Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-01-11 / 8. szám

84 évfolyam, 8. szám Nagykanizsa, 1925 január 11, vasárnap !8©@ korona POLITIKAI NAPILAP Sierkesetőség és kiadóhivq&il Fő-ut 5 Interurban-Tclcfon 78, nyomda 117. szám KHHiHaDiKMHBMaOiHBBBBgaauaaBKBHHaBBBHaaai Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Előfizetési ára: Egy hóra 30.000 korona Három hóra ....................... 90.000 korona VI SSZATÉRNI! Az ellenzék radikális balszár­nya november 28-ika óta távol tartja magát a nemzetgyűlés ülé seiről. Egyik részük kénytelen­kelletlen teszi ezt, mert ki van tiltva, a másik része azonban tisztán szolidaritásból vállalta magára a passzív rezisztenciát. Egy hónapja múlt tehát, hogy nem vesznek részt a köteles törvényhozói munkában s azt hitték, hogy ezt a magatartásu­kat jól fogják tudni kamatoztatni politikai előnyök kiharcolására. Képtelen állapot, hogy ezt a magatartást válassza egy törvény­hozói csoport, amikor törvényes eszközök igénybevételével ered­ményekhez tudna jutni. Az utóbbi napokban junkíi- mot hangoztatnak a parlamentbe való visszatérésük és a választó­jog között. Ha e tekintetben a többség deferálna akaratuknak, nagyon szomorú precedens következnék a jövőre nézve, mert ha az el­lenzék a törvényhozói munka közben céljait elérni nem tudná, ismét azokhoz a fegyverekhez fordulna, amelyektől a jelenlegi radikális ellenzék nem tántoro- dott vissza: turbulens parlamenti botrányok okozása, melyek ki- kényszeritenék az ülésekről való kitiltást, ezt követné a passzív rezisztencia, ezt pedig az a ki­kötés, hogy csak akkor térnek vissza a parlamentbe, ha rejtett vagy nyilt politikai céljaik eléré­sét a kormányzat biztosítja. Ezen az alapon tehát nyilvánvaló, hogy komoly közeledés nem lehet Úgy látszik, a törvényhozói kötelességét jelenleg nem telje­sítő puskaporos ellenzék is rájött erre a képtelen kívánságára, mert közülök már egyre többen han­goztatják a parlamentbe való visszatérés szükségességét. Nem tudni, hogy a jobb belátás vagy a lelkiismeret szava ébredt-e fel bennük, de tény, hogy visz- szatérni szándékoznak. Nagyon helyesen mondotta meg annak idején Apponyi Al­bert gróf ennek a duzzogó ellen­zéknek, hogy nehéz feladatot vállalt magára, mikor elhagyta a parlament épületét, mert eltá­vozni onnan mérgesen s a düh­től toporzékolva könnyű dolog, de nagyon nehéz a visszatérés. A tapasztalt ősz államférfiu saját politikai múltjából említett fel példákat, hogy hasonló esetek mily kínosak voltak számukra. Dénes István, a munkáspárt ve­zére nyilatkozott a lapokban, amelyben maga is azon az állás­ponton van, hegy a kitiltási határidő után az ellenzék térjen vissza a parlamentbe. Ilyenféle indítványt tesz a demokratikus szövetség értekezletén s való­színűnek tartjuk, hogy kapva- kapnak ezen többi társai is, mert végeredményben a jelenlegi álla­pot a végtelenségig fenn nem tartható, mert rá kellett jönniök már eddig is arra, hogy passzív viselkedésüket maga a közvéle­mény is erélyesen elítélte, ezzel a magatartásukkal semmiféle ered Budapest, január 10 A nemzetgyűlés pénzügyi bizott­sága szombaton déielőlt 11 órakor Kenéz Béla elnökletével ülést tartott, melyen folytatták az 1924—25. évi aranyköltségvetés részletes tárgyalását A bizottság ülésén a kormány ré- részéről Búd János pénzügyminiszter, Mayer János, Walkó Lajos minisz­terek, Schandl Károly, Mayer Ferenc, Vargha Imre és Szabóky Alajos államtitkárok, Jakab Ödön miniszteri tanácsos voltak jelen. A bizottság mai ülésén a földrni- velésügyi tárca költségvetését tár­gyalták. A tárgyalás megkezdése előtt az elnök bejelentette, hogy Erdélyi Aladár megjelenésében aka­dályozva van, helyette az előadói tisztet Temesvdry Imre tölti be. Mdndy Samu felszólalásában többek között jogosnak tartaná a közvéle­mény felvilágosítását annak tekinte­tében, hogy a földmivelésügyi tárca költségvetése az elmúlt évtizedben csökkenő tendenciát mutat. Foglal­kozik a földreform kérdésével. Fon­tosnak tartja a földreform finanszíro­zását. Foglalkozik a mezőgazdasági szeszipar kérdésével. Meg kellene alkotni az uj szeszadó törvényt. Beck Lajos kérdezi, hány hold vagyonváltság földet adtak át és hány holdat kell még kiadni a kö­telezetteknek. Behatóan foglalkozik a mezőgazdasági ingó jelzálog kér­désével. ményekét elérni nem tudnak. Hamarosan aktuálissá válik a választójogi törvény megalkotása s ennek során mód nyílik az ellenzék számára is, hogy javas­lataival éljen, de óva intjük a kormányt és mindazokat, akik a hatalmat viselik, hogy junkti- mot teremtsenek jó eleve a vá­lasztójogi törvény és a parla­mentbe való visszatérés között. Súlyos precedens lenne ez a jövőre nézve s aggódva félünk attól, hogy súlyos politikai kér­déseket a parlamenten kívül po­litikai kikötések által az engesz- telékenység vagy a merev elzár­kózás alapján oldjanak meg. Fennhangon követeljük az el­lenzéktől, hogy térjen vissza oda, ahová őket az ország népe kül­dötte s a parlamentben harcolja ! ki törvényes eszközökkel azokat ! a céijiíit, amelyeket elérni kíván. Gróf Hoyos Miksa megállapítja, hogy az adócsavar a mezőgazda­ságnál a legvégsőig meg van feszítve. Elsősorban gondoskodni kell a me­zőgazdasági hitelről. Gondoskodni kell megfelelő kereskedelmi szerző­désről. Eörffy Imre felhívja a kormány figyelmét az alsófoku gazdasági szak­oktatás kérdésének fontosságára. Hermann Miksa szintén a gazda­sági szakoktatás kérdésében szólal fel. Horánszky Dezső a háziipar nagy fontosságára hívja fel a kormány figyelmét. Rubinek István fontosabbnak tartja az alsófoku gazdasági szakoktatást az akadémiai oktatásnál. Ernszt Sándor felszólalása után Klebelsberg Kunó gróf közoktatásügyi miniszter válaszol a mezőgazdasági szakoktatásra vonatkozólsg elhang­zott felszólalásokra. Az uj tanterv szerint a gazdasági szakoktatást az állami iskolák felsőbb osztályaiba is be fogják vezetni gyakorlatilag. Búd János pénzügyminiszter vá­laszol Beck Lajos és Ernszt Sándor felszólalásaira, majd a földmivelés­ügyi miniszter megbízásából Schandl Károly válaszol a felszólalásokra. Kijelenti, hogy a földmivelésügyi kormányzat lehetőleg mindent meg­tesz a földhöz juttatott kisemberek támogatására és hogy köztük ter­jesszék a mezőgazdasági ismereteket és gazdasági útmutatást nyújtsanak nekik. Lehetőleg minden faluban legyen egy-kél mintagazdaság, mely lehetővé tegye a gyakorlati utón való tanulást. A bizottság ezután a földművelési tárca költségvetését általánosságban elfogadta. Elfogadta továbbá Mándi Samu indítványát, hogy a többtermelés te­kintetében a kontingenst az 1888. és 1908. évi törvényben contemplált alapon kell beállítani. Ezután áttértek a földművelésügyi tárca költségvetésének részletes tár­gyalására, melynek során vita nélkül elfogadták az állami erdő és mező- gazdasági üzemek költségvetését is. Wolff Károly, Schandl Károly, Kállay Tibor felszólalása után a bizottság részleteiben is elfogadta a földművelésügyi tárca költségvetését. A legközelebbi ülés hétfőn délelőtt 11 órakor lesz. BELFÖLDI HÍREK Kettős gyilkosság Debrecen mellett. Deák János debreceni gaz­dálkodó ebesi tanyáján a 82 eszten­dős Puska István majorost és 80 éves feleségét a szomszédok az ágyukban hatalmas véríócsában halva találták. Az öreg Puszta fején hatal­mas seb tátogott és feleségének arca is vérrel volt borítva. A vizs­gálat adatai szerint szombaton egy ismeretien ember betért hozzájuk, szállást kért, amit készséggel kapott is. Mikor az idős házaspár elaludt, az ismeretlen egy hatalmas baltával rájok támadt és agyonütötte őket és azután minden értéküktől kifosztotta. A csendőrség lázasan kutat a tettes kézrekeritése iránt. A pécsi bányász-sztrájk véget ért. A pécsi bányász-sztrájk véget ért. Éjfélkor jelentik Pécsről, hogy a bányászok hétfőn ismét megkezdik a munkát. Gyilkos csendőrfőhadnagy. Bor­zalmas bűntényt fedezett fel a cse­peli rendőrség. Léderer Gusztáv, a csepeli csendörséghez beosztott csen­dőrfőhadnagy meggyilkolta Kudelka Ferenc ismertnevü fővárosi nagyvá­gót, testét feldarabolta, majd fele­sége és fivére kíséretében kofferbe gyömöszölve a Dunába akarta sü- lyeszteni. A folyamőrnek gyanús volt a dolog, jelentette hatóságának és ezen a nyomon mihamar felfedez­ték a borzalmas bűntényt. A főhad­nagy osztrák származású felesége azt vallja, hogy ura féltékenységből lőtte le a nagyvágót, aki neki ud­varolt. A nyomozó lratóságok előtt az eset azonban nagyon gyanús, azt hiszik, hogy előre megfontolt rabló­gyilkosságról van szó. Úgy a csen­dőrfőhadnagyot, mint feleségét és fivérét őrizetbe helyezték. A tett nem­csak Csepelen, de a fővárosban is óriási szenzációt keltett. Esti jelen­BELPOLITIKA nemzetgyűlés pénzügyi Ibizssttságánsik ülése Készleteiben is elfogadták a földművelésügyi tánsa költségvetését

Next

/
Oldalképek
Tartalom