Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-01-13 / 9. szám
2 ZALAI KÖZLÖNY Í925. január iá. Smith Jeremiás népszövetségi főbiztos gyengélkedésére való tekintettel a tervbevett párisi útjáról lemondott. * A Keresztény Kisgazda Földműves &> Polgári Párt hétfő esti értekezletén a nagyszámban megjelent képviselőkön kívül résztvettek a kormány összes tagjai. Napirend előtt Bethlen István gróf szólalt fel. A kizárások revíziójában a párt állásfoglalását nyílt kérdésnek tekinti. Tudomása van róla, hogy az ellenzéki képviselők közt vannak, akik jóhiszemüleg maradtak távol az ülésekről s akik azért mentek passzivitásba, mert túl szigorúnak tartották a rendszabályok erélyes alkalmazását. A párt elérkezettnek tartja az időt, hogy ezek' a képviselők a jövőben részt vehessenek a nemzetgyűlés ülésein. Az egységespárt a miniszterelnök állásfoglalását magáévá tette. A költségvetés tárgyalása során Búd János pénzügyminiszter szólalt fel. Hangsúlyozza, hogy a költség- vetés szűk keretek közt mozog. Az állam tényleges igényeinek megfelelő költségvetést csak a szanálási idő után, a gazdasági élet megjavulásá- val lehet szerkeszteni. A gazdasági tárcák ellátására a jövőben nagyobb gondot fognak fordítani. Ilyen körülmények közt érthető a költségvetésben előirányzott beruházások elégtelen volta. A nemzetgyűlés legközelebbi egyik ülésén két törvényjavaslatot terjeszt be 5 millió aranykorona költségvetéssel nagyobbarányu lecsapolási munkálatok megkezdésére vonatkozólag. — Legfontosabb kérdésnek a tisztviselő-fizetések rendezéséi tartja. Remény van arra, hogy a szorzószám leszáliitásával nem éri veszteség azt az osztályt, melyen az egész társadalom felépül. A bevételek előreláthatólag úgy fognak alakulni, hogy kellő takarékosság mellett ezen az osztályon is segíteni lehet. — A hitel kérdésének hosszas taglalása után a forgalmiadóra vonatkozólag kijelentette, hogy a hét folyamán ceruzával a kezében kezdi meg a tárgyalásokat az érdekeltekkel. Bárhogyan oldják is meg ezt a kérdést, az állam előirányzott bevételeit biztosítani kell. Szabó Sándor és Eörffy Imre felszólalásai után a párt a költségvetést általánosságban és részleteiben elfogadta. A miniszterelnök köszönetét fejezte ki a párt bizalmáért. Kuna P. András a Dunántúlon megindult vetőmag-akciónak az egész országra való kiterjesztése érdekében szólalt fel. Mayer János kijelentette, hogy ezzel kapcsolatban máris intézkedések történtek. A pártértekezletnek egyéb tárgypontja nem lévén, ezzel végétért. belfílsi hbrek Baranyamegye nj alispánja. Pécsről jelentik: Tegnap délelőtt ÍO órakor volt Pécsett a vármegyeház közgyűlési termében Fischer Ferenc főispán elnöklete mellett az alispán választó közgyűlés, melyen törvényhatósági bizottság a vármegye alispánjává Fischer Béla volt főjegyzőt választotta meg. A pécsi bányászsztrájk. Pécsről jelentik: A pécsvidéki bányák munkásai tegnap újból megkezdték a munkát. A szegedi Kaszinó serlegavatása., Szegedről írják: A szegedi Kaszinó a Tudományos Akadémiának 100. évfordulója alkalmából gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar emlékére egy serleget készíttetett, melynek felavatása vasárnap, folyó hó ll-én történt meg ünnepi vacsora keretében, melyre leutazott Schandl Károly földművelésügyi államtitkár. Uj játékbank Budapesten és a Balaton mellett. Az állam egy, az egész várható hasznot az államkincstárnak biztositó játékbank engedélyezését vette tervbe. Egy nagy német tőkecsoport részletes ajánlatot nyújtott be erre nézve a pénzügyminisztériumba. Az ajánlat több 100 milliárd korona tőkét hajlandó befektetni. Átmenetileg Budapesten s egy végleges hosszabb koncesszióju játék- kaszinót a Balaton mellett óhajtanak felépíteni Balatonföldvár és Siófok között. Ezzel kapcsolatban az ajánlattévők hajlandók kiépíteni a balatoni körutat és megreformálni az autó és hajóközlekedést. A balatoni hatalmas kaszinó felépítése után a Budapesten épített palotát kórháznak vagy egyéb hasonló célokra átadnák a kormány rendelkezésére. Ezért a vállalkozás brutto bevételének 40%-át, minimálisan havi 80.000 dollárt ajánlanak a kincstárnak és a teljes ellenőrzés jogát. Az ajánlatra vonatkozólag döntés még nem történt. A Roboz-pör. A Roboz testvérek bünpörében tegnap Roboz Bélát hallgatták ki, aki mint bátyja, a vád minden részletére kiterjedő védekezést mondott és igyekezett magát tehermentesíteni. Robozék 100-ná! több tanú beidézését kívánják a védelem kiegészítésére. Azt akarják bizonyítani, hogy a Friedrich-kor- rnány nem tekinthető törvényes kormánynak. Roboz Béla vallomásában elmondta, hogy őket mindig konzervatív szellemben nevelték s a Pesti É!et-et a keresztény gondolat védelmére adták ki. A lap szerkesztőségének letartóztatása alkalmával a románok önként védelmezték meg őket. A tárgyalást az esti órákban keddre halasztották, amikor is megkezdődnek a tanúkihallgatások. A Zeneakadémia 50 éves jubileuma. A folyó év április havában ünnepli meg az Országos m. kir. Zeneművészeti Főiskola alapításának 50. évfordulóját. A jubileumra nagyszabású ünnepséget tervez a főiskola, mely nemcsak hazánk legelső zeneintézete, hanem az egész világon méltó és megérdemelt helyet vívott ki magának. A jubileumi ünnepély fővédnökei Horthy Miklós kormányzó és Józsei ldr. herceg, védnökei: Bethlen István gróf miniszterelnök, Csernoch János hercegprímás, Ap- potiyi Albert gróf és Berzeviczy Albert a Tudományos Akadémia elnöke, Klebelsberg Kunó dr. kultuszminiszter. A nagyszabású ünnepély előkészítő munkálatait egy' 100 tagú bizottság intézi, melynek tagjai zenei és társadalmi életünk kiválóságai. Jókai-ünnep az iskolákban. A kultuszminiszter elrendelte, hogy Jókai Mór születésének 100 éves fordulóját az összes állami középiskolák, kereskedelmi iskolák, tanítóképző intézetek és polgári iskolák február 18-án iskolai szünetben tartandó emlékünneppel üljék meg. A miniszteri rendelkezés . megengedi, hogy az iskolák belépődíjat szedhessenek és önkéntes adományokat is elfogadhassanak. A kiadások levonása után fennmaradó összeg 50 százalékát Jókai síremlékének költségeire kell fordítani, 50 százalékát pedig a Jókai-centennárium alkalmából kiadandó Jókai-müvek egy- egy sorozatának megszerzésére, az iskolai ifjúsági könyvtár számára. Angolok építik meg a Duna— j Tisza-csatornát. A Duna—Tiszacsatorna megépítésének terve már esztendők óta foglalkoztatja a magyar gazdasági közvéleményt. A csatorna megépítésével kapcsolatosan legutóbb az a hir látott napvilágot, j hogy egy angol pénzcsoport akarja az építkezést elkészíteni. A hírek szei int Szapáry László gróf, Magyar- ■ ország volt londoni követe hívta fel az angol tőke figyelmét az építkezésre. Az angol vállalkozók már ér- I deklődtek is a kormány feltételei iránt s ha kedvező választ kapnak, egy nagyobb budapesti pénzintézet bevonásával esetleg hozzá is kezdenek az építkezéshez. Sinaufó Sopron és Győr között. Már régen tervbeveííék Sopron és Győr között sinautó-forgalom létesítését. Mint értesülünk, a próbajáratot a napokban sikerrel megtartották s ; már csak napok kérdése, hogy a gyorsvonatot pótló sinautó-forgalom minél előbb meginduljon. Az autó sebessége 70 kilométer. Budapest kölcsönei. A Times szóváteszi Budapest város kölcsönei- nek ügyét. Közli, hogy a nemzetközi vizsgálóbizottság, amely a kötvénytulajdonosok pontos tájékoztatása céljából ez év elején behatóan tanulmányozni fogja Budapest pénzügyi helyzetét és arról részletes jelentést terjeszt elő, a napokban előzetes ülést tartott Baselben. A bizottság e hó végén utazik el Budapestre. A zenei műélvezet Irta s a Zrínyi Irodalmi és Művészeti Körnek liceális előadásán folyó évi január 8-án felolvasta: KEMPELEN BÉLA (4) Nézzünk néhány példát erre. Edward Grieg Reggeli hangulatában zenei hangokkal érzékelteti a napfelkeltét, amint a Nap táncoló sugarai a fjordokban a tenger habjaival csókolóznak. Azokból a fuvolatrillákból, melyeket a legnagyobb norvég zeneköltő ebben a darabjában alkalmaz, szinte megelevenednek lelki szemeink előtt a napsugaraknak dévaj enyeigései a haragosan zöld szinü tengernek locsogó hullámaival. Vagy az egyik hegedű- szonátájában (op. 8.) az első rész festi az elemeknek egymással való küzdelmét, a második pedig az otthon nyugalmát és élveit. De néhány pillanatig maradjunk még Griegnél. Nézzük cselló-szonátáját (op. 36.), melynek első része a fjordokban tajtékzó tenger moraját festi, második része egy lágy melódia, a harmadikban pedig a legszélsőségesebb kedély - hullámzások tükröződnek vissza, lévén benne nevetés és sirás s tánc és merengés a múlton. A zenei műélvezet ezekben az esetekben abban nyilvánul, hogy a zenedarabnak hangjaiból tudatképzésünkben megrajzoljuk magunknak azt a képet, amint a hullámok zúgva verdesik a fjordoknak meredek sziklafalait, lelki szemeinkkel elképzeljük, szinte látjuk az elemeknek félelmetes harcát egymással, vidám hangulatba ringat a tánc, melyet előttünk látunk pusztán a zene hallatára és elmerengünk annak az alkonypirnak szemléletében, melynek egyre bágyadtabb sugarait zenei hangokkal érzékelteti a zeneköltő. Tökéletesen igaz a zene fogalmának az a meghatározása, mely szerint a zene nem más, mint egyes érzelem-típusoknak zenei hangok utján való lehető legtermészethübb utánzása. És ha csak úgy futtában végigsurranunk a zenetörténet fólián- sain, a zenének e hivatása egyre élesebben ütközik ki a zeneköltészet gyöngyeiből. Amikor a kontra- punktikus zene helyét a középosztálynak népszerű dalai foglalják el, az erotikus hatású Madrigálok . már érzelem-tipusokat tükröznek vissza. A zene kilép kötött stílusából és individuális jelleget kezd magára ölteni. Szárnyra kelnek a homofon, lágy, behízelgő dallamok, a kontra- punkt átömlik az uj stílusba s a dallamkitalálás révén szélesül az invenció köre. A zene kezd érzelmi közelségbe jutni a hallgatósággal és egyre több érintkezési ponton találkozik az egyének lelki, belső világával. Ezzel az eredménnyel kapcsolatosan meg kell említenem még azt a körülményt is, hogy az eddig az énekre helyezett zenét mindjobban váltja fel a hangszereknek kiterjedtebb mértékben való alkalmazása. Az ének a zenének legkevésbbé szimbolikus fajtája s amikor a vonóshangszerek, mint a szerelmi érzéseknek legpregnánsabb szóvivői fellépnek, az érzelmek egyre kifejezőbbek lesznek ezeknek a hangszereknek szinte határtalan nagy árnyalóképessége révén. Sajnos, felolvasásom keretén nem kalauzolhatom Önöket végig a zene történetén és szociológiai kapcsolatán. Bármennyire is kisért a gondolat, hogy vázoljam Önök előtt például az olasz zenének kollektiv érzelmek megszólaltatásában gyökeredző' sajátságain felépült, könnyen érthető és tömeglelkesitő tulajdonságait, szemben a bensőségesebb, szerkezetében sokkal inkább elmélyített, de egészben véve nyersebb és sajátos intimitásokkal terhelt német vagy az idegenszerűségében is valami fenséges erőtől duzzadó északi muzsikával, — mindezekre részletesebben nem terjeszkedhetem ki. Ha ellenben .; csak utalok a forró lüktetésű, energikus ritmusú, a szenvedélyek meleg- ■ ségével átfűtött, részegítő hatású zenének szabadabb' formaképzésü, szélesebb koncepciójú, érdesebb hang- szerelésü és általában elvontabb gondolatoknak megtestesítésére irá-j nyúló, északias érdességü zenével való ellentétére, akkor talán máris érthetőbbé tettem azt a körülményt,* hogy valamely zenének magasabb értelemben vett művészi élvezete; annál könnyebb feladat, mennél al-; kalmasabb az egyéni szenvedélyek - éreztetésére s valamely mü a maga érzelmi és szerkezeti felépítésében mennél tökéletesebben közelíti meg az általános emberi érzéseknek kollektiv tömeg-anyagát. Innen magyarázható, hogy a XVII. századbeli Scarlatti-nak remek ivelésü, forró lüktetésű gondolatszárnyalásai a maguk energikus ritmusukban éppany- nyira élvezhetők ma is, mint a romantikus Mozart mesternek, Beethovennek vagy akár Chopin-nak remekei, mert koruk társadalmi vonat kozásainak hatását nem érezzük ki alkotásaikból, de annál jobban tükröződnek ki belőlük minden idők embereinek egyetemleges, örök lelki sajátságai.
