Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-06-23 / 138. szám
65. évfolyam, 138. szám Nagykanizsa, 1925 június 23, kedd Ára 1800 ki POLITIKAI NAPILAP Bscrbesxtősig és klsdóblvatal Fő-ut 5 tatenuban Telefon 78, nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Előítaeiéai ára: Egy bóra 30.003 korona Három hó;a... ...............SO.000 korona Fe jenként nyolcvan aranykorona az adó Fokozni kell a takarékoskodást — A pénzügy- miniszter expozéja. — A nemzetgyűlés ülése Budapest, junius 22 A nemzetgyűlés mai ülését féltizen- kettö előtt nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az ülés megnyitása után nyomban Búd János pénzügyminiszter emelkedett szólásra, aki a következőket mondotta: Van szerencsém beterjeszteni a nemzetgyűlés elé az 1925—26. évre szóló állami költségvetést és amennyiben ez időben letárgyalható nem volna, az indemnitási javaslatot. Mint köztudomású, a népszövetségi kölcsön felvételekor a rendes kiadásokat sem Judtuk fedezni. A közszolgáltatások emelkednek és az első költségvetési év első féléve deficitmentes. Fontos kérdés volt még ezután a tisztviselői kérdés rendezése. Olyan költségvetésbe nem tudunk belenyugodni, amely csak 12 millió aranykorona beruházást foglal magában. Arra is gondoltunk, hogy a második félévben csökkennek a bevételek. Csalódtunk, mert nem csökkentek és a második félév is deficitmentes. Az államháztartást rendbehoztuk és megalapoztuk. Mindenekelőtt az állam pénzügyi helyzetét kell rendbehozni. Feleslegek A bevételek összeee most 970 millió aranykorona, tavaly 656, a kiadások most 942.4 millió aranykorona, tavaly 756.6. Az idei költségvetés 22.6 millió aranykorona felesleggel zárul a tavalyi 80 milliós deficittel szemben. A kiadások emelkedése 17 %-ot tesz ki. Az állami üzemek A posta 7 millióval, az államvasutak 8 millióval, az állami üzemek 88 ezer koronával, a mezőgazdasági üzemek 1.3 millió aranykoronával aktivak. Számolni kell azzal, hogy a magas tarifák után el kell következni úgy a postán, mint az államvasutaknál a tarifamérséklésnek. A személyi kiadások, nyugdijak és az önkormányzati hozzájárulások 442 9 millió aranykoronát tesznek ki. Ez az összeg az egész állami költségvetésnek 47 százaléka, mig a múlt években 50.4 százaléka volt. A tisztviselőkérdés Most, amikor a költségvetés plusz- szál zárult, a kormánynak erkölcsi kötelessége, hogy ezt az összeget elsősorban a tisztviselői fizetések megjavítására fordítsa A tisztviselői létszámcsökkentés a népszövetségi tárgyalások alkalmával 15 ezerben lett megállapítva. 7259 állást lehetett megszüntetni. Háromezer üres állás van, ezekre nézve elrendeltem, hogy ezek be ne töltessenek, sőt később ezeket az állásokat törölni fogom. Akik megmaradnak, azoknak fokozott munkával kell elláttiiok a reájuk háruló feladatot. Békében 313.000 volt a tisztviselők száma. A jelenlegi tisztviselői létszám tehát alig haladja meg a békebeli tisztviselői létszám 50 százalékát. A kormány el van határozva arra, hogy keresztülhajtja a létszámapasztást arra a számra, amely az ország helyzetének megfelel. Tizenöt százalék lineális fizetésemelés A létszámcsökkentés következtében az első évben másfélmillió aranykorona megtakarítás mutatkozott, a következő évben 3 millió, az 1927— 28. évben pedig 5 millió. Ezzel lehetővé válik a tisztviselői fizetésrendezés. Tizenöt százalék lineális fizetésemelésről van szó, amely változni fog a szorzószám által előállott árváltozással, ennek következtében tulajdonképen magasabb. Igen nehéz helyzetben vagyunk a nyugdijak kérdésének rendezésében. Ezt a kérdést nem tudjuk megoldani, 113 millió aranykoronára volna szükség és a költségvetés mai helyzete mellett ezt a kérdést most nem sikerült megoldani. Az egyszerűsítés A számvitel egyszerűsítéséről kíván szólani. Azt akarjuk, — mondotta, hogy azokat a munkálatokat, amelyeket évről-évre, hónapról-hónapra gépiesen végeznek, gépek lássák el. Ha megnézzük, hogyan könyvelik az illetményeket, látjuk, hogy az egyik minisztériumban 52 kézen mennek keresztül. Olyan a mostani rendszer, amely rendkívül komplikált és ezt az indokolatlan rendszert meg kell szüntetni. Centralizálni kívánom az egész illetménykiutalást, amerikai rendszer szerint, ahol mindenkinek kartotékája lesz, nem kell a könyveknek százait vezetni, ami nagy költség és energia megtakarítással jár. A számvevőszék hivatása pedig ezután csak az ellenőrző funkcióban merül ki és ezt a munkát — ha a gépies munkát nem kell tovább végezniük — jobban tudják ellátni. Az a körülmény is, hogy a hivatalok szanaszét vanrak egymástól, milliókba és milliókba kerül az államnak. A megtakarítás gondolatát oly szervezeti változtatásokkal igyekszik keresztülvinni, amelyek az adminisztrációt is egyszerűsítik. Foglalkozunk a Déli Vasút államosításának kérdésével és ennek során a személyzet összevonásával nagy megtakarítás lesz elérhető. Az államadósságok tételénél a pépszövetségi kölcsön összege a legnagyobb tétel. A nemzetgyűlés költségeinek emelkedése összefügg a felsőház megalkotásával. A kultusztárca költségvetésénél az az álláspontja, hogy mindent meg kell tennünk a kulturális törekvések és színvonal fokozására. Ebből a szempontból három millió aranykoronával emeltük a kultusz- tárca költségvetését. Lényeges emelkedés van a népjóléti tárcánál. A gyermekvédelem a nemzet jövője szempontjából nagyon fontos és igy azért nagyobb áldozatokat kell hozni. A legnehezebb kérdés a hadirokkantak kérdése. Ezért vettünk föl tízmillió koronával többet a rokkantkérdés elintézésére. A gazdasági tárcák költségvetései közül a kereskedelmi tárcánál 10 millió beruházási összeget vettünk föl. A földmivelésügyi tárcánál az ár- frieiitesitésre vettünk fel nagyobb összeget és az a tervünk, hogy ebben az esztendőben 9000 hold ár- mentesitésére 14 millió aranykoronát fordítsunk. Már a múlt költségvetési évben is hangsúlyoztam, hogy fontos és szükséges a pénzverde felállítása. A földmivelésügyi minisztérium tárcája keretében nagyobb összeget, mintegy 1,300.000 koronát fordítunk vizsza- bályozási munkálatok végzésére. — Ezenkívül két uj földmivesiskola létesítését is lehetővé tesszük. Sikerült kétmillió aranykoronát biztosítani az iskolák létesítésére is. A vidéki egyetemek 8—800.000 aranykoronával szerepelnekaköltségvetésben. Ugyanígy szerepel az angyalföldi elmegyógyintézet kiépítése is. Ha e tételek részleteit vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy ezekből több mint 80 százalékos építkezést teszünk lehetővé, ez pedig fontos azért, mert az építőipar munkával való ellátása munkaalkalmat jelent az összes többi iparos részére is. Mielőtt a bevételek fejezetéből emelnék ki egyet-mást, az adminisztráció kérdéséről akarok röviden szólani. Egyik legfőbb törekvésem, hogy az adókivetések ne elkésve, hanem kellő időben történjenek. Az adóstatisztika megvalósítását is rendkívül fontosnak tartom. Befejeződött a pénzügyigazgatóságok adminisztratív átszervezése is, létrejöttek az adóhivatalok és gondoskodás történt kellő szakemberekről is. Igen nagy hibája a mai pénzügyi adminisztrációnak, hogy a rendeleteknek olyan óriási tömege van, hogy a legnagyobb pénzügyi szakértő sem tudja megmondani, melyik van érvényben. A kormány az egész közigazgatási és bírói eljárás egyszerűsítését tervbe vette. Adómérséklés Kereken 80 aranykoronát tesz ki fejenként az adó, amelyet minden embernek fizetnie kell. Felére redukáltuk a házjészesedést és pedig májusra visszamenőleg. Sohasem fog bekövetkezni a jövedelmi adó teljes megszüntetése, mert hiszen ez utópia volna. 1926 január elsejétől kezdve a legmagasabb határ egymillió korona lesz. A forgalmiadó tudvalevőleg ezidő szerint 3 százalék, annyiszor három százalék, ahányszor az áru gazdát cserél. Nyilvánvaló, hogy ezt tovább fenntartani nem lehet. Mi szükségesnek tartottuk, hogy ezt az adót három százalékról 2 százalékra szállítsuk le. A jövőben az átalányozási rendszert fogjuk jkeresztülvinni. A forgalmiadónál a visszamenőleges adóztatást teljesen ki fogja küszöbölni. A főbiztos engedélyével három millió aranykorona kölcsönt is adtak a termelőknek, igy 4000 holddal többet vetettek be. A legfőbb szempontnak kell tartani a termelés fokozását és ezzel kapcsolatban a kivitel fokozását. Azt hiszem, helyesen járok el, ha a nemzetgyűlésen a főbiztos urnák és munkatársának köszönetét mondok. A beruházásokra yonatkozólag 100 millió aranykoronás beruházási programot készített, Genfben azonban csak 40 millió - aranykorona, illetve a népszövetségi kölcsönből még 30 millió aranykorona beruházásához járultak hozzá. Az állami posta és távírdánál földalatti kábelek lefektetésére 10—13 millió aranykoronát fordítunk. Az a célunk, hogy a csepeli kikötő 3 év múlva készen álljon. Ennek a céljaira körülbelül 15 millió aranykoronát szánunk. Szociális és gazdasági tekintetben is rendkívüli kihatású a kislakások építése. Megindulnak a beruházások Két héten belül megindulnak a beruházások, amire annál nagyobb szükség van, mert a magyar közgazdaság nincs abban a helyzetben, hogy várni tudjon. Lényeges körülmény továbbá az is, hogy olyan pénzegységünk legyen, amelynek legkisebb egysége is határozott összeget jelent. Ö a maga részéről az angol sillingrendszerre való áttérést igen kedvező megoldásnak tartja. Erre vonatkozólag a döntés juüus hónap folyamán feltétlenül megtörténik. — Ősszel egyébként megkezdi munkáját az állami pénzverő és pénznyomó intézet. Búd pénzügyminiszter expozéja u*án Scitovszky elnök javasolja, hogy térjenek át az esküszakasz tárgyalására. Apponyi Albert gróf indítványozza, hogy ez a szakasz hagyassák ki. Rakovszky Iván belügyminiszter Apponyi indítványához hozzájárul.
