Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-08 / 185. szám

VILÁG PROLElÁRJAI EGYESÜLJETEK ! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 185. szám. Á r a 50 fillér 1953. aug. 8. Szombat. a MAI SZÁMUNKBÓL: Pártélet: Amin javitaniok kell a be csehelyi kommunistáknak. (3. old.) — Kerettye vállalt — Kerettye teljesít. (3. old.) — A pártélet hírei. (3. old.) — Tájékoztató a táppénzsegélyezés igénybevételéhez. (3. old.) — Az or­szág legjobb kiskereskedelmi vállala. fánál. (3. óid.) — A kormánypro­gramra gyors fejlődést biztosit a felső- bagodi Lenin tszcs nck, (4. old.) —>*• Földmüvesszövetkezeteink a gabona- begyűjtés sikeréért. (4. old.) S kollektív vezetés a pártvezetés legfőbb elve Kormányunk programmja uj, ed­diginél nagyobb feladatok elé állít­ja páráinkat pártszervezeteinket, mindenegyes párttagunkat. A bé­kés épüő munkának, jólétünk eme­lésének e nagyszerű programmja csak akkor valósulhat meg, ha vég­rehajtásában, mint eddig is, most is mi, kommunisták járunk az élen. Most mindenegyes koinmunis'a ere­jére szükség van. Valóban az élre kell állnunk a harcban, példát mu. Latnunk a kötelezettségek teljesíté­sében, éberségben, helytállásban. Ahhoz, hogy minden párt'"agun­kat aktiv harcossá tegyük, a kor­ín á n y p r o g r amm meg val ősit ásáér t folyó harcnak olyan légkört kell te. remteni párt szervezeteinkben, amely kibontakoztatja, fejleszti párttag­jaink aktivitását, biztosítja a> köte­lezettségek megkövetelésén túl a párt- demokráciát is. Csak a pár demo­krácia biztosíthatja azt, hogy min­den párttagunk képességéhez mér­ten teljesítse kötelességeit hogy te­vékenyen éljen jogaival, és ezzel megnövekedjen párt-szervezeteink ütőképessége, harckészsége, tömegek közötti befolyása. A párt-demokrácia biztosításának egyik alapvető követelménye a kol­lektiv vezetés, amely azt jelenti, hogy mindenegyes pártszervezetünk, pártbizottságunk közösen vitatja meg az összes font03 intézkedése­ket a több szem többeb lát elve alapján értékelje minden esetben a helyzetet, közösen alkotja meg haíá. rozatait, de. kollektiven ellenőrzi azok végrehajtását- is. Bármilyen ha­tározatról, javaslatról, jelentésről, munkáról is legyen szó, azt mindig a vezető kötlek'Jva együttes megbe­szélése és döntése alapján kell kidol­gozni úgy, hogy kifejezze minden, egyes vezető közös akaratát. Egy-egy páríszerv vezetősége csak akkor íe. lelhet'testületileg is a munkáért, ha, közösen is határozott és közös mun­kával harcolt a határozat végrehaj­tásáért. A Központi Vezetőség határozata, Rákosi elvtirsuak a nagy budapesti pártaktiva előtt mondott beszéde óta különösen sok szó esik a kollektiv vezetésről. Azonban számos tapasz­talat mutatja, hogy pártszervezete­ink nagyrészében még csak szavak­ban érvényesül ez az Alapvető elv. A valóságban még mindig egyszemű. Ivi vezetéssel helyettesítik, a vezető kollektíva akara'-a nem jut ér­vényre. Ennek egyik oka az, hogy több pártszervezetünkben, főleg h falusi pártszervezetekben nem értik, nem tudják alkalmazni a kollektiv vezetés kialakításának helyes mód­szereit. Gyakran előfordul, hogy a taggyűlések, a vezetőségi ülések for málisak és nem az alapszervezet kul. lek.iv vezetésének formái. Az alap­szervezeti titkár elvtársak elfeled, keznek arról, hogy a taggyűléseken a tagságot érintő fontosabb kérdé­sekről tájékoztatni kell a párttag­ságot, ki kell kérni véleményét, s a taggyűlés határozatai- maradék­talanul végre kell hajtani. Sajnos, olyan pár*titkárunk is akad, aki annyira lebecsüli a taggyűlés jelen, tőségét, hogy össze sem hívja nem hészi i alaposan élő, s eltűri, hogy a rossz előkészítés vagy sok esetben a hiányos, felületes titkári beszá­moló következtében elmaradjon a taggyűlés, vagy csak a tagság egy- része jelenjen meg. mint az a leg­utóbbi hetekben többek között. Baj­osán történt. És még ök csodálkoz­nak. hogy községükben akadozva folyik a pártmunka, a tagság érdek, télén, nem mutat példát. Persze nemcsak a párt-itkár elvíársak a hibásak ezekért a mulasztásokért, hanem a párt-tagság is, mert nem él a szervezeti szabályzatban lefek- fete-t jogaival, hogy az általa meg. választott vezetőket rendszeresen be­számoltassa, a taggyűlésen megvi­tassa az alapszervezet élő t álló fel. adatokat és döntsön a vitás kérdések­ben. Ahhoz, hogy a kollektív veze­tést biztosítsuk, a taggyűlések rend­szeres megtartása, a tagság alapos tájékoztatása, véleményének kikérő, se alapvető feltétel. Azonban ez még egymagában nem jelenti a vezetés kollektivvátételének biztosítását. Az annál sokkal több. Taggyűlések egy hónapban egyszer vannak, a két tag­gyűlés között a pártszervezet vezető, ségén múlik, hogy a taggyűlésen ho­zott határozatok hogyan valósulnak meg. Itt van a legtöbb hiba a me­gye pár-szervezeteinek munkájában A taggyűlések megtartása egyes ki­vételes-esetektől eltérően most már rendszeressé vált, de a vezetőségi ülésekre még nem mondhatjuk ez* cl. Sok olyan pár!szervezetünk van, többek között Bucsuszentlászlón, Pókaszepetken, Surd on, Let rívent én, ahol hetek eltelnek ané'kiil, hogy a pártszervezet vezetősége összeülne, és igy minden intézkedés, fontos döntés egyedül a párttitkár elvtársakra há_ rul. Mi következik ebből? Világos, hogy egy ember nem tud négy-öt. he. Ivett dolgozni, s ha meg is kísérli, kevés jó származik belőle. Ilyen he­lyen nem jut arra idő, hogy a, nép­nevelőket összehívják, feladattal bíz­zák meg, a DISz. az MNDSz gaz­dátlanul marad, nincs idő olyan fon­tos kérdésekkel foglalkozni, mint a kul'uragitáció, pedagógusok munka, ja — no és mivel tévedhetetlen em­berek nincsenek: gyakran becsúszik egy-egy téves intézkedés, túlkapás is, amit kollektiv vezetéssel, a veze­tőségi tagok véleményének figyelem, bevételével könnyen el lehetne kerül, ni. Több szem mégis csak többet lát. Több .ember véleménye, hatá­rozata feltétlenül alaposabb, meg- gondoltabb, sokoldalúbb, és nyilván, való, hogy helyesebb is. Pacsán pél­dául, ahol pedig függetlenített tit­kárunk is van, a legutóbbi napokig elmaradás .mutatkozott a begyűjtés­ben, azért, mert a párt-titkár és a tanácstitkár elvtársák úgy képzel­ték, hogy elég az, ha ők ketten fog. lalkoznak a csépeltető gazdákkal. Nem osz'ják be a népnevelőket, nem tartják meg rendszeresen a vezető­ségi üléseket, a begyűjtési állandó- bizottság is csak papíron van meg, az élenjáró gazdákat nem vonják | be a felvilágosító munkába. Ez min. den, csak nem kollektiv veze'és —- nem is vezet eredményre. C3ak az a pártszervezet itudja megnövekedett feladatainkat végrehajtani, az *-ud igazán a dolgozók szükségleteinek biztosításáért, a törvényesség be­tartásáért, az állampolgári fegyelem szilárdságáért harcolni, amelyikben nem egy vagy pár elvtárs, hanem a vezetőség mindenegyes tagja, va­lamennyi párttag résztvesz a közö­sen hozott, határozatok közös végre­hajtásában. Természetesen a párttagok akti­vitása nem alakul ki magától, csak akkor, ha érzik, hogy a pávtti kár elvtárs, a vezetőségi tagok törődnek véleményükkel, számítanak rájuk, meghallgatják javaslataikat, elfo­gadják jogos bírálataikat. Abban a pártszervezetben, ahol a vezetőség vagy a párttitkár elvtárs azt, kép­zeli magáról, hogy ő mindent tud és visszautasítja az alulról jövő ja­vaslatokat, bírálatokat, vagy ami még rosszabb, üldözi, bosszút áll ér. tűk, ott elsorvad a pártélet, a pár*. tagok elkedvetlenednek, a rossz pél­da alapján maguk is helytelenül foglalkoznak, lebecsülik a párt-önki. vülieket. Bakon például Cziráki elvtárs, az alapszervezet titkára va. lósággal „uralkodott“ a falu felett. Maga hozott határozatokat, mások véleményét semmibe ve‘-.te. Nem is szerették a faluban, nem hallgattak rá, személyén keresztül elszigetelő­dött az egész pártszervezet. Ugyan­akkor a zalaegerszegi „Dicsőség Sztálinnak** tsz pártszervezete min. den feladatra eredményesen tudja mozgósítani a tagságot, mert azt tartja szem előtt, hogy parancsol­gatással, a bírálat elfojtásával nem lehet semilyen munkát- jól elvégez­ni. Csak azl a pá.rttitkárt, azt a pártszervezetet követik a dolgozók. amelyik ép it a véleményekre, el­fogadja a bírálatot és azonnal, a legjobb tudása szerint igyekszik is a feltárt hibát kijavítani. Ne gondoljuk azonban, hogy csu­pán alapszervezet einknek vaui tenni, valójuk a kollektiv vezetés kialakítá­sa terén. Pártbizottságainkon, sőt a megyei pártbizottságon is fennáll a kollektiv vezetés lebecsülésének ve­szélye. Pár hónappal ezelőtt példá­ul még rendszertelen volt a megyei és járási pártválasztmányok össze, hívása. Most. már segítettünk ezen. Azonban a választmányt még min­dig nem tudtuk a megye, a járás legfelső vezetőszervévé tenni, még mindig elfelejtjük, hogy a pártbi­zottság alá vau rendelve a választ­mánynak ' és felelősséggel tartozik ueki. Ennek következménye az, hogy például a lenti, a zalaegerszegi já­rásban az eredetileg megválasztott' választmányi tagok közül több elv­társ nem kapo.t meghívót a legutób­bi választmányi ülésekre, pedig ki. hagyni őket nincs joga a pártbizott. Ságnak. A megyei pártbizottság be­számolói sem mindig olyan alaposak, mint amilyent a felső pártszerv, a választmány jogosan elvárhatna tő­lük. De súlyos hiba az is, hogy a választmányi tagok munkájára nem tartunk igényt, nem vonjuk be a kollektiv veze'-csbe, ellenőrzésbe, a legjobb esetben aktívaként kezeljük őket. Javítanunk kell a megyebizott. ságon éppen úgy, mint a pártbizo't- ságokon az egyes osztályok közötti együttműködés területén is. Min­denegyes osztálynak rendszeresen tájékoztatni kell a többi osztályt munkájáról, ki kell kérni az ő véle­ményüket. is, mert a több szem töb­bet lát elve a felsőbb pártszervek­re éppúgy vonatkozik, mint a leg­kisebb alapszervezetre. Természetes azonban, hogy a kol­lektiv vezetés egyáltalán nem je­lenti az egyszemélyi felelősség liát- térbeszoritását. A vezető kollektíva által hózott határozatok végrehajtá­sában ezután még inkább érvényre kell, hogy jusson az egyéni felelős­ség, az, hogy a maga tetteiért-, in­tézkedéseiért mindenki saját szemé­lyében feleljen a párt élőt*. A veze. tés .kollektívátólelének az is célja, hogy még jobban érvényre jusson a kollektíva mindenegyes tagjának egyéni felelőssége is, mert munká­jáért. a kollektívának felel, többen ellenőrzik, jobban felismerik ese'le. ges hibáit, és éppen azért, mert többen, az egész párttagság érde­keltté van ‘-éve a vezetésben, sokkal több segítséget- is kap minden ve­zető azok kijavításához. A következő idők sürgős és na­gyon fontos tennivalója az. hogy párt funkcionáriusainkat türelmes és szívós nevelő munkával a kollektiv vezetés teljes érvényesüléséhez szük_ séges szerénységre, a hozzájuk be­osztottak iránti megbecsülésre nevel, jük, arra, hogy a tömegek alkotó erejébe vete'-t mélységes hittel vé­gezzék munkájukat-. Sohasem az egyéni szereplést, a személyi dicső­séget tartsák szem előtt, hanem fi­gyelmesen hallgassák meg mások véleményét, türelmesek legyenek és fogadják el a bírálat ot, minden tettüket a haza és a nép önzetlen szolgálata vezérelje. Most, amikor fokozott figyelem­mel igyekszünk a pártvezetés kol­lektivitását biztosit ani, mindig sze­münk előtt kell tartanunk Sz*álin elvtárs tanítását: ,,Nálunk éppen azt nevezik párt-szerű, bá’or maga­tartásnak, hogy ha tudunk kollektí­ván cselekedni, ha ac egyes elvtár­sak készek alárendelni akaratukat a kollektíva akaratának.“ Az a jó ve. zető, aki pártszerüen tudja elfogad­ni a bírálatot, minden erővel elő­segíti annak kifejlődését, szerény és önkritikus a munkájában, nemcsak tani'ani tudja, hanem állandóan tanul is a dolgozó tömegektől Csak ilyen vezetők tudnak kollek­tíván — tehát jól vezetni. Akik előreviszik cséplés % búza % Gáborjánhaza 75 70 Lenti 80 80 Mumor 90 90 Máhomfa 95 101 Szentpéterfölde 95 97 a lenti járási«• ® rozs % árpa °/o zab 87 104 11 82 80 ' 15 82 100 42 69 27 — 93 96 7 A gáborjánházi dolgozó parasz­tok és község vezetői dicséretre méltó munkát végeztek a csép- lésben és a gabona begyűjtésé­ben. A pártszervezet és a tanács jól megszervezték a munkát. A dolgozó parasztok pedig versei nyezve egymással majdnem mind a géptől teljesítették beadásukat. A lenti dolgozó parasztok is az elsők között haladnak a cséplés­ben és a gabonabeadás teljesítésé­ben. Munkájukat annak tudatá­ban végzik, hogy ezzel is a kor­mány programmjának megvaló­sulását segítik elő. Mumor, Máhomfa és Szentpé- terfölde községek dolgozói is be­bizonyították, hogy méltóképpen kiveszik részüket abból a harc­ból, amely népünk felemelkedé­sének programmját segiti elő. .. . és akik hátráltatják cséplés % búza % rozs % árpa % zab Kerkabarabás 20 21 15 75 15 Baglad 10 8 8 35 3 Tormafölde 50 32 18 92 16 Zalabaksa 45 22 23 83 10 % Baglad és Kerkabarabás közsé­gek tanácsa és dolgozó parasztjai az utolsók között vannak a csép- lésben. Számukra mindegy, hogy előbb, vagy utóbb kerül uj ke­nyér munkásaink asztalára? Jobban szervezzék meg munká­jukat. Nem hátráltathatják járá­suk és megyénk munkáját. Tormafölde és Zalabaksa köz­ségekben sem sokkal különbek az eredmények. De nem különb a felvilágosító munka sem. A párt- •-“rvezet és a tanács nem moz- gósit kellőképpen. Nem fokozzák a dolgozó parasztok közti páros- versenyt. Ezért a járás utolsó községei közé tartoznak, Sürgő­sen javítsanak munkájukon és eredményeiken! A jó munka jutalma; a szabadpiac Napról-napra szaporodik azok­nak a községeknek száma, ahol végeztek a csépléssel és teljesítet­ték a dolgozó parasztok az állam­mal szembeni kötelezettségüket. Szentliszló községben jól szer­vezték meg a munkát. Elsőnek a Szabadság és a Harc a Békéért termelőcsoportok teljesítették 100 százalékra beadásukat. Pár nap múlva az egyénileg dolgozó pa­rasztok is teljesítették az újam­mal szembeni kötelezett següket. Szentliszló község és a termelő­szövetkezeti csoportok ezzel me­gyénkben elsők között megsze­rezték a szabadpiaci értékesítés jogát. A petriventei Nápkö/társaság termelőszövetkezet ’agjai és a község dolgozói is teljes edlek gabonabeadásukat.. Jól d vlgoztak az aratás, behordás es i.'-eplés idején. Szorgalmas munkájuk eredménye, hogy most szabadpia­con értékesíthetik gahona'elesie- güket. Megkapta már a szabadpiac ér­tékesítési jogát Iborfia község, a bánokszentgyörgyi Béke termelő­szövetkezet és & palini Augusztus 20. tszcs is. Számolják (el 3 lemaradást Pötrétén! Nincs baj a csépléssel, de art- nál nagyobb hibák vannak a be­gyűjtéssel Pötrétén. A nagykani­zsai járási tanács begyűjtési osz­tályának jelentése szerint ebben a községben 18 a hátralékosok- száma, akik összesen 78 mázsa gabonával adósai az államnak. Hiányzik a községben a politikái felvilágositó munka. Nem ma­gyarázzák meg a dolgozó parasz­toknak, hogy a kormánypro- gramm nyújtotta hatalmas segít­ség azt a kötelességet rója rá­juk, hogy pontosan tegyenek ele­get feladataiknak, hiszen az ő helytállásukra is szükség van ah­hoz, hogy maradéktalanul és mi­előbb teljes egészében megvaló­síthassuk kormányunk programm­ját. Katona Mihály tanácselnök és Vigh Mihály tanácstitkár elv­társak lássák el feladatokkal a begyűjtési állandóbizottságot. Mozgósítsák annak tagjait a be­gyűjtés mielőbbi teljesítésére. Ne tűrjék tovább, hogy a község gyenge teljesítése hátráltassa az egész nagykanizsai járást! DICSŐSÉG! ABLA { KRAJC5ICS GYÖRGY 4 holdas gáborjánházi dolgozó paraszt j buzabeadási kötelezettségét közvetlenül a cséplőgép­í tői teljesítette. ♦ * DEZSŐ SÁNDOR 6 holdas lenti dolgozó paraszt példaanutató­j an a minisztertanácsi határozatnak megfeleljen, köz­I vétlenül a cséplőgéptől tett eleget begyűjtési kötele­zettségének. * GERENCSÉR JÁNOS máhomfai 3 holdas dolgozó paraszt buza­* beadási kötelezettségét példamutatóan teljesítette. LAJOS, szentpéterföldi 6 holdas dolgozó paraszt mind kenyér-, mind takarmánygabonából 100 száza­lékra teljesítette a cséplőgép alól begyűjtési köte­lezettségét. t ! ♦ VÖLGYI I ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom