Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-04-29 / 95. szám

2ÁLÁ1 ÍÖ25 április egybeül a birodalmi gyülés'és a po­rosz országgyűlés. A birodalmi gyű­lés napirendjén a költségvetési vita folytatása szerepel. Az országgyűlés napirendjének egyetlen pontja a kor­mány nyilatkozatának meghallgatása. Több lap jelentése szerint Braun miniszterelnök kormányának bemu­tatása után csupán rövid program­szerű nyilatkozatot tesz, amelynek tartalma alig tér el attól, amelyet elsőizben történt újraválasztása után felolvasott. Megállapodás jött létre, hogy a kormány-nyilatkozat után az ülést megszakítják és a kormány- nyilatkozat vitáját szerdán kezdik meg. Newyorkban csökkentek a német értékpápirok Newyorki jelentés szerint Hinden- burg megválasztásának hatása alatt a német értékpapírok két ponttal csökkentek. A jelentés megállapítja, hogy a legtöbb bankár nem tart a választás következményeitől és nem igen vár nagy váltó zást Német­ország külpolitikájában. BELFÖLDI BIBÉK Ezer magyar gyermek nyara­lása Olaszországban. A „Gyer­mekért“ Gyermekegészségügyi Tár­saságnak hónapok óta folyó tárgya­lások után sikerült biztosítania 1000 magyar gyermeknek Olaszországban való nyaralását. A gyermekeket a nyáron és ősszel turnusokban fogják Olaszországba szállítani, ahol Olasz­ország nagyobb városaiban a mó­dosabb polgároknál fogják elhelyezni őket. Evangélikus lelkészek országos értekezlete. Az Üllői-uti Luther Otthon lila termében nagy érdeklő­dés mellett nyílt meg az evangélikus lelkészek országos értekezlete Aulich János elnöklete alatt, aki az evan­gélikus egyházak lelki állapotáról jellemző adatokat közölt. Az érte­kezletet megelőzően lelkészi úrva­csora volt, melyet Guduly Henrik, az egyetemes közgyűlés püspöki el­nöke szolgáltatott ki. Az első szónok Raffay Sándor, aki hatalmas beszéd keretében foglalkozott az evangélikus egyház belső és külső helyzetével. Felmentés a cseh követség elleni merénylet ügyében. A kü­lönböző bombamerényietek ügyével kapcsolatosan Kiss Ferenc ügyében a budapesti büntető törvényszéken tegnap tartották meg a főtárgyalást. Az ügyészség Kis Ferenc ellen elő­készületi cselekménnyel párosult gyilkosság elkövetésére irányuló szö­vetség címén emelt vádat mert Már­tival és társaival bombamerényletet tervezett a cseh követség ellen. A főtárgyalást a tábla határozata alap­ján Kiss Ferenc ügyében soron kívül tűzte ki a bíróság. A törvényszék Langer tanácselnök vezetésével tar­tott főtárgyaláson a vád és védelem meghallgatása után Kiss Ferenceiaz ellene emelt vád alól felmentette, mert ténykedésével nem merítette ki a vád tárgyává tett cselekményt. A Kúria is jóváhagyta Molnár- Tóth halálos Ítéletét. Ismeretes, hogy három évvel ezelőtt Molnár- Tóth József volt füszerkereskedő se­géd Rákosszentmihályon meggyilkolta a Lachmann-család tagjait. A pest­vidéki törvényszék a múlt év nyarán Molnár-Tóth Józsefet kötéláltali ha­lálra, bűntársát, Kanozsayt pedig életfogytiglani fegyházra Ítélte. Á Kúria tegnap tárgyalta az ügyet és úgy a halálos Ítéletet, mint az élet­fogytiglani fegyházbüntetést jóvá­hagyta. A Kúria nyomban kegyelmi tanáccsá alakult át. Az Országos Jegyzőegyesület közgyűlése. Az Országos Jegyző­egyesület Pestvármegye székházában tegnap délelőtt közgyűlést tartott. A megjelentek a vármegyeház termét zsúfolásig megtöltötték. Ott voltak Preszli Eiemér Pestvármegye főis­pánja, Agorasztó Tivadar alispán, a minisztériumok képviselői és a nem­zetgyűlési képviselők közül számosán. Koncz János megnyitó beszéde után Dobos Gábor elnöki jelentése kö­vetkezett, majd Vámosy Ferenc, az Országos Jegyzöegyesület főjegyzője terjesztette elő határozati javaslatát, melyet a gyűlés egyhangúlag tett magáévá. A határozati javaslat többek közt megállapítja, hogy a magyar falu gazdasági ereje megroppant. A kisgazda osztály a ieszegényedés útjára jut. A jegyzői kar kívánja a falu népének gazdasági megerősítését, a községek rendezését és erőteljes községi igazgatást. A javaslat többek közt követeli a gabona tőzsde sza­bályozását, külföldi kereskedelmi szer­ződések megkötését, a hiteluzsora megszüntetéséi; a közüli törvény megalkotását, a gyermekvédelmi, népoktatási és népegészségügyi költ­ségeknek a községekre szándékolt hárításának visszavonását, továbbá a jegyzői tanfolyamoknak főiskolai nivóra való emelését, a jegyzői stá­tusrendezést, a segédjegyzői állások átszervezését és a fegyelmi szabályo­kat. A határozati javaslat letárgya- lása és az elnök zárószavai után a gyűlés véget ért. A MANSz nőneveíési kon­gresszusa. A MANSz országos nő­nevelési kongresszusa tegnapi ülé­sén a nő szociális gyakorlati irányú gazdasági s végül ipari nevelésének kérdésével foglalkozott. Többek hozzá­szólása után a kongresszus ülését délután félöt óráig felfüggesztették. A délutáni ülésen az elemi, a pol­gári és a felső leányiskolák szerepét tárgyalták a nőnevelés szempontjából. Környey Béla meghalt. Környey Béla a m. kir. Operaház művésze, a magyar ének-müvészet büszkesége tegnap este fél 7 órakor 50 éves korában meghalt. Egy hete még az „Aidá“-ban lépett fel Németh Máriá­val. Csütörtökön már lázas volt. A professzorok orbáncot állapítottak meg, melyen a leggondosabb ápolás ellenére sem tudtak segíteni. A Simán-család gyilkosának biinpörét elnapolták. Tegnap fog­lalkozott a Tábla a Budapesten meg­gyilkolt, nagykanizsai Simán-család gyilkosának, Luxics József mészáros­segédnek bünpörével. L.uxicsot, mint ismeretes a törvényszék életfogytig­lani fegyházra Ítélte s fellebbezés folytán került a Táblához, hova teg­nap nem vezették fel a gyilkost s mert védője ragaszkodott Luxics sze­mélyes jelenlétéhez, a tárgyalást má­jus 12-ig elnapolták, mikor is Luxi- csot elő fogják vezetni. Országos pénzintézeti kongresz- szus Sopronban. Az augusztusi soproni kiállításokkal, országos dalos­versennyel kapcsolatban országos pénzintézeti kongresszust is tervez­nek az augusztus 3—5 közti napokra. Ugyanezekkel az ünnepségekkel kap­csolatban Sopronban tartja országos kongresszusát az OMKE is. Meghosszabbították a búza vámmentes behozatalát. Április 30-án lejárt a búza vámmentes be­hozatalának határideje. Most közli a hivatalos lap, hogy a búza és rozs vámmentes behozatalának határidejét junius 15-ig meghosszabbították. A választójogi bizottság ülése. A nemzetgyűlés választójogi bizott­sága Kállay Tibor elnökletével foly­tatta a választójogi törvényjavaslat részletes vitáját. A 84 szakasszal vette kezdetét a tárgyalás, mely délelőtt délután tartott. Este 10 óráig a 181 §-ig jutottak a részletes tár­gyalás során. Az újabb lakásügyi rendelke­zés. A régi lakásrendelet szerint az üzlethelyiségek felszabadulnak. A mi­nisztérium most kiadott újabb la­kásügyi rendelkezése módosítja ezt a régi rendeletet és 1926. november 1-ig mentesiti a felmondás alól a kisiparosoknak és kiskereskedőknek üzleti célra használt helyiségeit, ha azok egyben lakáscélokra is szol­gálnak. Az uj lakásrendelet közli, hogy három egyenlő havi részletben lehet májusi bérnegyedben is lefi­zetni a iakbért, de a 17.000-es szor­zószám marad érvényben. A részlet- fizetés kedvezménye a közüzemi költségekre nem terjed ki, mig a kincstári házhaszonrészesedés 50 százalékát kell csak most leróni. Emléktábla Jókai utolsó buda­pesti lakásán. A Jókai-centennárium egyik ünnepélyes aktusa fog lezajlani május 5-én a nagy regényíró halá­lának tizenkilencedik évfordulóján. Leleplezik azt az emléktáblát, amely a Jókai utolsó budapesti lakását je­löli meg. Az Erzsébet-körut és Dob­utca sarkán álló négyemeletes bér­házban lakott élete utolsó hat esz­tendejében és ennek a háznak a tu­lajdonosa rója most le a kegyeletét azzal a két méter hosszú, 110 cm. magas vörös márványtáblával, amelyet háza falába építtet. A táblán Jókai domborművű arcképe látható, kör- alaku babárfüzérben a következő felirattal: E házban lakott 1899 no­vember 1-től 1904 május 5-ig és e napon itt halt meg Jókai Mór, hazánk koszorús költője. A leleplezési ünnep­ség délelőtt tsz órakor lesz, az avató beszédet Berzeviczy Albert, az em­lékbeszédet Rákosi Jenő mondja. Uj ellenségek Irta: Cyklanien Hárman utaznak a gyorsvonat egyik második osztályú fülkéjében. Egy előkelő ur, egy tisztviselő és egy 26 évesnek látszó fiatalember, akinek politikai szempontból eléggé gyanús megjelenése van s ezért az előkelő ur roppant ellenszenves pillantások­kal méregeti végig. Valami német könyv olvasásával kínlódik és egyál­talán veszi tudomásul az ellenszen­ves pillantásokat. Olcsó szövetből készült divatos öltönyt visel; az arca erősen piros és rózsás s nagyon szép fényes fekete haja van. Egész lényén meglátszik a szorgalom s a kapaszkodás. A tisztviselő száraz, kis vékony emberke ; a ruhája kopott sötétkék zsakett, az orrán arany­keretes csiptető. Kis angol bajusza van s felső ajkát valami komikus grimaszra huzza, hogy szépmetszésü szája az első pillanatra feltűnik. Már öregedik és valószínűleg egész éle­tében az volt a büszkesége, hogy szép a szája. Összefont karokkal ül a pamlag szélén s csak néha vakarja meg az orrát. Az előkelőnek látszó ur a csúnya férfiak közé tartozik, mégis van ya lami vonzó rajta. Mikor elindult a vonat, újságot vett elő s még mindig annak az olvasásába van elmerülve. Csend és unalom van az egész fül­kében. Az előkelő ur elolvasta az újságot, összehajtogatta s a bundája zsebébe dugta. A pillantása néha visszasiklik a fiatal emberre, ami őt meglehetősen feszélyezi. A tisztvi­selővel egyikük sem törődik. Ő na­gyon szürke és nagyon jelentékte­len ahhoz, hogy foglalkozzanak vele, de a két másik férfi határozottan ellenszenves egymásnak. Egyik állomás a másik után ma- radozik el, mint életünkben a per­cek. A bennülők türelmetlenül tekint- getnek,. kifelé, mintha a vonat roha­nását akarnák siettetni. A legköze­lebbi állomáson egy szép leány száll a fülkébe, akit egész társaság kisért ki a vonathoz. A vonat elindulása­kor helyet foglal az ablaknál s a télutói táj szürkeségén fárasztja sze­mét. Az unalmas csendet a kalauz megjelenése szakiíja meg, aki a leánytól a jegyet kéri. Ö sietve be­lenyúl táskájába és átnyújt egy vasúti jegyet. — Ez nem jó kérem — szól a kalauz. — Ah ! — mondta a leány és to­vább keresgélt. — Tessék! — és átnyújtott egv ; másikat. — Ez tegnapi — válaszolt türel­mesen a kalauz. A leány sietve keresgélt. — Na végre! — De hiszen ez sem jó! — mo­solygott a kalauz s a három ur is el nevette magát. A leány zavarba jött és kapkodva keresgélt egy csomó levél és apró holmi között. — Csak nyugodtan — szólt de­rülten az előkelő ur — úgy köny- nyebben megtalálja. — De most már valószínűleg nem tévedek — és diadallal húzta elő az ominózus vasúti jegyet. A kis epizód felderítette őket, de azért továbbra is feszélyezettek maradnak. A fiatalember becsukja a könyvet, mire a leány pillantása a címlapra esik. Valami „Lebensfrohe Hünchen“ a könyv cime s a leány önkényte­lenül elmosolyogja magát és kíván­csian néz a fiú arcába. A fiatalem­ber felnéz s a leány mosolygó te­kintettel s az előkelő ur hideg és kissé gúnyos pillantásával találkozik. Hirtelen kinyitja a könyvet és zavar­tan olvas tovább. Magában kezd haragudni a leányra s kezdi gyű­lölni a szembenülő urat. A tisztviselő csak ül közömbösen, minden gondolat nélkül, diszkréten, mintha a hivatalában volna és az aktákon kívül más semmi sem ér­dekelné. Ha a leány ránéz, az ajkát egy kissé felhúzza, úgy, hogy utóbb már nem is mer ránézni, nehogy eínevesse magát. A vonat megint egy kis állomás­hoz ér, ahol az átellenes vágányon egy személyvonat érkezik be, amely szerencsétlenül elgázol egy tyúkot. — Ez sem tudott jobban sietni — szólt a leány. — Kár az életvidám kis tyúkért — válaszolt az ur, mire a leány han­gosan elkapagta magát. A fiatalember ránézett mind a kettőre. Előbb a leány kacagó sze­mére, azután az előkelő ur jéghideg tekintetű arcára és a szeme tele lett gyűlölettel. Haragudott a leányra és gyűlölte az előkelő urat és ezt a gyűlöletet érezték mind a ketten. A legközelebbi állomás egy nagy város volt, ahol a beérkező vonatot már rengeteg utas várta. A nagy állomáson leszálltak mind a négyen; a mágnás, a tisztviselő, a törekvő fiatalember s a szép leány. A sok utas közül pedig csak négyen tudják, hogy két ellenséggel ismét több van a világon. Mintha ez olyan nagy dolog lenne,

Next

/
Oldalképek
Tartalom