlhaladta Csáktornya város anyagi képességét. Az ügy ennélfogva holtpontra jutott és attól lehetett tartani, hogy az intézet más vidékre költözik, annál is inkább, mert Vas vármegye élénk figyelemmel kisérte az intézet sorsát. A minisztérium, amely tudatában volt a Csáktornyái tanítóképző-intézet fontosságával a magyar ügy érdekében, 1883-ban újra felhívta Csáktornya képviselőtestületét az intézet ügyének rendezésére, annál is inkább, mert Perlak fényes ajánlatot tett az intézetnek Perlakon való felállítása ügyében. Csáktornya erre 1884-ben 12 hold területet és 30 ezer forintot ajánlott fel. A város eme ajánlatát a minisztérium elfogadta és 1888 ban az építés megkezdődött. A következő év (1889) tavaszán már az intézet beköltözködött a Zrínyi várból — ahol eddig volt elhelyezve — az uj épületbe, amely 58 helyiséggel rendelkezett. Az építési költségek 65 ezer forintot haladták meg. „ Az intézet első igazgatója Bárány Ignác volt. Őt követték: Samu József, Margitai József és Zrínyi Károly. GUMILÁR FERENC Erdőbirtokosok figyelmébe! Döntésre engedélyezett fenyő vagy lombfa erdőt, fürészelésre alkalmas fenyő, tölgy és bükk, valamint egyéb keményfa rönköket a legmagasabb árban, bármely mennyiségben vásárolok STIRLING FRIGYES fatermelő — fanagykereskedő SZOMBATHELY Széli Kálmán utca 8. — Telefon 994.
