Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-02-18 / 39. szám
64. évfolyam, 39. szám Nagykanizsa, 1925 február 18, szerda Ára 1800 korona «■MFViar r- "Vg^lfn Készpénzzel bérmentesítve Alispánt' hivatal POLITIKA! HA Pl LAP « Szerkesztőség és kiadóhivatal Fő-ut 5 Interurban-Telefon 78, nyomda 117..szám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Előfizetési ára: Egy hóra 30.000 korona Három hóra ...................... 90.000 korona Ga zdasági válság Akik az államélet ütőerén tartják a kezüket, bizonyára mindenkinél jobban megvannak bizonyosodva arról, hogy egész közgazdasági életünk beteg. A gyógyulás folyamata — ha egyáltalán beszélhetünk róla — any- nyira lassú, hogy alig vesszük észre s a lelkek sehogysem tudnak felszabadulni attól az aggodalomtól, hogy a jövő még súlyos nehézségeket és kiszámíthatatlan eshetőségeket rejt méhében. Ami mögöttünk van, mindaz mint romhalmaz él emlékezetünkben, ami pedig még előttünk áll, arra ólomsulyként nehezedik reá a bizonytalanság szürke leple s félve libbent- jük meg még gondolatban is egy-egy szögletét, hogy megpróbáljunk bepillantani annak a műhelynek titkos rejtekébe, melyben Hazánk számára jövendő sorsunkat kovácsolják. Mert az egyre nyomasztóbb gazdasági helyzet kétszeres súllyal nehezedik lelkünkre, ha agrár államiságunkra gondolunk. Ebben az országban minden jó- és balszerencse egyetlen egy lapra van feltéve: a mezőgazdasági termelés eredményére. Ha jó a termés, megkönnyebbedés következik ránk, ha rossz, kiszámíthatatlan gazdasági következményei lehetnek. Minden agrár-államban ez a helyzet, bár általában szeretik hangoztatni, hogy földmivelő állam köny- nyebben heveri ki a gazdasági válságokat, mint az ipari államok. De ez a megállapítás csak azokra az országokra érvényes, melyekben a termelésnek más elemei legalább is oly mértékben állanak fenn, mint a minő súllyal esnek latba a természet tényezői. Ahol a nagy termésátlagok tudatos és tervszerű gazdálkodási tevékenységnek az eredményei, ahol a földnek kellő megmunkálása nagy részben ellensúlyozhatja a kedvezőtlen természeti körülményeket s ahol a termelés ethikája bele van plántálva a termelőknek a leikébe. Isten óvjon attól a következményeiben végzetesnek jósolható csapástól, hogy az idei termés alatta maradjon még a tavalyi silány eredménynek is. Pedig félő, nagyon félő, hogy a csapadékszegény tél után nem lesz olyan a termés, mint szeretnek s a súlyos adók és közterhek alapjában fogják megrázkódtatni őstermelésre fektetett egész gazdasági életünket. Évtizedek óta hiába sürgettük az egészséges birtokreformot, a gazdasági szakoktatás reformját, a többtermelés feltételeinek megvalósítását, a mezőgazdaság indusztriálását stb. A birtokreform végrehajtására akkor került a sor, mikor a föld instruá- lásához sem tőke, sem hitel nincs, a gazdasági tömegoktatás eredményei messze mögötte maradnak a hozott áldozatoknak s a magyar . agrár-ipari állam kiépitésének még alapfalait sem tudtuk eddig lerakni. Mi sem természetesebb, hogy ilyen sivár gazdasági helyzetben a kereskedelem válsággal küzd. Erőforrásának a mezőgazdaságnak kellene lennie, de a gazdatársadalom ma sokkal szegényebb, semhogy a kereskedelmet vásárlásaival fellendíteni tudná. Egyszerűen mondva : nincs pénze ahhoz, hogy vegyen, hiszen legtöbbje néhány millióért könyörög a takarék- pénztárak igazgatói szobáiban, hogy fenn tudja tartani magát. Tezaurált pénze elértéktelenedett s ma, a gazdagnak tartott kisgazda hitelért futkos a bankokba. Mit szóljunk a középosztályról?! Ez a nyomorúságban sínylődő osztály még az okvetlen nélkülözhetetlen szükségleteit sem tudja már kielégíteni s 2 és 3 millió koronás fizetésekből tengeti a maga és családja keserves életét. Hol van tehát az az osztály, mely Budapest, február 17 A nemzetgyűlés mai ülésén Szci- tovszky Béla elnököli. A költség- vetés folytatólagos tárgyalásán Mayer János földművelésügyi miniszter szólalt fel elsőnek: — A költségvetés tárgyalása során felvetettek sok olyan eszmét, amelyek megvalósításán a földművelésügyi kormány súlyt helyez, noha anyagi okok miatt nem lehetséges azok megvalósítása. Kormányzati téren mindent el kell követni a közgazdaság és a nemzeti élet egy fontos szerepet betöltő társadalmi osztályáért — a mezőgazdasági munkásokért — mert ez az osztály nem szállíthatja ie életstandardját, hiszen az eddig is a legalacsonyabb volt. Ha bármilyen sérelmük van — hozzák azt a minisztérium elé, amely segítségükre lesz jogaik megvédésében. — A házhelytulajdonosok szervezése terén újabb lépés történt Két milliárd korona alaptőkével kislakás- épitőszövetkezet alakult, amely segítségére lesz azoknak, akik most jutottak házhelyekhez. — Visszautasítja azt a feltevést, mintha a kisgazdák politikai uralomra törnének. Nagyatádi Szabó Istvánnak sem az volt a célja, neki sem célja és nem célja a külön kisgazdafrakciónak sem. Ez osztályuralom lenne, melyet kárhoztatnak. a kereskedelemre nézve mint vásárló közönség jön számba? Hol vannak az egykor minden jóban dúskált földbirtokosok ? Mindezek a körülmények súlyos problémát jelentenek azokra nézve, kiknek kezeibe az ország sorsa letéve van. A „szanálás“ a maga előírásos módja szerint „folyik“, de hol vannak azok a gazdasági erők, melyek egyre gyarapodnak, testesednek, izmosodnak, hogy majd a hónuk alá nyúljanak azoknak, kiknek támaszra lesz szükségük, ha a mentőakció véget 'ér. Mi tehát telve aggodalmakkal a jövőt illetőleg, a gazdasági életet sokkal súlyosabbnak látjuk, semhogy rózsás reményeket táplálnának a legközelebbi jövőt illetőleg. Az idei termés még sokat'enyhíthet nyomorúságunkon, de ettől se várjuk sorsunk jobbrafordulását, mert minden, amitől eddig valamit reméltünk, cserben hagyott bennünket s az örök természet is ellenünk esküdött, kik itt még élni kényszerűvé vagyunk. K. B. — A kormány mindent megtesz, hogy a falu és a földmüvestársada- lom érdekeit védje. Ezután beszéit még a mezőgazdasági kamaránk kérdéséről és az agrárhitelről. Sirausz István egyszerűsítést kíván a földművelésügyi minisztérium adminisztrációjában. Bethlen István miniszterelnök szólalt fei ezután. Szóvá teszi a csepeli kikötő építését. Az összeomlás után — mondja Bethlen — fontos kérdés lett, hogy Budapestet jelentős kikötő számára alkalmassá tegyék, megelőzve más tényezőket, amelyek hasonló célra törekszenek. Éppen azért a minisztertanácsban a magam részéről azt a kijelentést tettem, hogy kormánybiztosra kell bízni a kikötő építését, aki egységesen vezeti az ügyeket. Zsilinszky Szilárdét kértük fel tehát a kormánybizíosság vezetésére és igy a kérdés a kezekbe került. Ez volt az oka, hogy a soroksári Dunaágban keresztülvezető egyéb munkálatokat is célszerű volt a kormánybiztosság hatáskörébe utalni Erödi-Harrach Tihamér a tisza- földvári partbiztosiíás érdekében szólalt fel. Mayer János miniszter válaszol Erődinek. A mostani költségvetésből nem tudják végrehajtani a kérelmet, csak a jövő évben történhetik erről gondoskodás. Ezután a költségvetés számos tételét vita nélkül elfogadják. Sirausz István a földreform végrehajtásánál úgy látja, hogy a bíróság igen nagy jóindulattal és pártatlansággal intézi az ügyeket. Mayer János örömét fejezi ki afölött, hogy Strausz az ellenzéki pádról ösz- szefog vele a földreform védelmében. Majd áttérnek a népjóléti tárca költségvetésének tárgyalására. Ernszt Sándor dr. ismerteti a költségvetést. Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter emelkedik fel ezután szólásra. Rámutat arra, hogy a népjóléti tárcának a többi tárcák mellett egy kiegyenlítő szerepe van, amely a nemzet érdekeit szolgálja. A népjóléti tárca helyesen szociális minisztériumnak volna nevezhető. A köz- egészségügy szociális vonatkozását fejtegeti. Magyarországon az egészségügy terén a háború óta rosszabbodás mutatkozik, főleg a születéseknél. Minden ezer főre 35 élve születés esett. 1923-ban 29, 1924-ben pedig már csak 27. E csökkent születési eredmény mellett még az egy éven aluli csecsemők halandósága is emelkedett. Míg Norvégiában 2% ezen a téren a halandóság, addig Magyarországon 20 százalék. Ami annyit jelent, hogy Magyarországon 100 gyermek közül 20 elhal egy éven alul. A halálozások legnagyobb részét a tuberkuloiikus elhalálozások teszik. 1000 lakosra 34 tuberkuloiikus esik. A fertőző betegségeknél ugyancsak rosszabbodás állott be, ami a rosz- szabb táplálkozásból erredő csökkenő ellenállóképességben leli magyarázatát. A betegség okait súlyosbítja a lakáshiány, mely nemcsak a városban, de "a faluban is mutatkozik. Minden erővel arra keil törekedni, hogy ezek az állapotok megszűnjenek. Nem szabad megengedni, — mondja — hogy a születések apadjanak, milliárd és milliárd értékű munkáskéz elvesztését jelenti ez az országnak. Foglalkozik ezután a kórházkérdéssel. 25000 ágy áll az egész országban a beteg emberek rendelkezésére. A kórházak továbbra is megkapják a szükséges hitelösszeget a betegek költségeinek előlegezésére. Majd az orvosi kar problémájával foglalkozik. Magyarországon most 5000 orvos van, ebből 2000 orvos egyedül Budapesten. Szól a tüdővész és veneriás betegségek leküzdéséről. A lakáskérdés dzsungeljében rendet fog teremteni. A bajok orvoslása mindenesetre a szabadforgalom lenne, azonban hogy ez keresztülvihető legyen szükséges, hogy a pénzügy- miniszter legalább 2 millió aranykoronát bocsásson rendelkezésre 20 ezer kislakás építésére. Majd a rok- kantkérdésről és a gyermekvédelemről beszél. ftosszahhedás mm ország egészségIIgye terén HHitidesi eses* fSr5® 35 élwesztlietés — Szomorú statisztika Száz gyermekből! bassz elhal egy éves® al&iS — Pusztít a tüidővész — M iaskásvissye&syek — ü földmh?eiésiigyi társa kültság^eiés tárgyalása feefeJezSffStt
