Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-04-08 / 79. szám
ZÁLAÍ KÖZLÖNY A győri választás Győrben tegnap megkezdődött a nemzetgyűlési képviselői pótválasztás. A szavazás délelőtt igen lanyhán folyt. Délig mindössze 500 szavazatot adtak le. Mindkét párt bízik jelöltje győzelmében. Este 7 óráig 1300 szavazatot adtak le. Állásfoglalás a nyílt szavazás mellett Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye törvényhatósági bizottsága tavaszi évnegyedes rendes közgyűlésén foglalkozva a választójog kérdésével, feliratot küldött a nemzetgyűlésnek, melyben állást- foglalt a nyílt szavazás mellett. BELFÖLDI ill HEH Magántisztviselők szolgálati j pragmatikája. A magántisztviselők j szolgálati pragmatikája felett iileté- j kés helyen rffár évek óta folynak a j viták és megbeszélések. A kereskedelmi minisztériumban most készül végre ez a törvényjavaslat s már csak a szakkörökkel való tárgyalás van hátra. A kormány ebben a javaslatban részletesen foglalkozik a magántisztviselők szolgálati, beteg- segélyezési, baleseti és kötelező nyugdíj biztosítási ügyeivel. A környező államokban az a nyugdíj-rendezés már esztendőkkel ezelőtt megtörtént. A javaslat tárgyalását egy parlamenti bizottság Almássy László elnöklésével husvét után megkezdi. A kormányzó fia négynapos fogházbüntetése párbajvétségért. Horthy Miklós kormányzó István fiát párbajvétségért 4 napi államfog- ház-büntetésre ítélték. Büntetése kitöltését vasárnap délelőtt kezdte meg j- . i * t n_* 1 — * — i-“ w. ÍACfIl Ó_ zában. ítélet a dollárhamisitók bün- pörében. A budapesti büntetőtörvényszék a tábla által formai okokból megsemmisített ítélet helyett tegnap hozott uj ítéletet. A büntetések enyhébbek, mint elsőizben voltak. A vádlottakat 1—4 évi fegyházra, azonkívül 2—6 millió korona pénz- büntetésre ítélték. Jandrát és Almásií felmentették. Timon Ákos meghalt. A Pázmány Péter Tudomány Egyetem egyik kitűnősége, Timon Ákos dr. min. tanácsos, egyetemi nyilvános rendes tanárt keddre virradó éjjel 2 órakor 75 éves korában szélhüdés I következtében meghalt. I A magyar—cseh kereskedelmi | szerződés. Tegnap fejezték be az ezévi február havának eleje óta folyamatban levő magyar—csehszlovák kereskedelmi szerződés tárgyalásának előszöri olvasását. A tanácskozás tárgya az 1922. év november 22-én elkészített és eddig rnég nem ratifikált csereszerződés egyes hatá- rozmányáinak revíziója és ennek a szerződésnek vámdij végrehajtás részben való kiegészítése. Ezzel összefüggően a magyar általános forgalmi adó kérdését is tárgyalják. A két delegáció a tárgyalások eddigi eredményeit előterjeszti az illetékes kormányoknak. A tanácskozásokat előreláthatólag április vége körül folytatják. A kormány beavatkozása a tatabányai sztrájkba. A sztrájkoló j tatabányai munkások vezetőinek vasárnapi határozata, amellyel kimondották a sztrájknak további folytatását — döntő lépésre késztette a kormányt, amely elhatározta, hogy megbízza Schilling Ferenc kereskedelemügyi miniszteri tanácsost, hogy a helyszínen folytasson tárgyalásokat a munkásság képviselőivel. Pödör és Okoiicsányi valószínűleg együtt követték el a gyilkosságot Okoiicsányi Lászlót a rendőrség tegnap újból kihallgatta. Megállapították, hogy Okoiicsányi Pödört és Dolináit állandóan nagyobb ősz- szegekkel támogatta. Okoiicsányi azt állítja, hogy azért küldött Pödörnek és Dohnáltnak pénzt, mivel politikai megbízásokkal küldte őket Csehországba. A rendőrségen Okoiicsányi szabadítsa ki az elmegyógyintézetből s mikor kiszökött másfél milliót és egy öltönyt adott neki. Pödör akkor ékszereket is adott át neki megőrzés végett. Később, amikor a Leirer-ügy napfényre került, a sze- mélyleirás alapján mindjárt gondolta, hogy Pödör a tettes, de nem mert jelentési tenni, nehogy neve összefüggésbe kerüljön az üggyel. Amikor később Pödörrel találkozott egy karkötőt, aranyórát és egy gyűrűt adott át neki, amit ö később Pödör levelével együtt a tűzbe dobott. Az éjjeli órákban jelentik Budapestről: Megállapítást nyert, hogy Okoiicsányi László összeköttetésben állott Baltával és Sagulyval is. Bebizonyosodott, hogy Okoiicsányi tudott a Leirer-gyOkosságról. Azt hiszik, hogy Okoiicsányi Pödörrel bejárt Leirer Amália lakásába és a gyilkosságot is együttesen követték el. A csepeli uj rádió-állomás. A csepeli uj rádió-állomást egy ujrend- szerü rádiótelefon-állomással bővítik ki, amelynek felszerelési munkálatai már annyira előrehaladtak, hogy husvétkor már kipróbálják az uj készüléket. A rádió-rendelet életbeléptetése után a leadó-állomás fogja közvetíteni a magyar közönség számára a külföldi rádió-anyagot. >4 Szanatórium Egyesület évi közgyűlése Nagykanizsa, április 7 A József kir. herceg Szanatórium Egyesület nagykanizsai fiókja vasárnap délután 3 órakor tartotta XIX. évi közgyűlését a városháza dísztermében. Kövesdi Boer Gusztávné elnöknő üdvözlő szavaival megnyitván a közgyűlést, kegyeleíes szavakkal párén-, tállá el az egyesület két halottját, Weisz Tivadarnál és Eperjesy Gábort, kik mindketten nem csak lelkes, hanem tevékeny egyesületi tagok voltak életükben. A közgyűlés tudomásul vette, hogy a számadásokat a népjóléti miniszter s az egyesület központja is dicsérő elismerés- mellett jóváhagyta. Elnöknő bejelentette az egyesület UozsUli£vró.ban bcálluíl változásokat. Szigethy Károly dr. és Országh Lajos dr. orvosok helyett ugyanis, azok leköszönése folytán, az orvosi teendőket dr. Fodor Aladár, Ney Hugó dr.-ral végzi. Tudomásul vette ezenkívül a közgyűlés az egyesület titkári tisztségének Barbaras Lajossal történt betöltését. Az egyesületnek sikerült értékes műszereket, köztük modern kvarclámpát is beszereznie s a legrövidebb Vadember a Dolder előtt (6) Irta: Péchy-Horváth Rezső A maga részéről nem is törődött többé a dologgal. Csak később, amikor rendőrök és katonák járták be a környéket, hogy a nevelőnő vallomása alapján kuttasanak a mezítelen férfiú nyoma után, jutott ismét eszükbe a majoroséknak az a szörnyű sikoltozás, ami megzavarta őket a gyümölcsösben végzett trágyahordás fontos tevékenységében. Ezzel a megállapítással aztán elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a flegmatikus majoros az ő vallomásával még egy botot adott a nyomozó hatóság közegeinek kezébe, a sok, már meglevő bot mellé, ütni a vadember nyomát. Az emberek bambán, tanácstalanul néztek össze. VI. Tudományos és laikus kutatások Tschudy-Lüssi ur fölvilágositása nélkül is minden bizonnyal kitalálta már az olvasó, hogy a vadember a rendőrrel elintézett lovagiatlan ügy után végleg és egyszersmindenkorra eltűnt. A föld nyel te-e el, vagy va- iiol még rejtőzködött: senki sem j tudia igazán és hiheíően * megállapítani. Csak azt tudták, hogy él és megvan, mert eleven mivoltában látta egy egész sereg ember. És ha él, valahol kell lennie is! A pompás, több kilométernyire kiterjedő erdei sétányok most állandóan néptelenek voltak. Nem akadt szülő, aki a gyermekét, feleség, aki az urát és férj, aki az asszonyát beengedte volna a hallgatag, titokzatosságokat rejtegető erdők mélyébe. Hogyne, hogy ott valahol egyszerre csak eléje toppanjon a mezítelen ember és fejbekólintsa a fütykösével. (Már levelezőlapokat is árultak szerte a városban, egy rémes szőrzetii vademberrel rajtuk, amint gyárkétnény- szerü husángjával kupán löttyent egy kirádulót, hogy kettérepedt a koponyája.) Előbb azonban gyökeres átvizsgálásokat kellett átszenvedniök az óriási erdőségeknek ! Rendőrök, katonák és állig fölfegyverkezett önkéntes ajánlkozók százai szabályszerű csatárláncban bujkállak keresztül- kasul a pompás erdőket (teljesen tervszerűen kidolgozott katonai utasítások szerint, a hadsereg vezénylő tábornoka, Wclrli ur személyes dirigálása mellett!) A vállalkozó szellemű kutatók összenéztek, megko- i pogtathk, megszagláziak a Waid bokraitól a Greifensee fövényéig és a Vrenelisgärtli szelíden kéklő tavacskájától Zoliikon szőlöíugosáig minden egyes bokrot, faodvat, vízmosást, sziklatömböt, patakmedret, szakadékot, mélyedést, hidat, dombot és lyukat, de a vademberre sehol sem akadtak rá. Napokig recsegtek a száraz gályák az erdők mélyében, napokig csipogtak kétségbeesetten a nyugodalmas fészkeikből mozgósított é^eklőmadarak; de avadembeit sehol és soha elfogni nem lehetett. Eleinte az a hiedelem röpdösött az emberek fantázia-terebéíyein, hogy a kutatások csatárlánca talán nem volt eiéggé összefüggő a kompakt és a vadembernek sikerült valahol meglapulnia és az üldözőktől észrevétlenül elillannia. Ez a gondolat azonban erélyesen elutasittatott, mert a résztvevők határozottan kijelentették (arra a bizonyos bibliai tevére és tüfokra támaszkodva), hogy még csak a gondolata is távol álljon annak, hogy a vadember mellett valaki érzéketlenül és süketen elhaladhatott volna! Akadtak fantáziadus emberek, akik fantasztikusnál csak nevetségesebb tervezgetóseket hoztak Wain ii úrhoz, a vadember kézrekeritésére. Így például volt olyan, aki azt ajánlotta, hogy az Elei hanL nbach kőelefántÍ925 április 8. időn belül a Röntgen-készülék is meglesz. Kádár Lajos főtitkár olvasta fel ezután évi jelentését. A múlt évben 6 választmányi ülés volt. Az ember- mentő munka, a tüdőbetegségek elleni küzdelem, egy pillanatra sem szünetelt. Az egyesület tulajdonát képező házban, a dispensairban minden kedden és szombaton megtartották a rendeléseket, igen nagy részben teljesen ingyen. Az egyesületet anyagilag támogatták a központ, a népjóléti minisztérium s a város természetbeni (liszt, cukor, fa síb.) és némi készpénz hozzájárulással. A helyi egyesületek, vállalatok és a tagok adományaiból is sok betegen sikerült segíteni. „Több adomány folyt be — mondja a főtitkár jelentése — a Zalai Közlöny utján is, mely mindig és mindenben készséggel sietett az emberbaráti tevékenységek segítségére.“ Az egyesület havonta átlagban 30— 40 beteget kezelt s az arra szorulókat élelmiszer-segéllyel is ellátta. Az egyesület 1923/24-ben egy mulatságot, egy pikniket s néhány szakelőadást rendezett. Martinék Gyula pénztáros olvasta fel ezután a pénztári jelentést, mely után a közgyűlés a tisztikarnak a felmentvényt megadta. Az orvosi beszámoló a legközelebbi választmányi ülésen fog megtörténni. A közgyűlés az elnöknő indítványára egyhangúlag hozzájárult Bloch Lászlóné és Ötvös Emilné alelnö- kökké választásához. A választmányt mintegy 50, felerészben férfi tagokkal egészítették ki, hogy a megalakulása óta megizmosodott egyesület megnövekedett erkölcsi és tényleges munkásságát elősegítsék. A közgyűlésen elhangzott indítványra dr. Szigethy Károly és dr. Országh Lajos orvosoknak az egyesület kebelében kifejtett működésűkért jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak. Árvái Adolfné az egyesület tagjai nevében Boer Gusztávnénak, az egyesület fáradhatatlan elnökének munkásságáért köszönetét fejezte ki, mire lelkes éljenzés s az elnöknő köszönő és zárószavai után a közgyűlés véget ért. jait fúrják keresztül, mert alighanem üres belülről és ebben az ürességben tanyázik a vadember. Volt olyan, aki a Dolder vízesésének környékén, „hallotta“ a vadember csörtetését és volt olyan is. aki a tó vizét javasolta lecsapoltatni, hátha a fenekén valami titkos barlang lehet és abban lakhatik a keresett szörny és esetleg még több alíeregója is. Természetesen megvetően elhessegették maguktól ezeket a képtelenségeket mindazok, akik a kutatási akciót vezették. De az a tény, hogy a vadember valóban itt volt, itt járt és ennélfogva volt, azaz hogy: van: gondolkodóba ejtette a hatóságokat. De ha van, hát hol lehet ? Csupán arra a körülményre nem gondolt senki a kutatás intézői és lebonyolítói közül, hogy a kutatásokat a vadember személyes szereplése után csupán huszonnégy óra múlva kezdték meg. Hol járhatott akkorra már az az öles bakugrásokkal haladó bozontos emberrém ?! Hát ha a vadember él köztünk és meg van: hol, mikor, miből és hogyan élhet ? Osember-e vagy csak vadember? És hogyan maradhatott meg elevenen ennyi sok évszázadokon, sőt évezredeken keresztül ? Lehet: égés volt-e ez egyáltalában? (Folyt, köv.)
