Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)

1941-05-17 / 112. szám

1941 május 17. ! lACTtfjfílET A mai nap világ- és országos vonatkozású eseményei tartózkodó iraki tiszteket, hogy térjenek vissza hazájukba. Aki a felhívásnak nem tesz eleget, azt hazaárulónák minősítik. * Bartha Károly honvédelmi és Varga József iparügyi miniszter jelenlétében a csepeli Weiss Manfréd-íéle gépgyárban nagyszabású légol­talmi gyakorlatot tartottak. Ezen a gyakor­laton mutatták be a megjelent előkelőségek­nek a magyar gyáripar felkészültségét esetle­ges légitámaadások alkalmával. Vitéz jákfai Gömbös Gyula néhai miniszter- elnök emlékművét, a hatalmas lovasszobrot, amelyet Vastagh György szobrászművész al­kotott, június 22-én avatják fel ünnepélyesen Budapesten. A valutaügyészség defekt ív csopo rtj át újabb 100 detektívvel erősítették meg. Ezek letsznek hivatva ellenőrizni a közszükségleti cikkek vá­sárlásánál a könyvvezetést. Magyar nemzeti és Horthy-képet kérnek Angol repülőgépek két szíriai repülőtámasz- pontot bombáztak. Szíria és Libanon felett an­gol gépek röpcédulákat szórták le, amelyekben engedetlenségre bíztatták a 'lakosságot. 15 német repülőgép átrepült Szíria felett és többnek kényszerleszállást kellett végezni. A Franciaországgal kötött egyezmény szerint a sz'íriai hatóság azonnal intézkedett, hogy a német gépek szabadon tovább mehessenek. Az angolok Szíriát németek által megszállt területnek tekintik. A Popolo di Roma írja, hogy török kor­mánykörökben nagy meglepetést okozott a Szíria ellen irányuló angol támadás. Ez azt jelenti, hogy a Földközi-tengeren folyó harc megrövidül. Török vélemény szerint a tengely- hatalmak az újabb angol támadást nem nézik tétlenül. Az iraki kormány felszólította a külföldön azért istenfélő, hogy a türelme és reménye megfogyatkozott volna. Ha nehéz a tehén­fogattal boldogulni, lovat is fognak eljéhe. Ez a szántókon gyakran látható különösség egyúttal jelkép is. Jelkép épp úgy, mint Zrínyi másik halhatatlan mondása: »Ha rövid a kar­dod, toldd meg egy lépéssel«. A muraközi népnek, bár öntudatát gonosz »barátai« erősem visszanevelték, megmaradt a hite erősségéül. Megmaradt az eszniényiség utáni érzéke. Jel­lemző p'élda erre az, hogy bár nagy náluk a petróleum- és cukorhiány, mikor megkérdez­tük tőlük, mi az első kívánságuk, ezt vála­szolták: — Kérünk legalább félezer magyar nemzeti zászlót és vagy ezer'Horthy-képet! v Dr. PESTHY PÁL. Erdőbirtokot keresek 1000— 3000 hold terjedelemben húsz-harminc évnél idősebb állományt kés: pénzfizetés mellett. Ajánlatok „Erdótirtok 54“ jeligére BLOCKNER HIRDETŐBE Budapest, IV.. Városháza u. 10. A tőid mivel ésügyi minisztérium köles- és moharvetőmaghoz iuttatia a zalai gazdákat A vízáradások és a rendkívüli viszonyok miatt a tavaszi mezőgazdasági munkák egyes Vidékeken megkéstek, ezért a földmívelés- ügyi miniszter nagyobb mennyiségű köles- és moharvetőmag kiosztását engedélyezte. A kiosztásban a 2Ö, kivételesen 100 katasztrális holdnál nem nagyobb szántóföld területtel rendelkező gazdák részesíthetők. A vetőmagot kölcsönben kapják és annak pénzbeli egyen- értékét ez év december 15-éig kötelesek meg­fizetni á középminőségü köles, illetve mohar Budapestre ‘megállapított árának 1 pengővel csökkentett összegével. A vetőmagigénylése­ket a járási gazdasági felügyelőnél, illetve a vármegyei gazdasági felügyelőségnél kell be­jelenteni. Tizenegy pap, 45 iskolamester a sümegi tanitógyülésen A sümegi róm. kát. esperesi kerület tanító­köre Sümegen az elemi iskolában rendes köz­gyűlést tartott. Tizenegy lelkipásztor, negy­venöt tanító és lelkes hallgatóság jelenlétében folyt le a gyűlés a plébániatemplomban mon­dott szentmise után. Elhangzott a papai him­nusz, majd Papp György gyepükájáni igaz­gató-tanító, világi elnök megemlékezett ha­zánk ismételt megnagyobbodásáról. Kifejtette, hogy a magyar tanítónak kettős boldogságot és örömet jelent ez, mert a tanítványai sorából kikerült magyar ifjúság tágította ismét ki a Trianonban szűk keretek közé szorított ha­zánk testét. Nagy feladat volt ennek elérésére előkészíteni ifjainkát, de most még nagyobb feladat lesz a jövő nemzedéket arra a küz­delemre előkészíteni, amelyik a visszatért terü­leteinknek megtartására és minden körülmé­nyek között való megőrzésére vértezi fel. A tanítóság minden tehetségével ki akarja venni részét a polgárok vallásos és hazafias nevelé­séből, testi, lelki erejük fejlesztéséből! és az egyke elleni küzdelemből. A lelkes beszéd el­hangzása után Szabó Sándor esperesplébános, a ‘kerület eddigi tanfelügyelője szép szavakkal búcsúzott 'kerületétől. A kormánykereket Gu- bicza Antal sümegcsehi esperesplébános vette át, aki megragadó képekkel ecsetelte a tanítói hivatást. A tanító — mondta — a "faluban a világ világossága legyen, ne csak oktató, hanem a lelkipásztoroknak segítve, lelki vezető is. Menjen a nép közé, legyen bajában segí­tője, gondjában vigasztalója, kételyében útba­igazítója. Desits Ilona nyirádi tanítónő: Az otthon 'és az iskola kapcsolódása a gyermek- nevelésben címen tartott élvezetes előadást. Majd Fazekas József sümegcsehi tanító a KÁLÓT szervezéséről és sikeres működésiének biztosításáról ‘tartott előadásában kifejtette, hogy a sümegi járásban eddig 7 községben alakult meg és virágzik a KÁLÓT. Ezek a községek: Sümeg, Bazsi, Sümegcsehi, Káp­talanfa, Kisgörbő, Csabrendek és Nyirád. Szükség van ennek az egyesületnek a többi faluban való megszervezésére is, mert így ké­pezhetünk vallásos és derék hazafiakat a köz­ségek 'fiatalságából. A gondos előadásokat lel­kes tapssal köszönte meg a hallgatóság. A közgyűlés 'a Himnusz hangjaival végződött. 80 év óta aranyéremmel kitüntetett fogatommá vált Andor Béla ári szabó üzlete olcsó és finom, siaksiertl kisiolgálásával A ‘muraközieknek több mint ötven százaléka jól 'beszél magyarul ma is, annak ellenére, hogy a szerb megszállás alatt minden eszközt igénybe vett az erőszak a magyar szó elfojtá­sára és a magyar érzés kiirtására. Főleg a harminc éven felüliek szívesen társalognak el a mi nyelvünkön, közb en-közben bocsánatot kérnek, ha egy-egy kifejezésben akadoznak. Ez a kisigényű, de törekvő, istenfélői nép sohasem felejtette el, hogy kukoricája keresett cikk volt Magyarországban, hogy a szent- ilonai és szentkereszti híres vásárokra még Turócból és Uigocsából is jártak a muraközi csikókért. Útjait a vármegye jó karban tar­totta, Vasúti összeköttetése kitűnő volt. Ezer meg ezer érzelmi és érdekszál fűzte a lakossá­got hozzánk, századokon át annyira össze­szokott velünk, hogy magyar nyelvi tudását tartotta a műveltség fokmérőjének. Ezt az érzést akarták kitépni azok a be­telepített magyarfaló tanítók, akik minden megértés és alaposabb képzettség hiányában egész tevékenységüket arra irányították, hogy bennünket piszkos rágalmakkal és szemensze- dett történeti hazugságok butaságaival befeke­títsenek, az új nemzedéket tőlünk elidegenít- sék. Elkövették a legnagyobb merényletet a nevelés ellen: szembeállították a szülői házat az iskolával. A szülőket,/akik kénytelenek vol­tak gyermekeiket felvilágosítani, hogy a tanító urak hazudnak. Ezek az inkább propa­ganda ügynököknek, mint népnevelőknek ne­vezhető selejtes elemek azonban két évtized alatti szívós kitartásukkal és a közigazgatási hatóságok támogatásával mégis csak elértek annyi eredményt, hogy bizony a muraközi fiatalság, meg közöttünk lelki hasadék van. E téren tehát sok munka vár a jövő élet IskoTa- mestereire is. Említettük, hogy a Csáktornyái tanítóképző­nek karbantartására egy dinárt sem áldozott a letűnt hatalom. Azt hallottuk, hogy a polgári leányiskola megviselt állapotát (hullott már a mennyezetről is a vakolat)) egy jobbérzésű igazgató már nem tudta nézni. Miután több ízben sikertelenül sürgette feletteseinél a tata­rozást, a behatási díjak felhasználásával saját szakállára munkába adta a kőműveseknek. Die mi történt? Felettes hatóságai megrótták ezért az önkényes cselekedetéért és a költségeket rajta vasalták be fizetésének elvonásával. Azt sem utolsó dolog tudni, hogyan »alkot­tak« a szerbek és azoknak alázatos talpnyalói. Elhatározták, hogy felépítik Csáktornyán is a Sokol-házat. Pénzt nem adott rá az állam, ha­nem egy tábornok járt házról-házra, hogy a ház építési költségeihez való hozzájárulást iveTPrpnvipn« firrvipliriipKp aianVia tk í-flkírvQQácrnálé Csak kért, de kérése parancs volt; merte-ie volna valaki megtagadni? Az utakat, amelyeket a vármegye olyan nagy figyelemben részesített mindig, az uta­kat, amelyek Muraközt összekötötték a Murá­tól északra fekvő területekkel és a Dráván- túilal, teljesen elhanyagolták. Azért van az, hogy egyes helyeken, há sár van, úgy kell az autót most is kiemelni a gödrökből. Pedig az adókat beszedték többszörösen is. Itt csak- | ugyan beigazolódott a mondás, hogy hét bőrt nyúztak le az elapadt tejű muraközi tehénről. Ez a sokat szenvedett nép azonban nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom