Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-02-06 / 29. szám
1925. Február 6. ZALAI KÖZLÖNY 3 ______________________ . __ _ 1>*0**s***ls*#«***^^ Az államfő paggssszlteedil« a költségvetés kereteihez A kormányzóság s «a nesnzetgyiiBés kiadásai kisefeb5 mint & királyi udvartartásé s a képviselőházé volt Az arany-nyugdijak nagymérvli emelkedése — ICiaelják Jókai IVtfértiaik kéisvSseSöliázi beszédeit 15 év mellett foglal állást. De nyílik a tanács-szoba ajtaja és isméi .bevonul a bíróság. • Kenedi dr. kihirdeti a törvényszék ítéletét, amely Papp Istvánt azért, mert előre megfontolt szándékkal megölte és kirabolta Horváth Ferencet, bűnösnek mondotta ki a Btk. 278 §-á.ba ütköző gyilkosság bűntettében és a Btk. 344 §-ába ütköző rablás bűntettében és ezért őt összbiintetésül kötél általi halálra ítéli. Siri csend a teremben. A hallgatóság között a legtöbb ember egy- egy sóhajt haliad. Majd dr. Kenedi folytatja: — Indokolásában kimondotta a bíróság, hogy a törvényszék teljesen az ügyészség álláspontjára helyezkedett és az előre megfontoltságot állapította meg. A bíróság egyetlen enyhítő körülményt nem talált Papp István melleit, hanem csupán a súlyosbító körülmények egész halmazát. És így a törvény teljes szigorát kellett alkalmaznia. Elnök ezután oda fordul Papphoz: Hallotta az ítéletet, amely magát kötél általi halálra ítéli ? Megnyugszik vagy fellebbez az Ítélet ellen? Vádiolt: Hallottam az ítéletet, megnyugszom benne, nem fellebbezem meg. Kérem a bíróságot, hogy végezzenek ki. Nem kérek kegyelmet. Dómján dr. ekkor feláll és fellebbezést jelent be. Kéri a bíróságot, hogy ajánlja a vádlottat kegyelemre. A bíróság ezután kegyelmi tanáccsá alakult. Papp Istvánt a törvényszék természetesen tovább is fogva tartja. A főtárgyalás 1 órakor ért véget. És a közönség megnyugodva hagyta el a törvényszék épületét: ítélt a bíróság 1 . . . Fiat jnstitia — Pereat mundus ... Budapest, február 5 A nemzetggülés mai ülésén a költségvetés részletes vitáját az általános vita során benyújtott határozati javaslatok tárgyalása előzte meg. Búd János, Pesthy Pál, Klebelsberg Kunó gróf, Csáky Károly gróf, Vass József, Mayer János és Walkó Lajos több határozati javaslatát fogadták el, de a Ház néhány javaslatot el is vetett. A részleges vitát a miniszterelnökségi és vele kapcsolatos kis tárcák költségvetésével kezdték meg. Az előadó Örffy Imre volt. A kormányzóság költségei épen csak egy tizedét teszik ki a régi királyi udvartartás költségeinek. A nemzetgyűlés mai kiadásai 1,900.000 aranykoronát tesznek ki, ami sokkal kevesebb, mint a korábbi képviselő- ház költségei voltak. Ellenben az arany nyugdijak 2 százalékról 8 százalékra szöktek fel. Az állam külföldi tartozásai 13.3 milliót tesznek ki, a Jegybanknál pedig mintegy 1980 millió korona a tartozásunk. A békeszerződésből folyó terhek évi 7 millió koronára rúgnak. A csepeli kikötő költségei 1 és fél millió korona emelkedést mutatnak. Strauss István kifogásolja, hogy a királyi palotának s a gödöllői kastély fenntartása az áliam terhét képezi. A pénzügyi kérdések nyilvánosságot követelnek s érthetetlen, hogy a királyi vadászati jogot kiss, i vonták a konnányzói háztartás köréből. Erre vonatkozólag határozati javaslatot nyújt be. Bad János pénzügyminiszter leszögezni kívánja, hogy a vadászati jog kivonása nem a kormányzóság kezdeményezésére, hanem a kormány részéről történt. Dréhr Imre a következő szónok. Az államadósságok költségvetése — mondja — legkevesebb lehetőséget nyújt a vitára. A francia egyezményekből kifolyólag nem látja a magánosokért teljesített fizetésekkel szemben a megtérítést előirányozva. Ugyanez az eset az Olaszországgal létesített megállapodásnál is. Miután a külföldi kölcsön törlesztése, csak 1928 február 1-én veszi kezdetét, a tőketörlesztésül felvett 4 millió aranykorona csak tartalékolható. Az államadósságoknak általános valorizációjára képtelenség gondolni, a gyámoííak s az árváknak tulajdonai képező állami járadékok részbeni valorizálására határozati javaslatot nyújt be. Lukács György indítványozza, hogy a nemzetgyűlés adja ki Jókai Mórnak képviselőházi beszédeit. 1/űss József szeretettel karolja fel Lukács György indítványát. Kijelenti, hogy az államfő mereven ragaszkodik a költségvetés megszokott \kereteihez. Pesthy Pál igazságügyminiszter j tiltakozik azon b’eáliiíás ellen, hogy az O. F. B. adatai megbízhatatlanok. Kijelenti, hogy vallója ezekért az adatokért a felelősséget. Majd az G. F. B. működéséről szól, mely lelkiismeretesen teljesíti a feladatát. A mezőgazdasági hitel megoldására történtek intézkedések. Ezután a nemzetgyűlés a miniszterelnökségi tárca és az ezzel kapcsolatos tárcák költségvetését általánosságban elfogadja. ^ Dréher Imre, Strauss István, Farkas Tibor határozati javaslatait a Ház elveti, majd részleteiben is elfogadja változtatás nélkül a tárcákat. Ezután áttérnek az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalására, melyet Eőrffy Imre ismertet. Pesthy Pál igazságügyminiszter ismerteti a bíróság helyzetét a háború előtt és alatt. A háború idején 2700 bíró volt, ma 1748, holott csak 1476-ra lenne szükség, azonban a szanálási törvény nem engedi meg a bírói kar létszámcsökkentését, csak a megürült állásokat nem szabad betölteni. Azelőtt 125—176 Ítélet esett évenként egy bíróra, 1923-ban 161, a teljesítmény tehát ugyanaz maradt. Ä status-törvény cietben- maradásához állását köti, annak leépítésébe nem hajlandó beleegyezni s kabinet-kérdésnek tekinti a külön bírói status éleíbenmaradását. Az ügyvédi kar helyzetéről beszélve elmondja, hogy 1700 ügyvéddel vari több, mint területarány szerint a régi létszámhoz képest kellene lenni. Az ügyvédjelöltek gyakorlati éveinek leszállításához nem járul hozzá. Nem csalogatni: hanem elriasztani kell az ifjúságot az ügyvédi pályától. Ismertette még az igazságügyi kormány jogalkotó tevékenységét, az elkészült és készülő törvényeket. Kéri a tárca költségvetésének elfogadását. Wollf Károly örömmel üdvözli az igazságügyminiszter kijelentéseit a bírói karra vonatkozólag és kéri a status-törvénynek a lakbér tekintetében való kiegészítését. Herczeg Béla hasonló értelemben szólal fel s helyeslését fejezi ki a bírói kar függetlenségének megóvására irányuló állásfoglalás felett. Szabó Sándor is ilyen értelemben foglal állást Beszéi a büntető törvény reformjáról és a kereskedelmi joggal kapcsolatban a nemzetközi jogi viszonylatok felvételét sürgeti. Elnök ezután az általános vitát bezárja. A nemzetgyűlés az igazságügyi tárca költségvetését általánosságban, majd vita nélküi részleteiben is elfogadja. Az egyes bizottságok előadói ezután előterjesztették legutóbbi ülé- j seikről szóló jelentéseiket s ezzel a Ház ülése kevéssel 6 óra után végétért. Felfüggesztett mentelmi jogok A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága Fay Gyula elnöklete alatt ma délelőtt 12 órakor a képviselőházban ülést tartott. A bizottság dabosi Halász Móric előadása melleit letárgyalta az előtte fekvő mentelmi ügyeket. Benárd Ágoston és Csiiléry András nemzetgyűlési képviselők mentelmi ügyében úgy határozott a bizottság, hogy a mentelmi jog felfüggesztését nem hozza javaslatba, mig Dénes István, Eckhardt Tibor, Gömbös Gyuia. Györky Imre, Hébelt Ede, Hegedűs György, Horváth Zoltán, Jankovics-Bésán Endre, Kiss Menyhért, Lendvai István, Nagy Vince, Peyer Károly, Pichler Emil (kétrendbeli), Rassai Károly, Saly Endre, Szabóky Jenő, Szeder Ferenc, Ulain Ferenc, Zsilinszky Endre (kétrendbeli) és Zsirkay János (3 rendbeli) mentelmi ügyében a mentelmi jog felfüggesztését fogja javaslatba hozni. h'cjj Imre dr. mentelmi ügyének tárgyalását a bizottság elhalasztotta. Uj katonai perrendtartás A nemzetgyűlés véderő és igazságügyi bizottsága Karaffiáth Jenő elnöklete alatt ina déli Í2 órakor ülést tartott a képviselőházban. A bizottság Mózer Ernő előadásában letárgyalta a honvédség igazságügyi szervezetének módosításáról szóló törvényjavaslatot. A bizottsági tárgyaláson a kormány részéről részt veit Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter. Szabó Sándor és Erdélyi Aladár felszólalása után a honvédelmi miniszter bejelentette, hogy az uj katonai perrendtartásról szóló törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé terjeszti, közölte továbbá, hogy a katonai becsületügyi javaslat is át- szövegezés alatt áll. A bizottság a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben módosítás nélkül elfogadta. Az Izr. Hitközség a katonatemetőért Nagykanizsa, február 5 A nagykanizsai Izraelita Hitközség elöljárósága a maga és Szentegylete nevében tiz sírkő költségeit küldte be hozzánk azzal, hogy a nagykanizsai katona- temető sírköveire indított gyűjtés érdekében minden lehetőt a legnagyobb készséggel tesz meg továbbra is saját hatáskörében s még előreláthatólag szépszámú hozzájárulással fogják gyarapítani eddigi eredményeinket a hitközség egyes tagjai is. Az Izraelita Hitközség adománya azért esik nagy súllyá! akciónk mérlegébe, mert ebben bizonyság nyilvánul meg arra nézve, hogy a katonatemető ügye, valamennyiünk ügye s annak rendbehozatala, sírkövekkel való ellátása mindnyájunk kötelessége. Ez a kötelesség nem ismer különbséget az emberek közt vallás, nyelv, társadalmi elkülönülés szempontjából. Ez a kötelesség csak szegényt és gazdagot, nemesen érzőt és kérges sziviit ismer. Az aZ 1300, az enyészetnek átadott katona egyformán halt meg hazája minden hitű, minden érzelmű, minden társadalmi osztályhoz tartozó emberéért. Annak az 1300 porlad ózó hősnek emléke egyformán őrködik valamennyiünk felett s kiöntött vérük örök imádság azért, a földért, amely mindannyiunknak kenyeret, életet ad. Sikerült megszereznünk azoknak a helybelieknek névsorát, kiknek rokonaik, hozzátartozóik feküsznek a nagykanizsai katonatemetőben. Mindezek figyelmét felhívjuk, hogy jegyezzenek hozzátartozóik sirhalmára sírköveket, meri nem kívánhatják, hogy családjukba tartozók emlékének megörökítéséért mások hozzanak áldozatot. Izraelita Hitközség elöljárósága 5, Izraelita Szentegylet 5, Filák Anna testvérje sírjára 1, Novácky Lajos csizmadiarnester 1, Király Ferenc közkatona 1 sírkő felállításának költségeit fizettékbe szerkesztőségünkhöz. jára helyezkedik, azonban a minősítésnél eltérnek útjaik. A főügyész szerint védencének cselekménye teljesen kimenti a Btk. 278. és Btk. 344. §-ait. Mi szükség ahhoz, hogy előrefontoltságról beszéljünk ? szükséges, hogy az a gyilkos (megbékélt lélekkel) alkalmat keres arra, hogy igenis ő ezt a gyilkosságot el fogja követni mindenáron. Az emberölésre vonatkozó nyugodt megfontoltságot nem tudja elfogadni még akkor sem, ha magáévá teszi Papp kijelentését — hogy megérett az akasztófára. Hogy pénzt csak gyilkosság utján lehessen elvenni egy olyan egyszerű embertől, mint amilyen volt Horváth Ferenc, azt vitaija. Horváihtól szép szerivel, szép szóval is lehetett volna elvenni a pénzét és tőle kicsalni. Védencének nem volt szándékában áldozatát meggyilkolni, hiszen, amikor áldozatát követte, vad Hált. hogyan kerítse kézre a pénzt. Ö csak a védelemre tehetetlen állapotba akarta hozni Horváthot. Le akarta ütni, de nem gyilkolni. Ezt vitatja és boncolja a vád pontjait nagyszerű jogi érvelésekkel. Védence azt a régi közmondást tartotta szeme előtt: Csak a fejét, hogy meg ne sárguljon ! Igazságos és méltányos Ítéletet kér a bíróságtól. Majd Szabó Lajos dr. válaszol Domjánnak. Dómján dr. reflektál ugyancsak a főügyész replikájára. 12 óra. A bíróság visszavonul tanácskozásra, hogy ítéletét meghozza. Az ítélet Rövid negyedóráig tartott a bíróság tanácskozása. A teremben a hallgatóság kíváncsian találgatja, kötél lesz-e vagy életfogytiglani fegyház, esetleg csak 15 év. Sőt fogadások is hangzanak el. Legtöbbjük persze